Csak linkbe mert 7-10 oldal

-a: [link]
-k: [link]

Sziasztok!

Otthoni hálózat megosztással kapcsolatban érdeklődnék.
Van egy Windows 10-es asztali gépem, és az ott megosztott mappákat szeretném elérni a Linux Mint-es laptopommal otthoni hálózaton.
Valaki el tudná magyarázni nekem úgy, hogy egy 5 éves gyerek is megértse, hogy milyen úton-módon lehet ezt megoldani?
Segítségeteket előre is köszönöm!

[link]

Ezt a linket nem értelmezted sajnos. Az -f kapcsolóval futtatni kell, mivel dinamikusan monitoroz, nem pillanatképre van, mint a kolléga által ajánlott.

Van leállás vizsgálat is és időalapú keresés leírása is a linkben. Egy valamiben nem segít, az pedig a samukalapács megkeresése, amivel szétvered azt a szerkezetet.

[ Szerkesztve ]

A -f kapcsolóval futtattam és azt írta ki, amit bemásoltam.

Értem, de ez csak azt az utolsó x sort mutatja abban a pillanatban, nem biztos, hogy neked ez jó lesz, mivel boot problémád van. Ez csak egy monitorozó módszer, hagyd megnyitva és ha változás van a környezetben, akkor ezt kiírja. Dugj be egy USB eszközt vagy valamit és figyeld mi történik a terminalban.

A linkelt kimenetek sem mondanak sokat, szerintem a sorok nem is teljesek, ilyenkor célszerűbb pastebin-t használni és azt linkelni.

Esetedben a linkelt időalapú kereséssel lehetne hasznosan operálni szerintem. De akár a # systemd - leállás vizsgálata rész is jó lehetne. Nézd át a linkeket, amit beraktam és próbálgasd. A merevlemez vizsgálata is erősen javallott, ezt is írtam, ezzel hogy állsz? Az egy múzeális HDD, csoda ha még felpörög, vizsgáld meg a linkelt módszerekkel.

Próbáltam, azzal is csinálta, aztán felfrissítettem a legújabbra, akkor egy ideig nem csinálta, most megint előfordult.

Írtam a mint fórumra és az egyik mester nagyon vágta a grub témát. Meg is lett a megoldás a menü eltüntetésére.
/boot/grub/grub.cfg fájlban törölni kell a 'set timeout_style=menu' sort.
Ezután egy sudo grub-mkconfig és már csak ESC nyomásra jön elő a grub.

moto g72, Ninebot d28e

Ezekben sem látok sajnos használhatót. De valami itt nem stimmel, mert az első screenshotodon 5.3.0-46-os kernel van, ezen meg 5.0.0-32-es. Ezt most nem értem, feltettél régebbi kernelt, és ott is fagy?

Az a baj, hogy már csak egy tesztelési lehetőség van, a kexec-tools felrakása, itt írják a részleteket, nálad csak annyi az eltérés, hogy az első parancsnál apt install kexec-tools kell, nem az a yum-os. Viszont elég nehéz a kexec-tools-t felrakni és bekonfigurálni egy kezdőnek, ráadásul semmi garancia nincs, hogy azzal nyerünk használható infót egyáltalán, és nem hulla feleslegesen túrázol vele.

Egyébként ez nekem elég súlyos linuxos koncepciós hibának tűnik, hogy a kernelpanic részletei nem látszanak, erre kitalálhatnának valami megoldást, hogy automatikusan valami dumpot hozzon létre a root partíción, minden kernel panicnál, feltéve, hogy van a dump-nak szabad hely.

Volt kernel frissítés (bármit is jelentsen ez). Mégpedig azért mert először a guglival próbálkoztam és ott volt egy csávó, akinek hasonló problémái voltak és nála a kernel cserebere oldotta meg.

Az a baj egyébként, hogy a hibát nem tudom konzisztensen rekonstruálni, mert kb. tök random jön elő. Tegnap kb. 3 kikapcsolást/újraindítást csináltam egyszer sem jött elő.

Az is furcsa, hogy ilyet HDD hiba is okozhat? Nem értek a linux lelkivilágához, de furcsa, hogy minden tökéletesen fut, csak épp néha nem lehet leállítani a gépet. Legalább a Donkey Kong közben fagyna le vagy valami.

Mit kell behatárolnom időben?

Elvileg okozhat, de nagyon valószínűtlennek tartom, hogy ez HDD hiba lenne. A HDD vagy hirtelen hal meg teljesen, vagy szektorhibákat dob rá a kernel, valami I/O read error vagy hogy szokta kiírni.

Most megpróbáltam ezt: [link] Mivel Ő is valami kövületen produkálta ezt a hibát.

Meglátjuk hogy működik-e.

Aki még nem olvasta volna: Júniusban jön a 20-as [link]

Work continues on Linux Mint 20 “Ulyana” which is planned for June this year. Some of the features which were introduced in LMDE 4 were added to it, such as the live resolution bump in Virtualbox and the activation of APT recommends by default.

