Hozzám került ma megint a kollégám korábbi IBM gépe, ami önmagára veszélyes, tehát bármikor meghalhat. Az amibe minőségi váltás volt egy Codegen 300W-os tápegység.
Na jön a csávó, hogy akkor az elemet cseréljem már ki, mert ő ezt nem nagyon akarja állítgatni. Ok, ideadja az elemet, amit korábban adtam neki, de amit kivettem a gépből, az már egy jó elem volt, szóval ezt már valaki kicserélte, mert tuti nem ez volt benne mikor visszakapta, hanem egy lemerült. Aztán meg hogy valamiért nem indul a windows, azt is nézzem. Beindítom, windows XP boot-nál megáll a csík és ennyi. Hmm, hmm. Felbasztam az agyam kicsit, majd állítgattam ezt azt, a CPU hűtő is hibát jelzett, pedig ment, aztán látom máshova volt dugva, az IDE kábel félig lecsúszva, az optikai meghajtó nem volt csatlakoztatva, ergó ebbe már valaki belenyúlt.

Na b@szom ott a gépnek a kurva anyját nyugodt lelki állapotba nekifogtam elemezni a hibajelenséget, már bele is vágtam egyet ököllel, magamat is szidtam, hogy hogy tudtam ennek annó nekifogni, aztán letiltottam a hálókártyát és voilá. Minden megoldódott. Szóval az a része már nem jó a lapnak. Kapott bele egy másik kollégámtól egy lan kártyát és most valszeg működik, mert nincs lehetőségem letesztelni, meg már ma nem is érdekel, de sohase fog, úgyhogy remélem működik.

És az a röhej, hogy annak ellenére, hogy minden baja van, bármikor megdögölhet, nagyon típusa sincs, zörög, hangos, ehhez képest meglepően fürge kis gép.

[ Szerkesztve ]

„Ami mérhető, mérd meg! Ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” – Galileo Galilei