Hirdetés
- Lenry: Melléképületblog - 4. rész - Kocsibeálló
- bacsis: Gyere el a 10. BRSZK-ra!
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- bacsis: Támogassááá', hogy ingyenesek maradhassúúúúnk!!!!
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- GoodSpeed: Segway-Ninebot F3 E elektromos roller.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
neduddgi #1225 üzenetére
A jelenlegi mérések szerint egyre gyorsabb a tágulás, mármint a tér tágulása. A fázisátalakulás lehet hogy már meg is történt valahol, de csak akkor vesszük észre ha ideér, fénysebességgel terjed, a beérkező fotonokat is csak akkor érzékeljük, ha a szemünbe(távcsőbe) jut, The End.
Nagy szakadás : mégjobban felgyorsuló tágulás, a sötét energia pedig mégtöbb lesz a térhez képest, minden anyag szétszakad, fotonok maradnak, The End.
Gyorsuló tágulás lassulhat esetleg : sötét energia gyarapodása csökken kismértékban, tágulás azért folytatódik örökké, hőhalál, The End.
Fordulat : a ma megmagyarázhatatlan növekvő sötét energia, hirtelen csökken/eltűnik, visszazuhan az anyag. Ez valószínűtlenebb, de ma már számolnak evvel is, megint. Nagy reccs, The End.A variációk ilyesmik, de még minden hipotézis, nem is biztos hogy van sötét energia, lehet hogy más miatt ilyen a dinamika.
-
válasz
neduddgi #1211 üzenetére
Szóval a 4 Milliárd évből eltelt úgy 3 Milliárd, hogy még sejtmaggal rendelkező "valódi egysejtűek" létre sem jöttek
Nem. 4.5 milliárd a start, 4 milliárd évvel ezelőtt már megszilárdult a kéreg, és az élet szinte azonnal létrejött, akkor már osztódásra képes egysejtűek voltak jelen. Ezért csodálkoznak a tudósok, és sokan állítják, ha bárhol hasonló körülmények adottak, szükségszerűen létrejön az élet.
-
válasz
neduddgi #1199 üzenetére
Ezt csak most olvastam ismét, előtte felületesen.
Az Univerzum minden pillatata, a múlt, jelen és a a jövő is egyidejűleg létezik, az idő múlása számunkra csak illúzió, részben a termodinamikából, az entrópiából levezethető.
Ha az Univerzum minden pontjára tehetnénk egy megfigyelőt, akiknek a fénykúpjaik természetesen különbözők, a közeliek kicsit, a távoliak jobban. Mátrixba betolnánk, összeadnánk, akkor a relatív össz idődilatáció közel 0sec lenne(Plank időhöz konvergál, a legkisebb időlépték, amit az Univerzum szövete képvisel 10-44 sec), tehát az ősrobbanás és az univerzum késői vége is ugyaniit és most, mindenhol jelen van.szerk : a fénykúpok azért vanak így a jelenlegi pontunkhoz képest, mert a megfigyelt távolságot a relatív idővel is be kell szorozni, minél távolabbra nézünk, annál régebbi időpontokat látunk, a távolabbi megfigyelők fénykúpjai tehát elfordulnak a távolság függvényében, tehát ezt is bele kell venni az Einsten egyenletekbe, megfelelő perdület már negatívot tesz hozzá az egészhez. A meghatározást a jelenlegi helyzetünkhöz számoljuk, de bele kell venni a belátható Univerzum összes pontját -kvantumszámítógép előnyben. Amig az Általános relativitáselméletet meg nem cáfolják, addig igaz a feltevés.
-
válasz
neduddgi #1192 üzenetére
Logikusnak tűnő gondolat, bár a problémára sztem csak részleges magyarázatot ad. DGy professzor is mondja hogy egyszerűen csak el kell fogadni hogy a semmiből keletkezett valami, jobbat a tudósok sem tudnak egyelőre. Valamint az Univerzum egészére nem érvényes az energiamegmaradás törvénye, csak a lokális objektumokra. A tágulás, és a sötét energia növekedése, negatív taszító hatása, a gravitációval szemben, ma már elfogadott tény, ez is pld ha nagy léptékben nézzük, sérti az energiamegmaradást.
A témához kapcsolható Asbóth János előadása is, aki a 22- es Nobel díj 3 tudósát is követi, az összefonódott részecskék távolhatása. Ez az első méréssel is igazolt tény, mely kilóg Einstein Relativitáselméletéből, bár nyilván az általa leírt téridőre épülő mechanizmusok remekül működnek a mái napig, pld a GPS is hibásan működne, ha nem szinkronizálnák a relativisztikus eltérésekkel.
A 3 Nobel díjas viszont igazolta hogy a lokális realizmus sérül, a mindenkori megfigyelő fénykúpján kívül is van kapcsolat a helyi téridő koordinátákkal, mintha a téridő folyamatosan felfeslene, emiatt tűnik úgy hogy a részecskék léteznek, és azt az érdekes következtetést is mondja, hogy a részecskék valójában "nem vannak", nehezen érthető, érdemes megnézni az előadást. -
core i7
addikt
válasz
neduddgi #1170 üzenetére
Na és mi van akkor ,ha a fénysebessége jelenleg is nagyobb mint 300ezerkm/s csak az intergalaktiukus térben ahol majdnem tökéletes a vákuum. Elvégre ott sosem mérték. Minnél nagyobb a vákuum annál gyorsabban száguld a fény , csak ,hogy a Galaxisunkban Naprendszerben földön sok az anyag nagy a Gravitáció.
-
neduddgi
aktív tag
Ha mégis kiderülne, hogy a gravitáció nem a fény sebességével terjed, haem gyorsabban, esetleg annyival gyorsabban, hogy mi már a planck-idő mértékével mérve is végtelennek látjuk, akkor az azt jelenti, hogy a kvantum fizika mögött is egy mégy bonyolultabb szerkezetű réteg húzódik, amelyben a húrelmélet "elemi" húrjai is,még összetettebb további szerkezettel rendelkeznek.
-
válasz
neduddgi #1170 üzenetére
Néha felhozzák, majd elvetik ezt. Kb olyan 10 éve volt valakinek ilyen elmélete, egy darabig érdekesnek tartották, aztán elvetették, majd nemrég megint fontolgatják.
A legtöbb tudós mostanában a felfúvódás elméletet(Alan Guth inflációs elmélete) fogadja el, melyben a fény sebessége nem változott, viszont a nagyon korai szakaszban, 10−36. mp től 10−32- ig a tér tágult a fénynél gyorsabban. Megoldja a horizont problémát - csak bizonyos távolságot látunk be, mivel ezen határ felett nem volt ideje a fénynek ideérni 13,8 millárd év alatt sem, valamint a horizonton kívüli rész soha nem kerülhetett kapcsolatba a látható világegyetemmel, tehát nem keveredhetett vele, nem alakult ki egyensúly, emiatt teljesen más lehet. Kipattanhatott más buborék, buborékok halmaza, melyekben teljesen mások az alapvető állandók - multiverzum. Megoldja azt a problémát is hogy miért pont olyanok a részecskék és a kölcsönhatások a világegyetemünkben, amit tapasztalunk, ami miatt létrejöhetett az élet. Mivel végtelen számú világegyetem létezik, végtelen időben, egyszercsak kénytelen az egyik felvenni pont azokat a tulajdonságokat, melyeket a sajátunkban tapasztalunk. -
válasz
neduddgi #1149 üzenetére
Persze, ezt nem tudjuk sajnos hogy mi van az eseményhorizonton belül, hipotézisek vannak. Kozmológai filmben szerepelt is, hogy egy hipotetikus megfigyelő, aki nem esne szét, mit tapasztalna a horizonton belül. Persze csak találgatások, talán a legnagyobb rejtély, kétséges hogy valaha is megtudjuk mi van odabent. A relativitás viszont valóságos, tehát a "krumplihéj" környéki gravitáció és az idődilatációk még leírhatók.
-
válasz
neduddgi #1147 üzenetére
"Az 1,2-1,4 naptömegű csillagok esetén (ez a ma létező csillagok kb. 1%-a)"
Kitételként ez is szerepel a cikkben, tehát amelyek elérik a Chandrasekhar-határt. Fehér törpe esetén ez a pillanatnyilag létező abszolút tömeget jelenti. Ekkor nem áll meg az összeroppanás a protontaszítás szintjén (ha megszűnik az elektronnyomás), hanem összeomlik fekete lyukká a mag. A gyors nehézelem fúzióláncban majd pedig a sorozatos hasadásos bomlásban, majd neutron bomlásban felszabaduló gigantikus mennyiségű neutrínó pedig szétvágja a külső még atomos rétegeket is, mivel ezek olyan sűrűek hogy még a neutrínókat is befogják, evvel óriási lesz a sugárnyomás. A folyamat a megszaladáskor nagyon gyors, de a neutrínóknak mégis van annyi ideje hogy a szingularitás előtt kirepüljenek, egy részük pedig a nagy sűrűség ellenére is kiszabadul. Jellemző is a szupernóva-robbanás pillanatában a megnövekedett neutrínószám.
Amúgy a standard gyertyák is hasonlók, az 1a szupernóvák, csak azok a társcsillagtól befogott +anyaggal érik el a kritikus tömeget - valamint azok már lehetnek eleve neutron-csillag állapotúak is. Mindíg a kritikus tömeg elérésekor robbannak, ezért az abszolút fényerejük azonos, remekül alkalmazhatók távolság meghatározásra.
Fősorozati csillag kiégésének a végén természetesen magasabb kiinduló tömeg kell, mivel ott a külső rétegek nagyobb része dobódik le, a maradéknak kell meglennie kb 1.4 naptömegnek hogy összeroppanjon, ha kevesebb marad, akkor lesz neutroncsillag.
-
válasz
neduddgi #1145 üzenetére
Nem, de türelmesen várják
. 10^32.- en év az optimistább becslések szerint. Bár inkább sok protont vesznek, mondjuk egy nagy víztartályt, azt figyelik, hátha lesz valamikor egy bomlás.
Ha mégsem bomlik, az is érdekes kimenetelt rejtegethet - [link]. A cikk szerint ebben az esetben a fehér törpék --> fekete törpévé alakulva, még a fekete lyukakat is túlélhetik. Azonban az alagút effektus szerinti ritka fúzió ezekben is néha bekövetkezhet, mely pozitront kelt, ez pedig elektront semlegesít. Az elektrongáz nyomása (Pauli elv) miatt nem roppan össze a sűrű csillag, de a folyamat miatt csökken ez a nyomás, és egy ponton összeomlás lesz a vége - szupernóva robbanás. A folyamatra jellemző hogy még a fekete lyuk párolgásánál is lassúbb, 10^1100. évtől - 10^32000. évig fog tartani (hipotézis természetesen). -
válasz
neduddgi #1143 üzenetére
Tömegtől függ, ahogy írtam, kis tömegű szingularitás kb 1-2 méteres eseményhorizontja már régóta bőven a háttér felett van, ami elég ahhoz hogy 13.8 milliárd év (ma a világegyetem becsült kora) alatt elfogyjon a benyelt negatív energia miatt. A CERN- ben keletkező nanoméretű lyukak épp emiatt képtelenek meghízni, a nagy felületi hő miatt a pillanat törtrésze alatt szétesnek.
Ha a jelenlegi ütemű tértágulás folytatódik (nem durvul el szakadásban), akkor valóban az a korszak lesz a valaha leghosszabb, melyben a fekete lyukak lesznek az uralkodó objektumok. 10 a többszázadikon év kort is elérhetnek, mire elfogynak. Ja és a protonbomlásra is becslések vannak, nem tudjuk ekkorra maradnak-e bezárt kvarkok, barionos anyag, lehet hogy mind elbomlik, de az sem kizárt hogy fényévenként előfordul még 1-1 proton, az akkorra már szintén megritkult fotonok között. -
válasz
neduddgi #1141 üzenetére
A Hawking sugárzás. Nagyobb tömegű fekete lyukaknál még nem dominál, a háttérsugárzás jelenleg "melegebb", mint a Hawking mechanizmus az eseményhorizonton. Sok százmilliárd év múlva majd megtudjuk
milyen gyors lesz a tömegvesztés. Kisebb tömegű lyukak, melyek az ősrobbanás után nemsokkal állítólag létrejöhettek, manapság fogyhatnak el, jellegzetes spektrumú gammakitörés kíséretében, de ilyen észlelés még nem volt.
-
Enton
addikt
válasz
neduddgi #1105 üzenetére
Pöpp válaszként:
The Known Universe | Hans Zimmer - Time (We Plants Are Happy Plants Remix) [HD]
Még ha elcsépelt is már nekem örök kedvenc marad bármikor megnézem szívesen.
Zenéje is külön letöltve a soundtrackből az OST válogatásról. Winamp playlistben ott figyel a mai napig azóta mióta ráleltem 4-5 éve kb.
-
csimbe
csendes tag
válasz
neduddgi #1073 üzenetére
Létezik-e egyáltalán a semmi? Nem tudhatom meg akkor sem, ha létezett, vagy létezni fog, mert akkor az sincs, aki tapasztalja, igazolja. Ezért csak hinni lehet benne. Úgy ahogy ezt Isten esetében is tesszük. Isten létezésére is vannak egész jó logikai érvek, de bizonyítani, vagy cáfolni a létezését még senkinek sem sikerült.
-
csimbe
csendes tag
válasz
neduddgi #1071 üzenetére
A semmit úgy tudom definiálni, hogy az a valami, axiómaszerű tagadása. A semmiben való hit, a teremtésben való hittel azonos, mivel az a valamit a semmiből eredezteti. A semmit csak hinni lehet, tapasztalni nem. A valamit, azonban hit nélkül is meg lehet tapasztalni. Az eredet kérdése az anyag eltüntetésével, a semmissé tétel „gyakorlati” megvalósulásával lesz megválaszolva. Azonban választ kapó szemtanuk, bizonyítást igazolók hiányában, csak hihetjük, hogy ez nem, vagy netán be fog következni. Létromboló tudásunk alkalmazása megszüntetheti ugyan a földi létünket, de az anyagi világot nem. Az Univerzum azonban gondoskodik helyettünk tudásgyarapító lényekről, akik majd szintén az eredetük után kutatnak.
-
pr3dy
újonc
válasz
neduddgi #1042 üzenetére
"Na szóval az üres vákumban nincs még senki;"
A legtöbb fizikus nem ezt állítja.
Empty Space is not Empty! (Lawrence Krauss)
www.youtube.com/watch?v=y4D6qY2c0Z8
www.youtube.com/watch?v=y4D6qY2c0Z8És ki az illető?
(Már ha nem ismerné valaki, akinek a fizika a hobbija és ide írogat, mert az sajnálatos lenne,.)http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_M._Krauss
http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_M._Krauss -
-
dekoherencia
csendes tag
válasz
neduddgi #921 üzenetére
Mar be lett egyszer idezve.
http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
A Maxwell egyenleteknek van egy idoben visszafele halado megoldasa. Ez teljeseb egyenrangu a QED path-integraljaval. Nem tudom mit nem lehet ezen erteni.
A feny es minden elektromagneses hullam klasszikus hullam. Annyi az elteres, hogy a vilagunkat ket Dbrane alkotja, az egyiken visszafele mennek a hullamok. Ezet szuperpozicioja adja a valoszinusegi hullamfuggvenyt.
Az elnyelodes egyetlen ponton jon letre, nyilvan a visszafele halado hullam egyetlen pontbol indul ki, ami kioltja az idoben elore halado hullamot.Mivel a kolcsonhatasnal MINDIG a hullam hullamhossza szamit, ezert a kolcsonhatas a hullam-hullam scattering szerint zajlik le. Ezt jol mutatja ez a kiserlet.
Tovább vitte a gondolatmenetet Einstein, aki a “hurkát” sok részre bontotta fel. Az általa javasalt kísérletben, melyet Rupp végzett el, világító csôsugár-ionok nagy sebességgel haladnak el egy optikai rács mögött, a rácsvonalakra merôlegesen. A rácsvonalak a fényt eltakarják, míg a rácsvonalak között a fény átjut, a hurka tehát annyi darabra "vágódik" szét, amennyi rácsvonal van. A kísérletbôl kétféle eredményt várhatunk.1. Az atom a fénykvantumot momentán, pillanatszerûen emittálja. Így az egész energia valamelyik rácsközön jut át és frekvenciaváltozás nélkül észleljük a fotont. A hullámsor többi része hatástalan marad, tehát hatástalan a feldarabolás is.
2. A hullámsort sûrû feldarabolással megváltoztattuk – olyan érteIemben, mint az antenna kisugárzását a rádióban a beszéd frekvenciája szerint való kivezérléssel – azaz moduláltuk. A moduláció azt eredményezi a hullámtan szerint, hogy a vivôfrekvencia (jelen esetben a fény rezgésszáma) mellett megjelenik a két odalfrekvencia, melyek a moduláció frekvenciájának a vivôfrekvenciához való hozzáadásával ill. levonásával keletkeznek. Változás történt tehát a fény színében.
Rupp kísérlete a 2. eredményt adta: kimutatható volt a fény rezgésszámváltozása.
http://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton2.html
Ha nemletezo hullamok lennenek a QM hullamai, akkor ez nem lehetne igy, A hullamok leteznek, hiszen modulalni lehet veluk az energiat. Ha a foton egy reszecske lenne, akkor ez nem igy tortenne.
Ha ezt nem tudod felfogni, foglalkozz valami massal, ne fizikaval.
-
dekoherencia
csendes tag
válasz
neduddgi #921 üzenetére
Tehat te okosabbnak hiszed magad Einsteinnel.
Mert o ezt mondta a fotonrol:
All the fifty years of conscious brooding have brought me no closer to answer the question, 'What are light quanta?' Of course today every rascal thinks he knows the answer, but he is deluding himself.http://todayinsci.com/QuotationsCategories/P_Cat/Photon-Quotations.htm
Ajanlom mindenkinek ezt az idezetet, aki fotonnal dobalozik es azt HISZI, hogy az egy reszecske.
De tudnam idezni Michio Kaku-t, aki szinten azt irta, hogy a feny semmi mas, mint rezges az 5th dimenzioban.
-
oktatóx
csendes tag
-
csimbe
csendes tag
válasz
neduddgi #901 üzenetére
A multiverzum létezése, mint a születő és elhaló univerzumok közös halmaza, számomra is tetszetős megoldás. A szimmetriák, egy multiverzumban a kedvük szerint sérülhetnek. Az általunk lakott és nem igazán ismert univerzum ikertestvérének feltételezése a dialektikához szokott elménk következménye.
A blog címe lehet megtévesztő azok számára, akik nem olvasták a 2008.03.02. bejegyzést. Alapvető feltevésem ugyanis az, hogy a szellem, a gondolat ereje manifesztálódik anyaggá. Erre utal az is, hogy a bizonytalansági határ alatti mérettartományban megfoghatatlanná válik az anyag és csak a rá utaló valószínűségi, statisztikai, vagyis elméleti konstrukciók érvényesülnek. -
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #888 üzenetére
Nem kritizáltam (még), csak orosz rulettra morbidizáltam a gondolatkísérletet, amiben szerintem nem a kevert állapot, a szuperpozíció az igazán éles a közgondolkodás számára, hanem az, hogy az e fogalmakkal jelölt lehetőséget az értelmes megfigyelés változtatja valósággá és csak az.
Egy közvetlen beírásra érdemes adalék a keverék állapothoz a Wikinkből: [link]
"A coloradói Boulderben lévő Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) kutatói 1996-ban sikeres kísérleteket folytattak a kvantum-szuperpozíció összeroppanásának vizsgálatára.[3]
A kísérletben a kutatók berilliumionokat (egyik külső elektronjuktól megfosztott berilliumatomokat) különítettek el, és tartottak elektromágneses csapdában az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten, külső energia és sugárzási forrásoktól elszigetelten. Így csaknem mozdulatlan (hőmozgásában is korlátozott) ionnak csupán két lehetséges kvantumállapota van: a legkülső pályán maradt egyetlen elektron mágneses momentuma felfelé vagy lefelé mutathat. A kvantumfizika törvényei szerint mindaddig, amíg az elektront valamilyen módon meg nem zavarjuk, az ion e két állapot fele-fele arányú keverékében, koherens szuperpozíciójában van.
A dekoherencia kialakulásához szükséges idő érzékenyen függ a rendszer méretétől. A NIST kutatói a mostani kísérletben a berilliumion szuperpozíciójának két, térbelileg eleinte csaknem teljesen átfedő összetevőjét külső elektromágneses tér alkalmazásával fokozatosan eltávolították egymástól, egészen az atomi átmérő tízszereséig növelve a köztük lévő távolságot.
„Megfigyeltük, hogy a távolság növelésével párhuzamosan, a külső környezeti tényezők változásának hatására a szuperpozíció koherenciája exponenciális ütemben csökkent, mígnem összeroppant, és az ion az egyik lehetséges állapotba került.” – mondta David J. Wineland, a kutatócsoport egyik tagja.
A NIST kutatói így a világon elsőként, módszeresen, lépésről lépésre haladva szelték át azt a határt, amely a kvantumfizika világát makrovilágunktól elválasztja. Sőt, egy különleges trükkel sikerült a folyamatot megfordítaniuk is, azaz a határt ellenkező irányból átlépve a koherens szuperpozíciót visszaállítaniuk." -
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #883 üzenetére
Bocs, egyebek miatt csak beleolvastam a linkelt lapba - a téma, a valamikori rádiófelvétel, a szereplők stimmeltek- láttam ott linket Hawking lapjára is. Guglis jó napnak tűnt, aztán halványult, de hézagos átfutásom miatt csak azt mertem írni, hogy azt hiszem...Aztán már nem fordultam vissza a különben becsült visszavonáson örömködni, csak most, hogy írtál. Nem találtam örömhírt.
A Hawking link 404-e jóvá tehető, az ott javasolt home page linkre kattintással. Ott semmi újság, a Phys. Rev. Lett. [link]se közöl ilyen hírt, a physorg [link] és kommentezői sem, a Wikik meg nem elég frissek. Hirtelenjében ennyi a jóvátételem.Változatlanul nem látszik érdemesnek fekete lyuknak lenni sem. -
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi #870 üzenetére
Igazad van.
Egy elmelet kulonbozo parameterekre vett hataresetei.
Onmagukban nem egyeznek, mert akkor ezt mar elsore eszrevettek volna.Altalaban mindenhol megtalalhato ez a dualitas. Az Einstein vs. Lorentz elv eseteben, a Schroginder-hullamfizika vs. Heisenberg matrixmechanikanal, sot itt Feynman talalt egy harmadik, latszolag teljesen mas leirast. Es meg sorolhatnam.
De ha szetneztek a neten , akkor akar egy tucat olyan gravitacios modelt lehet talalni, ami a newtoni gravitaciora epul, es kisse modositva azonos eredmenyt ad Einstein elmeletevel. /post newtonian gravity/
Ezert nem szeretem, amikor az einsteini gravitaciot, mint az egyetlen lehetseges megoldast allitjak be. Ez igy nem igaz.
-
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi #850 üzenetére
A heisenberg határozatlansági reláció szerint a jövő eléggé meghatározatlan,
Ez ilyen formaban nem igaz. Ha a ragaszkodunk a valoszinusegi ertelmezeshez, akkor talan mondhatjuk ezt.
De a hullamok teljesen determinaltan viselkednek, fuggetlenul attol, hogy mi ezt hogyan tudjuk megjosolni.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
neduddgi #850 üzenetére
Pontosítok. Nem arra gondolok, hogy egy másik párhuzamos világban egy kődarab lekezd lehűlni, és fölfelé esni, mert ennek a valószínűtlenségére a másik párhuzamos világban is felfigyelnének. Csak olyan finom leválására gondolok a mi világunk szálvezetéséről, ami belefér a kvantumos határozatlanság mértékébe. Ha egy ilyen leválás valamelyike egy milliárd éve kezdődött, és akkor vát külön a mi általunk gondolt és ismert fősodortól, akkor az persze már egészen más világegyetem képét is mutathatja.
-
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi #825 üzenetére
Ez igy igaz.
Sok ember meg mindig ott dekkol, hogy ez nem lehet igy, mert a hullamfuggveny osszeomlasa...
blablaA hullamok mindig minden iranyba terjednek. Igy szamolunk, ez a hullamok termeszetes tulajdonsaga. Az elektron nem egy pont, hanem egy hullamter. Ha szetterjed, akkor csokken az amplitudoja.
Ez egyesek szerint az energia csokkenesevel jar, ami nem felel meg a valosagnak. Csak egy a problema, az amplitudonak semmi koze az elektron energiajahoz. Mint mar leirtam, az a frekvenciaval aranyos. Az elektron energiaja semmit nem valtozik attol, hogy az amplitudoja vegtelenul kicsi lesz. Ugyan olyan 'racstavolsagu' hullam marad, ugyan ugy diffraktalodik rajta a 'foton' hullam, csak az amplitudoja kisebb, ami miatt ritkabban detektalhato rajta esemeny. -
yuzer
csendes tag
válasz
neduddgi #830 üzenetére
Vagyis a Dirac-eter rezgesei. Ez egy kiterjesztett Lorentz-eter, amire a modern kvantum-elektrodinamika epul.
Sajnalatosan nehany forumon olyan banda dominal, akik szerint nincs eter. LOL
Biztos jobban tudjak, mint Dirac, meg a hurosok.A Schrodinger Compton-szorasra adott magyarazatat tovabbgondolva megertjuk a tomeg fogalmat. A magyarazat a Bragg-diffrakciorar es a Dopplerre epul. Nekunk most az elso a lenyeges.
Az elektron a szorodo foton szamara egy racskent funkcional. Ez megfelel a Bragg-szorasnak. A ket fizikai folyamatot 'veletlenul' hasonloan kell leirni.
Ekkor az elterules merteke a racstavolsagtol fog fuggeni, ami jelen esetben az elektron Compton hullamhossza. Ez megfelel a modern kvantummechanikai leirasmodnak is, hiszen ott nem impulzussal szokas szamolni, hanem hullamszammal, ami a hullamhosszal forditottan aranyos.
Ekkor a tomeg, es egyben az elektromagneses-ero magyarazata leegyszerusodik: Bragg-diffrakcio.
A hatas csak a foton es az elektron energiajatol fugg, ami aranyos a frekvenciajaval, vagyis forditottan aranyos a hullamhosszal. Minel kozelebb vannak a racsok egymashoz, annal nagyobb a masik hullam elterulese.A Bragg-egyenlet magaban hordozza az enegia kvantaltsagat, hiszen a racson a tores tobb rendu. Ezt mutatja az N az egyenletben.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bragg_diffractionHa a racs nem az elektron, hanem a 'foton' hullamai, akkor megkapjuk a N-szeres fotonelnyelodest a Bragg-feltetelbol.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #827 üzenetére
Sajnos, az eredeti lüktetés-feltételezésemen kívül nincs direkt előzménye az egyetlennullás fizikai számrendszer alternatívájának. Vakmerő kijelentésemet szándékosan csak a valósághoz mégiscsak kötődő fizikai számrendszerre tettem, ami persze megint óvatlan vállalkozás.
Sokvilág elmélet van már sok[link]
Végtelen számú világot is elmélkednek elegen pl. [link]
Itt-ott a megszámlálható végtelen is lehet végtelen sok, de nullából mindenkinek elég egyetlen darab, ami valamiféle kezdetszerűségnek és az azt követő folytonosságnak kifejezése is. Az én feltételezésem szerint viszont a Fizikum mindig kezdődik, így szakaszosan végtelen az időben. A mindig kezdődésből egyenesen következik a végtelen „darabszámú” fizikai nulla, origóként is, aminek gyakorlati értelmét nem sok eredménnyel kérdezte tőlem a néhány napot itthon töltő fiam. Nem adom fel, mert a rendszerem javára értelmezem, hogy következhet belőle a végtelen nagy számmal való fizikai osztás szabályossága (kötelezettsége), Gribbin előbb linkelt könyvében is emlegetett renormálás még nagyobb dicsőségére, Feynman vigaszára.A nullával, a nullához tartással egyébként Polónyi Jánosnak is van baja, de csak a legkisebb távolsággal összefüggésben. „Miért vagyunk biztosak abban, hogy a klasszikus fizikára alapozott számfogalom általánosításai helyesek maradnak a kvantumfizikában is?”[link] További mérési probléma vetődik fel, amikor a fizikai állapot egy időre csupán információ formájában létezik s a tőle való távolságot akarnánk mérni, flottul, dimenziósan…
Én feltételezem a megismerés alapegységének, az információnak a dimenziótalanságát s mérhetetlenségét, amiből az is következik, hogy a fizikai tulajdonságokkal felruházva is tudja (mert információ és dimenziótalanul „belefér”) az összes természeti törvényt, azok minden ágbogát, így a környezetének és a jövőnek összes lehetséges mozzanatát is anélkül, hogy végigszalajtanánk minden lehetséges útvonalon vagy egy-egy kvantumszintű eseményhez világsokszorozódást rendelnénk. Igaz, állításomat nem tudom kísérlettel igazolni, de nem jelenik meg a kísérletekben se a lehetséges pályákon szinte időtlenül végigrohangáló részecske, se a számtalan világ.
A mérhetetlenség feltételezése valószínűtlenné teszi, hogy az információn túl még valami mérhető fizikai rejtőzhet -
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #825 üzenetére
A Fizikum minden jelenségére kiterjedő információfogalommal bőven egyetértek. Nemkülönben azzal is, hogy a technikai lehetőségeink adott szintjén felesleges sápítoznunk az eltérően, sőt, ellentétesen értelmezett kísérleti eredmények miatt. (A világot azonnali távolhatással működő információrendszerként felfogva egyébként a furcsa sem fura és minden mozgás, ütközés is információcsere.)
Szerintem még az is korai, hogy a mindennapokra érvényesen multiverzumozzunk s multihistorizáljunk. Az általad említett okon kívül azért is, mert elég nekünk az egyetlen világunk lüktetése (a Fizikum-Vákuum váltás a Planck-időnél őrületesen rövidebb időkvantumonként), ráadásul miatta még a mai egyetlennullás számrendszerünk se marad érintetlenül a fizikában.
(Hm. Nem bírtam ki, hogy ne forgassam meg ismét kedvenc imamalmomat, de mintha tudna egy garatba is őrölni a tiéddel.)
Régi hagyomány a növényi- állati, (emberi) élőhelyek felszámolása. Szerencsére a sózás már Kolumbusz idején se volt divat.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #822 üzenetére
Jó alap. Rá egy lapáttal: a vákuum az anyag és társai másállapota. És fordítva. Mindig, oda-vissza. Ettől mozog a mozog.
Sajnos, a fizikusok egy része máshogy tudja. Gribbin-linkről az idézet: "...a semmiből (vagyis a vákuumból) spontán módon fotonok bukkannak elő..." Nem tudok neki írni...:-)A mozgás forrásáról most kaptam az egyik kritikusomtól egy linket, amit ezennel továbbítok: [link]
Hátha nem szidsz meg miatta. Én alig értem a lüktetésen túl. Az Origo keresője szerint a szerző, Dr. Malárics Viktor, bányamérnök és jogász. -
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #818 üzenetére
„…az emberiség oly sikeresen készíti el saját maga elpusztítását, hogy azzal a fizikusok, (+filozófusok, elméleti matematikusok) egyszerűen nem tudnak lépést tartani!!!” Lehet, hogy ez a probléma megelőzi azt, amit elsőként említettél. Írtam már, vakon kell hinnünk ezt a veszélyt, hogy fennmaradhassunk. Függjön csak mindig a tudatunktól a létünk. Az viszont minősüljön transzcendens képzelgésnek, hogy a földi élet a fejlődő emberiséggel biztosan fennmarad - nemkülönben az is, hogy biztosan megszűnik. Eszünkből még hiányzik a földi élet lényegének ismerete, így ma még csak akkor lehetünk ésszerűek, ha mindkét szélsőség realitásával számolunk. Ezért is idegen tőlem az összes eddigi eszmeféleség a vagy-vagy vitáikkal is együtt, amikkel végletesen ki lehet élezni az érdekellentéteket.