Linux Mint 20 will be available in 3 editions (Cinnamon, MATE and Xfce) but only in 64-bit. It will be based on Ubuntu 20.04 LTS and use a Linux 5.4 kernel.

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

De nem hiányzik a kiadás alapú disztróknak ez a frusztráló vonása, hogy állandóan várni kell az új megjelenésére, meg számolni mennyit kell még aludni. És mire megjelenik, már megint régi verziók lesznek benne. 5.4-es kernel, értem én az az utolsó LTS ág, de nem LTS ágban már az összes rolling a legutóbbi stabil 5.6.10-et futtatja, és 3 héten belül itt az 5.7.x.

Én egyet várok mostanában, amire rollingon is várni kell, az a GCC 10. Tavaly már az Arch majdnem bevezette a 10-es bétát, kint is volt a stable tárolókban, de bugokat jelentettek, és visszakerült a 9.3-as ág. Hónapok óta RC, de a stabil GCC 10-nek most április végén kellett volna kijönnie, de nem jött. Lehet a koronavírus vagy valami más csúszás miatt. De ezt sokan várják, új optimalizációk, új platformok támogatása, C++20, stb. miatt.

De lehet már kiadták most május 1-én, mert a GCC git tárolója jelez 10 órával ezelőttről commitokat a 10-es release ágba, de ez lehet megint csak RC. A GCC GNU főoldala még mindig világosan írja, hogy nincs kiadva, de lehet nem frissítették még, ahogy a rolling disztrókon sem forgatták bele a stable tárolókba.

Persze nem kötelező rá várni, a legtöbb disztró kiegészítő tárolójában ott a script, amivel le lehet forgatni a gcc-git csomagot, meg kézzel is le lehet fordítani egy git clone után, csak baromi hosszú idő, mire lefordul. Meg a legtöbben nem vállalják be, mert amíg a GNU csapat nem adja ki hivatalosan, rámondva ezzel az áldását, addig úgy veszik, hogy nem vállalható a stabilitása.

És Te személy szerint érzékelsz valami pozitívumot/hozzáadott értéket
az 5.6.10-es kernellel az 5.4-eshez képest ? Az adott hardware összetételű
gépeden.

Mondjuk az az igazság, hogy jelen példánál nem igazán érzek. De volt már, hogy a kernel nagyobb lépett előre 2 alverzió alatt. Régen sem szerettem ezt az LTS-ezést, mai napig nem értem. Max. valami nagyon régi gépen tudom elképzelni, hogy hasznos lehet bizonyos szinten, ami legalább nem kapja meg a legújabb, legbloatabb, leglassabb verziókat, hanem rátehető egy régi verziós rendszer, ami még támogatott, meg legalább elfutkos.

Igazából ez az LTS meg régi verzió csak hamis biztonságérzet. Valaha minden verzió új volt, mikor kijött. Az LTS 5.4-es kernel is. A felfogásbeli különbség csak abban van, hogy mikor vállalod be az új verziót, mennyit vársz vele, míg használatba veszed. Egyébként évek óta rollingozok és el tudom neked mondani, hogy semmivel nem instabilabb, mint a kiadás alapú meg az LTS. Igaz nem is stabilabb, tapasztalatom szerint egy szintben van a kettő. Tudom miről beszélek, anno használtam én is Ubuntu 12.04-et, meg Mint 14 Mate-et és Cinnamont, ezeket még nem fő rendszerként, később fő rendszerként Debian 7-et KDE4-es időkben, aztán Mint 15-öt KDE4-gyel, meg Kubuntu 14.04-et, ezekkel kezdtem, és az első 1-2 évben ezeket használtam főleg, ezek akkor már mind LTS verzió volt, és épp úgy voltak bugok apránként itt-ott, mint ahogy rollingon is előfordulhatnak.

Igazából a friss verziókat azonnal megéri feltenni, ahogy stabilnak minősítik őket. Vedd észre, ez sokszor csak hivatalos minősítgetés, meg időkivárás, mert az esetek 99,9%-ában az utolsó béták, az RC és a tényleges végső stabil kiadás között nem szokott különbség lenni lényegében. Egyedül a másik véglettel érdemes vigyázni, pl. van, aki annyira frisségmániás, hogy ha egy git tárolóban megjelenik egy új dev master verzió, már pattintja is fel, még azelőtt, hogy béta vagy release lehetne, na, az tényleg kockázatos, pl. Archon is így bukott meg tavaly a GCC 10.

Vegyük példának az Ubuntu 20.04-et. Már kb. január óta sokan tesztelik, használják bétában. Lényegében alig változott a végleges 20.04-es kiadásig, most pár napja jelent meg. Lényegében csak az Installerhez nyúltak hozzá, mert bugos volt RAID kötetekre telepítéskor, de ez azt nem érinti, aki már telepített rendszert frissítget csomagkezelőből, csak azt, aki friss installt csinál, és őket is csak RAID-nél érintette. Na, most már, a Mint várni fog vele még fél évet, mire az ő felhasználóik is használhatják.

