üdv!

Ez egy szükséges rossz, amivel ha más nem azért kell tisztában lenni, hogy az ügyfelet le lehessen szerelni.
Másik eset, mi van ha mégsem leszek jó programozó?
akkor még elmehetek a gyárba szigetelést méregetni, táblázatokat csinálni meg biztonságtechnikai dolgokba belekötni, arra biza tökéletes lenne.

eset: "biztonságtechnikai" emberünk kitalálta, hogy telepíteni kell egy kamerát ami nézi a beültetésre váró még szalagban fellelhető pinek elmozdulását az első leütésenként setup-kor.
Addig az ember a képernyőt nyomta ( mint egy dead man switch) amikor is a szervó csigalassúsággal mozgott és a kivágást szubjektíve a szalagon (3- 4 cm széles pin) lehetett ujjrátétellel érezni és amikor a szervó tolt egyet a szalagon akkor volt érezhető a leütéskor, hogy jó helyre volt pozicionálva a szalag. (Az ember ujja a leütés helyétől 7-10 cm-re volt, lassú szervóval, képernyőn tartott másik kézzel stb, remélem sikerül visszaadni a veszélyességi fokot)

egyszóval egy teljesen biztonságos dolgot akart a túlbuzgó "biztiboy" helyrerakni, két dolog amire azóta gondolok
: a saját fegyverükkel akarom az ilyet elhajtani, jó neki a monitor mögött is messze a gépektől
: vagy én leszek a következő és mindenbe bele tudok kötni és a hó végén csinálok majd szép táblázatokat és kapok rongyos 400 ezret bruttóba

üdv
Pifu

Sziasztok!Omron PLC-knél hogy lehet tizedes jegyeket megjeleníteni?PL.: 23,6 C, vagy 56,8% stb.

Hol és min szeretnéd megjeleníteni?

Egyenlőre csak egy utasítási létraszimbólumba.

Akkor használj lebegőpontos változót.
Csak akkor szoktunk ilyet, ha muszáj a pontosság vagy valami matek miatt. CP1L-nél (ha jól emlékszem) használtam legutóbb a gyök alatt 2as képletnél meg pár egyébnél és felkúszott a ciklusidő vagy 12ms-ig.

halo

ez az "utasítási létraszimbólumba" érdekes..
ha a végén hmi megjelenítés lesz belőle, ne csinálj gondot magadnak.
pláne ha analóg mérések eredményéről van szó. talán rosszul gondolom , de a pldáid alapján hőmérséklet és páratartalom a mérés

az eredmény sima BCD , aztán a hmi-n tizedesponttal kijeleölöd a törtjeit.
a Te példád: 23,6 C az #2360 BCD 16 bit, az nem más , mint 23,6 megjelenítve.
56,8 % matematikailag #5680 BCD , hmi-n az 56,8 megjelenítve.
vannak matematikai utasítások.

azért jó lenne tudni honnan jönnek az értékek.

byte

Köszönöm a válaszokat!Fontos lenne a pontosság keltetőgépbe lenne,az értékek analóg bemenetről jönnek, aztán ha összejön akkor érintőkijelző is lenne.

[ Szerkesztve ]

Helló Achilles83!

Azt kérdezed hogyan lehet megjeleníteni, de valójában (amennyire látom) kezelni szeretnéd.
byte-by által leírt módszert gyakran használják.
Ezt hívják fix pontos ábrázolásnak. Bár én a BCD-t nem annyira javaslom erre.

Ok rendben, kipróbálom, aztán majd belinkelem, hátha másnak is segítek ezzel.

Sziasztok
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Hogyan lehet a legegyszerűbben megoldani hogy egy impulzusra léptessen egy db-n belüli integer változókat. Én shift regiszterre gondoltam de csak biteket tudtam így léptetni! Várom ötleteiteket!
Előre is köszönöm!

