- Argos: Szeretem az ecetfát
- Szoszo94: Xiaomi Mi Router 3G - Padavanra fel!
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- sziku69: Szólánc.
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Kempingezés és sátrazás
- Gurulunk, WAZE?!
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#820
üzenetére
Én ilyesmire a Subtitle Workshop nevű progit használtam régen. GUI-s, bloat, de nagy tudású feliratszerkesztő, mindent tud, amit felirattal lehet művelni, átidőzítés, egyesítés, stb.. Természetesen Linuxra is van natívan, azt nem tudom, hogy a mintes vagy ubuntus tárolókban benne van-e, vagy PPA kell hozzá, vagy mi.
De szerintem ez minimalista CLI toolokkal is megoldható, de a feliratokhoz nem nagyon értek, rég nem használok feliratot. Ha nagy ritkán igen, akkor csak olyat szerzek be, ami az adott filmhez, sorozathoz, videóhoz való.
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#796
üzenetére
Nem, még mindig nem érted. A transgui épp úgy RPC-n keresztül csatlakozik. Hiába nem böngésző, hanem natív, akkor sem kell SSH hozzá. De abban igazad van, hogy a parancssor androidos szutykokon nem megoldás. Bár fel lehet azokra is tenni terminálemulátort, de tapicskaképernyőn benyomkodni a CLI parancsokat tényleg fejfájás a köbön, ráadásul a transgui-nak nem is biztosan lesz natív androidos változata.
Az a baj, hogy a WebUI minden torrentkliensben rettenet buta, nem csak a Transmissionben, de még a nálánál amúgy többet tudó qBittorrentben és uTorrentben is. Épp csak arra valók, hogy hozzá tudj adni default beállításokon új torrentet, meg törölni és kivenni tudjad őket. Ennél többre nem szánják őket, hogy mindenféle prioritást, sortartást, limitet, black listet, tököm tudja mit állítgassál, arra a natív klienst ajánlják.
-
Frawly
veterán
Sajna sztornó. A FF szerint hiába van bekapcsolva a hardveres videódekódolás, lemértem ugyanazokkal a videókkal YouTube-on és mpv-vel is, mpv-vel harmada a CPU terhelés, mert az valóban használja, nem csak dísznek írja, hogy igen. Eleinte azért hittem, hogy megy, mert a 18%-os CPU terhelés nem tűnt soknak egy 1440p-s videónál, de kiderült, hogy csak a proci elég erős hozzá, hogy egymagában ilyen alacsony legyen, igazából tényleges gyorsításnál, mikor a GPU kódol ki, akkor 5-6% körül van.
-
Frawly
veterán
Másik hasonló jó hír, hogy FF-on is megy, és ott lett gyanús, hogy mintha nem nagyon terhelné a CPU-t videólejátszás alatt.
Utánaolvasni itt lehet, de itt is van róla infó.
A jó hír, hogy alapból semmit nem kell hackelni, mivel most már friss verziós disztrókban alapból be kéne legyen kapcsolva, nálam Archon a media.hardware-video-decoding.enabled automatikusan true-n volt. Sőt még az OpenGL-es (nem videós) renderelés is be volt kapcsolva WebGL formájában. Az is igaz, hogy nem a disztró tárolójban lévő Firefoxot használom, hanem a 86-os developer bétát, amit a Mozilla oldaláról töltöttem bináris formában és már évek óta használom, állandóan helyben frissül. Persze a beállítások máshol tárolódnak, a home mappában lévő mozilla profilmappában, így új profil létrehozásakor, meg disztóújratelepítéskor a beállításokat nem görgetem magam előtt, hanem új profil jön létre, default beállításokkal. Ezt csak azért tisztázom, hogy ezek nem olyan rejtett beállítások, amit régen kapcsoltam be, hanem frissen, 2 napja telepített rendszeren mennek, amin még nem is konfigoltam a Firefoxot.
Egyedül most a második linkemen írt VA-API dekódolást kapcsoltam be, lehet ez sem szükséges, meg csak akkor van értelme, ha az ember GPU-ja támogatja ezt a protokollt, az Intel GPU-k támogatják, és az AMD-k nagy része is.
Továbbá a Webrender és a hardveres videódekódolás már nem csak Wayland alatt megy, most épp X.org-on használom (dwm).
-
Frawly
veterán
Valószínű az analóg DSUB csati miatt a monitorból nem tudja kiolvasni a DCC digitális információt, hogy a monitor milyen felbontásokat támogat. Vagy mert a monitorhoz nincs driver, vagy a kábelen nem megy át a DCC jel. De most már értem, hogy eddig elbeszéltünk egymás mellett, mert te találtál már olyan megoldást, ami tudja, de DCC hiányában csak alacsony felbontásokat kínálnak fel. Ami egyébként Windows alatt is így van, hacsak a GPU driver, vagy a monitor driver, vagy a DCC jel lehetővé nem teszi, akkor a magas felbontásokat és frissítési frekiket elrejti a Windows, csak külön hackre lehet bekapcsolni.
A problémádra konkrétan ez lehet a megoldás.
-
Frawly
veterán
Ezt elvileg az összes disztró tudja, amiben valami nagyobb desktop environment van grafikus felületnek, Gnome, KDE, Xfce, Budgie, hasonló, asztal-kijelző tulajdonságainál külön kéne tudniuk állítani a felbontást, háttérképet az összes kijelzőn. Ez egyáltalán nem Windows-specifikus feature, felesleges úgy eladni.
Kisebb grafikus felületek meg a kolléga által említett, terminálban futtatható xrandr parancsra tudják állítani, ahol a --screen kapcsolóval kell megadni, hogy melyik kijelzőt állítsa, azt hiszem 0-ás számmal fut az első kijelző, 1-essel a második.
-
Frawly
veterán
válasz
Sanyi.mTs
#753
üzenetére
Nem vagyok otthon Timeshiftben, mert nem használok Mintet, de elvileg meg tudod neki mondani, hogy hová csinálja a mentést. Mintes topikban kéne megkérdezni azokat, akik használják, mert így a látatlanban nem tudlak elnavigálni, hogy melyik menüre vagy mire kattintsál benne.
A háttértár meg bármikor meghalhat, akár SSD, akár HDD. Ezért adatokról mindig lennie kell mentésnek, ha más nem, fájl/mappaszintűnek. Rendszerről meg nem éri meg másolatot csinálni, ha kezdő vagy, azért nem, mert a korai időszakban, ahogy fedezed fel magadnak a dolgokat, jönnek-mennek majd a rendszereid, különböző disztrók, ha meg haladó leszel, akkor meg azért, mert úgyis csukodt szemmel bármikor újrahúzod a rendszer. Ha túrázol is ezzel a Timeshift-tel, akkor is max. a tudásvágy hajtson, amúgy nem éri meg szerintem túl komolyan venni.
#754 growler: én úgy tudom lehet.
#755 PeachMan: passz, ilyenről nem tudok. Amiket ismerek Linuxra FTP szervereket, azoknál csak úgy lehet user-t hozzáadni, hogy normál linuxos userként, nem csak az adott progin belül, mivel ezek a progik a kernel segítségével autentikálják a usereket UID és GID alapján. Ennek ellenére nem zárom ki, hogy lehet ilyen, meg ha létezik is, akkor mennyire biztonságos. Tudom, nem voltam nagy segítség.
-
Frawly
veterán
válasz
Sanyi.mTs
#745
üzenetére
Lebeszélnének róla, hogy mindjárt úgy nyissál, hogy mented a rendszert. Ez nem Windows, ahol attól kell rettegni, hogy egy update-kor mi kefélődik el, és hogy mikor vírusozódik be, meg lassul le a rendszer. Nem kell semmilyen rendszerpucoló vagy rendszeroptimalizáló programot, vírusirtót, tűzfalat, defragot sem futtatni. Ez a jó a Linuxban, ez az összes sallang nem kell.
