Nekem apukám tegnaphoz viszonyítva pontosan 3 hete halt meg... Nagyon rossz tudni, hogy sosem lesz többé... Nehéz így az idézetben leírtakat véghezvinni! De am érdekes írás!

''Utáltam mindig az iskolát,el*****a az ember kiskorát!''

"Tudni kell elfogadni, hogy semmi sem örök." - Te el tudod fogadni? Mert én nem. Nekem nem megy. Még nem.

"Mert ez az élet rendje" - Biztos? NA, ezt sem tudom elfogadni. Még ez sem megy. Pedig nem vagyok fiatal.
Vannak dolgok, amik nagyon fájnak. Mostanában jutnak nekem is ezek az eszembe. Az egész dolog, az elmúlás, az idő. És rossz. Pedig tudom, felfogom, hogy nem nagyon tehetek ellene semmit. Nem vagyok Taoista sem, ilyen felfogással nem is menne, bármennyire is akarnám, pedig nem tartom magam butának, elfogultnak, hogy ne bírnám felfogni a dolgokat. Én is sírtam ma is, és mostanában többször is. Nem tagadom, nem szégyellem. Sajnos okom is van rá, de ezt itt nem akarom elmondani. Nekem is volt mamám, akit én is ugyanúgy szerettem, mint talán az Édesanyám szeretem. Apa nélkül nőttem fel, a papa korán elment én 9 éves voltam, de emlékszem rá, szerettem őt is. A Mami vigyázott rám, később öcsémre is, amikor Anyám gürizett értünk. Ő volt a másik Anyám.1994-ben halt meg.Nagyon, nagyon fájt. Most is nagyon fáj. Soha nem tudtam feldolgozni, elfelejteni. Felejteni nem is akarom. Mert szerettem. Élhetett volna még sokáig. Csak félre tudtam tenni a fájdalmam, de most sajnos többször feltör belőlem. Néha álmodtam vele, hogy mégsem halt meg, odaszaladtam hozzá álmomban átöleltem és mondtam neki, hogy olyan jó, hogy élsz. Elmondhatatlanul megkönnyebbültem. Hiányzik. Ő is, és még mások is. Tudjuk jól, hogy mindannyian elmegyünk, mi is, mindenki. De egyszerűen nem bírom felfogni, hogy kész, vége. Nem kimondottan magamat sajnálom, persze én is félek a haláltól, hanem akiket szeretek. Hogy elvesztem őket és ők is elvesztenek. Fájdalmat okoz az az érzés, hogy a gyermekemnek milyen fájdalmas lesz az én halálom. Hisz tudom, hogy nekem mekkora fájdalom akárcsak rágondolni is arra, hogy az én Anyám is elmegy egyszer. Mindenkié. Sajnos. És lehet, hogy ez az élet rendje, de nekem rettentően fáj. Ha majd megtanulom, pontosabban, belátom, hogy kell ezt elfogadni, vagy csak lekezelni, jobban leszek. Szóljon, ha valakinek sikerült.
Üdv:
Geller

Nézzétek meg ezt, talán ti is rájöttök ha már képben vagytok az élet eredetét illetően, hogy az élet értelme nem az lesz, hogy rövid szenvedés után egyszer meghaljunk, nyom nélkül Számomra elég morbidnak tűnik már ez a gondolat... http://ertem.hu/dvd.html

Nem hiszek ilyesmiben.

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Belekukkantottam, elég érdekes. Köszi az infót. (A szövegkönyvből megtudva az anyag és az energia mellett az információ az a harmadik létező tényező, amivel a 21. században számolniuk kell a tudományoknak.)

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!

miért kell neked ilyeneket írnod? miért kell nekem mindig logoutot olvaSnom???
miért nem múlik már aminek már rég múlnia kellene? miért hiányZik és szeretem még mindig? miért nEm tudom utálni amiéRt már nem szeret? miért kEll mindig az eszemben járnia? miért agyalgok mindig a múlTon a jövő heLyett? miért nEm tudoK kitörni a szomorúság börtönéből? miért nem lehetett megBocsátani azt ami Egyáltalán nem megbocsáThatatlan? miért bíztam benned annyira mint még senkiben soha? miért nem hiTtél nekem mikor tudtad, hogy csak a rövid, egyenes utakat Ismerem? miért gondoltad miNdig a szavaim rosszabbik értelmét hiszen én sosem így értettem? miért vAgyok túl erős a halálhoz és túl gyenge az élethez nélküled? miért nem adhatom neki az életem valakinek aki talán azt értékelni is tudná? miért nem tudok örülni annak, hogy most talán boldogabb mint velem volt? miért tudom, hogy erre is csak azt mondaná, önérdekvezérelt vagyok? miért hiszem az előzők és következők ellenére is, hogy csak vele lehetek boldog? miért nem tudok már olyan lazán viselkedni társaságban mint előtte? miért érzem magam megfáradtnak és szétzúzottnak egy következő kapcsolathoz még 3 hónap után is?

Ennyi

K.O.

Sajnálom, hogy feltéptem aegy be nem gyógyult sebet, nem állt szándékomban.
sajnos csak közhelyeket tudok mondani: A türelem rózsát terem, és az idő majd meghozza gyümölcsét.
A múlt lezárása, megfelelő fiókba pakolása általában fájdalommal jár. De muszáj meglépnünk, csak így fejlődhetünk.
Így nem tudok más kívánni: sok szrencsét és boldogulást azt életben...

Kapcsolathoz még jó ideig az leszelll .Mondhatni ki kell heverni azt ami történt...

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Ez nem hitkérdés...

talmida szívesen, szerintem töltsd le a filmet is, elég meggyőző. Tisztán tudományos, semmi vallási témával nem foglalkozik.

Hol tölthető le? Nem láttam rá utalást.

IN GOD WE TRUST!

Hol tölthető le? Nem láttam rá utalást.

IN GOD WE TRUST!

Az ismétlés véletlenül született...Ki akartam javítani a hibát, ezért rákattintottam a "szerkesztés"re, és az alábbiakat írtam, ...csak kifutottam az időből....így maradt a duplázás. Sorry!

IDén mondhatni sok "veszteség" ért.
De biztosan sok nyereség is.

Tildy, csak egy kis szemléletváltást javaslok, hogy legközelebb boldogabban emlékezz. Rengeteg jó dolog történt veled! Pl milyen jó az is, hogy a nagyid csak négy éve halt meg, nem pedig 14 éve. És milyen jó, hogy annyi szép emléked van róla, ..mégha a szemed néha könnybe is lábad az elmúlását idézve...És micsoda nagyszerű dolog, hogy büszkén gondolhatsz rá, hogy érdekes konkrét emléket osztott meg veletek (méghozzá nem is akármilyen módon, hanem humorba burkolva) és így nem csak könyvekből ismerheted a történelmet

Azt hallottam az egyik híres pszichológustól, hogy annak, aki hajlamos a búsulásra, egy bevált jótanács az, hogy minden este írjon le minimum 5 oyan eseményt vagy dolgot, amiért aznap hálás tudott lenni.

Eleinte persze nagyon nehezen megy, mert aki arra állt be, hogy "milyen pocsék minden, annak néha nehéz akárcsak egy olyan dolgot is találni, aminek örülni tud. Mint a Hamupüpőke c rajzfilmben is, amikor a Lucifer nevű macskáról valami jót kellett volna mondani, de nem jutott eszükbe egy sem

A reggelt pedig egy pozitív gondolattal (céllal vagy emlékkel) kezdje, amit le is kell írni ..25x

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!

Mondjak igazán kellemetlent:

November 1, örülünk itthon, mert szerencsére nincs kiért gyergyát gyújtani..
November 2, meghal nagyfaterom..

Ha neked nem kerül semmi külön kiadásba a beszerzése, akkor nagyon megköszönöm a segítségedet, de, ha pénzbe kerül neked, akkor azt mondom, hogy ne fáradj vele. Szépek és meggyőzőek voltak a részletek is.

IN GOD WE TRUST!

Fogadd Őszinte Részvétemet!!!

Bocsánat!!! Úgy látszik a bokámon kívül a figyelmem is kificamodott, mert valahogy nem vettem észre, hogy az előző hsz-ba szúrhattam volna ezt is.

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!

Köszi "Szerencsére" 2 éve volt, de akkoris..