Üdv!
Ha jól sejtem, Siemens S7-300-ról beszélünk. Én ezeknél egy ciklust csinálok indirekt címzéssel. Átmásolom az egyik címet a másikba, és addig folytatom, amíg az elejére érek.
Másrészt mi lenne a konkrét feladat? Mert szerintem nem olyan gyakran szükséges ez. Lehet van egyszerűbb megoldás is, mint a léptetgetés

[ Szerkesztve ]

Helló Bakareszia!

Tényleg leírhattad volna milyen PLC-n milyen fejlesztői környezetben. S5, S7, 200? 300? 1200? 1500? Step7? TIA portal? Miért olyan nagyon nehéz pontosan kérdezni?

Mindegy nem találgatok, ha nem arra válaszolok amire szeretnéd, akkor így jártál:
S7-300/400-ra STEP7 5.4-ben pl. így lehet "léptetni" (ha egyáltalán ugyanazt érted léptetés alatt, mint amire én gondoltam, de ha nem, akkor megint egy így járás a kérdésed "javára").

A DB szerkezete (a kép nem mutatja az egész blokkot).

Ez az egy sor minden I0.0 felfutó élénél a DB17-ben lévő 40 darab egymást követő integer értéket egyel lejjebb (a magasabb cím felé) lépteti és az elsőbe nullát ír. A léptetés után minden sor tartalma az előző sor korábbi tartalma lesz, az utolsó integer (DB17.DBW78) tartalma elvész.

A módszer a BLKMOV és a #TEMPArray megfelelő módosításával természetesen más méretű vagy más címen lévő adatok léptetésére is használható.
De ha nagyon sok adatot kell léptetni, akkor kimerülhet a data stack (nem fér el a kellő méretű TEMP tömb a memóriában). Abban az esetben más módszert kell alkalmazni.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

Kandóra járok jelenleg egyetemre és érdekelne ez a PLC programozás dolog, de itt a suliban hát közel sem viszik túlzásba az oktatását, sőt…
Szóval a kérdésem az volna, hogy ha szeretnék magamnak tanulni és fejlődni akkor könyvet mit érdemes olvasni? Vannak esetleg virtuális programok amikben lehet csapatni a dolgokat?
Ismertek esetleg olyan céget ahol mondjuk X év szerződést aláírok és levelezőn folytatva kitanítanak valamennyire aztán elvégzem a sulit közbe meg tudnám csapatni? Vagy ennek valami alternatívája?
Igazából, bármilyen javaslat érdekelne

Segítséget előre is köszönöm mindenkinek!

Üdv.: Fl3x

[ Szerkesztve ]

" Nem az számít mekkorát ütsz, hanem hogy hány ütést állsz ki mikor talpon kell maradni!"

halo !

ha visszaolvasol ezen a fórumon (nem is túl sokat) akkor tapasztalod, hogy nem vagy egyedül.
többen panaszkodtak , hogy alig kapnak információt erről a területről bármilyen képzésre járnak.
van itt mérnök aki sehogy nem tud plc közelébe jutni, elakad a bürokráciában (is).
vannak akik okj-s képzésen vettek részt, de csak legfeljebb az érdeklődésüket keltették fel , tanulni ott szinte semmit sem lehet.
ezt a céges - aláírós dolgot felejsd el.semmit sem tanulsz, de kizsigerelnek.

látogasd Szirty lapjait,nézd át az írott tudományt, olvasd a fórumot, tegyél fel kérdéseket, próbálj olyanokkal ismeretségbe kerülni akik plc-vel foglalkoznak.
tölts le ingyenes szerkesztőket (omronkft.hu ), írj példaprogramokat, blokkokat.
próbálj meg projektek közelébe kerülni.

de ez mind ahhoz kell, hogy el tudd dönteni valóban ezzel akarsz-e foglalkozni hosszútávon.

byte

Szia!