Minten a Timeshift elvileg visszaállítható Live rendszerből (amiről telepítetted), mikor már fut a Live rendszer, elindítod rajta a Timeshift-et, és annak megmutatod azt a mentést, amit csináltál. De az esetek 99,9999%-ban ez is szükségtelen.
Ha történne mégis valami rendszereddel, valamit elszúrnál, működésképtelenre hazavágnád, akkor is inkább telepítsd újra, állíts be mindent újra, legalább gyakorlod frissében. Így mélyül majd a tudásod a témában. Ne feledd, hogy Linuxot sokkal gyorsabb telepíteni, mint Windowst.
-
Frawly
veterán
válasz
#26097408
#734
üzenetére
Igen, a Synaptic Package Managerben kéne lennie a Settings menü - Repositories almenüjében előjövő beállítóablakban kéne lennie Add vagy New gombnak, ami egy szövegbeviteli mezőben engedi beírni az új tároló címét, ott ezt a https://apt.enpass.io/ tárolót megadni, leokézni, legközelebb, mikor indul a Snypatic és frissíti a tárolókat, akkor az Applications résznél már listázni fogja az Enpass-t is, és engedi telepíteni, eltávolítani, frissíteni, stb..
Az meg nagyon helyes, hogy angolul használod a rendszert, ilyen beállításoknál, tutorialok követésénél jól jön, hogy a leírások is angol neveket említenek, könnyebb megtalálni. Meg ha hibaüzenet van, akkor több találat lesz a keresőben az angol hibaüzenetre, kb. 1000× annyi. Ezzel anno én is szívtam, hogy magyarítást kellett leszedni progikhoz, meg nyelvi csomagozni, akkor is félig hibásan voltak lefordítva, és ha találtam is valamihez tutorial, pl. Gimp ,PS, Inkscape, stb., az is angolul emlegette a menük, eszközök neveit, aztán nyomozgathattam, hogy annak a magyar verzióban melyik fordítás felelhet vajon meg, meg pl. Firefox bétánál is 2-3 nap késéssel kaptam meg a friss főverziót, mert várni kellett lokalizációra. Aztán rájöttem, hogy feleslegesen szivatom magam, és kizárólag mindent angolul használok, PC-n, telefonon, mindenhol. Egyrészt nyelvgyakorlásnak sem rossz, másrészt nem lesz félrefordítás, félig fordítottság, meg ilyen útmutatókat is könnyebb a netről követni. Illetve mikor az ember már megszokott egy rendszert, akkor úgyis rutinból használja,n nem olvasgatja el mi van kiírva, hanem kattint arra az ikonra, menüre, gombra, beállítása, amit megszokott, meg nyomja a szokásos billentyűket, onnantól fogva nem számít úgy se, hogy milyen nyelven van a rendszer, lehet akár default US angol is.
-
Frawly
veterán
válasz
#26097408
#732
üzenetére
Semmit nem kell tenned, innentől az app magától frissülni fog, a csomagkezelő minden frissítésnél, amikor más programokat meg rendszerkomponenseket is frissít, ellenőrizni fogja egyben ezt a felvett enpass-tárolót is, és ha újabb verziót talál benne, mint ami a rendszerre telepítve van, frissíteni fogja automatikusan.
Egyébként már nem kell semmit tenned, mert így, hogy ezt végigcsináltad terminában, úgy már grafikus felületen is benne van az alkalmazáslistában, és magától frissülni is fog. Ezt a grafikus felületes megoldást csak azért hoztam fel, ha a jövőben újra kéne telepítened a rendszert, és nem akarsz terminálozni minden egyes alkalommal emiatt.
Az, hogy grafikus felületen hogy kell telepíteni, az attól függ, hogy milyen Mint-et használsz. Cinnamon vagy Mate vagy Xfce verzió? Kéne olyannak lennie a tálcán lévő alkalmazásindító menüben, ami ilyen Start Menü szerűség, hogy csomagkezelő, vagy szoftverközpont vagy Gnome Szoftverakármi. Nem használok már rég Mintet, nem tudom hogy hívják most konkrétan, mindig átnevezik, átdizájnolják, függ a grafikus felülettől, nyelvtől is, hogy mi a pontos neve.
-
Frawly
veterán
válasz
#26097408
#730
üzenetére
Igen, a második parancsnál nem kell a kacsacsőr mögé a visszafelé perjel. Ez utóbbit csak azért tették bele a weboldalukon a leírása, mert ott két sorra törték el az egy sornyi parancsot, de te egy sorban írtad be, akkor nem kell ez ez a jel.
Egyébként meg általános jótanács, ha hosszú távon linuxozol. Az ilyen 2016-os, meg 2014-es leírásokat, videókat kerüld, mint a dögvészt. A Linux világa nagyon gyorsan változik, ez nem Windows, hogy 5-10 évig állandóak maradnak a dolgok. Linuxon egy leírás akár már egyetlen év alatt is el tud avulni nagyon csúnyán.
Ebbe az új leírásba is bele tudnék kötni, hiszen a sudo mögé nem kell az -i, azt csak nagyon elméleti esetben, ha valaki konzolban futtatja. Grafikus terminál emulátorban nem kell, mert ott mindig interaktív shell fut.
Továbbá az apt-get helyett az apt parancsot kell használni egy ideje. Szerencsére ez még nem okoz hibát, de szépen mutatja, hogy az enpass-nak ez a legújabb telepítési útmutatója is szépen elavulóban van.
Egyébként meg van erre felhasználóbarátabb mód, Mint-en a grafikus szoftverközpontban, már nem is tudom mi most ennek a neve, be tudod állítani, hogy milyen külső tárolót vegyél fel, oda felveszed a https://apt.enpass.io/ tárolót, nyomsz egy frissítést, és meg fog jelenni az enpass alkalmazások listában, és grafikus felületről tudod telepíteni, nem kell semmit terminálba bezongorázgatni.
Persze most biztosan kérded, hogy ha ezt lehet ilyen egyszerűen, akkor minek szivatják a felhasználót ezekkel a gépelgetős parancsokkal. Azért, mert nem tudják, hogy milyen disztrót használsz, azon belül is, hogy azt milyen grafikus felülettel. Nem tudnak minden disztró, graf felület kombóhoz színes screenshotos leírást adni, mert 100 oldal lenne, akkor meg az lenne, hogy nem olvassák el a felhasználók.
Ezek a terminálos parancsok minden disztrón működnek. Jó, ez a leírás az apt csomagkezelőt és deb csomagokat használó disztrókhoz van, de ez is megy Debian, Devuan, Ubuntu, Mint, PopOS, Zorin, Elementary OS, MX Linux, AntiX, Sparky Linux, Peppermint, stb. alatt.
Még ha Mint-et is használsz, akkor sem tudja az enpass, hogy Cinnamon, Mate, Xfce, vagy egyéb felülettel telepítetted-e, vagy LMDE kiadást tettél-e fel. Azért maradnak inkább a terminálba gépelgetésnél. A másik előnye a terminálnak, hogy ha félregépelsz valamit, akkor kiírja mi a hiba. Ha grafikus felületen követed el ezt, pl. nem jól írod be a tároló címét, nem fogod látni, csak azt, hogy hiába kattintgatsz, nem megy.