Ugyanez volt az 5.4-es kernellel, az is valamikor január környéki, Mint-en majd csak fél év múlva teszik hivatalossá. Persze, a tárolókból gondolom kézzel jó ideje feltehető, de hány Mint user teszi fel? Gondolom nem túl sok. Én csak azt mondom, hogy felesleges valamivel plusz 6 hónapot várni, az túl hosszú idő egy olyan szoftverre várásnál, ami már az 1-2 hétben bőven elég stabil.

Szerintem a Mintekkel kapcsolatban nem jól emlékszel.
A Mint 13-as, és később a 17-es alapult az Ubuntu LTS kiadásain.
A 14-es, 15-ös és a 16-os a Ubuntu köztes/teszt kiadásain.

Igazad van, ezek szerint akkor azok nem voltak hivatalosan LTS-ek. A lényeg viszont, hogy azok is ugyanolyan régi verziók voltak. Emlékszem 14.04-es Ubuntu pl. LTS volt, és marha sokáig 3.1x-es kernel volt benne (ahogy még a most is támogatott CentOS 7-en szintén az van), mikor már a rollingok a 4.18 körül jártak, és nemsokra rá jelent meg az 5.0-ás kernel, ami 4.22-es, csak átszámozva. Agyrém. Ahogy a CentOS 6 alatt még mindig 2.6 van, na, az már simán dinoszauruszok korabeli, akkor is, ha backportokként megkapta az azóta megjelent securty fixeket, és még év végéig mindig támogatott.

Az egészből azt akarom kihozni, hogy ez meg egy másik véglet, amivel átesnek a ló túloldalára. Szerintem a kettő közötti egyensúlyt, arany középutat a Manjaro, Void, Gentoo tartja fent. Annyira nem szörnyen régiek, hogy nevetséges legyenek, mégis rollingok, mégse adogatják hozzá ész nélkül a legeslegfrissebb verziókat, de ahhoz vannak annyira újak a verziók, hogy nem okoz verziófüggési gondot. Így minden fut, semmi nem instabil, nem kell hosszan várogatni semmilyen kiadásra, főleg, hogy újabb verzió is telepíthető testing vagy külső tárolókból.

Az is igaz, hogy pont ezeket a nem rohanós rollingokon is általában pont 5.4-es LTS kernel van alapból (feltehető újabb is természetesen a tárolókból), Gentoo-n és Voidon is, de nem ez a lényeg, azokon addigra simán frissebb lesz alapból, mire egy új Mint majd ezt az 5.4-et használja default, meg mire a támogatás lejár a következő Ubuntu LTS-re.

Tudom hogy ez teljesen más tészta - van egy immár lehet hogy több mint 10 éves
Linuxos műholdvevőm 2.6-os kernellel - ma is ugyanolyan megbízhatóan működik
mint az első napon.
Kernel ügyileg én úgy vagyok, hogy LTS rendszerhez LTS kernel illik.
Vagy ha nem is hivatalosan LTS, de a Canonical által a támogatás végéig karbantartott - mint
például a 4.15-ös.
Rendszeresen kapok hozzá frissítéseket, és ezzel együtt visszaportolt hibajavításokat.
Majd ha olyan hardware összetevőt teszek a gépbe, vagy csatlakoztatok hozzá amit
a jelenlegi kernel nem vagy nem megfelelően támogat, akkor majd telepítek újabbat.

Ez az értelme az LTS-nek.
Mark Shuttleworth on Ubuntu popularity and Canonical profitability
Cégek biztos nem akarnak görgetni, de rengeteg otthoni felhasználó sem.
A 14.04.5 már a 4.4-es kernellel jött ki.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!
Bocs a "noob" kérdésért, csak nem rég váltottam teljesen Linuxra. (És eddig csak pozitívak a tapasztalataim!). Egy ilyen verzióváltás, hogyan zajlik le? Mármint, jelenleg Tricián vagyok (19.3). Amikor hivatalosan elérhetővé válik, akkor a rendszer mintegy automatikusan felkínálja az update-et valamilyen formában, vagy manuális megoldást kíván?
Köszönöm előre is!

"A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne." - PKD \\\ CTRL+ALT+BAKANCSTALP ///

Szia !
Frissítéskezelő -> Szerkesztés fülön szokott megjelenni a verziófrissítés
lehetősége. Jórészt egérkattintásokkal lezavarható az egész.
Előtte azért nem árt egy friss rendszer-visszaállítási pont készítése.
(Ha nem lesz rá szükség, (valószínű) utólag törölhető.)

Köszönöm a választ és a tanácsot!

"A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne." - PKD \\\ CTRL+ALT+BAKANCSTALP ///

Ez nekem sosem tiszta, hogy főverzió váltásnál is így van-e, régebben nem volt erre lehetőség, utána lehetett alverziókat így frissíteni, most már lehet főverziót is ugrani? Elég rég volt a 19-re váltás, nem emlékszem, igaz nem frissítéssel csináltam.

