én is a zenével akartam példálózni, csak másképp.

Ezeken nem kell felháborodni, és még csak szánni sem őket (pedig elég szánalmasak), ezek olyan kis tizenévesek, akik nem látnak bele ebbe a szakmásba (ahogy másikban sem), mert még nem dolgoztak életükben semmit sem és ezért oltári #&@*%/-okat pufogtatnak, arctalanul a neten egész nap.

Szerintük a könyvelő is kamu szakma, mert csak számokat nyomkod egész nap, azt meg ő is meg tudja csinálni... Persze részegen is!

Bezzeg, ha elhintesz neki egy véleményt a kedvenc hiper-szuper dídzséjéről, akkor felháborodva ismételten billentyűzetet ragad és megmagyarázza neked megint a frankót. - Különben is, te ahhoz nem értesz, az a dídzsé sokkal jobb, mint bármelyik, mert csak és kész! - Mindamellett, hogy abba sem lát bele, szart sem ért ahhoz sem.

Mondom ezt úgy, hogy nekem ez nem szakmám, csak egy kókler hobbista vagyok.

Legutóbb, mikor voltam egy barátomnak segíteni, bizony pont azzal szembesültem, hogy mennyire misztifikált valami ez az emberek számára, mi voltunk a FOTÓSOK a szemükben. (szalagavató volt)

Ha azt csinálod, amit szeretsz, az szabadság. Ha szereted, amit csinálsz, az boldogság.