Végezetül csatlakozok a fenti kollégához, és a Keepass-t én is jobban ajánlom, univerzális formátum, van minden platformra, nem csak PC, meg nem csak Win és Linux, hanem okosteló, táblagép, stb. is elérhető, és általában minden Linux disztró tárolójában ott van, megint megúsznál egy kör gépelgetést minden egyes rendszertelepítés után. Tudom, ezt az enpass-t megszoktad, a nagy multik pont erre építenek, hozzászoktatnak a termékhez, amitől függő leszel, és nem tudod elengedni. Pont erre a pszichológiai trükkre játszanak rá.
-
Frawly
veterán
A HD Sentinelen én is gondolkoztam, hogy ajánljam-e. Végül nem ajánlottam, szándékosan, nem csak lustaságból nem említettem. A linuxos HDS nagyon el van maradva a windowsos verziótól, egy csomó drive-ot nem ismer, nem jól olvassa ki a SMART-ot. Plusz épp úgy terminálos CLI program, mint a smartmontools-ban lévő smartctl, szóval kényelmesebbnek sem kényelmesebb. Én nem, attól nem lesz GUI-s, hogy böngészőben megnyithatod a html-es riportját, attól még épp úgy terminálban vagy konzolok kell futtatni, külön sudo jelszóval.
-
Frawly
veterán
válasz
bugizozi
#717
üzenetére
1. Amit a kolléga írt felettem. Annyit hozzátennék, hogy ezt a terminálba kell begépelned, és az eszköznevet az lsblk paranccsal tudod lekérdezni ezen parancs kiadása alőtt.
Ha grafikus felületen kell rá megoldás, akkor gnome-disks, de ez utóbbi progi nem megbízható, sokszor hülyeséget ír az adatokra. Lehet Cinnamonon alapból fel is van téve, a grafikus menükben „Lemezek” alkalmazásként szokott szerepelni.
2. shutter vagy a GIMP-ben is van képernyőlopó funkció, és akkor mindjárt tudod szerkeszteni is. De én a helyedben maradnék a Cinnamon gyári megoldásánál, és inkább a kész képet megnyitnám GIMP, MyPaint, Pinta, Krita, vagy hasonló rajzolóprogramban, ott dekorálgatnám.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
Próbáld a hozzáférést megtagadva hibát kikerülni azzal, hogy a vonatkozó parancsot sudo-val futtatod, azaz rendszergazdai jogokkal.
Ingyenes VPN-re passz, de a legtöbb VPN szolgáltatás elvileg OS független, és a népszerűbb VPN szolgáltatóknál szoktak lenni tutorialok, hogy hogyan kell Linuxon használni, mit kell hozzá beállítani.
-
Frawly
veterán
Nem biztos, hogy nálad ez működni fog. Egere válogatja, hogy a kernel hogy hajtja meg, libinput hogy kezeli, engedi-e a DPI-t állítani, vagy kijelzi-e. Lehet a te egered egész más tulajdonságokat közöl le, mint amit a kolléga írt. Igazából ez a DPI állítás még Windows alatt sem garantált mindig, egérdrivertől függ, a legtöbb egérnél nem is állítható, csak a soros/USB port mintavételezése, meg az egér általános érzékenysége, sok esetben ezeket is registry hackkel kell módosítani, mert a grafikus beállítófelület nem engedi kellően magasra állítani.
-
Frawly
veterán
Én a Handbrake-et ajánlom, multiplatformos, van Windows, MacOS, Android, stb. alá is. Az elsőnek ajánlott FFmpeg-et használja. Csak amíg az FFmpeg powerusereknek van, CLI-ben kell felparaméterezni, ami a laikus usernek pain in the ass kategória, ezért a Handbrake grafikus felületet nyújt hozzá, hogy rendesen kikattintgathatók és listából legörgethetőek, kiválaszthatóak legyenek a konvertálási paraméterek, vannak benne előre legyártott sztenderd konvertálási profilok is.
Az Avidemux sem rossz, de nem ismer túl sokféle formátumot, a Shuttert nem ismerem, vagyis nekem régről az rémlik, hogy egy screenshotkészítő alkalmazás, de lehet csak én keverem össze valamivel.
A Handbraket, vagy önmagában az FFmpeg-et mindenképp érdemes megtanulni, mert mint írtam, multiplatformosak, és igazi svájcibicskái a konvertálásnak, egyszer megtanulod, utána minden OS alatt le lesz tudva minden konvertálási gondod egy egész életre.
-
Frawly
veterán
Az ffmpeg-et akartam neki én is ajánlani, de aztán újra elolvastam a kérdését, és külön kiemelte, hogy magyar nyelven kell neki. Az ffmpeg mint terminálos program nincs magyarítva. Meg a Linux Mintből kiindulva van egy olyan érzésem, hogy egyébként is felhasználóbarátabb megoldást keres.
Meg azt is akartam neki írni, hogy ha index frame-nél vágja a videót, akkor újrakódolás sem lesz, érdemes erre figyelni, így gyorsabban végez, és nem lesz az újratömörítés hiányában újabb minőségromlás.
-
Frawly
veterán
Azt honnan tudod, hogy használja a Wine-t? Nem hinném, hogy használná, hiszen van natív linuxos bináris. A feladatkezelőben meg tudod nézni, hogy mikor csak a qBittorrent fut, listáz-e wine-os folyamatot.
NTFS-nek azért van jelentősége, mert a ntfs-3g drivernek kicsit nagy a CPU overheadje. Ha hosszú távon linuxozol, érdemes lenne átállni NTFS helyett ext4-re.
-
Frawly
veterán
válasz
vargalex
#642
üzenetére
A Transmission, rTorrent is teljesen jó, de azok inkább szerverre valók. Sőt szerverre jó az uTorrent Server linuxos natív változata, ez nem desktop kliens.
Ami még nekem nagyon nem jött be az Azureus és Vuze mellett: az a Deluge, az is eléggé zabálja az erőforrásokat, a Python miatt.
-
#641
Frawly
veterán
Black&White
#639
Frawly
veterán
válasz
Black&White
#639
üzenetére
Ha tényleg Vuze, Azureus utód, akkor nem ajánlom. Én még nem próbáltam, de ha ugyanolyan, mint azok, akkor kerülendő. A Vuze, Azureus Java-alapú, lassú, bloat, bugos torrenkliensek. Linuxra a legjobb egyébként a qBittorrent.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#636
üzenetére
Nem, itt nem a HDS-ről volt szó, hanem hogy a gsmartmon eltérő adatot írt a smartctl-hez képest. Tény, hogy smartctl sem ismer mindent, de mégis megbízhatóbb, a kettő közül ezerszer inkább annak hiszek.
Gnome Disks irkálja a legnagyobb hülyeségeket. Teljesen fals dolgokat az Error Rate-ekre, írásmennyiségre. Eleve már azt sem tudja normálisan lekérdezni, hogy a meghajtó milyen SMART attribútumokat támogat, ilyen felpörgési idő, meg hasonló ökörségeket írogat. Vicc az egész, hagyjuk inkább.
Tény, hogy a HDS-t sem tartom komoly szoftvernek, de Windows alatt egész sok meghajtót ismer. Linux alatt nem annyira sajnos. Ezt tudomásul kell venni, hogy ilyen SMART monitorból meg benchmarkból nincsenek olyan megoldások, mint Windowshoz. Ezen a téren elég elhagyagolt még a Linux.
-
Frawly
veterán
Pont ez az, hogy nincs. Se normális benchmark, se normális GUI SSD tool nincs Linuxra. Ez van sajnos. Írsz rá magadnak scriptet, ami terminálos/CLI megoldásból kérdez le. Esetleg valami GUI-s frontendet mögéhúzol, pl. notify-send, zenity, xmessage, ami megjeleníti az eredményt GUI-ban, esetleg TUI-ban (dialog, whiptail, ncurses).