Jobban belegondolva, amit fentebb írtam, az inkább a . verzió frissítésre igaz.
A fő verzióra frissítésnél csak az utolsó . verzióról (pl. 19.3 ról 20-ra) lehet.
És nem biztos hogy az is olyan katt-katt metódussal lehetséges.
De biztos lesz hozzá pontos step by step - hivatalos - ajánlás. (Legutóbb a 19-re frissítésnél is volt.)
A fő verziót én eddig még mindig friss telepítéssel csináltam.

Az Ubuntu oldala azt írja, hogy a 14.04.5 is 3.13-as kernelen van. Azt viszont nem is tudtam, hogy még 2022. áprilisig támogatott. Egy elég dinoszaurusz rendszer, egyetlen előnye, hogy még systemd nélküli, de a progiknak is, ami benne van, annyira régi a verziójuk, hogy lényegében semmilyen külső forrásból nem tudsz rá semmit telepíteni, mert kielégíthetetlen verziófüggés lesz. Az meg engem nem érdekel, hogy Mark akárkinek hogyan áll a profitja. Ha profitot akar, akkor szerződjön el a MS-hoz vagy Apple-höz. Ott lesz profitja, meg számolgathatja a bőröndnyi pénzeit.

Mondom, ez a 100 évig támogassunk egy ultrarégi verziót típusú LTS semmire nem jó, csak hogy a nagyon lustákat meg a pszichotikusan minden frissítéstől rettegőket kiszolgálja. Azaz egy téves hozzáállást próbál jutalmazni, pozitívan megerősíteni, amit nem kéne. Ma már Windows-oldalon sem divat ez, a MS is az adott, még támogatott Windows verzióból 2 évig visszamenőleg támogat egy LTSB verziót, és 1 évig visszamenőleg (2 féléves évszakos nagy update) a sima konzumer Windowst, és kifújt.

Ilyen ésszerűtlenül hosszú támogatás már csak Linux LTS-en van, meg Red Hat / CentOS vonalon.

Sokszor már ezek a régi kernelverziók is átverések, mint a 2.6.104, meg 3.13.83, mert ezekbe egy csomó minden backportolva van a 4.x és 5.x kernelekből. Magyarán van egy régi kerneled, ami régebbi architektúrán van, emiatt kevésbé optimalizált, biztonsági foltokkal épp úgy tarkított, emiatt már épp úgy erőforrás-igényesebb, és már valójában nem sok köze van a korabeli kernelekhez, de azért megnyugszik tőle sok ember, hogy az régi meg ezen az alapon stabilabb. Közben meg ezek a régi kernelek tele vannak Ext4, Btrfs, stb. regresszióval, főleg a régi ütemezők miatt.

Mondom, ezeknek az LTS disztróknak már csak ott lehet értelme, ha valami muzeális géped van, ilyen s478-as P4, meg Socket A-s AthlonXP, vagy ezeknél is régebbi, amin lényegében minden modern OS használhatatlanul lassú, de te mégis rá akarsz telepíteni valami még marginálisan használható, még támogatott, vagy támogatásával még nem annyira régen lejárt rendszert, és felteszel rá egy 10 évvel ezelőtti LTS-t, az még eldöcög rajta. Bár ennek meg azért nincs gyakorlati jelentősége, mert az ilyen régi gépeket már nem éri meg fő gépnek használni, egy RPi4-szintű SBC, vagy fillérekért vesztegetett C2D/korai Core i, veri őket torony magasan, inkább csak retrózási céllal érdemes őket befogni, offline/legacy felhasználásra, pl. XP-s és Win9x-es játékok futtatása, esetleg ilyen NetBSD-t, Kiss Linuxot hobbicélzattal, hogy mi hozható ki belőle még.

Ubuntu 14.04.6 LTS

Megint ki tudja milyen oldalakról szeded az infókat, a fenti oldalon a linux-image-4.4.0-142-generic kernellel jön ki az iso. OK, ez a -6-os, de eből a szempontból tökmindegy.

Extended Security Maintenance frissítés van hozzá 2022-ig, semmi más. Nyilvánvaló, hogy most senki nem ezt fogja felrakni, miért aggódsz akkor?

Nem kizárt, hogy az az oldal tévedhetett, amit néztem. Nem tudom már melyik volt, most már Archon vagyok, és az még Voidon volt megnyitva. Valami canonicalos oldal volt.

Egyébként elhiszem, hogy 4.4-es, annak ellenére is, hogy az általad linkelt oldal sem ér egy kalap ×4rt se ebből a szempontból, mert a kernelverziókat nem írja. Lehet én nem kattintottam rá valami allinkre, amire kellett volna, és ott írja, de én nem találok rajta ilyet.