Én amit tudok javasolni az a Siemens Sitrain tanfolyam. Most vettem részt egyen, és jön a követlező.
Nem mondom, hogy mindent megtudsz, de jók a tanfolyamok.
Nem olcsó, de jól felépített előadások vannak.
Most készülök éppen a TIA Portal tanfolyamra.

https://www.cee.siemens.com/web/hu/hu/szektorok/ipar/SITRAIN_kepzesek/Documents/Siemens_Ipar_oktatasi_kinalat_2014_%C5%91sz-t%C3%A9l.pdf

Olvasgattam a fórumot.
Annyira nem vagyok benne a PLC programozásba főleg kisbbb vizes feladatok maradtak rám.
Főleg 1200-as PLC-ket használok, ebből kifolyólag TIA Portalt. Nincs valakinek valami doksija, amit olvasgathatnék? Számomra túl zsúfolt lett a Step 7-hez képest, de jó lenne minél jobban megismerni.
Kösznöm!

Helló TotoThomas!

"Nincs valakinek valami doksija, amit olvasgathatnék?"

STEP 7 Professional V12.0 SP1 System manual: 10066 oldal
WinCC Basic V12.0 SP1 System manual: 4296 oldal
WinCC Comfort/Advanced V12.0 SP1 System manual: 6394 oldal
WinCC Professional V12.0 System manual: 6290 oldal

Lesz mit olvasgatni...

Helló RochaShade!

Hogyan "vezérled" azt a motort?
Mágneskapcsolóval? Amíg bekapcsol addig megy?
Meddig megy, milyen visszacsatolás van? Véghelyzet?
Vagy ez egy szervó motor szervó vezérlővel?
vagy frekvenciaváltós hajtás útmérő encoderrel?
Vagy az de útmérő encoder nélkül?
Vagy nem az de útmérő encoderrel?

5mm a mozgás teljes úthossza, vagy 5mm-es pontossággal szeretnéd pozicionálni?

Heló Szirty
Ez egy szervó motor szervó vezérlővel,
A motor típusa: R88M-G0503T-S2-D szervo motor
A szervo vezérlő: R88D-GN01H ML2
A plc típusa: CP1H-Y20DT-D
Mechatrolink 2-n keresztül kommunikál.
A mozgás tejes úthossza 5 mm lenne. Ez úgy nézne ki hogy az indítás után a nullpontból először "negatív irányba mozogna 5mm es tartományon belül, ez lenne egy kijelzőn változtatható érték, ez után abból a pozícióból a másik irányba mozogna egy másik változtatható értékre ismételten 5mm-es tartományon belül.
Ha a választott eszközökkel túl bonyolult, vagy van más ötleted amivel egyszerűbb, akkor írd meg nyugodtan, a feladat rugalmas, és nem lesz meg építve meg ki próbálva, csak a számítógépen kell a programot meg írni.
Előre is köszönöm a segítséget.

Egy picit még pontosítanám. Az első lépésben végrehajtott max. 5 mm-es mozgás után ahogyan írtam is abból a pozícióból számítaná az újabb 5 mm-es vissza irányú mozgást ahová az első mozgás után be állt. Mivel az első mozgás változtatható tehát max. 5, de lehet akár 3 mm is ezért ha pl 3 mm-es úthosszról mozog vissza 5 mm-t akkor a nullponthoz képes 2mm-es távolságra lesz a második mozgás után. A lényeg hogy a második mozgást az első utáni pozícióból számoljuk. És a két mozgás után áll nullpontba. Így a teljes mozgás tartomány külön külön 5 mm de a második mozgás kiinduló pozíciója az első mozgás végállása.

Szia,
mindenképpen PLC programmal kellene együtt dolgoznia mert munkahengerek is vannak a rendszerben, így arra gondoltam hogy a legjobb ha a teljes vezérlést egy plc végzi. De bármilyen ötletet szívesen fogadok mert ahogy írtam rugalmas a dolog..

Üdv
Mechatrolinken le tudod kérdezni a szervó helyzetét, és parancsokat is tudsz adni neki a megfelelő címeken.
A következők lennének a feladatok:
- beállítod a szervó vezérlőt
- bemozgatod a megfelelő értékeket
- kiadod a megfelelő parancsokat.

Mindegyikben tudod segíteni, a kérdés, hogy mindegyikben kell, vagy csak valamelyik része?

