A linken jo idezetek olvashatoak, de maga az elmelet kisse furcsa.

Vegyuk peldaul az elektron 'hullamot'. Amikor all az elektron mellettunk, akkor az elektronhoz rendelheto hullamnak nincs terszeru komponense.
A elektronhoz v=0 esetben nem rendelheto hullamhossz. Mintha a hullam ilyenkor csak az idotengely iranyaba mozogna. A frekvenciaja mcc/h hullamhossza h/mc, de ennek a hullamhossznak csak az idotengelyre adodik komponense.

Haladjon az elektron a teridoben fi szogben. Ekkor a sebessege v=sin(2fi)c. c=1 esetben amikor 45 fokban halad, akkor c=v.
Az impulzusa p=mv*gamma es a hullamhossza L(De Broglie)=h/p
/gamma=1/gyok(1-v^2/c^2)/

A hullam 4 dimenzios hullamhossza ekkor mozgasiranyba merve L(4d)=h/(mc*gamma)

Konnyen kiszamolhato, hogy ennek a fenykupra eso vetulete pont az L(De Broglie) hullamhossz.
L(fenykup) = L(4d)/sin(2fi) = L(De Broglie)

Az idoiranyu komponens pedig a Compton hullamhossz.
L(Compton) = L(4d)/cos(2fi)

A negydimenzios hullam es a L(De Broglie) hullamhossz kozotti osszefugges mar atalakithato a Bragg-formulara.