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#632
üzenetére
Azért szoktam írni, hogy terminálból kell nézni sudo smartctl -a segítségével. Az nem szokott hülyeséget írni, ha nem is ismer néhány SSD modellt, akkor inkább nem ír rájuk semmit, vagy csak kevés SMART sort ismer fel, de baromságot akkor sem irkál. Amit ki szokott írni, azt jól írja ki, egyezni szokott a kiírása a Windows alatt futó SSD infós progikkal, gyári SSD toolboxok, HD Sentinel, Crystal Disk Info.
Elég meglepő, hogy a gsmartcontrol hülyeséget irkál. A Gnome Disks-ről tudjuk, hogy egy szutyok, de a smartcontrol ugyanonnan veszi az adatokat, mint a smartctl.
-
Frawly
veterán
A HDD-k némileg szabványosabb SMART attribútumokat használnak. De az SSD-knél minden gyártó saját szájíz szerintieket alkalmaz, teljesen különböző neveken, és az értékek értelmezése is változó. A korai SSD-k között voltak olyan modellek, amelyekben a SMART egyáltalán nem mérte az írásmennyiséget, csak a NAND fáradási mutatóját.
Bár furcsa, amit mutatsz, mert HDD-k nem szokták mérni az összírást. De fene tudja, lehet a legújabbak mérik már.
-
-
Frawly
veterán
Wear Leveling Count-nál nem a nyers értéket kell nézni (azt az 50-valamennyiset), hanem a 0-100 tartományban normalizáltat. Az valóban csökkent nálad 1-gyel, 100-ról 99-re, de az még nem vészes. Szinte patyolat még.
Illetve a Gnome Disks-t nem ajánlom senkinek, sokszor teljesen rosszul olvassa ki a SMART-tot. Terminálos smartctl megbízhatóbb helyette.
-
Frawly
veterán
Nincs ilyen. A HD Sentinel van Linuxra, az ír hasonlót, de baromságot szokott írogatni, hogy >1000 nap, akkor is, ha 5000-20000 napot is bírná még, meg akkor is, ha „csak” 1001-et.
Senki nem látja előre, hogy egy SSD mennyi üzemórát bír. A vezérlő bármikor elfáradhat, akkor is, ha a NAND még friss, nem volt rajta sok írás.
Erre max. szkriptet tudsz írni, hogy megnézed az adott SSD-n mennyi a garanciális TBW érték, abból kivonod azt a smartctl -a | grep segítségével kinyert írásmennyiséget, ami már rajta van. Ezt elosztod szintén a rajta lévő írásmennyiséggel, és beszorzod az SSD üzemebe helyezése óta eltelt napok számával, így megkapod napra pontosan kivetítve, hogy ilyen átlagos írásütemmel hivatalosan mennyi ideig bírná a NAND.
-
Frawly
veterán
Biztos. Ilyen Windows 3.1-re készült WinZip SFX-es cuccokról van szó, amit nem is értek, mert Win95 3dfx-es játék is van közöttük. Szerencsére 32/64 bites Linux alatt a Wine-ben ki lehet bontani, és 32 bites Windows alatt is, de 64 bites alatt nem. Persze ez csak példa volt, hogy miért is nem jó ötlet az SFX. Minden szempontból kerülendő.
-
Frawly
veterán
Nem kell elmagyaráznod nekik, mert Windows XP-től kezdve az újabb windowsokon át a Windows automatikusan kezeli a tömörített .zip fájlokat, épp úgy csak duplán kell rá kattintani, és mappaszerűen megnyitja. Max. csak annyi, hogy az usernek a kibontás-ra is rá kell kattintson. Cserébe a .zip fájl nincs kitéve vírusfertőzésnek, meg nem csak Windowson lehet kicsomagolni.
Ez az SFX már régen is rossz ötlet volt. Egy csomó retró játék van, aminél ma már szívás, hogy 16 bites Windows SFX kód van a telepítőjében, amit nem lehet kibontani modern 64 bites rendszeres, csak emulátorban, virtuális gépben.
-
Frawly
veterán
Szerk.: ezek szerint a PeaZip tudja, ez nekem is új. Én úgy tudtam, hogy nem támogat ilyet, csak a terminálos 7z.
Egyébként meg az önkitömörítésről lebeszélnélek. Csak megnöveli a vírusfertőződés veszélyét Windows alatt is. Használj Linuxon Double Commandert, tud simán Windows-kompatibilis .zip-be becsomagolni, azt AES 256 bites jelszóval védeni, egyedül az önkitömörítős állományokat nem támogatja, de azokat nem is ajánlott használni.
-
Frawly
veterán
Wi-Fi elemző progik keresnék Linuxra. Olyasmit, mint a LinSSID, de nekem nem csak az kéne, hogy milyen SSID-k, hány GHz-en adnak, hanem leginkább a jelerősséget, elveszett csomagokat akarom mérni Wi-Fi kapcsolat ideje alatt. Elveszett csomagokon rádiós fizikai csomagokat értek, nem TCP/IP csomagokat. Látni akarom, hogy hol gyengül a kapcsolat, melyik ponton hány csomag veszik el.
De ha valaki Windowsra tud ilyet, az is jöhet, írjon privátot, vagy tegye OFF-ba.
Egyelőre az iw dev wlp3s0 station dump paranccsal nézem, ez írja is a jelerősséget, de jó lenne, ha valami olyan progit tudnátok, ami apróbb fokozatokban tudja mutatni, minél több infót.
-
Frawly
veterán
válasz
Gondwana
#592
üzenetére
A legtöbb SSD-nél ezért kell admin/user password, hogy engedje a secure erase-t.
Illetve secure erase-nél is kétféle van. Van a rövid és a hosszú. Az ilyen SSD-ken öntitkosítás van, és a rövid secure erase csak a titkosítás felnyitásához szükséges tárolt (külön titkosított) kulcsot írja felül, többé nem érhetők el az adatok a vezérlő számára.
Amelyik SSD csak simán secure erase-t támogat, azon a hosszút kell érteni. Illetve régebbi SSD-k közül sok egyáltalán nem is támogatja.
-
#591
Frawly
veterán
King Unique
#588
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#588
üzenetére
Kösz, ezt a Test Disk-et és ntfsundelete-et nem ismertem, kipróbálom őket.
De én továbbra is a GetDataBack-et ajánlom, főleg NTFS-re. Igaz fizetős, windowsos progi, de nagyon megbízható, eddig még mindig visszahozta maradéktalanul adatokat, ha az lehetséges volt (nem döglött meg a drive, nem voltak felülírva a törölt fájlok).
Az ne ijesszen meg senkit, hogy windowsos, letölthető belőle Live CD is, nem kell hozzá feltelepített Windows. Ráadásul támogatja az Ext-es partíciókat is, ezt csak most látom. Egy hátránya valóban van, fizetős, de aki ügyes, megoldja magának. Vagy ha sokat foglalkozik ilyennel, akkor az árát is megéri, kivételesen ez egy olyan szoftver, amiért akár fizetni is érdemes.
Persze manapság már nem nagyon használok ilyet, minden fontosról van biztonsági mentésem, meg igyekszem csak linuxos, open source toolokat használni amúgy is.
-
Frawly
veterán
HDD-re, pendrive-ra írtak már alternatívát, shred, Gnome Disks. Ezeknél csak az a módszer működik, hogy lényegében az adatot felül kell írni, és csak utána törölni, vagy csak felülírni az egész meghajtót.
SSD-nél viszont vagy secure erase-t kell futtatni, vagy teljes lemezes TRIM-et. Igazából a secure erase is egy teljes lemezes TRIM, a kettő abban különbözik, hogy a secure erase a cache-t és a overprovisioning tárterületet is végig TRIM-ezi, meg lenullázza az esetleges titkosítást.