Üdv!
Ránéztem a PLCre. Mi kommunikál mechatrolinken? Mert a PLC nem képes rá. Vagy rosszul látom?

Szia,
igen a plc-hez valóban kell majd mechatrolink-es bővítő, ha jól tudom létezik ilyen.
A problémám az hogy ezt a dolgot hogyan tudnám megoldani úgy hogy nincsenek meg az eszközök csak elméletben csinálom meg, tehát csak a PLC programban legyen látható.

Egyébként sajnos a tejes megvalósításhoz segítségre lenne szükségem

halo Dezsi82!

nem , jól látod a mecha 2-es vezérrőhöz legalább cj1xxx cpu kell, mivel moduláris plc része.

byte

rendben, ez esetben ahogyan említettem is el tekintek a PLC típusától, milyen PLC-t javasoltok, és hogyan tudom meg valósítani?

Szia!
Az alkatrészek nélkül nagyon nehézkes lesz a programozás.
Szerintem az alapvető elképzelés nem rossz, sőt még CP1H CPU is stimmel (rosszzul néztem, mert ő maga nem képes mechatrolinkre, de a pozíciószabályzó modulja igen). Mi is pont így csináltunk egy egyszerű gépet. Használj NC271-et.
CX- Motion NCF programmal tudod beállítani a kommunikációs paramétereket. Itt állíthatod be, hogy milyen címtől kezdve legyenek a tengely parancs, és visszajelző bitjei. Ha a beállítással kapcsolatban konkrét kérdés van válaszolok, de nem szeretnék egy lépésről lépésre leírást készíteni, mert nagyon egyszerű a program kezelése. USB-n fel tudod tölteni a projektet a szervó vezérlőre, de csak a valósra
A Mechatrolinkes modulnak vannak saját bitjei, ezeket ebben a doksiban találod:
http://downloads.industrial.omron.hu/IAB/Products/Automation%20Systems/PLCs/Compact%20PLC%20Series/CP1H/CJ1%20Position%20Control%20Units/W426/W426-E1-10%2BC_1W-NC%2BOperManual.pdf
A section2 és section 4 lesz a legérdekesebb rész számodra.
De a PLC és PCU nélkül sok képzelőerő kell a boldoguláshoz. Bízom benne, hogy elég infót kaptál a kezdéshez, ha elakadnál szívesen segítünk

[ Szerkesztve ]

Üdv!
Még annyit tennék hozzá, hogy a mozgatás NC271-gyel nagyon egyszerű, mert a megfelelő címekre bemozgatod a
-sebességet
-profilt
-célt
-start parancsot.
Visszajelez, amikor ott van. Nem sokkal nehezebb, mint egy munkahenger mozgatása. Macerásabb a hibakezelés leprogramozása, de azt jól meg szerintem a valós gépnél tudod megcsinálni

Sziasztok!

Középsuliban foglalkoztunk PLC programozással, de csak heti 1 alkalommal, ami picit kevés volt. Arra jó volt, hogy az alapokkal tisztában vagyok, és ha kell akkor egy egyszerű programot létrában összedobok S7-ben. Viszont ennél picit jobban szeretnék belemélyedni, "sajnos" középiskolában jobban érdekelt az elektrotechnika, és azzal "buzultam". Viszont pl. most a melóhelyen is jól jönne, ha mélyebb ismeretekkel rendelkeznék a PLC-vel kapcsolatban.

Kerestem a neten, de szinte mindenhol kivétel nélkül 2000-es évek elejei anyagok vannak fent. Nem tudom, azokra lehet támaszkodni?

Bármilyen segítséget, tippet, ötletet szívesen fogadok. Előre is köszönöm!

(#4814) byte-by hozzászólása akkor helyre is tett.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok.
Tudna valaki segíteni abban, milyen programmal lehetne gyakorolni a plc-programozást. Olvastam jópár cikket ebben a témában, de nem nagyon tudtam rájönni mit, hogyan kellene csinálni. Arra gondolok, létezik olyan program, amivel lehetne, ugymond virtuálisan gyakorolni, imintálni különböző rendszerek működését? Pl:lift, szalagok szimultállsa stb. Valami ilyenre gondolok.
Köszönöm a segítséget.

halo !

nos valóban, a cpi1-hez is hozzáadható a Main Rack mudulsorhoz az NC271.
elindítottam a sx-one-t és hozzáadtam.
de az is igaz, hogy fel kéne paraméterezni , kiosztani az általa használt memória tipusokat és területeket. csak elvi felépítésben egy ilyen konfiguráció ( plc-modul-vezérlő-motor) kissé nehézkes.
kíváncsi vagyok, hogy a hardverek nélkül a paraméterek rögzíthetőek -e , és működhet-e a dolog.
byte

halo !

" Bármilyen segítséget, tippet, ötletet szívesen fogadok. Előre is köszönöm!
(#4814) byte-by hozzászólása akkor helyre is tett. "

remélem nem vette el a kedved semmitől , ilyen szándék itt nincs senkiben, inkább buzdítalak, ha érdekel a dolog.

Helló 13128814!

"Kerestem a neten, de szinte mindenhol kivétel nélkül 2000-es évek elejei anyagok vannak fent."

Mélyebben csak akkor tudsz belemerülni a témába, ha konkrét típus programozásával ismerkedsz.
Ezért a gyártók dokumentumait keresd. Azokból van friss is. Sajnos magyar nyelvű nem nagyon.

Esetleg ajánlom ezt: http://szirty.taviroda.com/
és ezt: http://ob121.com/

halo !

ugyanazt mondhatom amit / (#4814) / hozzászólásban valakinek.
Szirti lapjai,írott tudomány , olyan emberek társasága akik csinálják, fórum látogatása,sok, de pontos kérdés,ingyenes programok letöltése és használata, példaprogramok, táblázatok, plc-k manuáljai, doksijai, stb.

[ Szerkesztve ]

Köszi a választ.
Konkrétan mi az a szirti lapjai, hol található? Bocsi a tudatlanság miatt.

[ Szerkesztve ]

halo!

most végre leírhatom

gugli a barátunk

nem szirti, hanem Szirty.(ha beírod a gugliba, az első, vagy az elsők között lesz.
de azért ...:http://szirty.uw.hu/
olvass pár hozzászólással lejjebb, kérlek.

byte

Ja, y-így már megvan
Köszönöm.

Nem, nem vetted el. Jobban szeretem az őszinte, konkrét dolgokat. Ez csak azt jelenti, hogy nehezebb lesz elsajátítani a dolgokat.

Szirty
Akkor picit tévedésben voltam. Azt hittem, hogy egységes dolog ez. Pl. ha én létrában programozok, akkor az minden PLC-n ugyanaz.

Na, de akkor jönne néhány kérdés. Sajnos termelésben, azaz éles helyzetben nagyon nagyon ritkán találkozok PLC-vel, így kénytelen vagyok a tanulmányaimra hagyatkozni.

Mi anno Siemenset használtunk, talán S7 200-at, ha minden igaz. Ha én erre fókuszálok, akkor a többi S7 is menne? Gondolom akkor azért minimális eltérések vannak. De alapnak jó lehet?

Gyártásban milyen PLC-ket használnak túl nyomó részt? Vagy ez teljesen véletlenszerű?

Illetve ha írok egy programot, azt hogy tudnám kipróbálni? Anno mintha szóba jött volna az egyik órán, hogy vannak virtuális PLC-k, amivel lehet szimulálni a programot. Ez helytálló?

Bocsánat a kezdő és fárasztó kérdésekért, de most bekattant az agyamban, hogy én ezt megakarom tanulni. Nem csak alap szinten.

Mindenesetre áttanulmányozom a weboldalad, elég tartalmasnak tűnik. Köszönöm a nép nevében!

Köszönöm a válaszokat, és a segítséget!

[ Szerkesztve ]

Helló 13128814!

"Azt hittem, hogy egységes dolog ez. Pl. ha én létrában programozok, akkor az minden PLC-n ugyanaz."