De az a baj, hogy megint hülyeségeken kötözködsz. A 14.04.5 is valami 2016 augusztusában jött ki, addigra már a 3.13-as kernel rég dinoszauruszok korabelinek minősült. 2015 áprilisától a legtöbb rolling már 4.x-es kernelt használt, ami nem csak verziószámhajhászás szempontjából fontos, de a 4.0-ás kernelben elég jelentős architekturális változások voltak, így elég jelentős váltás volt.. De a 4.4.0-ról sincs sok minden vitatkozni való, az is elég régi, több mint 4 éves most már (anno talán ezzel telepítettem az Archot), és még ezt akarják tolni még 2 évig? Vicc kategória szerintem. Az egész Ubuntu vonal, az LTS-eivel, profitjával, megbukott eszközfüggetlen Unity próbálkozásaival, mindenkire grafikus csomagkezelőn keresztül default ráerőltetett gigás snapjaikkal meg egyebekkel. Egy nagyon rossz vicc. Lassan már ott leszek egyébként, hogy kezdőknek sem fogok ajánlani semmit, ami Ubuntu-alapú.

ubuntu-14.04.6-desktop-amd64.manifest

De az a baj, hogy megint hülyeségeken kötözködsz

Aham, ezek szerint nem Te kötöttél bele ezredik alkalommal a szokásos LTS......na mindegy.

Ezeken a hivatalos letöltő oldalakon mindig a .manifest kiterjesztést kell megnyitni, ha látni akarjuk az összes csomagot.

A 18->19 váltásnál telepíteni kellett a mintupgrade csomagot, és azzal lehetett frissíteni 2 menetben (letöltés, telepítés). De nem biztos hogy a 20-nál is így oldják meg.

Az intelligens ember csodákra képes. Az idióta ember bármire.

A .1 … .6 alverziók mind egyre újabb kernellel jöttek ki, az utolsó a 4.4-gyel.
„te mégis rá akarsz telepíteni valami még marginálisan használható, még támogatott, vagy támogatásával még nem annyira régen lejárt rendszert”
De az LTS-eknek nem ez a céljuk, hanem az, hogy amikor kijön, akkor vagy azután nem sokkal telepítik és rajta van a gépen.amíg a gép ki nem pusztul.
A i7-2720QM-es gépemen most frissítettem 20.04-re, ami kevésbé pörgeti a ventit. De ez itthoni gép, az én bajom, ha baja van, Nem cég termeléshez kellő cucca, ami naponta borulna a rollingtól.

(#12386) ubyegon2
Az old release-eknél ez sem műx, mert ott az alap manifest van, de a release note-okban le van írva, melyik melyik.

Köszönöm! Mint írtam, nem régen lettem Linux "júzer" és érdekel, hogy Mint alatt ez hogyan fog várhatóan végbemenni. (Egyébként ha terminálos frissítés lenne az sem gond, sok mindent abban csinálok most is, szóval nem idegenkedem tőle!)

"A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne." - PKD \\\ CTRL+ALT+BAKANCSTALP ///

Ha már újra előjött a téma.
Had kérdezzem meg, hogy mondjuk ha rolling distro átáll systemv-ről systemd-re akkor mit csinál a rendszer gazdája?
Vagy mondjuk, hogyan vannak lekezelve az egyéb technológia váltások? (interface konfiguráció, default python verzió) Akár élesben akár otthon?

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Az i7-2720QM még ma is egy kellően erős proci (4 mag, 8 szál, sok cache, ez még a legújabb 10. genes mobil Intel procikkal is felveszi a versenyt, annyi, hogy nagyobb fogyasztás és melegedés mellett), azon a legújabb verzió is simán elmegy, hogy nem érzed lassúnak, akkor is, ha azóta 100× bloat lett. Én ilyen lassan muzeális, mert retró gépekről beszéltem, mint a P4, AthlonXP, esetleg már az egy magos Athlon64 is ide tartozik (és a régebbiek, pl. P3, stb.), ezeken 1 mag, 1-2 szál, kicsi cache, kicsi RAM sávszélesség, stb. amiken az újabb rendszerek ha futnak is, csiga lassúsággal, ilyenekre tökéletes egy systemd-mentes, régi X.org-ot, régebbi kernelt használó, de még támogatott LTS disztró.

Természetesen az ilyen régi gépekre lehetne valami régi kerneles Gentoo-t forgatni, de mivel a szóban forgó gépek lassúak, ezért egy örökkévalóság, és nem biztos, hogy érdemes. Vagy pl. Void, amit mindennapos felhasználásra nem ajánlanék, de ilyen retró gépen jó lehet, épp a Redit-en láttam egy screenshotot, hogy az i686-os változatás van, aki Pentium 3-on futtatja, és a rendszer idle-ben, pálcika WM-mel eszik 100 MB-ot.

Erre nincs szabály, hogy hogyan kezelik le. Minden disztró máshogy. Általában mindenképp a szopás volt az ilyenből, azért ha ilyen jelentős változást húz be egy disztró, azt javasolt nem frissíteni, hanem újratelepíteni. A default Pyhton nem volt ilyen nagy gond, mert ott a 2-es verzió is fent lehet, megoldható az együttélés, az az interface-ek is visszanevezhetők systemd alatt.

