''Ha egy 9V-os elemre rákötünk egy enállást, ami 20 mA-re krlátozza a továbbfolyó telepáromot (kb. 560-470 ohmos ellenállás) akkor bármelyik LED-et ráköthetjük, ugyanúgy jól fognak müködni, pedig az üzemi feszültségük eltérő,''
Ez a közelítés csak addig használható, amíg az ellenállásaon eső feszültség többszöröse a LED nyitófeszültségének. Pl. 5V tápfesz mellett a fenti módszerrel egy kék LED igencsak haloványan világítana.

''Ilyen alapon akár közvetlen 220V-ra is lehet LED-et kötni, csak megfelelő ellenállás kell hozzá, aminek az értéke a feszültséggel általában nő''
Ilyen alapon egy közönséges 3,5V-os izzólámpát is lehet a 230V-ra kötni, csak egy megfelelő előtét ellenállás kellene hozzá. (És az izzó még működne is, míg a LED valószínűleg nem, mert a LED-et a 230V záróirányú félperiódusa azonnal a másvilágra küldené.)

''de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé.''
Ajaj! Eszerint egy 12V-os ólomakkuról LED-et nagyobb ellenállással kell üzemeltetni, mint 8x1,5V-os ceruzaelemről?

''ha kellően egyforma ellenállásuak a LED-ek''
Korábban azt írod, hogy a LEDen eső feszültség állandó, az átfolyó áram pedig a soros ellenállástól függ. Eszerint különböző előtétellenállásokkal különböző LEDeket is be lehet állítani azonos ellenállásúra.
Milyen ellenállásuknak kell tehát megegyezni?

''A LED-eknek üzemen kívüli állapotban is meg lehet külömböztetni a kristályuk szinéből, hogy milyen színnel világítanak. Persze, csak ha víztiszta fehér a búrájuk!''
Ez nem igaz! A kristályok színe, és az áram hatására kibocsátott fényük között nincs semmi összefüggés. Amit leírtál, az legfeljebb egyedi tapasztalatnak fogható fel, a kristályok összetevőitől függően ettől bármikor bármelyik LED eltérhet. (Ráadásul van olyan LED is, amelyik az átfolyó áram növelésével változtatja a színét!)

Sokkal kellemesebb úgy hibát keresni, ha tudod, hogy másban kell!