Maga a létra bizonyos fokig ugyanaz, mivel kitaláltak egy szabvány ami meghatározza, de nem túlságosan szigorúan.
De pl. a címzésmódok, címtartományok teljesen eltérőek lehetnek egyes PLC-knél. Omronnál pl. nincs betűjel a kimenetek, bemenetek és a CIO terület nem használt bitjei előtt amiket belső változónak használhatunk, mert ugyanaz a memóriaterület. Az hogy egy bizonyos cím Pl. 2.06 az éppen kimenet bemenet vagy belső változó lesz az a hardver kiépítéstől függ, került-e arra a címre valami. Ezért itt nem lehetséges hogy ugyanaz legyen a címe egy bemenetnek és egy kimenetnek.

Ugyanakkor pl. Siemensnél külö, egymástól független terület a bement, a kimenet és a belső változó. Hogy melyikről van szó az a cím elé írt betű mutatja. Pl. I6.0, Q4.1, M80.2.
Ebből kifolyólag lehet ugyanazon a címen egyszerre mindhárom is akár, mert másik terület. Pl. I6.0, Q6.0 és M6.0 teljesen más bitet címez az azonos cím ellenére.
Az omron 16 bites címekkel dolgozik, így pl. egy bemenet címe lehet 2.11 is a siemens byte címekkel dolgozik, így a pont utáni bit cím csak 0-7 tartományba eshet, 11 nem lehet.
És akkor csak kettőt említettem. A különbségek elsősorban a rendszerközeli eltérésekből adódik, de az utasítás készlet is eltérő.
Ha vizuális típus vagy, akkor nézd meg ezt a linket. Itt összegyűjtöttem pár PLC programozói környezet screenshotját.

"S7 200-at, ha minden igaz. Ha én erre fókuszálok, akkor a többi S7 is menne?"

Ezt a típust már nem gyártják. Indulásnak jó lehet, mert van hozzá magyar nyelvű rendszer leírás. (528 oldal)
Ráadásul a programozása és tulajdonságai jelentősen eltérnek a többi S7-től, teljesen más program kell a kezeléséhez pl.
A Siemens az S7-1200-at szánta az utódjának.

"Anno mintha szóba jött volna az egyik órán, hogy vannak virtuális PLC-k, amivel lehet szimulálni a programot. Ez helytálló?"

Igen, néhány PLC fejlesztői környezete tartalmaz PLC szimulátort. Ilyen pl. az Omron CX-One szoftvercsomagja is (de nem képes az összes típus szimulációjára).

Ilyen a Siemens LOGO programozható relé java-s Logosoft programja is, illetve létezik szimulátor az S7-300, S7-400 és S7-1500 sorozathoz is.
Az oldalamon van néhány project ami kimondottan szimulátorra épülő gyakorló feladat, kidolgozott megjelenítő felülettel:

Tartály töltés
Fúrógép szimuláció
Mártódaru szimuláció
Lift szimuláció
Tolópad szimuláció

Nagyjából a nehézségi szint sorrendjében felsorolva (némelyikhez video is van), Sajnos a szükséges szoftverek beszerzése gond lehet, mert kereskedelmi programok...

Szia!

Köszönöm a részletes választ!

Már kezd körvonalazódni a dolog.

Akkor szerintem utánanézek a siemenseknek, és megpróbálok egyre fókuszálni. Mi csak azokkal kerültünk kapcsolatba.

Akkor meg is van a programom pár napra.
Köszönöm, hálás vagyok!

Üdv 13128814!

"Gyártásban milyen PLC-ket használnak túl nyomó részt? Vagy ez teljesen véletlenszerű?"

Elég véletlenszerű, de vannak elterjedtebb típusok.
A nagyobb cégek általában tudatosan törekszenek arra, hogy az automatizálási rendszerük lehetőleg homogén legyen. Tehát lehetőleg egy gyártó PLC-it használják. Ennek gyakorlati oka van. Az, hogy kevesebb különböző fajtára kell felkészülni, kevesebb fajta tartalék alkatrészt kell raktáron tartani, kevesebb különböző és drága szoftvert kell vásárolni és kevesebb szakemberrel is megoldható az üzemben tartásuk. Ez nem csak a PLC-re igaz, hanem mondjuk a szenzorokra, pneumatikára, frekvenciaváltókra, szervóhajtásokra hidraulikára is.

De vannak kisebb cégek is, ahol összevásárolnak mindenféle, főleg nyugaton leselejtezett öreg gépet. Ezekben a legelképzelhetetlenebb megoldások is összejöhetnek egy helyen. Nem hogy azt nem tudják milyen PLC vagy vezérlő van bennük, de sokszor dokumentáció és rajz sincsen ezekről.
Aztán amikor kimerül a PLC-ben az elem ami miatt törlődik belőle a program, akkor jön a hoppá.

Én a legtöbb helyen Siemens és Omron vezérlőkkel találkozok nagy számban. Pl. AB-vel nagyon ritkán.
Előfordul néhány Moeller, Telemecanique (Schneider) és Mitsubishi is.

Üdv!
Azt hittem, hogy egységes dolog ez. Pl. ha én létrában programozok, akkor az minden PLC-n ugyanaz
Csak amolyan kiegészítésként azokhoz, amit Szirty leírt.
Elvileg IEC61131 meghatároz bizonyos dolgokat, amik a PLC-k programozására vonatkoznak. Ennek megfogalmazásában a gyártók is részt vehettek, és az IEC61499 még szigorúbban veszi ezeket, például blokk meghívásokat is.
Ezért aztán van egy utópisztikus gondolat, ami azt mondja, hogy gyártófüggetlenül lehet majd PLC-t programozni. Talán majd egyszer. Addig áll, amit korábban Szirty írt.
Ki is jött már néhány gyártó a saját IEC developer-ével. Amiről tudok és használtam az a Mitshubishi és Phoenix Contact. Ezek éppenséggel talán csak a szoftver kezelésében hasonlítanak (ugyanolyan körülményes), de másban nem igazán. Állítólag ugyanaz a cég fejlesztette nekik az alapot, és a végét csinálták maguk.

[ Szerkesztve ]

Szia,
köszönöm a segítséget először is, bár attól tartok nem nem minden egy értelmű számomra. Addig el jutottam hogy a Cx motion-ben ki választottam a hajtást, meg a PLC-t, valamint a cx programmerben is a unit setupban a main racknél be állítottam az NC271-et. De sajnos nem tudom hogyan lesznek a pontok meg határozva ahová mozgatom, és hogy ez a cx programmerben a plc programban hogyan fog ki nézni. There is no editable parameter defined by CPS. Ezt kapom a cx programmerben.

Üdv
Pontok úgy lesznek (remélem egy tengelyről beszélünk, és nem szeretnél lineáris interpolációt), hogy kiválasztod milyen mozgást szeretnél, beírod a megfelelő területre a célpozíciót. Neked először abszolút mozgást javaslok, majd visszafelé relatívot.
Aztán parancsot adsz a mozgásra. De nézd meg a Section11-et vannak példaprogramok.
A CX-Programmer-ben semmit nem kell beállítanod, csak berakni a konfigba, és beállítani a unit number-t.

[ Szerkesztve ]

szia,
a példaprogram alapján abból amit küldtél (441.old) minden mozgáshoz pozícionálásához hasonló létradiagram lesz?
"beírod a megfelelő területre a célpozíciót" mi takar a megfelelő terület?
beállítottam a unit-ot a main rackban is és a cx motionban is. Jól sejtem hogy a cx motionban csak hozzá rendelek hajtásvezérlőket amiknek ott csak a beállításait tudom el végezni, ami akkor fog lenne kapcsolva a cx programmerhez ha össze is raknám?

Hi!

"mi takar a megfelelő terület?"

Nyilván kell a szervónak egy célpozíció ahova majd el kell mennie ha kap egy start parancsot és megvannak a mozgás egyéb feltételei.

Nyilván ez a célpozíció egy koordináta (szám).

Nyilván ezt közölni kell vele valamiféleképpen

Nyilván bizonyos memóriaterület az amin keresztül ezt közölni lehet.

Nyilván ez az a szóbanforgó "terület"

:-)

Üdv!
"beírod a megfelelő területre a célpozíciót" mi takar a megfelelő terület?
A lényeget Szirty elmondta, én most kiegészítem néhány számmal.
Ha például a CX Motionben beállítod a W0-t, mint output area kezdő cím, akkor a doksi 187. oldala alapján a célpozíció az a+2, vagyis W2 lesz (32 bit). Azt hogy, ezt hogyan értelmezi a rendszer (impulzus, kontrol impulzus, vagy mm) azt a beállítás alapján dönti el. Itt a kérdés az, hogy mennyire szeretnél számolni a PLC programban, vagy mennyire inkább a szervó paraméterben állítgatsz. Tehát te számolod ki, hogy egy mm hány impulzus, vagy rábízod a szervóra Én inkább saját magam kiszámoltam egy egyszerű szorzással, neked is ezt javaslom. Ez a mm-re állás, úgy gondolom inkább komolyabb gépeknél lehet érdekes, ahol még lineáris interpolációra van szükség.
Jól sejtem hogy a cx motionban csak hozzá rendelek hajtásvezérlőket amiknek ott csak a beállításait tudom el végezni, ami akkor fog lenne kapcsolva a cx programmerhez ha össze is raknám?
A szervó nem kapcsolódik a CX-programmerhez. Egyrészt beállítod a mozgásvezérlőt, hogy milyen szervókkal kommunikáljon, másrészt a PLC felé milyen belső címeken kommunikál. Azt, hogy hol van ez a terület, te döntöd el, de az adatok tartalmát, sorrendjét már nem. Annyi a feladatod a CX programmerben, hogy leprogramozod, hogy melyik memóriaterületre mikor mi kerüljön. A szervó paramétereket a CX-Motionnel tudod feltölteni, és nem a PLCre, nem a szervóra, hanem a hajtásvezérlőre(NCF271). Csak annyit jelznék még, hogy én CX Motion NCF-et használtam. Nem tudom mi a különbség, de CX Motionből van egy pár.
a példaprogram alapján abból amit küldtél (441.old) minden mozgáshoz pozicionálásához hasonló létradiagram lesz?
A 441. oldalon egy mozgási utasítás kiadás látható. Az, hogy hova mozogjon, itt nincs leprogramozva. És az sincs, hogy mi a mozgás feltétele, ezt egy "Positioning execution condition" NO kontakttal jelölik. Hogy minden mozgáshoz megcsinálod-e ugyanezt a létrát, az már a te döntésed, mint programozónak, attól függően, hogy milyen vezérlési struktúrát használsz. Bemásolhatod többször ugyanezt a létradiagrammot, de akkor STEP vagy Interlock utasításokkal kell operálnod, vagy esetleg külön taszkokkal.
Én nem így csinálnám, hanem csinálnék egy lépésvezérlést, mondjuk
az első lépésben elindítanék egy abszolút mozgást:
- CIO 2-be beírnám a címet (állítható 0-5 mm-nek megfelelő impulzus)
- H1.0-t igazba állítom
- W0.0-t igazba állítom (a "Positioning execution condition"-t elneveztem W0.0-nak)
Akkor lépek a következőbe, ha 1000.5 igaz
Aztán a következő lépésekben történik, ami kell, munkahengerek, stb
Amikor megint mozogni kell, akkor
- CIO 2-be beírnám a címet (-5 mm-nek megfelelő impulzus)
- H1.0-t hamisba állítom
- W0.0-t igazba állítom
Akkor lépek a következőbe, ha 1000.5 igaz

Még egy gondolat, ami most jutott eszembe: Abszolút mozgáshoz kell egy nulla pont is, tehát referenciára is kell járatni a szervódat, csak így fogja elfogadni a mozgás parancsot.

[ Szerkesztve ]