Számítógép-hálózat órán szóba kerültek a token-ringek, eszembe jutott, hogy mit műveltünk a Balatonon

Tavaly három kocka sráccal mentem nyaralni és token-ringest játszottunk. Volt egy kisebb labdánk és egy vízzel megtöltött literes műanyag sörösüvegünk. A labda volt a token.. hogy mi mit össze nem ökörködtünk

Vannak dolgok, amiket mindig meg kéne találjak, s máris jó kedvem lehetne. Nem akadnék ki úgy, mint pl. tegnap és a hp jelző sem lenne rám ragasztható

Ma az egyik bevásárló központ udvarán (milyen jó, hogy egy 70k-s városban kettő is van..., illetve.. inkább 3) két ismerősöm bandája lépett fel. Nincs konkrét stílusuk, inkább esküvőkre bálokra való zenekar, akik játszanak mindent Egyik ismerősöm a dobos, a másik a szintetizátoros, rajtuk kívül még 3 gitáros és egy énekes van a bandában jók voltak. Az viszont megdöbbentett, hogy a 70k-s városban, ha hatvanan voltunk ott és abból szerintem nagy része azért mert ismerős lépett fel... de nem ez a lényeg

A lényeg az, hogy még mindig nőből vagyok, nem átlagos, de nő És szépen felöltöztem , inkább csinosan, és minden bajom bánatom eltűnt Igaz ebbe beletartozik az is, hogy estéig háromszor gondoltam át azt, hogy mit miért és a kedves fórumtagoknak adok igazat, nem kellett volna felhúzni magam, le kellett volna ejteni és lazára venni. Igyekszem erre. Azt is átgondoltam, hogy ott vagyok ahol akarok, azt fogom csinálni amit akarok nagyrészt, ami azért sok emberről nem mondható el, így azt is mondhatjuk, hogy szerencsés vagyok és én itt nyavalygok azon, hogy el lett felejtve szólni, hogy jöhetek haza. Végül megoldottam, itthon aludtam

Eldöntöttem, hogy a nemes cél érdekében mindent elviselek, most mégis kezd betelni a pohár.

A diplomamunkám úgy áll ahogy volt egy elsődleges valami, ami az én szavaimmal és úgynevezett tőmondataimmal készült el. Írásban valahogy nem vagyok olyan nagy szájú, mint szóban, nem tudom, magam jól kifejezni. Oké, a témavezetőm, hazaküldött azzal a mondattal, hogy elmondta, hogy kéne dolgozni tovább, elolvassa, amit írtam, és majd visszahív, hogy ha kész van vele (ez fél 2-kor volt). Ez rendben is van, bevásárlás, rohantam haza, hogy ne legyen az, hogy nem tudok dolgozni mert elszórakoztam az időt.
Fél ötkor felhívom, hogy mi legyen, közli, hogy értekezleten van.. oké... erre most, kb. 20 perce visszahív, hogy ma már nem kell bemennem, a hétvégén dolgozzak rajta, majd a hétvégén elolvassa amit írtam.

Legszívesebben elbőgném magam mérgemben.. úgyhogy most fogom magam és az utolsó, fél kilences busszal hazamegyek, nem bírok itt ülni... persze jó lenne a barátaimmal, de nem, ezt most nem bírom elviselni Apa kijön értem a buszmegállóba, legalább otthon alszom.. az is előny, ha már este nem lehettem otthon.

Mostanában sokat nyekeregtem a diplomamunkám miatt. Jelentem kész az első változat hatalmas mosollyal a fejemen mászkálok. Még elküldöm, hogy nézzék meg a kedves tanáraim, meg én is átolvasom, de van egy kerek egész diplomamunkám még egy oldal hiányzik, de az forrás hiányában szupeeer

Az életem érzelmi része fellángolásokból áll: fellángol egy "szerelem" vagy inkább csak némi vonzódás, fellángolnak a barátságaim aztán szépen kialszik minden, mégsem maradok teljesen egyedül mert megvannak azok a konstans barátságaim, amikre mindig számíthatok. Nagy meglepetés, mikor felhívnak a barátaim, hogy elindultak elém az állomásra vasárnap este, vagy hogy az egyik legjobb barátnőm itt ül velem szemben minden nap a koliszobában...Persze ezek külsőségek, mégis itt vagyunk egymásnak és ez jó.

A fellángolások jó vagy rossz megnevezése szerintem kvázi hülyeség. Amikor fellángol, akkor nagyon jó, jó hogy van akinek kell az ember akár baráti akár "szerelem" szintjén, amikor szépen lassan, vagy néha gyorsan elmúlik, akkor tud fájni ezt viszont meg lehet tanulni kezelni. Meg lehet tanulni azt is, hogy ne engedjünk az ilyen fellángolásoknak. Van értelme? Szerintem nincs, mert ezek a dolgok is tudnak némi örömöt hozni a piciny lelkünkbe még akkor is, ha utána elmúlik még talán egy icipicit fáj is. Egyelőre nem összehasonlítható számomra a kettő.