Secure erase futtatása:
sudo hdparm -security-erase /dev/sd[akármi]Ha így nem menne, akkor így:
sudo hdparm --user-master u -security-erase <password> /dev/sd[akármi]
Ha nincs titkosítva az SSD, akkor passwordnek üres jelszót kell megadni, két idézőjel: "" azaz semmi ne legyen közötte.Ha az SSD nem támogatná a secure erase-t, akkor teljes SSD-s TRIM:
sudo blkdiscard /dev/sd[akármi]Figyelem, a /dev/sd[akármilyenbetű] megadásánál háromszor is ellenőrizd, hogy milyen SSD-t adsz meg neki, ha véletlenül kettő is van a gépben, és rosszat adsz meg, arról minden adat törlődni fog. Ez igaz a hdparm-ra is. Nem vállalok érte felelősséget, ha véletlenül rossz meghajtót adsz meg, mondjuk a /dev/sdb-t akarod törölni, de véletlenül /dev/sda-t írsz.
Egyébként SSD-nél nem kell még ezzel sem szenvedni, csak ha egész SSD-t akarsz egy lépésben törölni. Ha ugyanis be van kapcsolva az SSD-n a TRIM (vagy fstrim systemd service, vagy discard mount opció az fstab-ban), akkor nem kell semmit felülírnod, mert normál fájl, mappatörléskor az érintett szektor mögötti NAND lapok automatikusan alapállapotba állnak, ezt végzi el a TRIM parancs. Ahogy lefut az adott NAND lapra/cellákra, onnan adat nem nyerhető vissza belőlük.
Vagy csak kiadod ezt a parancsot:
sudo fstrim -a -v
Ez az összes felcsatolt SSD partíción az üres szektorokat végig TRIM-ezi. A nem üres szektorokon megmarad az adat, csak a már törölt fájlokat, mappákat érinti.SSD-n is lehet használni egyébként a shred, Gnome Disks progikat, mert végül is az adatokat azok is felülírják, így azok nem lesznek visszanyerhetők. Egy alkalomra ez is megfelel, de ha gyakran csinálsz ilyet, akkor az SSD-nek egészségesebb a TRIM.
-
Frawly
veterán
Szét kéne bontani. Nem mindegy, hogy SSD-hez lesz a végleges törtlés, vagy más fajta adattárolóhoz,
A véletlen törléses visszaállítás is függhet ettől, meg attól is, hogy milyen fájlrendszerről történt. NTFS-es törlést pl. egyik linuxos megoldás sem tud visszaállítani.
Egyébként a véletlen törléstől a legjobban a rendszeres biztonsági mentés véd a legjobban.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#563
üzenetére
Abban igazad van, hogy az említett 3 napos kollégának valószínű a Win10-zel is nagy keserűsége lesz. De annak el fogja nézni, mert a Windowst ismeri már valamennyire, és megszokta a hülyeségeit. A Linuxban meg nem bízik, mert az teljesen új, teljesen idegen.
Akiknek te telepítettél gépet 40-50 éveseknek, azoknak feltettél mindent kulcsrakészen, meg gondolom nem akartak önállóan HP nyomtatót telepíteni, meg multi ügyfélszolgálatának bölcs tanácsa alapján 7 éves disztrót feltenni helyette. Ez a sikered titka.
-
Frawly
veterán
Most nem értem az álláspontod. Nem azt mondtam, hogy alacsony memóriafogyasztás miatt kell feltenni, hanem a kolléga ezt pedzegette, én meg írtam, hogy ez csak az egyik esetleges előnye.
A gyors boot is igenis előnye, attól, hogy te nem profitálsz belőle.
Sehol nem állítottam, hogy mindenki ezekért az előnyökért használja kizárólag. Csak említettem néhány előnyt.
Az Android, Win tablet működési elvét tekintve tiling, de a klasszikus tiling WM-ekhez nincs köze, mivel ahogy írod is, tablet felületek, és nem billentyűzet orientáltak, meg elég bloatok is. Persze, a Trabant meg a Ferrari is személyautó, de ne hasonlítsuk össze.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#555
üzenetére
Nem csak a rendszerinfós programoknál hatékonyabb a terminál, hanem szinte minden alkalmazástípusban. Egyedül tényleg a grafikus szerkesztésben és böngészésben nem, pl. videóvágás, fotószerkesztés, rajzolás, böngészés.
A pálcika WM-nek nem csak az alacsony memóriafogyasztás a lényege, hanem a gyors boot, meg használat közben is ultrareszponzív. A pálcika WM-nek az a lényege, hogy mindent terminálból használsz, és csak 1-2 maradék progiknak nyújt grafikus felületet pótlékként. De erre a szintre el kell jutni.
Én is 5+ éve váltottam, és én is bánom, hogy nem váltottam hamarabb. Egyébként egyszer majdnem váltottam 7 évvel ezelőtt, Mint Cinmanóra ráadásul, akkoriban csak az tartott vissza, hogy az akkori szkennerem és nyomtatóm nem tudtam rajta beüzemelni, pedig lehetséges volt, csak akkor még én voltam béna hozzá.
A fent említett 3 napos kollégának nem volt való a Linux, abban igaza volt. Szerintem az életkora miatt.
-
Frawly
veterán
Ja, így már értem. Fájlszintű titkosításból nincs olyan, amit a Windows és a Linux is támogat.
Vagy titkosított VeraCrypt konténereket csinálsz minden partícióra, vagy minden partíciót letitkosítasz VeraCrypttel. Akkor sem kell rakosgatni az adatot titkosítatlan területre.
-
#520
Frawly
veterán
herdsman12
#519
Frawly
veterán
válasz
herdsman12
#519
üzenetére
Okular tudja az opensource progik közül, a repókban is benne szokott lenni minden disztrónál. Esetleg Foxit Reader, annak van linuxos verziója, és az is tudja, de az zárt forráskodú progi, neked kell beszerezni.
Keresni pdf-ben mindegyik pdf reader tud. Ez a kiemelés olyan, amit csak a GUI-sok közül 1-2 tud.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#516
üzenetére
De az, hogy mp4, az még csak konténerformátum, mint a zip, rar, stb. Azt kéne megnézni, hogy az openloadon milyen codecet használnak a fent lévő videók, tölts le egyet, és nézd meg mpv-vel, SMPlayerrel, VLC-vel, vagy ffplay-el, hogy milyen codecet és konténert használ. Az mp4 konténerben lehet divx (MPEG4 Part2), de lehet x264 is (MPEG4 Part 10), de a szabvány szerint MPEG1-et és MPEG2-őt is bele lehet tenni.
A filmnél meg nem az számít, hogy milyen régi, lehet 1939-es is, hanem aki a videófájlt létrehozta, az hogy állította be a kódolást, milyen progival csinálta. Sajnos egy-két feltöltő elég nagy gányolásokat tud csinálni, nem szabványos codecbeállítással, mint a te esetedben, hogy egy I index/kulcsframe-hez túl sok B frame tartozik. Ezt 1-2 encoder meg decoder megeszi, de nem az összes. Valószínű az openload is azért konvertálja át olyan lassan a videót, mert nehezen emészti meg azt a nem szabvány, gányolt kódolású videót, amivel meg akarod etetni. Ilyenkor annak örülj, hogy ha lassan is, megcsinálja valami nézhető minőségre, le tudod nyomni a torkán.
Még az is lehet, hogy már most is jó codec-ben van, csak a konténerformátumot kell kicserélni, ahhoz nem kell kitömöríteni + átkódolni a videót, az ffmpeg csak átteszi egy másik konténerformátumba.