„A teleportálással átértelmeződött a szellemnek és az anyagnak az a gondolati viszonya, különbsége, ami eddig az elmélkedésekben érvényesült.” – írtam az előző hsz-ban. Ragozom: A klasszikus vita olyan, mintha azon veszekednénk, hogy a tömeg hordozza az energiát vagy az energia a tömeget. Lehet, két esély sincs az anyag-szellem vitában, nemhogy több.
Megjegyzem, információ (szellem) alatt én az élők kapcsolatán túl az összes fizikumi és vákuumi kapcsolatot értem, így minden kvantummechanikai jelenség és rendszer valamennyi kapcsolatát, külsőt, belsőt, energiát, hatást stb. Nincs kapcsolat információ nélkül és fordítva.
A vita tárgyai az én valóságomban eleve feltételezik egymást. Linkelt blogomban a mindig működő létnégyességről írok. Ha pedig az Összes Információ, a Vákuum, a Fizikum és a Memórium négyese egyszerűen mindig együtt van, valamelyikük lételméleti elsőbbségének akkor sincs értelme, ha ismerethiányaink miatt nem szabad elve kizártnak hinnünk fizikai tulajdonság nélküli információ létezését. Ezt a lehetőséget hagyom nyitva az Összes Információ és fizikai része, az infórium fogalmával, de ettől még a mindig létező, önszabályozós órának nem kell óragyár meg órás.
Csak így lehetek tisztességes, csak így nem kattan rajtam ideológiai bilincs: a Fizikum ugyanúgy kell a léthez, mint a többi tényező: az Összes Információ létezése vitathatatlan, a Vákuum hatásait, az információ fizikailag elkülöníthető lézését, mozgathatóságát, anyaggá visszaalakíthatóságát kísérletek bizonyítják, így az önálló szellem sem tekinthető feltétlenül természetfölötti fantazmagóriának. Fizikum nélkül nincs pl. idő sem. A Memóriumra a semmi nemlétén alapuló logikámon kívül nincs adat, de a sötét anyag/energia is sötét még. Azt pedig egyelőre javamra értelmezhetem, hogy a világegyetem lassuló tágulása az információban gazdag élet megjelenése körüli időben váltott át gyorsulásba. Hátha az információkkal kapcsolatos energiára is vonatkozik az energia megmaradásának törvénye.
[link]Ismeretelméleti elsődlegesség azonban nálam is van: írom a linkelt blogon, hogy a lét végső soron információkból áll. Ez a tétel annak hangsúlyozása, hogy az információknál kell kezdeni a lét megismerését. Ez, persze, tulajdonképpen magától értetődő, csak a klasszikus lételméleti vita ma is érvényesülő jelentős hatása indokolja a hangsúlyozást.
Ami Stephen Hawking frissen megjelent könyvéből idézetteket illeti, az aggályod megalapozott , mert valóban sovány a szöveg. Persze, ha a semminek fordított szó az eredetiben vákuum (John Gribbin is szinonimának tekinti a két szót), akkor az aggályod kevésbé alapos, mert szerintem is :-) a Vákuumban közvetlenül kapnak tömeg (energia) információt az infóriumok (ohne Higgs-bozon), s csak a létrehozódás nem stimmel, mert az én rendszeremben nincs abszolút kezdet. Megint kivéve, ha Hawking is csak ismeretelméleti szempontú kezdődésre gondol, azaz ott, a tömeginformáció adásánál kell kezdeni a megismerést. Az stimmelne s megszeretném.
A könyv nagyon új, nem találtam ráhivatkozást angolul sem. Régi magyarokkal vigasztalódhattam: [link]
[link] -
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #815 üzenetére
Kösz, hogy időt szántál írásomra és lényegét, a létezést ragadtad meg. Ez a lényeg minden lételmélet leggyengébb pontja. Írásomból az következik, hogy én is állapotváltozást feltételezek primer létezőnek is: a váltakozást, a lüktetést a Fizikum és a Vákuum között. Ezt egy konkrét, mindenre mindig egyformán kiható állapotváltozás-sorozat. Ezzel kitörtem a Fizikumból. Kitörésem helyénvalóságára ezen a fórumon láttam további igazolási lehetőséget, mert hexagon egyértelműen önálló hatalommá minősítette a Vákuumot s az általa linkekkel idézett Polónyi János pedig önálló fizikai jelenséggé minősítette az információt, mert a sikeres kvantum-teleportácókban „a fizikai állapot egy időre csupán információ formájában létezik” (Polónyi János írásai egyébként is sok új megfontolást tartalmaznak, még a sorok között is – egészen a számrendszerig, a sajátos fizikai matematikáig bezárólag.)[link]
Az emberi értelem az idő fogalmával a primer létezőt, a Fizikum és a Vákuum közötti lüktetést tükrözi. Az idő tehát emberi fogalomként– tiszta információként – létezik, s ilyenként akkor is önálló fizikai jelenség, ha éppen nem vonjuk ki másolatként az emberiségből kvantum-teleportációval – hogy az előbbi Polónyi- idézetnél is merészebben feszítsem azt a húrt, amin minden együtt pendül. Feszítem még tovább: az anyagból kimásolt kvantum információ is tárolható. Talán vizsgálható is, ha nem sötét… Benne tömeg-, illetve energiainformáció szükségképpen van és természeti törvény(receptor) is. A teleportálással átértelmeződött a szellemnek és az anyagnak az a gondolati viszonya, különbsége, ami eddig az elmélkedésekben érvényesült. Ha nem is kézzel, de műszerekkel a szó szoros értelmében közvetlenül fogható, vizsgálható térben mozgatható a „szellem”, az anyag tökéletes másolatának konkrét lehetőségeként is.
A primer létező fogalmából következik, hogy minden más állapotváltozás, így a mozgás is, másodlagos vagy többedleges létező. A sorban valószínűleg az elvont lehetőség az utolsó: épphogy van, amikor egyáltalán létezik. Hegel egyébként már elgondolta, hogyan tükrözi az értelmünk lét és nemlét közötti dialektikus lüktetést, de ő még nem tudott a szuverén Vákuumról.
Megjegyzem még, hogy a fontok időtlensége, amit John Gribbin hangsúlyoz, [link]
nekem nem stimmel, mert ha egy rendszer akárcsak egyetlen darabkájának is van ideje, akkor az egész rendszer számára is szükségképpen van idő.Az idő létezését tartottam szükségesnek védelmezni, az írásod többi részével – pontosításodtól függetlenül - komolyan egyetértek. Sőt, a humoroddal is. Rögzítenem illik, hogy az Összes Információ valószínűleg még főzni is szokott, hiszen szerintem nő… Pl. Amikor konyhájában fakanál üzemel fügemanna levesben, akkor Micsurinszkajaszünet van.
A pontosításodat emésztem - lehet, hogy az új fizikai matematikáig, ami bizonyítani fogja, hogy a szerintem létező és létezést, időt adó lüktetés nem nagyobb teljesítmény a Természettől, az Összes Információtól, mint a szinte gond nélkül elfogadott Ősrobbanás. Örök másolás, végtelen kis változással...:-)A létezés sajátos értelmezésére utal Stephen Hawking és Leonard Mlodinow minap megjelent közös könyve: "A tömegvonzás törvénye miatt a világegyetem a semmiből tudta létrehozni magát. Annak, hogy valami létezik, hogy az univerzum létezik, hogy mi létezünk, a spontán teremtés az oka. Nem szükséges felidézni a tervezőasztalhoz ülő Isten képét."[link] Tömeg és vonzás, természeti törvény a semmiben! Nem semmi! – a szó szoros értelmében is. Engem ez nem győz meg. Szerintem, ha bármi van, a semmi nincs. Én a Fizikummal mindig együtt létező Vákuumot merem tudni, mert kísérletekkel bizonyítottan leltártöbbletet idéz elő a Fizikum részecske állományában, még akkor is, ha többen virtuálisnak kicsinylik azt a többletet, aminek valóságos fizikai szerepe van.
(Hawking Az idő rövid történetében még költőien kérdezett: „Ha azonban a világmindenség tényleg önmagába zártan létezik, nincs se határa, se pereme, akkor kezdete és vége se lehet: egyszerűen csak van. Hol van benne a Teremtő helye?” Gondolatait azonban így zárta:„Akkor pedig mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk: miért létezünk, mi és a világegyetem. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk - mert akkor megismerjük Isten gondolatait.”)[link]
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #798 üzenetére
Valóban „...korántsem biztos, hogy az általunk ismert állapotok- állapothatározók nyújtják a világegyetem valódi leírását.” Ezért variáljuk állandóan a leírást, persze, abban a biztos tudatban, hogy a mátrixi ködök, a kvantumszint törvényszerű bizonytalanságai közepette a valóság fonala valahogy mégis megfonódik: a gyermekek megszületnek, a pofonok elcsattannak, a Windows még a lélegeztető gépben is lefagy, a nagyik így vagy másképp meghalnak. Mondják, és én elhiszem, a gyermeket szülő nők ezért tartják hűhónak a filozofálást. Ők aztán közvetlenül megélik az élet csodáját, mi meg firkálhatunk, amit a billentyűzet meg a nagyvonalú moderáció elbír, míg a szaporodásunk is be nem kerül az azonnali hatás kategóriájába: a fogamzást nyomban követi a közös érzésű szülés. Mint az ütközést a légzsák kilövése.
A fizikusok más okból, de szintén hűhónak tartják a leírásokat, pedig a fizika végső soron annyit ér, amennyit a politikusok megértenek belőle: hogyan lehet a másik politikusnál nagyobbat robbantani (bankot vagy bombát). Meggyőződésem, hogy erről a valamirevaló (?) politikusok ma már leginkább netes pletykákból értesülnek. Ők csavaros gondolkodáshoz szoktak és azt is megkérdezik, hogy mi van két kvantum között. Ezért kell először a mezei fórumozóknak lefordítaniuk a fizika hivatásos tolmácsainak szövegét konyhai székfoglalókra. Különben a tájékozatlanul maradó politikusok megnyirbálják még a CERN költségvetését is. Megtörtént. Tüntetés is volt. Én is tüntetek egyet:
ide rakom az itt már megszellőztetett konyhai székfoglalóm egyik bővített, átdolgozott kiadásának linkjét (merthogy hosszúúúúú):[link] http://bozon.blog.hu/ -
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #792 üzenetére
Mintha ellentmondás lenne:...Itt van az a probléma, hogy amennyiben a világegyetem véges, és hát annak tűnik, a lehetséges állapotainak a száma is véges... < - > ... de bármilyen állapotot is vesz föl, azt már fölvette előtte végtelen sokszor. Nem boldogulok azzal a gondolatoddal, hogy végtelen sok eset történül a véges világban. Azt már korábban írtam, hogy csak a világegyetem jövőbeli végtelenségével érdemes számolni, mivel a végesessége csupán soha meg nem valósuló állandó lehetőség.