De én ezt nem érzem gyakorlati problémának. Ilyen jelentős váltás nem gyakran van, sok évente. Ennyiszer ki lehet bírni egy teljes újratelepítést. Meg egyre riktábban lesz ilyen, mert pl. amelyik disztró akart, az már rég átállt systemd-re, amelyik meg nem, az meg sose fog már.

Sokaknál ez a nem telepítik újra a régi rendszert egy másik véglet. Az SSD-s topikokban is látom, hogy új SSD vásárlása esetén a kedves userek ilyen klónozással még egy 63 CHS szektoreltolásos, IDE módban HDD-re telepített, 5-10 év alatt rommá szemetelődött Windows rendszert akarnak a végtelenségig maguk előtt görgetni, ami egyébként megoldható, de külön tudást igényelne, ami a legtöbbjüknek nincs meg, de azért ragaszkodnak ahhoz is, hogy ezt a régi, lassú, teleszemetelt rendszert megtartsák. Jajj, mert az be van lakva!!!! Igaz, hogy mikor az a rendszer volt új, azt is be kellett lakni, meg ha most újratelepítenék, idővel az is simán belakódna.

Közben meg a friss Windows telepítés SSD-re meglenne pár perc alatt, és igaz, hogy be kell lakni, de nem egyszerre, 5 perc alatt, folyamatosan használat közben hetek, hónapok alatt. Egy ilyen rendszer-újratelepítés arra is jó, hogy a BIOS-ban meg lehet győződni telepítés előtt, hogy nincs IDE módban hagyva, natív AHCI-be van kapcsolva a SATA vezérlő (vagy ha NVMe van, ahhoz a jó driver kerül fel), meg meglegyen az 1024K-s partícióeltolás, Legacy helyett UEFI boot (ez NVMe-nél fontos különösen), tiszta lappal indul a rendszer, új SSD-nél is látszik, hogy nem teleszemetelt friss rendszerrel milyen gyorsan megy, később ez lehet base line annak mérésére, hogy mennyire lassul be rajta a rendszer. Plusz mivel Windowsnál ugyebár nem frissítőnek a felhasználói programok, ezért azok is elavulnak jó pár év után, a friss újratelepítés arra is jó alkalom, hogy ezekből is újak kerüljenek fel, meg a Windowsból is eleve a legújabb nagy évszakos frissített változat kerül fel alapból, és nincs az, hogy valami nem frissült megfelelően, meg rendszer-visszaállítási pontként sok szemétről készül egyre nagyobb méretű rendszerbackup, hogy probléma esetén rollback-ként szolgáljon, de legtöbbször nem szolgál, csak a gigákat eszi a háttértáron.

De én még rolling Linuxnál is szoktam csinálni, hogy max. 1-2 évente, de van hogy fél év után újratelepítem, és ezt az alkalmat kihasználom, hogy valami új konfigolási módot, új WM-et, stb. próbáljak ki. A rollingot ugyebár nem kell újratelepíteni, mert mindig frissül a végtelenségig a legújabb verzióra. De ugyebár egy idő után beszaporodnak a felesleges csomagok, amiket el lehet ugyan távolítani pacman -Rcs segítségével, de ezek egy része nem felesleges, mert valami portable programhoz tettem fel kézzel (és már nem tudom melyikhez), az ilyenek miatt begyűlnek a csomagok, és már nem tudok takarítani. Persze még mindig lehetne, hogy csak az automatán települt (nem kézileg telepített) árva csomagokat távolítom el, de az is leszedhet olyat, amiről kiderül, hogy szükség lenne rá. Néha jó tiszta lappal kezdeni, új rendszerkomponenseket kipróbálni, legalább a használt rendszer sem lesz unalmas, egy ilyen új telepítésnél megy fel az új WM, X.org helyett Wayland vagy fordítva, másik terminálemulátor, kicsit más konfig ennél-annál a programnál, másik képnéző, másik ez meg az, másik téma. Így nem csak a háttérkép cserélődik, hanem az egész rendszer érzete, olyan, mintha teljesen más OS-t tett volna fel az ember, vagy distrohoppolt volna, nem lesz unalmas, nem lesz fásító, tiszta lapról lesz kezdve minden, ami egy csomó hibaforrást is megelőz egy az egyben.

Ez jól megfigyelhető volt legutóbb Voidnál, Wayland helyett X.org ment fel, SwayWM helyett Openbox, tint2/Swaybar helyett polybar, másfajta mpt-felcsatolást használtam, grim helyett scrot, ncmpcpp helyett cmus, saját calendar/cal script helyett calcurse, faragtam egy csomó scriptemen. Lényegében egy egész más look-n-feel rendszert kaptam, elment bizonyos vérfrissítésnek is.

Persze ez a jövőben egyre inkább módosulni fog, ahogy megyek a minimalizmus felé, úgy már a minimalista megoldásoknál nincs nagyon mire váltani, legfeljebb WM, bar, meg terminál/terminálos alkalmazások színei, ami módosulnak, meg néha billkombók és annyi. A progik nagy része marad a minimalizmus miatt, a WM-ben sincs témázás, mert nem látszik az ablakok diszítése, de pl. egérkurzor témáját, ikontémát, ezt-azt le lehet cseréni továbbra is.