A szabványos codec-profilokat érdemes betartani, normális progival (mint az FFmpeg) konvertálni a cuccot, mert úgy lejátszák a hardveres VAAPI, stb. dekóderek is. A szabványon kívüli megoldásokat viszont nem, és akkor a CPU-nak kell izzadnia vele, ha egyáltalán a fogadó oldalon le tudják játszani, ami lejátszóprogitól is függ.
-
Frawly
veterán
Igazad van, ez a legjobb javaslat, mert ha eleve a Manjaro KDE van fent az adott gépen, akkor az Okular azon alapból telepítve van, és nem kell feltenni semmilyen plusz progit. Mégis csak egy Qt-s DE-hez a saját Qt-s pdf/ebook-olvasó progija való.
Mint írtam, lapozáseffektet egyik sem fog tudni Linux alatt, olyan kár is keresni. Windows alatt is szerintem csak annak a konkrét bazar-proginak volt a specifikuma. Nem szabad ilyen feature-ökhöz túlzottan ragaszkodni.
El kell fogadni, hogy Linux alatt más progik vannak. Adott feladatot lehet nem is lehet 1-etlen, windowsos verziónak megfelelő progival megcsinálni, hanem kell hozzá 2 másik alkalmazás, és egész máshogy kell szétbontani a munkafolyamatokat a windowsos munkamenethez képest. Aki Linuxra áll át, az nem csak egyszerűen OS-t vált, hanem egy másik IT világban találja magát teljesen, amiben minden más. Ezt nem értik meg sokan, főleg a kezdők, hogy Linux alatt dobni kell teljesen a windowsos berögződéseket.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#499
üzenetére
Az összes linuxos médiakonvertáló progi 90%-a ffmpeg-nek, 10%-a a mencodernek vagy gstreamernek a frontendje.
Ahogy nézem, nálad nem a vaapi-val van a baj, hanem a videód valami gányolt anyag, amit át akarsz konvertálni. Nem szabványos a B frame kiosztása. Gondolom valami torrent oldalról összeszedett hulladék, húzz le egy normálisabb verziót.
Az MPEG4 formátum sem mond semmit. Milyen konténertípusba akarsz milyen codec-et tenni? Mert pl. a Xvid is MPEG4, meg az x264 is MPEG4, meg az 265 is MPEG4 alá tartozik. Ezért kéne eldönteni mit akarsz. Meg ne csak az ffmpeg kimenetét add meg, hanem a teljes parancsot is, hogy lássuk milyen kapcsolókkal hívtad meg.
-
Frawly
veterán
Olyan tényleg nem is lesz, amiben lapozás effekt is lesz. A zathura is tud két oldalas side-by-side nézetet, meg pluginnel e-könyveket olvasni, de az minimalista progi, Win10-ről jövő anyukának nem ajánlom, mert az ereit fel fogja darabolni. A Calibre, FBReader csak jobb lesz neki, azok hagyományos GUI-s desktop alkalmazások.
Én egyébként nem szeretem a side-by-side nézetet, széles monitoron sem, mert a szemnek horizontálisan kell átugrálni messzire a másik lapra. Sokkal jobb olvasási élmény, ha folyékonyan, folyamatosan görgethető a szöveg vertikálisan, lapokra szétosztás nélkül, mint egy hosszú weboldal. Ezt a módot általában minden pdf/djvu és e-bookos olvasó tudja ráadásué.
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#480
üzenetére
Nem tudok ilyenről, ami minden formátumot támogat és még normalizálni is tud. Én az Arch Wikiből szedett scriptekkel szoktam konvertálni, pl. ilyennel, de azok csak bizonyos formátumot tudnak, normalizáció nélkül.
Ennyiből nekem nagyon hiányzik a foobar2000 megfelelője Windows alól, az egyetlen progi, ami hiányzik, abból is ez a konvertálási funkció, hogy be lehetett állítani parancssori konvertálási profilokat (lame.exe, flac.exe, oggenc.exe, stb.), és azzal egész kijelölt lejátszási listákat egy gombnyomással célmappába átkonvertálni, tagek megtartásával, egyszerre annyi konvertálási szálat elindítva, ahány szálat tudott a proci. Normalizációt nem használtam, de azt is tudta. Na, ilyen kéne Linuxra is. Van ugyan a foobar2000-nek klónja, a DeaDBeeF, de csak a lejátszási funkciókban, felületben próbálja utánozni, konvertálni nem tud.
-
Frawly
veterán
válasz
Amazonas
#476
üzenetére
Nem mániákus kerülés, de a billentyűzet sokszor hatékonyabb. Ámbár szokni kell, meg pl. tudni gépírni hozzá, stb.. De mint mondtam, én az egérnek nem vagyok vallási alapon ellene, ha adott felhasználásra az a hatékonyabb.
A GIB szótárnak az az előnye, hogy rendesen lektorált akadémiai szótár. A Sztaki meg egy amatőr, hibáktól hemzsegő fos. Elég ritkán van rá szükségem, mert általában egynyelvű szótárat használok, meg a weben keresek kifejezéseket, de néha szükség van az akadémiai szótárra, ritkán, de akkor nagyon. Van ugyan az akadémiai szótárnak egy modern változata, ami megy weben is, de az is fizetős. Még egyszer megvenni nem akarom, főleg nem ilyen határozott idejű előfizetéssel (örökre is meg lehet venni, de csak Windows-ra, Androidra, meg iOS-re, semmivel nem lennék vele előrébb). A GIB meg meg lett véve évekkel ezelőtt. Még az akkori munkahelye vette meg faternak valami 26 éve, mikor támogatást nyújtott az alkalmazottak angoltanulásához. De sajnos csak ezzel a fos, elavult, windowsos keretprogival megy. Pedig ha sikerülne valahol kiexportálnom XML-alapú formátumba, akár fájlkonverzióval, akár OLE objektumok elfogásával, úgy nélkülözhetővé válna. Azért helyben sem lenne mindegy, hogy egy XML-alapú szótár belefér 10-15 MB-ta, dictzip-pel tömörítve 3 MB-ba, és az egész kezelhető lenne egy Bash-scripttel, GIB-formátumban meg 572 MB, amit be lehet tömöríteni 40 MB-ba, de úgy meg nem használható, meg Wine-t kell hozzá tartani.
-
Frawly
veterán
Ez is igaz, a tartalomszolgáltatók is figyelhetnének, hogy text browserrel is olvasható legyen az oldal.
Már csak pár programból használok GUI-sat, de azoknál megkerülhetetlen sajnos. Meg nyilván játékok még a másik kategória, ahol kell egér, pl. FPS gammáknál. Bajom nincs az egérrel sem, mert van, amikor az hatékonyabb, mikor valamit rajzolni kell, meg méretezni, stb.. De a legtöbb átlag felhasználói és rendszeradminisztrációs progi bőven jobb terminálból.
A Wine nekem is csak nagyon kevés mindenre kell. Lényegében GIB szótár, de azt próbálom kiváltani majd. Meg 1-2 windowsos játék, de lehet ezeket sem fogom Wine-ben futtatni, már jó ideje van erre Win10 telepítésem. Eddig úgy voltam vele, hogy ami játék megoldható Wine-ben is, azért nem bootolok át.
-
Frawly
veterán
Igen, igazad van, a képszerkesztőket kihagytam. De pl. a CAD-nél, vektorgrafikánál már el tudom képzelni, hogy kódolás alapján menjen billentyűzetről, bár ennél még van értelme az egérnek is.
A mailkliensben nem értünk egyet, az bőven mehet terminálból is, még akkor is, ha valami grafikás, html-es emailt küldesz.
