Új hozzászólás Aktív témák

  • Algieba

    őstag

    válasz RAM #42 üzenetére

    Arról az ismétlésről lemaradtam. Valahogy akkor nem keltette fel a figyelmemet. Úgy látszik, a nosztalgia váratlanul támadja le az embert. :)
    Gyerekként néztem, és az bizony régen volt. Akkor még panelban laktam 3 tesóval, szüleimmel, és ezernyi csótánnyal. Télen-nyáron k.b.ott meleg volt a lakás, gyakran volt nyitva az ablak még fagyos napokon is. A ház udvarán játszottunk, ahol mára a gesztenyefák szép nagyra nőttek, és valahogy tőlük a 4 emeletes panelház összement. Ah, gyermekkorom helyszíne. Emlékszem egy télre, amikor 40 centi hó esett, és mi az udvaron hóvárat építettünk. 8 éves lehettem. Emlékszem, hogy a csernobili katasztrófa napján milyen meleg nap volt, kiálltam az erkélyre és azon töprengtem, hogy milyen korán jött a meleg idő.
    A panelház még ma is áll, és amikor elmegyek mellette, mindig felnézek a volt lakásunk ablakaira és az erkélyére, ahonnan keletre láthattam ki, és egy nyári napon, a vakáció első napján hajnalban keltem, a nappali naracsszínű fényben derengett, a tévéasztal alatt Pif újságok hevertek, lapozgatni kezdtem őket unalmamban.
    Te jó ég, ez durva, látom a múltat, mintha jelen lenne. Kész vagyok.
    A Szomszédok segít visszaemlékezni. Jobb, mint a hipnózis. :DDD

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés