Ez egy jó kérdés.
Az egyetemen a témavezetőmön, egy munkatárson és 3 közeli barátomon kívül senki nem tudja, hogy "beteg" vagyok. Ugyanis az arcidegzsábát nem érzem igazi betegségnek. Tulajdonképp nem akadályoz semmiben, tudok tőle jönni menni.
Két évvel ezelőtt, hasonlóan szenvedtem. Akkor a tanáraim igen nagy része tudta, hogy beteg vagyok, és figyelembe vették ezt a vizsgáimon. Most pont ezért nem szóltam senkinek. Nem akarom, hogy másként nézzenek rám, másként ítéljenek meg. Esetleg könnyebben kapjak jó jegyet.
Nem vagyok más ember, mint a fájdalom előtt. Éppen csak fáj, gyógyszert szedek rá, ami néha hat, néha nem. Tudok uralkodni rajta amíg kell. Legalábbis próbálkozom.
Sokan nyafogásnak veszik azt, hogy sajnálom, hogy nem ihatok alkoholt. Igen, sajnálom, mert amikor a társaság akikkel vagyok iszik, kívülállónak érzem magam, mintha csak egy külső szemlélő lennék. Ettől még érezhetem jól magam, és igyekszem.
Ami miatt mégis rossz, hogy nem ihatok, hogy ha ez lenne az ára annak, hogy ne, akkor örömmel, tapsikolva tenném meg. Most szenvedek.