A terminálos böngészőkkel nem az a baj, hogy text alapúak és alapból nem jelenítik meg a grafikus elemeket, mert még ez megoldható lenne (audio lejátszása, képek megjelenítése is lehetséges, videókat meg lehetne megnyíló mpv-ben nyomatni), hanem általában a JS az, amit nem támogatnak normálisan.
Illetve a Firefoxon beüzemelt Tridactyl-nél (vim-key addon) is előjön, hogy pl. a mouse-on JS eseményre generálódó URL linket nem éri el, mivel az egeret fölé kell vinni, pl. a YouTube-on a videók sarkában egérre előjövő Add to Watch later link.
De igazából ez nem azt jelenti, hogy böngészőből nem lehetne normális terminálosat csinálni, hanem inkább ez a böngészősök hülyesége, hogy egérhasználatra kényszerítenek szándékosan.
-
Frawly
veterán
Nincs ezzel baj. Ha mégis grafikus alternatíva kell pdf-olvasónak, akkor az Evice is jó, igaz Gtk3, de nem bloat progi.
Majd idővel te is rászoksz a minimalista terminálos programokra. Egyedül a böngésző, videóvágó, stb. progik azok, amiket nem lehet kiváltani terminálos progammal jelenleg. Minden mást ki lehet.
-
Frawly
veterán
Ha csak ennyi az igény, hogy pdf-et akarsz csinálni más doksikból, ahhoz nem kell LibreOffice. Felteszel CUPS-ot, bele egy Generic PDF Printert telepítesz (cups-pdf csomag, amit be kell konfigolni még utána), de talán egyszerűbb módja is van ennek. Így bármelyik normál alkalmazásból, ami egyébként tud simán nyomtatni, csak ráküldöd erre a pdf-nyomtatóra a kívánt dokumentumot, és az előre beállított mappába kinyomja .pdf fájlként.
Pdf nézésére meg továbbra is a Zathurát ajánlom, szinte 0 függőség, minimalista, gyors, sallangmentes, ha a pluginjeit felteszed, akkor a ps, djvu, stb. állományokat is olvassa. Még az egeret is kezeli, de billentyűzetről jobb irányítani.
A LibreOffice-tól nekem is ráng a szemem, keresek helyette könnyebb alternatívát. Úgyis csak a Writert használom belőle, ahelyett meg ott van a XeTeX. Táblázatot csak néha napján csinálok, arra meg vannak más toolok. Már így is évek óta csak azért van fent az LO, hátha kell valami .odf vagy .doc(x), .xls(x) fájlt megnyitni, de olyan ritkán van ilyen, hogy nem éri meg nekem egy ekkora megabloat progit feltelepíteni, ami ráadásul minden héten frissül, és csak úgy hajtja le a többszáz MB frissítéseket.
De a Wine-t is jó lenne elhagynom. Javarészt a GIB szótár miatt használom, de ha azt sikerülne megtörni, onnan már XML-alapú formátumba tudnám konvertálni, amit tudnék saját scripttel is kezelni. Meg 1-2 játék megy még Wine-ból, de azokra meg van működő Win10 telepítésem.
-
Frawly
veterán
A PDF nem szerkesztésre kitalált formátum, hanem az egységes, eszközfüggetlen tipográfia és grafikai megjelenítés a célja. Ha szerkeszteni kell egy doksit, arra használj valami arra való dokumentumformátumot. Ha csak az egységes megjelenés a lényeg, akkor PDF. Pont ez az előnye is, ha valamit pdf-ben publikálsz, azt egyben le is véded, mivel nem szerkesztésre kitalált formátum, így ha valaki belegányol, jó eséllyel látni rajta. És ugyanúgy fog kinézni a doksi nyomtatásban, telón, táblagépen, mint a PC-n, nincs az, hogy az egyik gépen szétcsúsznak a sorok, meg átfolyik valami a következő oldalra, nem fér ki egy ábra, stb.. Elsősorban kiadványszerkesztésre tervezték, főleg nyomdáknak, átlag felhasználói körben elég sokára terjedt el a PDF.
PDF nézőből sok van, Evince Gtk3-hoz, Okular Qt5-höz. Meg a kisebbek, pl. Zathura, amit én használok, ami villám gyors, nincs ablakkeret, nincs menü, nincs toolbar, csak a pdf-et látod, és billentyűzetről kell vezérelni, tud lynx-es és vi(m)-billentyűket is. De vannak még minimalistábbak is, xpdf, mupdf. Ezek szerkeszteni nem tudják a pdf-et, legfeljebb a nagyobb progik tudják kommentelni, pdf-es nyomtatványt kitölteni, stb..
Amit esetleg könnyebb szerkeszteni, bár azt sem szerkesztésre tervezték, az a PDF elődje, a PS. Az egy elég jól olvasható, könnyen programozható nyelv, azt akár plain text editorban is lehet buherálni, mint a HTML, XML, (La)TeX formátumokat. Kicsit az SVG-hez hasonló.
De a (La)TeX-nek is az a lényege, hogy valami leírónyelvvel eszközfüggetlen dokumentumot hozol létre, ami egységes megjelenésű, DVI, PS, PDF doksikat állítasz elő fordítás után. Kicsit olyan, mintha programozási nyelven megírt forráskódból binárist fordítanál. Ha meg szerkeszteni akarod, akkor a forrásfájlt szerkeszted, majd újra lefordítod. Bár mondjuk a TeXlive is be tud rántani egy csomó függőséget.
-
Frawly
veterán
Na, azért. Egyébként az Etcherrel nincs baj, csak hát minek. Értem én, hogy a grafikus tool egy szintig egyszerűbbnek tűnik, de beránt egy csomó függőséget, és nem is biztos jól írja ki. A dd meg igaz, hogy terminálos, meg veszélyes (ha nem nézed meg, figyelmetlenségből könnyű felülírni a rossz /dev/eszközt), de nem kell hozzá semmilyen felesleges szutykot telepíteni és biztosan jól megcsinálja.
-
Frawly
veterán
Most lehet nem látom jól, de simán dd? Az ilyen linuxos .iso-k simán kiírhatók így, ha DVD-s, ha UEFI/Legacy bootos cucc, modern alaplapnak kéne tudnia róla bootolnia. Legalábbis eddig nekem még minden ilyen linuxos .iso bootolt, kivéve azt a spanyol KDE-s szart, amit ubyéknak néztem meg, de az valami extra spéci cucc.
Azért nehogy már egy Debian kiírásához spéci progi kelljen, pláne valami grafikus bloat cucc.
-
#440
Frawly
veterán
instantwater
#436
Frawly
veterán
válasz
instantwater
#436
üzenetére
Nincs belőle nyílt forráskodú. Pont ezt mondom, hogy ez a baj az ilyenekkel, Viber, Skype. Ezt meg még csak súlyosbítja, ha a fejlesztő sem tartja karban a kódot és nem ad ki rendszeresen binárisokat.
-
Frawly
veterán
válasz
vargalex
#433
üzenetére
De, erről pont, hogy az alkalmazás fejlesztője tehet, főleg, ha zárt forráskodú progikról van szó. Kötelessége lenne a binárist karban tartani, mindig frisset fordítani belőle, hogy az emberek friss disztrókon is használni tudják. Ezért nem éri meg zárt forráskodú progit, drivert használni, nem tudsz tőlük semmit frissíteni, mert minden modernebb csomaggal összeakadnak, bugok, anomáliák, fagyások jöhetnek elő, gyakran még telepíteni sem lehet őket.
-
#393
Frawly
veterán
halhatatlan
#390
Frawly
veterán
válasz
halhatatlan
#390
üzenetére
Videószerkesztők: Kdenlive, Open Shot, Cinerella. Az első a legnépszerűbb Linuxon, főleg azok körében látom, akik YouTube-ra vágnak videókat. De, van, aki Blender-rel, Shotcut-tal vág videót.