A másik problémám: én a Wikinkkel egyezően úgy tudom, hogy Heisenberg-féle határozatlansági reláció mérési képességeink határát közli: ...nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem... Tehát objektíve van két mérnivalónk, de egyszerre csak az egyiket tudjuk megmérni. Azt viszont a relatív mérésképtelenségünk ellenére is tudjuk, hogy ott van a másik mérnivaló is, csak egy másik szobában, s ott valamit biztosan ügyködik, de nem tudjuk, hogy mit. Ismerethiányunk ellenére az ő ügyködésének is megvan a maga hatása a következő pillanat állapotmátrixára.
Bevallom azonban, hogy az én gondolkodásomra egyelőre nem hat a mátrixelméleti világmagyarázat, jóllehet nem vitatom az Összes Információ megszerzésének lehetőségként értelmezett földi fehérjevilág organikus többesélyességét. Kizárólag a jövő felé.A múltat illetően nekem a hamisíthatatlan Memórium a biztos pont. Neked – ha jól értelek – a megfilmesített mátrixi bizonytalanság a biztos. Rendszereink reménytelenül különböznek.
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #773 üzenetére
Sima egyetértésemmel nem úszod meg. Meg is magyarázom.
A topikban részletezett szokatlan rendszeremhez az volt az első tétel, hogy tudásunk képes elpusztítani az egész tudásunkat, vele a földi életet s a globális önpusztítás veszélye a továbbiakban is mindig kísérője lesz tudásunk növekedésének. Csak azzal tarthatjuk féken, hogy vakon merjük hinni.A földi élet, az evolúció során az „első” emberegyed valahogy megtanult szabadon kilépni a földi létből (az egyes mellett megtanulta a nullát is, az antitudást), azaz képes lett az öngyilkosságra. Evolúciós előzménynek a méhek ösztönös, védekező önpusztítását tekintettem, hiszen fullánkjuk halálszerv. Az „első” ember szabadságát is kifejező önpusztító képessége az egész fajunk képességévé vált. Ez a képességet és ennek féken tartását az értelmesség alapvető feltételének tartom.
Vallástalanul nőttem fel, úgy is maradtam, ideológiai és szervezeti köteléket sose viseltem. Ezért sem tarthattam kizártnak, hogy a meghalni már képes emberiség tovább tanulhat s megtanulhat élni is. Egyrészt abban az értelemben, hogy megtanulhat élve maradni világával együtt a végveszély elkerülhetetlen állandósága ellenére, másrészt megtanulhatja az élet természettudományos okait s ideológiai korlátok nélkül alkalmazhatja is ezt a tudását. Független töprengőként feltételezhettem, hogy ez lehet célja emberi tanulásnak.
A matematika és a fizika tudományát mértékkel figyelve is láttam azonban, hogy egyre inkább ellentmondanak ideológiámnak. Önkritikájuk, vitájuk azonban hagyott átjárót a képzeletemnek. Gyakorlati sikereik őszinte csodálata közben is úgy láttam, hogy az időnk, a semmi és az információ fogalmánál kezdődik az átjáró, mert mindháromnál adottnak vesznek valamiféle tisztázatlan eredetű fonalat, azt különféleképpen a lábukra kötözik és többször úgy táncolnak – ahogy írod - a semmi ágán. Az időtlenséget viszont minden ideológia s tudomány legalább sugallja a lét valamelyik – mai világunktól különböző – részét érintően.
Már említettem, hogy az időnk, a Fizikum idejének szaggatottságához a Hegeli lét-nemlét meggondolást valós fizikai eseménnyé konvertáltam. Ebben a Vákuum segített, mint ahogy Heges verifikálhatatlan semmijének végletes átértelmezésében is. A Fizikum és a Vákuum különbségei, valamint a modern fizika anyagfogalma miatt az információn kívül nem találtam a fizikában használatos olyan fogalmat, amit legáltalánosabb fogalomként lehetne használni, s ráadásul információ az a jelenség, ami a megismeréssel közvetlenül kapcsolatban van.
Így keletkezett a topikban közrebocsátott sok fáradt gőzöm. A további két bekezdésedhez annyit fűzök, hogy az enyémmel azonos kétségeid ellenére is bízom a tudományokban s merem töretlenül folytatni képzeletemben a fejlődésnek az Ősrobbanástól a jelenkori természettudományokig emelkedő ívét a végtelenségig. Elégedetlenségem mellett szerénytelenül magyarázatot és megoldást is okoskodtam magamnak a mai valós vagy látszólagos bizonytalankodásra, tudományhitem fenntartása érdekében.
-
Megon
csendes tag
válasz
neduddgi #778 üzenetére
Ezzel a jellel ^ szoktam a hatványt jelölni, nem tudom, hogy másnál is így jelenik meg?
Korrigálok, tulajdonképpen a TOE - Theory of Everything, „a mindenség elméletéről” beszélünk, itt - ismereteim szerint - a gravitáció 10^16 - 10^18 GeV táján válik a többi kölcsönhatással azonos erejűvé.
Nem nehéz az átszámítás. Általában ahhoz, hogy a részecske Kelvinben mért hőmérsékletét megkapjam, az elektronvoltban mért mozgási energiájából 11604-gyel kell szorozni:
10^16 GeV x 1,16 * 10^4 = 10^25 eV x 1,16*10^4 = 1,16*10^29 Kelvin
Ha jól számoltam, ehhez a 10^27 Kelvin van a legközelebb (ebben a formában Tőled hallottam először, ha valahol nem a 10^27 írtam, az véletlen hiba).
Egyelőre maradjunk a 300 kelvinnél, ahol a kölcsönhatások erejének összehasonlítása:Erős 1
Elektromágneses 10^-2
Gyenge 10^-5
Gravitációs 10^-38Az a 36 nagyságrend nem semmi!
A foton átmérője, jó kérdés, dolgozom rajta. Egyelőre, addig jutottam, hogy részecske formában a foton átmérője kb. a sugár amplitúdójának felel meg (megerősítést igényel). De mekkora lehet egy adott foton hullám formájának amplitúdója? Energiájából (E=h * f) valószínűleg kiszámolható, eddig nem találkoztam ilyen számítással.
Más: ha nem hiszünk Feynman profnak („A fizikai törvények jellege” Magvető Kiadó, nagyon ajánlom), utána számolhatunk:
Világegyetem 2 x 10^26 m átmérőjű / proton 10^-15 m átmérőjű = durván 2 x 10^41
-
Megon
csendes tag
válasz
neduddgi #775 üzenetére
Bocs, nem voltam elég világos. Sajnos pontos képletekkel nem szolgálhatok, de több helyen megemlítik, hogy az ismert közvetítő részecskék (gluon,foton, bozon) átmérője arányos a kölcsönhatás erősségével. Mégpedig úgy, hogy minél gyengébb a kölcsönhatás annál nagyobb a közvetítő részecske átmérője. Kiszámítható, hogy két elektron 42 nagyságrenddel nagyobb erővel taszítja egymást, mint a gravitációs tömegvonzásuk.
A 42 nagyságrend mértékét talán érzékelteti, hogy így aránylik egymáshoz egy proton és a világegyetem átmérője.
Alkalmazva az arányossági összefüggést a fotonra (az elektromágneses kölcsönhatás közvetítőjére) és a gravitonra - a hatalmas különbség miatt - a graviton számított átmérője nem a mikroszkopikus nagyságrendbe tartozna.
-
Megon
csendes tag
válasz
neduddgi #770 üzenetére
Hello, valóban elvileg létezhetne graviton, de a gyakorlatban felmerül néhány probléma:http://prohardver.hu/dl/s/m1.gif
• a kisebbik baj, hogy még nem sikerült kísérletileg megfigyelni,
• nagyobb probléma, hogy ha alkalmazzuk a másik 3 kölcsönhatásra érvényes elméleti számításokat a gravitonnak szinte szabad szemmel látható méretűnek kellene lennie, mivel a közvetítő részecske mérete annál nagyobb minél gyengébb a kölcsönhatás. Márpedig két elektron elektrosztatikus taszítása 4,17*10^42 szerese tömegvonzásuknak, tehát 42 nagyságrenddel gyengébb az elektromágneses kölcsönhatásnál.Ha a másik három kölcsönhatáshoz is lehet görbült teret konstruálni (bár erről most hallok először) biztos, hogy mellékesen van kezelve, akkor az általánosan elfogadott Einstein görbült tér elmélete mellett miért fontos továbbra is a graviton? Ha megvalósul a 10^7 Kelvin hőmérsékleten a Nagy Egyesítés, akkor ezt a problémát is ki lehet pipálni?http://prohardver.hu/dl/s/d2.gif
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #768 üzenetére
Elismerésem a végigolvasásodért, mert tudom, nem bírok olvasmányos lenni.
Végeredményben vállalok egy pontosított emberközpontúságot, de rád is hárítok belőle.
Szerintem ugyanis emberközpontú az is, aki az emberközpontúságtól óvja magát vagy embertársait. Embernek, emberül, emberért szól, mert valamiért fontosnak tartja, hogy ez a lény vegye tudomásul: csak egy jelenség a sok közül, ezért igyekezzen elfogulatlanul gondolkodni a világról. Fontos, nagyon fontos neki is az ember. Nekem se jobban. Meggyőződésem, hogy bármely jelenség, így az ember óvatlan jelentéktelenítése is akadálya lehet a világegyetem megértésének.Az emberközpontúság mellőzéseként sokan kifejezésre jutatták, hogy az ember olyan, mint bármelyik másik élőlény, csak éppen tönkre tudja tenni a bolygónkat. Aztán jöttek az ökológiai lábnyom szerkesztői, körülbelül a Gorbacsovi ijedelem elmúltával. Gondolkodási divatok ezek, konkrét világnézeti rendszer nélkül, tehát módszerötletek. Kritizálni könnyű, mondják, ezért összeállítottam, hogy helyettesítésükre mit képzelek.
Az én rendszeremnek az embert megelőzően több egyenrangú központi eleme van. Akárhogy tárgyilagoskodom, a semmi nemléte folytán biztosan létezünk s léteznek információink. Mivel illetlenség emberközpontúnak lennem, feltételezem, hogy a mi - részben maradék - információinkon túl is voltak, vannak s a jövőben is keletkeznek információk. Van tehát Összes Információ, amit csak részben ismerünk. Az Összes Információban kétségtelenül van a Fizikum, amiben valahogy lett s van önjáró információszerzési és felhasználási késztetés, ami nevezhető megismerési ösztönnek is. Van a Vákuum is vagy valami szösz, aminek révén döntő események zajlanak a Fizikumban a fizika tudománya szerint. A Fizikumban pedig szerintem lennie kell egy Memóriumnak, mivel a múlt információi a semmi nemléte miatt nem bírnak megsemmisülni. A Memórium léte miatt is az Összes Információ valóban összes, és nem fog rajta Gödel nemteljességi tétele. Amint írtam már, a semmi létének fizikai bizonyításával minden fenti tételem cáfolható.