Engem kifejezetten frusztrált Windows és nagyobb linuxos DE-k alatt, hogy a rendszer ugyanúgy néz ki, ugyanúgy működik évekig, max. csak egy kis átbőrözés, színmódosítás, háttérképcsere vitt minimális változatosságot, de azt is meg lehetett unni egy idő után, hogy a rendszer nem teljesen más. Főleg Windowsnál unalmas, hogy 10 évig ugyanaz a felület van, meg 99%-ban ugyanazok a programok (nálam, Total majd Double Commander, Notepad++, SumatraPDF, stb.), ugyanaz a képnéző (hiába váltogattam a gyári windowsos képnézőt IrfanView-val vagy XnView-val, illetve ezeknek a valamilyen commanderhez készült pluginjével), stb..

Oké ez mind szépen hangzik, de ezekre csak akkor jössz rá mikor burul minden.
Pl.: ubuntu 16.04-->18.04 ugrásnál máshogy kell az interface-ket konfigolni.
Meg aki init scripteket irogatott aztán systemd váltásnál meg csak néz bután, hogy X dolog miért nem megy. Aztán meg egyszer a systemd helyett is lesz újabb dolog.
Engem nem nagyon győzött meg ez a rolling.

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Szerintem nagyon gyorsan győzzed meg akkor magad. 16.04-en nem sokáig maradhatsz, nemsokára jár le a támogatása, nem egészen 1 év múlva. Ha ilyen Ubuntu 16.04 only beállításokon vagy, akkor elvileg már 4-5 éve nem vagy kompatibilis a linuxos világgal meg egyik másik disztróval sem, és csak szívni fogsz emiatt. Már ilyen scripteket se hegeszél, nincs értelme, ha csak 16.04-en megy, akkor csak te fogod használni.

Nekem egyébként már az se világos, hogy milyen interface-ekről van szó. Mert pl. a hálózati interface-eket már egy jó ideje az udev kezelgeti, meg ip paranccsal konfigolgatják, annak ellénére, hogy ha felrakod az ifconfigot a nettools vagy mi a neve csomagból, akkor talán még megy azzal is. De pl. a hálózati beállításokat már jó ideje a systemd intézi.

Ja, a systemd más, én is utálom, de aki még csak most néz rá bután, az a követ alatt élt, mert Ubuntu/Debian vonalon is már jelen van vagy 5 éve, meg jó ideje a X.org-ot is máshogy kell konfigolgatni, vagy 6 éve (pl. felbontást, frissítést nem a xorg.conf-ban kell modeline-ozni), változott a fontconfig. Aki ennyire a kövek alatt élt, annak a legkisebb baja a rolling, annyira el van maradva.

Azért a Linux világa olyan, hogy kapod az arcodba a változásokat rendesen, udev, systemd, X.org, Wayland, Vulkan, ATI driverek, llvm, megváltoztak néhány éve zárt forráskódú Catalyst-alapúról nyíltra, stb.. Nagyon ajánlom, hogy hozd ilyenekben képbe magad, mert ez nem a rolling miatt van, hanem a Linux világa változik, a rolling csak ezt követi le minél gyorsabban.

Ezek egy részét el tudod kerülni, pl. systemd, Wayland, Vulkan, stb., ha valami minimalista, systemd-ellenes disztróból faragsz ki magadnak egy saját rendszert, amin csak hagyományos mesa GL, X.org, stb. lesz, de az initrendszer esélyesen már azon is más lesz, OpenRC, runit, s6 (minden initrendszeren máshogy kell konfigolni a service-eket, logolást, stb.), stb., meg a X.org is lesz annyira új, hogy ilyen 16.04-es tudásból nem élsz meg, egy csomó dolgot újra kell tanuljál, írjál.

Ezért is mondom, hogy ilyen 10 évig LTS-ezzünk nem is jó másra, csak hogy a lustább userek a kövek alatt tudjanak élni, és ki legyen szolgálva a felesleges konzervativizmusuk. 10 évig nem éri meg semmit támogatni Linuxban, annyit változik a linuxos világ már 5 évente is, hogy nem 10 évente. MacOS oldal még gyorsabban változik, de Windows oldalán igaz, hogy lassabb a változás, darabosabb, de a MS is kivezet 10 évente egy támogatott főverziót, meg megjelenik a következő 5 évente.

Rollingon már az problémás lehet, ha 6 hónapja nem frissítettél, és azóta vagy 1-2 ezer csomag frissül a gépeden, van, amelyik több verziót is átugorva. Egyébként a rolling disztrók szoktak a híroldalukon írni, ha valami frissítés kézi beavatkozást igényel. De ha nagyon régi rendszert frissítesz, ilyen több éveset, az sem fog segíteni. Akkor kézileg avatkozol be úgy, hogy újratelepíted az egész kócerájt, amit lehet a régi configokból a /etc és home mappádból újrahasznosítasz.