3 hónap?
Én most, több, mint 1 év után kezdek úgy viselkedni (a környezetem szerint), mint régen... mint előtte...
Úgyhogy nyugalom, ahogy Tildy is mondta: idővel jobb lesz...

Tildy:
Emlékezz nagymamádra! Persze fáj, de arra gondolj, hogy teljes élete volt, ott voltatok neki Ti, ott voltál neki Te, úgy ment el, hogy tudta akik fontosak neki szeretik.

A belső béke megtalálásához sok kitartást kívánok! Nekem is szükséges lenne, de mostanában nem fog menni...
Ha Neked megy, akkor írhatsz róla

''Mielőtt megszólalsz, gondold végig, szebb-e, mint a csend, amit megtörsz vele...''

Egyelőre... Egyelőre nem látom a sok pozitívat, két dolgot tudok csak említeni:
-munkám elvesztése után 1 héten belül lett munkám
-ha rettenetesen nehezen is, de talán sikerül felálnoma sok sorscsapás után , igaz ez jórészt saját magamnak köszönhető (lásd bulgária, amit akkor is bevállaltam ha épp anyagilag nem is jártma jól rajta, de... egy olyan barátot találtam... ).

[ Szerkesztve ]

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Van egy jó mondás: sose sírj, hogy elment; örülj annak, hogy ismerhetted! A mondást megfogadva sokkal elevenebbek az emlékek, és inkább mosolygok rajtuk, mint itatom az egereket.

Úgy alakult ki az érzékelésünk, hogy folyamatos információ feldolgozásra van ráállva, Örökké pörög a tudatunk, és tiltakozik a leállásának még a gondolata ellen is.
Ez van.
Meg különben is, halálfélelem egy erős létfenntartási érzés, ha senki sem félne a haláltól, rég kihalt volna a fajunk.
Nincs semmi borzalom, csak egy hasznos eszköz hibaüzenet listája a leállás téma kapcsán.
Részemről széttárom a karom; ilyen élőlény vagyok. Aztán úgy is visszakerül a testem az anyagkörforgásba.

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!

Nekem halogattak már meg rokonaim, de valahogy sosem keseregtem ezen,vagy sajnáltam őket (magamat). Bennem van a hiba? És, durva vagy nem durva, ha belegondolok, egy közeli szerettem halálában is legföljebb azon morfondíroznék, vajon ez visszavet-e engem vagy mást az előrehaladásban. (Pl. anyagilag.) Persze ez ki nem zárja, hogy hiányzik az a valaki, de ez meg nem egyenlő a szomorkodással.

"A vágy akkor talált rám, mikor a legjobban kellett,
Mikor már idegenként ültem a barátaim mellett"

Ef 2:18. Mert általa (Jézus) van szabad utunk mindkettőnknek egy Szellemben az Atyához.

Köszönöm! Köszönöm! Ez most már egy másik fajta súly a szívemen.

miért van az hogy akit utálok az halálnak halálával hal meg? szerintem van valami természetfeletti hatalmam mert a számomra nem kedvelt emberek közül pár műr meghalt. ez miért lehetséges? kezdek magamtol megijedni lehet hogy nem szabadna senkit utálnom.

többek között ilyenek:
rokonok
tanárok {mikor suliba jártam}
barátok rokonai {akivel egyszer összevesztem meghalt egy rokona}
ogames elenségem
szomszéd
körülöttem 20-40 olyan ember meghalt akivel egyszer összevesztem. lehet mágikus hatalmam lenne?

Mi szokott a kezedben lenni amikor valakivel veszekedsz?

nana nem gyilkosságrol van szó szimlán szemmerl vertemn őket és szivrohamban agyvérzésben rákban haltak meg halálnak halálával. de ez most nem vicc lehet soha többet nem szabad senkit utálnom

[ Szerkesztve ]

Sátán csak két emberhez szól a Bibliában. Az egyik Ádám a másik Jézus. Ádámnak azt mondta: Bizony nem haltok meg...

A gyűlölet olyan dolog, ami az ördögi kört kerekíti. Pusztítja azt aki táplálja, és azt is akit ér, mivel benne is gyűlölet ébred. A megbocsájtás az ellenszere, egyszerűen nem létezik más megoldás.

[ Szerkesztve ]