Azt is állítom, hogy az Összes Információ, a Fizikum, a Vákuum és a Memórium egyidőtlenek. Tehát együtt központok. Utaltam már arra, hogy a jövő szempontjából sem teszek különbséget a földi lények között, s ha esetleg vannak másutt élők, nekik se hiszek más tőlünk eltérő gondot, dolgot és sorsot. Ugyanoda jutnak, ahol a part szakad. Az antitudáshoz. Ennél egyenlőbben gondolkodni nem valóban tudok.
Én a gondolkodásom központjait illetően nem látok magamban emberközpontúságot, ezt még nem érzem ama DCM kéményen székelő moha szintjének, de lehet, hogy elfogult vagyok. Konkrét kontrát elfogadok, s javítok vagy törlök.
Az információszerzésben és felhasználásban egyelten területen teszek alapvető különbséget az ember és többi földi lény között: lehet, hogy adathiány miatt, de csak az embernél látom a veszélyt, hogy képes elpusztítani a földi életet. Ez a sarktételem is sikeresen ellenőrizhető a gyakorlatban, csak fölöttébb kockázatos. Esetleg tényleg van ilyen képességünk és a kísérlet sikerének neve végső visszahatás, totális kudarc lesz. Ezért vakon hiszem valósnak a fizikai veszélyt. Mit tehetek, ha más fajok ilyen képességének feltételezésére nincs adatom? Miért és mi módon kerüljem el ebben a dologban is az emberközpontúságot? Azzal még nem oldom meg a gondolkodási problémát, ha divatosan azt feltételezem, hogy a Fizikum szempontjából az Föld és a földi élet megmaradása vagy pusztulása abszolút közömbös. Ezzel ugyanis átcsapnék az ember és közvetlen világa jelentéktelenné tételébe, anélkül, hogy feltétezésemnek lenne fizikai bizonyítéka vagy legalább valószínűsítése. Ezzel a verdiktemmel magamat, tehát az embert, emelném miden földi lény fölé: én tudom, amit senkise tud. Ez magam-központúság lenne. Kezeljünk tehát minden jelenséget jelentősnek az ellenkező bizonyításáig. Ez a jelentőség vélelme, ami persze megdönthető vélelem. (Azt már pl. évezredek tapasztalatából tudjuk, hogy szúnyogok kézi csapkodásának nincs jelentősége. A vegyszeres irtásukra ez még nem áll. Ugyanakkor igaza van Polónyinak abban is, hogy a biztos információ luxus a túlélésért való harcban.)
A továbbiakban az adott emberi logikámmal bizonygattam, hogy az Összes Információ, azaz a teljes Valóság létéhez feltétlenül szükséges önnön Lehetősége s ez a Lehetőség azért a Fizikum, mert benne az élet egyre inkább szerzi, gyűjti, rendszerezi és felhasználja aktuális igénye szerint az információkat s ez a képessége sokszínűségének alakulásával folyton növekszik. Ma már ott tart, hogy maga ellen fordíthatja, amit tud. A földi tudás csíráját is elpusztítani képes tudása, azaz antitudása van.
Ebben az ügyben a saját gondolataim tisztázása közben valóban emberközpontúan, emberi nyelven közöltem gondolataimat a veszélyről, ami ellen mi, emberek, biztosan tehetünk. Ehhez képest szóltam az információgyűjtésünk feltételesen végtelen lehetőségéről, ami rendszeremből következik. Azzal nem fokoztam le a többi élőlényt, hogy értük is szóltam annak, aki érti, amit mondok, és aki a veszélyt okozza s tehet ellene. Közben hangsúlyozom, hogy feltétlen végünkre egyébként csak olyan gondolkodási rendszerekben – beleértve a fizika és a matematika tudományát is - van következtetés, amelyek nem az információ elsődlegességén, a Fizikum pulzálásán és a Memórium szükségszerű létezésén alapulnak. Követőikkel ellentétben nekem pl. nincs fénykúp-komplexusom, inkább kancsalul számtalan, egymást átfedő fénykúpot látok, s hiszem, hogy egy célzott jelminimum – ami rendszeremben információ – egy időkvantum alatt is bárhová célhoz érhet. A másik véglet, nevezetesen az, hogy egy objektum egyszerre két helyen van, nekem azért fizikai legenda, mert egy objektum a rendszerem szerinti egy kvantumnyi idő alatt nem bír egyszerre két különböző térkvantumban (granulátumban) lenni stb.
Joggal utalsz a vallásra. Szerintem minden világnézet a lényegét tekintve vallás. Megint Gödel nemteljességi tételére hivatkozom: mindegyikben van legalább egy gödör, ami csak hittel hidalható át. Az én rendszerem egésze sem lehet kivétel, az Összes Információ fogalmának szilárdsága ellenére sem. Szerencsémre őt olyan szingli nőnek adta ki a töprengésem, akinek ugyanúgy kell a Fizikumunk, mint nekünk Ő. Ráadásul neki is van antitudása, amivel megteremtheti a most még nem létező semmit. Mivel azonban abszolút okos, nem működteti antitudását, helyette megfelelő ütemezéssel részeltet mindannyiunkat mindenből, amije csak van, amíg jól viselkedünk. Ha örökké, hát örökké. Ámen. Szerinted lehetnek vallásos híveim?
-
Infonium
csendes tag
válasz
neduddgi #763 üzenetére
Hozzászólásod az én eddigi állításaimat is cáfolja, ezért illendő, hogy - bár javítgatásaim után lesz Heisenberget is érintő bőséges válaszom Megonnak -, közvetlenül is reagáljak egy előzetes kivonattal cáfolatodra, nehogy keresgélned kelljen a betűket a szövegkazlamban.
Heisenbergi határozatlansági relációja kétségbevonhatatlan méréselméleti tétel, egyben aktuális ismeretelméleti korlát szerintem is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a méréskor objektíve létezett fix hely s objektíve volt impulzus is. Az objektív állapoton a mérés nem változtat (amint ezt a Wiki is hangsúlyozza), de tény, hogy a hely és az impulzus (és egyéb kanonikus konjugált mennyiségek) egyszerre nem mérhetőek. Ennek a részleges olvasási tilalomnak természetesen funkciója van: ne legyen kiszámítható-szerkeszthető a jövő, ne lehessen megváltoztatni a természeti törvényeket, a jelenlegi értelmi szinten ne lehessen közvetlenül blokkolni az Összes Információt hatásait. A mérési korlát azonban közömbös az adott esemény valós megtörténése, az adott állapot objektív megléte szempontjából.
Mivel számomra a semmi fizikai értelemben se létezik, merem állítani, hogy az időkvantumok minden mozzanata szükségképpen rögzül a valahol e világban - szerintem a ma még láthatatlan, később is mindig csak olvasható memóriumban, s tudásunk magasabb szintjén majd intézményesen olvashatjuk tartalmát. Olvasójegy Heisenbergnél – írtam a (#745)-ben. Lehet szokatlan hipotézisemet vitatni, szívesen veszem, de a múltunk megváltoztatásának lehetőségét soha, sehol se állítottam, sőt mindenféle időutazás lehetőségét kifejezetten kizártam a fizikából - azt irodalmi munkásság részének tartom.
A régóta uralkodó szellemi fejedelmünk – az örökkorlátokba vetett hit – sok tételének, így a Heisenbergi korlátnak is Achilles-sarka a semmi nemlétével szerintem bizonyított memórium. Gyógyítható a semmi létének kísérleti vagy matematikai-fizikai bizonyításával…A Vákuum és a nulla nem a lételméleti semmit jelentik. A matematika és a fizika a bizonyítást nem is vállalja, mert mint mondják, e fogalmak nem tartoznak tárgykörükbe (pedig dehogynem). Lépten-nyomon található azonban a lételméleti semmit propagáló (a fizika tárgyává tevő) pl. ilyen szöveg: „… ha egy részecske az antirészecskéjével találkozik (például elektron pozitronnal), kölcsönösen megsemmisítik egymást (annihiláció), és a felszabaduló energia…”. Szerintem az „együtt átalakulnak energiává” lenne a helyes kifejezés. (Az energia és a tömeg nyilván azért is ekvivalensek, mert lényegük azonos: mindkettő információcsoport.
-
sarkany225
újonc
Megcáfolom mert nem csak 9 dimenzió van hanem 11dimenzió és ezt egybefoglalja az M-ELMÉLET mi is az m-elmélet ez nagy jó kérdés sok fizikus nem tudja a választ de szerintem az m-elmélet a dimenziók közötti átjárót jelenti mert ahogy tudjuk a mi világunkhoz képes párhuzamos világok vannak ez tart egyensúlyt mindenben fizikusok sokszor mondták már miért nem lehet látni átmenni azért mert szerintem ahhoz egy kapuk megnyitása szükséges hogy lehet e ilyen szerintem lehetséges hogy mi kell hozzá hát az m-elmélet valamint szuper kapocs elmélet hallottál már?? Az Einstein rosen podolsky hid-ról
hogy átlépesünk rajta ehhez kvantumkoherencia kell a tér és idő egy makroszkopikus kompakt régiójában és ezt létrehozni nem olyan nehéz csak a megfelelő tudás és persze megfelelő gépek kellenek és sok időA híd: amolyan hipotetikus izé egy összekötő kapocs a világegyetemek között
ismered az m-elméletet?? írj
-
Megon
csendes tag
válasz
neduddgi #741 üzenetére
Köszönöm, megerősítetted a meggyőződésemet. Ha 1 kvantumidő alatt max. 1 térkvantumot haladhat bármi, akkor ez a sebességhatár, vagyis a c. Ebből következik, hogy c = dkv / Tkv.
Ahol dkv kvantumhossz, Tkv az időkvantum. Tkv állandó és univerzumszinkron kell legyen, mert a határfelületeken bizonyosan különös jelenségeket tapasztalnánk. Tehát a c változását csak a dkv változása okozhatja, vagyis a fény sűrűbb (nagyobb energia sűrűségű) közegben azért halad lassabban, mert dkv csökken. Ez egyszerűen magyarázná, hogy mitől „lassul le” belépve és miért „gyorsul fel” a fény kilépve sűrűbb közegből (pl.: üvegből). Valamint a magasabb energiaszintű sugárzás miért lassúbb, törik nagyobb szögben.Lehetséges?