"Megerőszakoltam a LaTeX-et " közöltem mosolyogva a szobatársammal. Nem, nem bántottam senkit, csak éppen a LaTeX nevű szövegszerkesztő szereti odapakolni az ábrákat ahova ő gondolja, ez bizony nem mindig egyezik az én ízlésemmel, így kicsit összevesztem vele és most minden ott van, ahol én szeretném, kicsit kevesebb ,mint fél óra próbálkozás után

A sokat emlegetett fehér lapomhoz egy kis erő : Icethunder: Turn away.A dalt egyik legjobb barátnőm írta, sajnos a csapat már felbomlott.

Nem konkrét személyhez kötve, egyszerűen a nyűgjeimhez, amiket el kéne felejteni, amikkel mostanában gondom volt. Nem egyszerű a feladat, de talán nem megoldhatatlan.

Munka közben kell egy kis szünet az agyamnak. Egy olyan álmot írok le, ami kicsit sarkított, kicsit kiszínezett, de még mindig az enyém

Az őrült hét után, amikor minden nap dolgoztam a dolgozaton, amit leadtam olvasásra a témavezetőnek, hétfőn délután kaptam egy e-mailt:

A holnap esti órám után gyere be, beszélni akarok veled.

Elég rémisztően hatott így mindenféle üdvözlés és aláírás nélkül. Egy olyan oktatótól kaptam, aki cikket írt, aminek volt némi közös része a dolgozatommal. Lassan akart eljönni a kedd este. Gondoltam nem az irodánál várok, nem szeretem, mikor az intézeten fürkészik, hogy mégis miért is vagyok ott. Eleve a számítógép központba mentem, ott volt órája. Az összes hallgató nagy mosollyal köszöntött, ez valami hagyomány. Aztán kijött Ő, mosolygott, köszönt, kérte hogy menjünk fel, mert itt kényelmetlen. Bólintottam, és felmentünk, 2 emelet..

Bementünk, a két segédmunkatárs oktató épp indult haza, köszöntek és mentek. Ketten maradtunk, már kirázott a hideg, hogy mi van, nem adhatom le a dolgozatot, vagy mifene?
Megkínált teával, először fogadtam el, eddig sosem. Elment vizet forralni, addig megvártam, mikor visszaért már teljesen idegbeteg voltam, nem tudom mennyire látszott ez kívülről. Valószínűleg sok, mert próbált nyugtatni:
-Nyugi G. nincs semmi gond, csak mondani szeretnék valamit. - Ez pont nem a legjobb mondat volt, de próbálkoztam. Megkaptam a magam kis epres teafilterét és leültem a témavezetőm asztalához.

Történt egyszer, hogy egy megbízónk azt az opciót választotta, hogy ő küld futárt hozzánk nem kell nekünk elvinni egyik felvevőhelyre sem...

Mivel itthon vagyok, én vagyok az átadó ember, annak rendje és módja szerint meg lett beszélve, hogy 9 és 13 óra között jönnek, hogy ha netántán lesz elintézni valóm, akkor menjek utána nyugodtan. Egyébként nem nagyon van, hiszen szinte ide vagyok láncolva a géphez "munka"-ügyben. Oké, lassan 13 óra, hív a megbízó, át tudtam-e adni a csomagot, nem... már agyon izgultam a fejem, mert ha nem ér oda időben a csomag nem kevés kárral zárjuk az üzletet...
Felhívta a központot, ő adta a megrendelést, visszahívott, nincs ilyen opció, hogy meg lehet adni intervallumot, néha sikerül néha nem.. menjek el itthonról nyugodtan, majd 15-18 óra között jönnek... Egyik szemem sír a másik nevet: egész nap ezen izgultam, hogy elmenjen a csomag, másrészt nem úszik a megrendelést.

Így jártam, legközelebb tanulunk belőle

A diplomamunkába kell irodalomjegyzék. Gondolom ez senkit nem lepett meg. Eddigi LaTeX-es pályafutásom alatt valahogy nem volt szükségem ezen gyönyörűségre... hát most kell, körülbelül 11 óta szórakoztam vele kisebb megszakításokkal... végül is Google a legjobb barátom és néhány fórum megoldotta a problémát. Mert természetesen nem írok a tanáromnak, hogy légy szíves segíts már benne, minek.. egyszerűbb volt végigszenvedni ezt a pár órát. De meg van. Amik segítettek csak azért hogy később is meglegyen

fórum, manual, latex-community