Hogy a témához is szóljak, kicsit beszélnék az általam helyesnek gondolt interjú viselkedésről:

A legfontosabb: NINCS 100%-os módszer. Mindig függ a felvételiztető személyétől/elvárásaitól/megpályázott munkakörtől...
Ezt egy olyan ember mondta nekem, aki ilyen tréningeket tart.

És az én példám is alátámasztja. Eddig 3helyre vettek fel életemben és mindenhol az volt a nyerő hogy magamat adtam.
Mivel a stilusom állítólag elég flegmának/érdektelennek tünik, ezért általában próbáltam szerepet játszani, de ott sosem lett jó vége. Pedig próbáltam a ''csendes bológatóst'' a ''viccelődni próbáló sokatbeszélőst'' a ''csak a kérdésre felelőst'' és még az ''mind3at váltogatóst'' is.

Most ahova pénteken felvettek, ott adtam magam és BINGÓ. Pedig az interjú szakmai része ezt a döntést nem nagyon alapozta meg! De a fickó (vele fogok dolgozni) szemében végig volt valami hamiskás csillogás, mintha azt mondta volna a szemeivel, hogy ''én sem tudom miért, de ő kell nekem''
A 2. fordulóban méglazább voltam (megtehettem, mert volt 1 fix munkám, tehát veszteni valóm nem volt)...

Szal szvsz add magad még ha ez sok helyen nem is vezet eredményre. De ha úgy vesznek fel hogy szerepet jáccottál, akkor lehet nem is téged kerestek.

Ez a tanács, csak hosszútávú keresésnél megfontolandó, mert rövidtávon leginkább csak a pénz számít