-
geprombolo
őstag
válasz
neduddgi #727 üzenetére
Szerintem is feldobta a topicot. De nekem maaaagaaaaasssss!!!!! Én elakadtam ott, hogy kvantumszinten az anyag egyszerre több helyen is létezhet. Aztán eldönti, hogy éppen hol akar lenni. Ma ezen elmélkedtem egy picit. Ezen az alapon egy test egy időben két helyen is tartózkodhat, magyarul, ha elég gyorsan körbeutazom a Földet, akkor seggberúghatom magam anélkül, hogy bármilyen téridő anomáliát idéznék elő. Sőt, akér meg is ölelhetem saját magam! Ha akarom
-
hexagon
csendes tag
válasz
neduddgi #510 üzenetére
"Igen ez egy nagyon jó kérdés. Jánosi professzor, a Csillebérci KFKI egykori igazgatója valami ilyesmibe őrült bele majdnem. Ami ő ki vizsgált, az a következő volt: A fény elejitül fogva végig hullámként terjed, annyira, hogy rácson átküldve egyetlen hullámvonulat is képes önmagával interferferálni.Úgy tűnik, a fény ''mindenhol'' ott van ahol a hullám, aztán amikor pl egy elektron elnyeli, akkor meg úgy tesz, mintha mindig is a kiindulási ponttól kezdve oda akart volna fotonként rohanni. Honnan tudja meg azonnal a hullámvonulat többi része, hogy már nem kell ''hullámzania''?"
Nem kell hülyeségeken gondolkozni. Ami első látásra értelmetlen, arról úgyis kiderül majd egyszer, hogy az is.
El kell fogadni a tényeket. Az elektron pontszerű, és interferencia mintát rajzol ki. Nem írom le megint az egyetlen lehetséges megoldást. Vissza kell olvasni. -
hexagon
csendes tag
válasz
neduddgi #317 üzenetére
"hogy a tér görbült, az még elmegy, de hogy az idő hogy a fenébe görbülhet, az nem fér a fejembe. Írjon, aki ezt meg tudná nekem világítani! Up!"
Minden fényjel kisugárzását és detektálát eseménynek nevezzül. Egy ilyen esemény egy tér és időkoordinátából áll.Az ebből felvett sokaság a téridő. Ezzel dolgozik mindkét relativitás.
A fény görbül gravitációs mezőben. Ha ezt a sokaságot gravitációs mezőben vesszük fel, akkor a sokaságon görbületet lehet felvenni. A görbületnek megtalálható a matematikai definiciója.
A téridő görbülete ennyi, semmi több. Nem az idő görbül a nagy teher alatt odakint az ablakon túl. A téridő görbülete egy matematikai, pontosabban geometriai fogalom. -
hexagon
csendes tag
válasz
neduddgi #217 üzenetére
Nagyon jó gondolatok, ilyesmiről írtam én is.
Igen, az univerzum jelenleg úgy tünik, gyorsulva tágul. Ez magyarázható úgy is, hogy valójában a fény sebessége lassul a vákumban. Mivel az idő 'múlási' ütemét is a fény diktálja, emiatt mi ezt a lassulást nem vesszük észre a világunkon. -
hexagon
csendes tag
válasz
neduddgi #208 üzenetére
"a gyémántnál keményebb anyagot eddig nem találtak, hanem, hogy nem is fognak. "
"Az újabb kutatások szerint azonban keményebb a gyémántnál két természetesen előforduló ásvány, a wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit, bár ez utóbbiak nagyon ritkák."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntSoha nem mond, hogy soha.
-
hexagon
csendes tag
válasz
neduddgi #484 üzenetére
"amit szerintem nehezebb megérteni, ez egy felturbózozott Heisenberg féle határozatlansági reláció."
A hullámcsomag frekvencia szélességének és a időbeli és/vagy térbeli szélességének a szorzata állandó. Ez az alapja a Heinsenberg határozatlanságnak. Közönséges hullámfizika.
Az már egy másik dolog, hogy a kvantumfizikában ez az érték a redukált Planck állandó. Ez a kvantumrácshoz rendelhető érté. A vízfelület hullámaihoz is rendelhető egy ilyen érték, az természetesen más lesz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1rozatlans%C3%A1gi_rel%C3%A1ci%C3%B3Egy vákumbeli hullámcsomag rendelhető ahhoz a fotonhoz is, amit egy atomi elektron sugároz ki, amikor alacsonyabb energiájú állapotba kerül. A hullámcsomag frekvenciája a két határ frekvencia külömbsége, vagy annak a fele, attól függően, hogy térben viszgáljuk a hullámcsomagot vagy időben.
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/Hbase/Waves/wpack.htmlA kisugárzott foton energiája emiatt a két pályaenergia külömbsége. Az elektron nem átugrik egyikről a másikra, az csak egy egyszerűsített kép, mint az egész kvantum mechanika. Az elektron egy időre a két energia közt váltakozó energiával mozog. Ez a mozgás a vákumban minden energiának megfelelő rezgést gerjeszt, minden hullámösszetevő egyszerre jelen van az atomon belül. Ez a hullámcsomag, ez a 'szétkent' elektron. Ez a hullámzás visszahat az elektron mozgására.
A foton energiája E=hf ahol a f a frekvencia. Ez megfelel E=E2-E1 energiának, ami az elektron két energiájának a külömbsége. Mivel h egy állandó, emiatt f=f2-f1 is igaz, ami a hullámcsomag frekvenciáját jelöli, ahol a két határ frekvencia a f2 és a f1.
A hullámcsomag szélessége dx=c/(f2-f1) az impulzus pedig p=mv és mivel E=mc2=hf és most v=c , ezért dp=dE/c = h(f2-f1)/c.
Azt állítottam, hogy a hullámcsomag szélessége szorozva a energia specktrum szélességével egy állandót ad.
dxdp=c/(f2-f1) * h(f2-f1)/c = h.
Az eredmény állandó, bár le kellene osztani 2pi vel, hogy hbar legyen. Ez amiatt történt, mert a levezetés nem igazán helyes, nagyfokú egyszerűsítést használtam. De a lényeg látszik, a hullámcsomag tulajdonságából ered a Heisenberg határozatlanság. -
Rive
veterán
válasz
neduddgi #587 üzenetére
De, egészen ez a helyzet. A kvantummechanika összes (!!!) egyenlete meg mindene természetes módon magában foglalja a relativitáselmélet alapjait is. Pölö ugye ott van az a nyamvadt Maxwell összes. Ami mostanra a QED speciális esetévé redukálódott ugyan, de azért még mindig igencsak ott van az alapoknál.
Szóval az egész relativitáselméletesdi tkp. azzal kezdődött, hogy a Maxwell bácsi egyenletei köptek a Galilei-féle relativitási elvre. Jó magasról, ami azt illeti. Csak akkor működtek jól, ha a Lorentz-féle összefüggésekkel helyettesítették a Galilei-féle elv transzformációs függvényeit.
A relativitáselmélet meg végülis abból csírázott ki, hogy a Maxwell-egyenletek ezen kellemetlen tulajdonságait végül nem próbálták meg belezsúfolni Galilei alá, hanem elfogadták önálló térelméletnek. Voilá, relativitáselmélet.De ha utánanézel pl. a Dirac-egyenletnek - no, hát azt is egyből úgy írták fel, hogy passzoljon szépen a relativitáselmélettel. Van elég online irodalom, nézz utána.
Az említett könyvre még nem jutott időm. De hadd feltételezzem már, hogy nem írja felül a kvantummechanikai szumma alapjait
Elég bonyodalmas ügylet a kvantummechanika ahhoz, hogy egyes dolgait nehéz legyen értelmezni. Ez OK. Az viszont nem OK, hogy nehezen értelmezhető vagy egyenlőre nem kielégítően megoldott problémák esetén valaki mindjárt kétségbe vonná az ügylet legelemibb alapjait.
Ui.: ha a kvantummechanika nem volna relativitáselmélet-kompatibilis, az olyan jellegű és mértékű problémákban csapódna le, hogy az egyik megfigyelő szerint a neutron protonná és elektronná bomlik, egy másik, emehhez képest gyorsan mozgó megfigyelő szerint meg pölö protonná és müonná
Kétségtelenül érdekes volna - de a dolgok végül nem így viselkednek, szerencsére.
-
ngabor2
nagyúr
válasz
neduddgi #563 üzenetére
szerző nélkül: valaki levezette, hogy azért nem sikerült még a gravitronokat kimutatni, mert nem léteznek... a gravitációt a tér torzulása hozza létre, ami "benyomja" a teret, mint egy súly a gumilapot. ha emellett a súly mellett elgurítunk egy másik golyót, akkor annak a pályája megváltozik, hisz a hajlott gumilap miatt a nagy súly felé fog húzni. és eszerint nincs szükség semmiféle, a gravitációt szállító elemi részecskére.
-
Vamp
senior tag
válasz
neduddgi #547 üzenetére
Nah akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba.
Minél közelebb vagy az EH-hoz, a gravitáció annál erősebb. "Az eseményhorizont, egybeesik azoknak a fénysugaraknak a pályájával, amelyek éppen nem tudnak kiszökni a fekete lyukból." - S. H., Az Idő Rövid Története
Tehát: Lenézel a lábadra, ami éppen átlépi az EH-t. Akkor a róla kiinduló fénysugarak sosem* érik majd el a szemedet, így bezony, a lábad lassan eltűnik.
Az EH-t átlépő testrészed csúnyán megnyúlik, lévén az "alján" fellépő gravitációs erő nagyobb, mint a " tetején" azt kezelésbe vevő. Itten neked véged van.
*pontosabban végtelen idő múlva.
-
vati
senior tag
válasz
neduddgi #515 üzenetére
Most fáradt vagyok relativitáselméleti paradoxonokat boncolgatni. Csak pár észrevétel
1/ ha majdnem fénysebességgel keringsz (azaz picivel az ú.n. ''fénykör'' felett) nem lehetsz 10 méterre a horizonttól, mert ha ilyen kicsi lenne a lyuk akkor barátságtalanul nagy árapályerők ébrednek arrafelé. 2/ ha belógatod a rudat, akkor a vége lejjebb kerül, ahol nagyobb keringési sebesség kellene a megmaradáshoz. Tehát ahogy lenyújtod a rúd végét, a gravitáció szépen kitépi a kezedből, és ha nem ereszted, magával ránt Téged is...
3/ hosszú távon nem stabilak ezek a relativisztikus pályák, energiát fogsz veszíteni gravitációs sugárzás révén, majd előbb-utóbb beesel a lyukba. Nem lehet örökre ott maradni, ez csak fotonoknak sikerülhet elméletileg.
