Új hozzászólás Aktív témák

• #133638 Simia junior tag zsola400 #133634

  Új Válasz 2025-05-05 11:21:28 #133638

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Simia

  junior tag

  válasz zsola400 #133634 üzenetére

  Mert azok a nagyszülők más korban, életkörülmények között nőttek fel.

  Nem biztos hogy olyan fundamentálisan mások voltak azok a körülmények...
  Volt egy rövid szakasz a II. VH után, amikor a "generációs" gazdagságnak kevesebb szerep jutott, de szerintem ez válotzik megint. Jól látszik a mindenhol csökkenő társadalmi mobilitáson, az ingatlanárakon, hogy az egyéni erőből meg szerezhető vagyon arányaiban egyre kevesebb. Megint a bevételek egyre nagyobb része tőkejövedelem, és egyre kisebb része munkajövedelem. Ha ez így marad, akkor bizony saját erőből egyre kevesebbet lehet majd elérni.
  Gyerekeim sikere azon múlik majd, hogy mennyi a vagyonuk, illetve mennyit tudok beleinvesztálni az ő fejlődésébe, gyarapodásába én, az előző generáció. A vagyonukat pedig már én elkezdhetem felhalmozni (pl. azzal hogy nem költöm el FIRE-re, utazásra, szellőztetett bőrülésre, egyéb hivságokra), és ha nem halmozok fel nekik, ezzel hátrányba hozom őket.

  Ez szerintem pontosan a nagyszüleink modellje.
  Szóval alapból én támogatáspárti vagyok. Nekem a dilemma kicsit máshol van. Ha a gyerekeimet támogatom erősen, akkor nem fognak annyira igyekezni. Végülis nem kell meggebedni; kutyaidomárként is boldog lehet az ember ha van egy jó lakása, meg valamennyi passzív jövedelme. Nehéz (lesz majd) megtalálni azt az egyensúlyt a támogatásban, ami már segít, de még nem öli el teljesen az egyéni motivációt. Sajnos túltámogatásra is is láttam példát, 45+-os rokon, sosem dolgozott, megint otthon lakik mert mindenét elbukta, csak az örökséget várja, amit szintén szét fog csapni pár év alatt... Neki pl. tök sokat segített volna, ha kibasszák otthonról amikor abbahagyta a középsulit.

Új hozzászólás Aktív témák