Nőügyből mesélhetnék most, éppenséggel "megy a szekér":

De a lényeg az aktuális hódításom. Úgy gondoltam, pörgessük be az egész témát, ezért nem csak élőben, hanem rendes társkeresőn is kipróbáltattam magam. Nos, az illető pont onnan van. Minden oké a csajjal, nagyon csinos, vagány, beszólogatós humorú, mint én (nem csapunk át személyeskedésbe), és őszintén szólva, jó párszor ledöbbentünk eleinte. Ugyanis az életutunk gyakorlatilag ugyanaz. Ugyanazokkal a dolgokkal találkoztunk, pont ugyanúgy történtek meg, legyen az kapcsolat, család, munka, kollégák, olyan vele beszélgetni sokszor, mintha egymás gondolatait mondanánk ki. Volt már hasonló élményem más nővel is, de ennyire...sosem.

Persze minden dolognak két oldala van. Mondhatni egy komoly probléma van jelenleg: ő pápai, én meg Pesten vagyok. Ami viszont biztató, az az, hogy már eleve fel akar költözni Pestre, ezt már a levelezés során is többször szóba hozta. egyszerű az oka: a környéken gyakorlatilag nincs munka. Tanult csaj, egy rossz környéken.

Elég sokat beszélgettünk, először holnap délelőtt fogunk találkozni. Hamar megbizonyosodtam, hogy tényleg ő van a képen, hosszú-hosszú órákat kameráztunk a skype-on, szóval nem átverés a dolog. Egyelőre az az érzésünk van mindkettőnknek, hogy megtaláltuk a másik felünket. Ezt se mondtam még sose egy nőre. Kíváncsi leszek a holnapi napra, képzeljétek, nem szarozik, mondta, ő bizony feljön Pestre, ha hajnalban is kell elindulnia, mert látni akar.

Bennem is működik a vészcsengő, meg azonnal szól, ha van valami gáz, és mindig igaza van. Most ez a csengő - néma, mint a sír, emiatt egyelőre nagyon optimista vagyok!