4/ a kettesből következően, a rúdmászó egyén gyorsan beleesik a lyukba, ha elindul lefelé. -
neduddgi
aktív tag
válasz
neduddgi #515 üzenetére
Megjegyzem, a probléma lényege ugyanaz marad, ha ezt vetem fel; mi történik, ha egy feketelyukhoz odavetődik egy másik fekete lyuk, mondjuk elkezd körpályán keringeni ( a közös tömegközéppont körül). A két EH felszín kvázi ''nagyon'' közel lehet egymáshoz, gravitációs erő kettejük között, szemléletesen a két buborék majdnem összeér térrészének környékén egyok középpont felé sincs valami nagy gravitációs erő. Mondhatni majdnem nulla. A gravitáció ''térszívó'' hatása is két ellentétes erő miatt eredőben igencsak lecsökken.
-
vati
senior tag
válasz
neduddgi #512 üzenetére
Akkor megpróbálom másképp megfogalmazni még egyszer.
Az eseményhorizont egy matematikai jellegű határ ami a statikus külső megfigyelő számára érdekes. A lyukba eső megfigyelő számára -azaz lokálisan nézve- semmi különleges nincs ott. Semmi ''ugrás'' nincsen a megfigyelhető világ törvényszerűségeiben. (ugyanúgy kap jeleket külvilágból mint addig, ugyanúgy tud jeleket küldeni kifelé, csak azok véges időn belül már nem érnek el a címzetthez.)
Szóval, nyugodtan lógathatod ott a köteledet, mászkálhatsz föl-le. Semmi különöset nem tapasztalsz. Persze ekkor már rég meg van pecsételődve az egész kötél és a föl-le mászkáló megfigyelő sorsa... U.i. fénysebességgel átesik az egész cucc a horizonton, és nem létezhet olyan jövője, ami -véges sajátidőn belül- ne a szingularitásban végződne. Semmilyen véges erejű rakétahajtómű se tudná ott megállítani.
A gondolatkísérleted ott téved, hogy felételezed: oda lehet állítani egy kötelet a horizontra statikusan. Nem. Hiába lokálisan csak 1g a gyorsulás, mire addig eljutott a kötél, a statikus külvilághoz képest közel fénysebességre gyorsult, befelé. A kötél alsó végéről induló mászónak már harangoztak, és tizenötmilliomod másodperc múlva az egész kötélnek is.
c-nél gyorsabban kellene mászni fölfelé, hogy ne így legyen.
Gondolatkísérletek ''elképzeléséhez'' azt a szemléletes bár tökéletlen hasonlatot szoktam javasolni, amit már írtam itt is: (bár az ált.rel.-t alapvetően lehetetlen személetesen megérteni, rosszak a szemléletes fogalmaink) létezik egy pont -a szingularitás-, ami szívja magába a statikus téridőt mint a történések hátterét, és minél közelebb vagyunk hozzá, annál gyorsabban. Körülötte van egy felület, amin belül ez a beszívási sebesség c felett van, a felületen éppen c - ez a felület az elsőfajú horizont. -
spoili
csendes tag
válasz
neduddgi #502 üzenetére
Többféleképpen is magyarázható, hogy ez lehetetlen.
Pl. abból hogy a információ (fény) nem szökhet ki az eseményhorizont alól, következik hogy az elektonok és a protonok nem ''érezhetik'' egymást, ha köztük van az eseményhorizont.
Az elektromágneses erőt közvetitő fotonokat ugyanis nem ereszti el a gravitáció.
Attól hogy pl. a gamma sugárzásnak is nagyobb a fénynél az energiája, ő
sem szökik meg a lyukból. A nagyobb enerigiája miatt a tömeg = energia miatt eleve a tömege is nagyobb lesz. -
james
aktív tag
válasz
neduddgi #502 üzenetére
Jó kérdés. Ha jól emlékszem a Coulomb erő tényleg nagyságrendekkel erősebb a gravitációnál, normál esetben. Persze feketelyuk esetén már nem normál esetről beszélünk, mert egy atomnyi helyen elvileg közel végtelen atomtömeg létezhet. Itt most nem tudom, hogy van-e valmi újabb koncepció, nekem úgy rémlik, a feketelyuknak ebben a dimenzióban nincs is térfogata. Szóval az a kérdés, hogy a gyakorlatban megvalósítható töltéssűrüség elegendő vonzóerőt képes-e gyakorolni a rendkívül sűrü gravitációval szemben. Tulajdonképpen a legsűrübb töltés, maga az elemi töltés, igy talán az egy elekron egy proton páros már elegendő lenne a kisérletre. Esetleg gyorsítóban meg lehet csinálni. Minha már sikerült volna atomi méretü feketelyukat szintetizálni, csak hamar elpárolgott... Egyébként jobban belegondolva elképzelhető, mert az eseményhorizontnál mégis csak konstans a térerősség, függetlenül a feketelyuk tömegétől. Ennek utána lehetne számolni, tudva pl. hogy a két elemi töltés közt mekkora lehet a max vonzerő, ugye a lehetséges minimális távolságnál...
Egyébként talán a mágnesesség nem is árnyékolható, csak az erővonalak (fluxus?) terelhető el, illetve zárt téren belül tartható. Ugyanezt lehetne csinálni a gravitációval is, ha ismernénk antgravitációs anyagokat. -
spoili
csendes tag
válasz
neduddgi #495 üzenetére
A szőnyeg hasonlat azért is rossz, mert a felülete 2 dimenziós. A szőnyegen lévő gödörrel nem lehet szemléltetni egy 3D-s görbült teret. Ezt 3D-ben lehetne szemléltetni csak, és ekkor még az idődimenzióról nem is beszéltünk.
Viszont elég nehéz lenne az áltrelt elmagyarázni ilyen leegyszerűsítések nélkül.
[Szerkesztve] -
Desolate One
csendes tag
-
Desolate One
csendes tag
válasz
neduddgi #484 üzenetére
Én sem értek hozzá.....
Csak érdekes és izgalmas elméletnek tartomMár amennyit hallottam belőle abban a dok. filmben.
Ilyen felcsavarodott dimenziók, meg calabi-yau sokaságok, aztán a graviton ami elhagyja a világunkat...
Na pl. azt tudtad hogy a gravitációs kölcsönhatás miért gyengébb az összes többi kölcsönhatásnál? Ezt is a húrelmélet magyarázza.
Van egy haverom, ELTE re jár csillagász szakra, talán ha veszi a fárdtságot ír ide neked vmi érdekeset -
james
aktív tag
válasz
neduddgi #470 üzenetére
Persze ezek nem Stingerek voltak, nyomkövetés nyema, viszont egyenesen előre repültek, tulajdonképpen hasonlót már az I VH-ban is használtak ballon elhárításra. A jelentősége Bombázók ellen és masszív légelhárítás esetén pl. az volt, hogy nem kell hosszan a célra repülni és folyamatosan tüzelni, hanem elég egyszer becélozni és gyorsan elengedni, ezzel jelentősen csökkent a sérülési veszély...
-
james
aktív tag
válasz
neduddgi #466 üzenetére
Akkor érdekességképpen a fegyverzet: 2x7,2 mm könnyűgéppuska, 1x12.7 mm nehézgéppuska és 2x37 mm gépágyú ami 43-ban átvitte a legfejlettebb német tankok felső páncéllemezeit is, kiegészítésképpen vihetett még 4 pár rakétát vagy bombát, a rakéta pl. tankok ellen is bevált, de a bombázókat is pilanat alatt leszedte, emellett megfelelő páncélzata is volt, ami simán megvédte a kézifegyverektől, a hátsó lövész pedig nehezítette az elfogást, öszeségében pedig jobban repült mint a német stuka.
-
james
aktív tag
válasz
neduddgi #463 üzenetére
Tényleg érdekes a példa, ami a tengeralattjárókat és repülőket illeti... Még egy adalék: Az IL2 (sturmovik) is hasonló történet ismereteim szerint, ez is már a háború elött elkészült és az Orosz vezetés ennek sem látta különösebb értelmét. Azután amikor a Németek betámadtak valahogyan előkerült és rövid idő alatt meghatározó tényezővé vált. Ha jól tudom gyakorlatilag ezzel nyerték meg a háborút, lévén egy bevetés alatt akár 5-10 tankot is le tudott szedni a hadoszlopokból, és valami 30000 darabot gyártottak belőle. Gondolom a Német felderítés sem számolt vele eleinte, pont azért mert az Oroszok sem értették mire jó.
Ez a Marskutató elég durva. 1.2 GigapixelKiváncsi leszek milyen képeket fog szállítani, pl. ott vannak azok az arcok meg gondolom még jópár érdekesség...
-
james
aktív tag
válasz
neduddgi #451 üzenetére
Tényleg szerencsétlen egy ügy.
Majd megpróbálok könyvtárban utánanézni, mert egyre jobban érdekel a magyarázata.
A másik probléma ez a spirál, meg a 3 test. Erre megtaláltam a választ legalábbis részben. Van egy könyv: Tél tamás - Gruiz Márton: Kaotikus Dinamika. Ebben szó esik a 3 test problémáról is. Poincaré 1889-ben mutatta ki a kaotikus viselkedést jellemzően egy olyan pályázatra beadott dolgozatban, ahol pont ennek ellenkezőjét kellett volna bizonyítani.(franciák) A mai számításokkal megtámogatva a naprendszerünk instabilitása igy alakul: A kezdeti 1 km-es pályainstabilitás 20 millió év alatt 55 km-re nő, viszont 100 millió év alatt már 500 milló km lesz, ami nagyobb a nap föld távolságnál. A legnagyobb ingadozások a Merkur és a Mars pályályában várhatók...
Lényegében a spirál és a tömegvonzás is a kaotikus dinamika részei. Pl. érdekes vizuális kisérleteket mutatnak be, festék és lefolyó témában, amiknek a végeredményei eléggé hasonlóak a galaxisokéhoz. Szerintem ez elég furcsa, persze érhető, de mégis meglepő. Megfelelően hosszú időintervallumban nézve az univerzumunk ma is a káoszra épül...nem csoda, hogy sokáig nem akrták ezt elfogadni.
Egyébként a spirál kerületére még nem találtam megoldást, bár az alapján, hogy fraktál, akár transzcendens is lehet, mindenesetre elég furcsán viselkedik. Pl. a menettávolságokat csökkentve ugyan tényleg tart a végtelen felé, de 0 esetén meg kör lesz belöle, tehát visszaugrik a végtelenből... Matematikai értelemben persze a másik irányban is végtelen, befelé, de ez is megszünik ha körré alakul...
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ! MSI B450 R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB GDDR6 Rampage Shiva Zalman 500W
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Telefon felvásárlás!! iPhone 13 Mini/iPhone 13/iPhone 13 Pro/iPhone 13 Pro Max
- Telefon felvásárlás!! Apple iPhone 16, Apple iPhone 16e, Apple iPhone 16 Plus, Apple iPhone 16 Pro
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest