Ez azért szociálisan elég érzéketlen hozzászólás abban az országban, ahol egy huszas évei végén, harmincas évei elején járó kétgyerekes pedagógus, vagy egészségügyben dolgozó házaspár kb egyetlen esélye a túlélésre, ha munka mellett valamit még jó pénzért bevállalnak, vagy ha a nagyszülők segíteni tudják őket. Esetleg ha feladják a hivatásukat, és elmennek bűnözőnek, vagy politikusnak, mert vállalkozni tőkéjük sose lesz, meg ha lenne, akkor miért választották volna eredetileg is ezt a pályát? És azért az oktatást és az egészségügyet említettem, mert ugye azért ez nem klasszikus, sor melletti betanított munka, bár tény, hogy van Magyarországon olyan hely, ahol az is jobban fizet.
Szóval mesélj, havi nettó 200k-ból (ja bocs, +23k családi pótlék) hogyan fizeted az albérletet (esetleg hitelt), a rezsit, a két gyerek kapcsán felmerülő költségeket, és a megélhetést. Vagy ha anya még gyesen van és megkapja a híresen családbarát huszonpárezer forintnyi ellátását a 100k nettója helyett, akkor összesen 150k-ból gazdálkodhatsz. Bölcsődei hely meg ugye az egész országban csak mutatóba akad, és többnyire az is fizetős.
Persze lehet nyelvet meg jó szakmát tanulni, csak nehogy az legyen a vége, hogy az ember egyszer csak családostul a határ túloldalán találja magát. Mondjuk ez is megoldás persze, csak hosszú távon gondot fog okozni, ha egyre többen élnek vele.
Szerk.: Mondjuk nekünk húsra azért otthon is telt (nem is pedagógusként dolgoztam, pedig ott volt a diplomám), de azért azt néha jól megnéztük, hogy melyik csekket fizessük be egy kis késéssel, mert van még egy hét fizetésig, a határidő meg már lejár. Itt ilyen gondunk szerencsére nincs, ez már komoly előrelépés.
p
[ Szerkesztve ]
I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.