De már ha Arch rollingot használsz, akkor már a telepítéskor kellemetlenség érhet, hogy még addig sem jutsz, hogy az eszközeid kezelgesd az init rendszerben, de az általad ismert régi módszerrel (vagy egy régi blogleírásból, videóból merítve) már nem is települ, mert sok minden telepítése megváltozott, beállítások, konfigolás, csomag és csomagcsoportok. Ezért mindig követni kell az Arch Wiki-t, akkor is, ha szerinted tudod mit csinálsz, követni kell az ottani lépéseket, mert garantáltan lesznek újdonságok.

[ Szerkesztve ]

Ha Ubuntu-vonalon is maradsz, akkor 16.04-ről ne 18.04-re, hanem mindjárt 20.04-re ugorjál, újratelepítéssel. Frissíteni ugyanis csak két menetben lehet, 16.04-ről 18.04-re, onnan meg 20.04-re, ugrasz 4 főverziót, 2 LTS verziót, erősen esélyes, hogy nem fog hiba nélkül menni. Nyilván látóasszonyok topik, de meglepődnek, ha hibamentesen zajlana 2 LTS-nyi ugrás.

Ha már így is tanulnod kell dolgokat, átírnod, és mindenképp Ubuntu LTS-t akarsz, akkor menjen fel a 20.04.

A rollingnak egyébként a filozófiája más. Annál arra építenek, hogy nagyon gyakran frissítesz, ezért egy frissítési adagra csak pár csomag frissül, az is csak 1 alverziót ugrik. Pont ezért nincsenek nagy hirtelen változások, minden biztonságosabb, kisebb léptékben frissül, mivel egyszerre nincs sok változás. Ha mégis bejön egy nagyobb változás, pl. ilyen systemd-re váltás szintű, vagy jelentős változás csomagkezelésben, arról előre is szólnak a hírekben, meg mikor megtörtént a változás, akkor is írnak kézi beavatkozást. Meg mivel kisebb adagokban frissítesz, ha hiba is jön elő, gyorsabban megvan az oka, mert csak pár csomag között kell keresni a bűnöst.

Pont az a veszélyesebb, hogy több éves ugrásokban frissítesz, sok változást, verziót ugrassz át, így érnek a sokkal durvább meglepetések, ilyenkor jössz rá, hogy mennyi változást kell lekövetned, sok csomag frissül nagyon sokat, ergó nagyobb eséllyel is törik el valami egy régről maradt beállítás miatt; ami egy friss installon nem jönne elő.

[ Szerkesztve ]

„és ki legyen szolgálva a felesleges konzervativizmusuk”
A szerinted felesleges konzervativizmus működteti a világot. Kell az általad képviselt forradalmi hevület is, mert ez hozhat hasznos nagy ugrásokat, de sokkal több összeomlást hozna, ha csak ez lenne. A te szemléleted lényegében a génmutációkkal vagy (társadalmi szintre vetítve) a leghibbantabb ötleteket is lelkesen azonnal mindenki torkán lenyomni akaró „liberális” forradalmi élcsapat mindennapi tevékenységével párhuzamos. A változtatások nagy része azonnali használatra alkalmatlan. Egész más felelősségi szint a világ folyamatos működtetését biztosító rendszereket csinálni, fenntartani, mint a saját otthoni rendszeredet pofozni. Ha utóbbi tönkremegy, azt csak te élvezed, ha az előbbi, abból katasztrófa lehet.
Az emberek nem lusták, csak mert nem az állandó farigcsálás a céljuk. A pc-re mint munka/szórakoztatóeszközre tekintenek. Márpedig sem a tévét, sem a házi mozi–„hifi” rendszert, sem a mosógépet, sem a főzőlapot, sem a gázkazánt nem állnak le bütykölni. Megvették, működjön. Ha Windows van rajta, akkor magától, ha Linuxot raknak rá, lényegében akkor is. Az OS tudja, amit kell: azokat a programokat futtatni, amit használnak! A külsőségek (háttérkép, ablakkeretek, egér, feliratok) mit sem számítanak, azok olyan szükséges kiegészítők, amelyek segítik a használatot, de nem szabad, hogy a lényegről eltereljék a figyelmet. Ezért is van pl. minden grafikai programnál középszürke környezet.

Félreértesz. Nem home user oldalról közelítettem meg a dolgot.
Céges környezetben (arról beszélek amiben létezek, cd tudom, hogy vannak haladóbbak is) ragaszkodnak az LTS szerű megoldásokhoz. Tehát, hogy amire elkezdtek fejleszteni, építeni az X évig jó legyen. Ezt biztosítja a CentOS/RHEL meg az Ubuntu. És jó eséllyel HW-rel együtt a régi OS (és megoldásai) cserélődnek. De van még nálunk 6.2-es RHEL mert egy spéci kártya miatt az az előírás.

Amúgy 2016 nem volt régen... Mikor egy egy egy fejlesztés akár évekig is eltart bizonyos területeken.

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!