És milyen volt a verseny feelingje úgy általában? Gondolom ezren voltak, mindenhonnan. Érződött a profizmus a szervezésen?
Köszönöm kérdésed, némi fájáson kívül megúsztam a dolgot. A baleseti intézetben vigyorogtak is rendesen, mikor a diagnózis után az első kérdésem az volt, hogy mikor mehetek leghamarabb újra. Doki jó fej volt, mondta, hogy ha a fájdalom nem zavar, akár másnap is. Hahaha, hát igen, ha nem zavarna...
nyújtott testű cukaharát másfél csavarral
Ez nagyon jó kifejezés, a dolog művészi oldala, itt vigyorgok rajta... Persze remélem nem esett bajod, külföldön az még külön necces lehet...
"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)