Monitorozó programból csak terminálos van normális: lmsensors csomagból a sensors, illetve lemezekhez a smartmontools csomagból a smartctl (ezt sudo-val vagy su-val kell futtatni, mert rendszergazdai jog kell neki).
A Lemez-ek alkalmazást (Gnome Disks) nem ajánlom, amit itt felettem ajánlottak, sokszor téves infót kezel a lemezről, közben meg az jól működik.
(#391) Amazonas: nem baj, hogy beírtad, sokan keresik. Ubuntu/Mint/Debian vonalán mscorefonts csomag tartalmazza, amit te írtál csomagnevet, az Arch/Manjaro-vonalon van. Én különben szándékosan kerülni szoktam a használatát, hiszen a Linuxban végre nem kell ezeket az agyonunt MS fontokat bámulni, amit mindenki használ. Vannak helyettük sokkal szebbek: Times New Roman helyett Adobe Minion, Linux Libertine, Arial és Verdana helyett DejaVu Sans, Ubuntu font. Lucida, Courier, Terminal MS fontok helyett: DejaVu Sans Mono, Ubuntu Mono, Inconsolata, Fantasque Sans Mono (ez személyes kedvencem), Adobe Sourcecode Pro, stb.. Szinte csak jobbak (vagy szebbek, vagy ugyanúgy néznek ki ingyenes klónként, de több Unicode karaktert tartalmaznak) vannak az MS által licencelt betűtípusoknál.
-
Frawly
veterán
Helyem az nekem is van, több száz GB. De ha ilyen hülyeségre szánnék, akkor qemu-kvm-ben beizzítanék egy virtuális gépet, és abba telepítenék rendes Win95-öt. Épp úgy nem foglalna több helyet, de jobb teljesítménnyel futna és nem lennének ilyen electron-os korlátai.
Mondom, ennek az electron-os izének az lehetne az ütőásza, ha böngészőből menne, külön letöltögetés nélkül.
-
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#370
üzenetére
Igen, ehhez képest múltkor voltak itt errefelé ilyen Júbájgönkettők, akik pont egy egysoros terminálos paranccsal meg sem próbáltak virtuális gépet csiholni, mert nem értették, hogy az most mi
Az ffmpeg meg jóság, én is azt használok mindenre. Természetesen GUI nélkül.
-
Frawly
veterán
Az Avidemux tud ilyet. Csináltam már vele pont ilyen feliratráégetést, valami ismerősnek kellett. Néhányszor crashelt az első 1-3 próbálkozáskor, de végül megcsinálta.
Elég egyszerű kis videószerkesztős progi, kicsit még a felületét is koppintja a VirtualDub-nak.
Egyébként meg a VirtualDub Windowson is halott szoftver, régóta nem fejlesztik, újabb verziós Windowsokon lehet vele futtatási gond, meg bugzás.
(#367) BoB: gyurma figura szép ősmagyart beszél itt, tetszik. Szerintem is a legjobb tanács, hogy hagyjuk már 2019-ben a divx-et a Petőfi Csarnokba. Ma már minden eszköz viszi az x264-et, ami azonos bitráta mellett sokkal jobb minőséget produkál, nem blokkosodik. A feliratráégetés is nagyon menő volt 15-20 éve. Inkább csak oda kell passzintani a feliratot feliratsávként, akinek kell bekapcsolja, akit zavar kikapcsolja. A legtöbb embernek a ráégetett felirat zavaró, meg a megjelenítése felbontásfüggő is. Az egyik legocsmányabb megoldás, amit kitaláltak a videózás történetében.
-
Frawly
veterán
De pont ezt jelenti az idle time. Mondjuk azt szeretnéd, hogy ha nem nyúl hozzá senki, akkor 10 perc múlva lője le magát, akkor az idle time az 600 másodperc, és be kell állítani, hogy ez esetben shutdown legyen az esemény. Így ha 10 percig senki nem nyúl a géphez, akkor leáll.
Az idle itt most nem olyan idle, mint amit Windowson értenek. Vagyis hasonló, onnan kapta a nevét, de mást jelent mégis.
De konkrétabban akkor tudok mondani, ha pontosan leírod, hogy milyen Linux megy a gépen, pontos verzió, grafikus felület. Így csak általánosságokban tudunk róla beszélni.
-
Frawly
veterán
Ez úgy hangzik, mintha a tracker felé nem frissítene. Nekem a Transmissionnal az a bajom, hogy túl keveset tud. Én qBittorrenttel tolom, az vezérelhető webes felületről, nem kell hozzá Electorrent.
kékluficet: a topikcím elég ronda így zárójeles megjegyzéssel, ékezet nélkül. Jobb lenne rövidíteni „Linux programot keresek”-re.
-
Frawly
veterán
válasz
Laszlo733
#325
üzenetére
Próbáld rendszergazdaként megnyitni, pl. sudo nano ~/.ssh/config vagy ahol van ez a fájl a rendszeren. Ezeket a sorokat mindenképp be kéne szerkeszteni, hogy az SSH keyt be tudd neki adagolni. Onnan már a Krusader is tudni fog kapcsolódni.
Alternatív megoldásként a szerveren az SSH konfigban is ki lehet kapcsolni, hogy ne kelljen külön SSH key, hanem elég legyen felhasználó név és jelszó bejelentkezéshez, igaz ez biztonságilag kockázatosabb.
-
Frawly
veterán
válasz
Laszlo733
#323
üzenetére
Az SCP nem protokoll, hiába írják azt a neten. Valójában csak egy fájlmegoldás, ami SSH protokollon felül fut. Ehhez semmi speciálisat nem kell telepíteni egy OpenSSH-t, sőt, LEDE-n lehet telepítve is van, csak engedélyezni kell.
Majd pedig linuxos konzolt nyitva bejelentkezni rá (ssh IP:port), és egyszerű mc-vel lehet róla másolgatni. Vagy csak simán scp paranccsal.
Googlizás alapján azt találtam, hogy a ~/.ssh/config fájlban elég ezeket hozzáadnod:
Host specialport
HostName bla-bla-vagy-IP
Port portszám
IdentityFile ~/.ssh/special-key_rsa.1_vagy_ami_épp_a_fájl_neveReboot az elvileg nem kell neki, de érdemes megejteni, majd Krusaderrel újra próbálkozni fish:// protokollon át.
-
Frawly
veterán
Igen, először azt kéne megtudni, hogy milyen protokollt akar használni, SSH, SFTP vagy mi a rák van a szereveren, amit el akar érni. Mert a WinSCP többfélét is támogat. Ilyen progi nincs Linuxon, ami egy alkalmazásként támogat mindent, hanem az egyes protokollok vannak külön alkalmazásként megvalósítva. Ez alapvetően még a Unix-filozófiában gyökerezik, hogy egy program egyszerű legyen, egy dolgot csináljon, de azt jól, sallangmentesen csak a lényeg legyen megvalósítva. Ezek a mindenes csodaalkalmazások a Windows-platform szülöttei.
-
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- Assassin's Creed Shadows Collector's Edition PC
- Bitdefender Total Security 3év/3eszköz! - Tökéletes védelem, Most kedvező áron!
- Bontatlan - BATTLEFIELD 1 Collectors Edition - Játékszoftver nélkül
- Bomba ár! Dell Latitude E5570 - i5-6300U I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Gari!
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450M R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2070 8GB Rampage SHIVA FSP 650W
- Apple iPhone 13Pro 128GB Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- Xiaomi Redmi Note 10 Pro 128GB Kártyafüggetlen, 1Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 9800X3D 32/64GB RAM RTX 5070Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged