- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Geri Bátyó: B550 szűk keresztmetszet, de mi és miért?
- bitpork: Augusztus 2- szombat jelen állás szerint.
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- sziku69: Szólánc.
- Aggregátor gondjai, örömei, és elmélkedései
- Chosen: Canon 5D II - portrézás 2025-ben
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#51100
SchumiBácsi
őstag
Kernel
#51099
válasz
Kernel
#51099
üzenetére
Értem, akkor a világítós rendszerűek mennek 220V-ra amikor mennek. Veszek 12voltra nem világítósakat ilyet és ilyet, 2csatlakozó legegyszerűbb legbiztosabb, remélhetőleg.
Valószínű hogy a rackből kihozom azt a két vezetéket ami a gyári kapcsolóhoz megy eredetileg, így elméletileg gyári állapot van a módosítás után is csak kb. 20centivel hosszabb lesz a vezeték és akkor ez lehet a legideálisabb megoldás.
-
#51099
Kernel
nagyúr
SchumiBácsi
#51098
Kernel
nagyúr
válasz
SchumiBácsi
#51098
üzenetére
Az is neon / glimmlámpa, így nem fog menni.
-
#51098
SchumiBácsi
őstag
Kernel
#51097
-
#51097
Kernel
nagyúr
SchumiBácsi
#51096
Kernel
nagyúr
válasz
SchumiBácsi
#51096
üzenetére
1-2 a kapcsoló, 2-3 között egy glimmlámpa van, soros ellenállással. De ez csak 230 V-ról világít, így nem tudod kihasználni.
Neonnak nevezi, mivel neongáz van benne, nálunk ezt glimmlámpának mondjuk:
Ha esetleg 12 V-ról akarsz világítani, akkor LED-es változat jöhet szóba, amihez kell még egy ellenállás is:
A jelölések (3P / 4P SPST) nem követik a korábbi táblázat logikáját, de ez ilyen, ez a gyártó másképp gondolja.
-
#51096
SchumiBácsi
őstag
Kernel
#51095
válasz
Kernel
#51095
üzenetére
Értem. Hát, ha a rackban bírja a gyári "éppen ilyen kapcsoló tetszik és azt tesszük bele", sztem nem lesz baj az SCI féle rocker kapcsolóval sem, elméletben 6000 kapcsolási ciklust írnak ezekre. Ebből évente nyomni kellene 52-őt minimum, de ha felét nyomom az már nagy szám.
A terhelés semmiesetben sem több mint 2A 12Volton, sztem ezzel nem kellene gond legyen.
Akkor ezek szerint már csak az összeállításon múlik minden: hogyan sikerül a vezetékeket szerelni és tuti-fix alapon be is forrasztani a rátolható csatlakozókat.
Közben felmerült egy másik megoldás arra az esetre ha mégse érdemes megvágni az adapter vezetékeit. Ehhez a rack saját kapcsolóját kellene eltávolítani és kivezetni a vezetékeket az új kapcsolóhoz. Viszont ide már nyerő lenne az 1kört megszakító kapcsoló, viszont a hátulján 3csatalkozó is van, ezt hogyan kötöm be?
-
#51095
Kernel
nagyúr
SchumiBácsi
#51093
Kernel
nagyúr
válasz
SchumiBácsi
#51093
üzenetére
Földeletlen dugasztáp, nincs jelentősége, hogy egyik vagy mindkét ágat szakítod meg. Talán nehezebb véletlenül elkötni, keresztbe kötni, ha a negatív eleve közösítve van.
Két érintkező lehet dupla hibaforrás, ha esetleg beégne a DC-kapcsolástól, pontosabban nem is a DC-n van a hangsúly, hanem a bemeneti kapacitáson, amire rákapcsol az ember. Kondenzátorokat lehet is látni a képen, de azt nem tudni, hogyan van kötve, okoz-e szikrázást a kapcsolóban.
Érintkezés biztonsága, terhelhetőség szempontjából például hasznosabb, ha két záróérintkező párhuzamosan van kötve, ami mondjuk egy ágat szakít meg.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51092
üzenetére
A feszültség csúcsértéke (amire a puffer töltődik) mindkét esetben ugyanannyi, az effektív érték kevesebb, ha hiányzik az egyik félperiódus. A szimmetrikus szinuszjelnél pont a fele.
PWM-tápnál attól függ, például a legelterjedtebb flyback elrendezésnél (egy tranzisztor, egy primer) a tranzisztor a bekapcsolási szakaszban viszi be az energiát, de a visszafutási szakaszban keletkező feszültséget egyenirányítják a szekunderen, egy diódával. Ilyenek vannak kb. 100-150 W-ig.
Ellenütemben vezérelt középcsapolt primernél a szekunderen lehet Graetz-hidas egyenirányító is, mivel szimmetrikus a kimenő jelalak (le is kell terhelni mindkét felét), vagy lehet középcsapolt szekunder is, lehet kettős, tehát +/- tápot is előállítani.
Utóbbi nagyobb teljesítmény átvitelére alkalmas, de ehhez nem feltétel egyébként a középcsapolt primer. Két tranzisztorral lehet egy tekercsre is két irányban tolni.
-
#51093
SchumiBácsi
őstag
Kernel
#51091
válasz
Kernel
#51091
üzenetére
A saját adapterével hajtanám továbbra is, ha megadja magát mert volt már ilyen, van további 12voltos csereadapter. Az csereadapter így néz ki, de az eredetije is ugyanilyen. Ezen hogy valósul meg a földelés?
A kapcsolási séma most olyan (de lehet megérné már lerajzolni), hogy az USB rack-nek külön "adapter-sin" van 2db 5férőhelyes elosztó, ami külön kapcsolható. Amikor indítok, kapcsolom a 220-at, majd azt a racket ami kell. Ha végeztem, kapcsolom ki a racket és végül a 220 is ki.
A változások után a rack saját kapcsolója mindig "be" állásban lenne ami elvileg pozitívat kapcsol, a meglévő/vásárolandó kapcsolóval mindkét pólust kapcsolnám vagy úgy kellene kötni hogy csak pozitívat, de így elég lenne az 1szálat kapcsoló megoldás... hmm. Mivel a 220-at csak akkor adom rá amikor valóban kell, mi a kockázata indulás/leállás során ha a pozitív/negatív egyszerre van kapcsolva?
Egyébként belül a Shaarkon így néz ki, valószínű a Chieftec rack- is ilyen.
-
#51091
Kernel
nagyúr
SchumiBácsi
#51088
Kernel
nagyúr
válasz
SchumiBácsi
#51088
üzenetére
Tehát 12V tápos rack, ami az 5V-ot belsőleg állítja elő. Ilyenkor nem nagyon szokták a GND (vagyis jelen esetben a negatívot) megszakítani. Elég csak a pozitívot. Ha megnézed a belsejét, könnyen lehet, hogy így van, főleg védőföldelt csatlakozójú tápegységnél, mivel a védőföldet (ami ilyenkor a negatívval közös) nem is szabad kapcsolóval megszakítani.
Ha meg a PC-tápból vezeted ki a +12 V-ot, szintén nincs értelme a GND-t megszakítani, ez ugyanis még nem tiszta, hogy miről akarod táplálni.
NO/NC: például egy nyomógomb lehet alaphelyzetben nyitott (Normally Open) vagy alaphelyzetben zárt (Normally Closed).
-
#51090
AMDaZERG_1
senior tag
And
#51089
AMDaZERG_1
senior tag
Köszönöm segítséged!
Ezek szerint jobban járok, ha maradok a jelenlegi felállásnál, hogy az akkura közvetlen kötöm a magasfényű LED diódát. Így ezzel a variánssal több napot hajthatom töltés nélkül, legalábbis eddig 3 napja világít, és a feltöltött 4.2V-ból 0.3V esett a 2500mAh akku feszültsége. Tulajdonképp csak egy amolyan irányfényről van szó esetemben. -
#51089
And
veterán
AMDaZERG_1
#51087
And
veterán
válasz
AMDaZERG_1
#51087
üzenetére
DC-feszültséget nem lehet transzformálni, csak konvertálni. Létezik mindenféle DC-konverter panel olcsón, mostanában úgyis divat az eBay-ről linkelgetni ilyesmiket: [link], [link]. Annak a mozgásérzékelőnek a rajzát elnézve viszont látható, hogy egy sima lineáris stabilizátorral indít, közvetlen tápot csak ez a stabilizátor kap, minden utána következő áramkört az táplál 3,3V-os feszültséggel. Vagyis az a belső stabilizátort akár el is lehetne hagyni, úgy táplálni egy DC-konverterről, hogy 2,8...4,2V-os bemeneti feszültségről - ami a Li-ion akku használható tartománya - fix 3,3V-ot adjon, de ehhez kétirányú lefelé- és felfelé (buck-boost) is konvertálni képes áramkör kellene. Mindenesetre az jobb hatásfokú lenne, mint a DC-konverzió és az azt követő lineáris stabilizáció. Túlzottan hosszú üzemidőre egyébként ne számíts, az adatlapon közölt áramfelvételből nagyságrendileg másfél napos működési időtartam jön ki egy tipikus 18650-es méretű lítiumion akkut használva.
-
#51088
SchumiBácsi
őstag
Kernel
#51086
válasz
Kernel
#51086
üzenetére
Most erről a rack-ről van szó, ha elkészült a "tárolódoboz" és marad még anyag akkor a másik racktípus is ugyanígy járna majd.
A rack kapcsoló sztem semmi extra 12V bemegy és valahogy megszakítja. A beépítendő kapcsoló az adapter vezetékére kerülne, érintkezők száma szerint sztem egyértelmű hogy mindkét szálat megszakítja úgy mint ez vagy ez, amikből van is itthon, csak ekkora nagyot nem akarok azért beépíteni, olyan kicsit meg nem tudok az anyagban kiképezni, ezért kellene a kerek kapcsoló, csak megzavart ez az "off-on" vagy "on-off".
A legfontosabb hogy a kapcsolás mindkét szálat érintse, mert házilag az a biztos megoldás sztem és ha már felvetetted, mi a különbség a NO és NC között?
-
#51087
AMDaZERG_1
senior tag
AMDaZERG_1
senior tag
Sziasztok!
Egy olyan gondolat merült fel bennem, hogy a HC-SR501 mozgásérzékelőt, aminek az üzemfeszültsége DC5V-20V üzemeltetnék egy 18650 típusú LG HE2 akkuval. Ez az akku 3.7V, amit valahogy fel kellene transzformáljak a mozgásérzékelő üzemfeszültségére, vagy legalább 5V-ra.
Ezt én mivel tudnám elérni? Miután nem vagyok berendezkedve panelgyártásra, és a szükséges alkatrészek beszerzése sem valószínű, hogy pikk-pakk sikerül egy erre a célra tervezett panel megvásárlása lenne a leginkább célravezető. Persze nem ágálok az ellen sem, hogy magam építem valahogy össze.
Volna valakinek ötlete a problémámra? -
#51086
Kernel
nagyúr
SchumiBácsi
#51085
Kernel
nagyúr
válasz
SchumiBácsi
#51085
üzenetére
On-off vagy fordítva mindegy lenne, de ez így nem jó meghatározás szerintem. A TME oldalán pont ott van egy jó táblázat, ha ráviszed az egeret az i-betűre (konfiguráció).
DPST vagyis Double Pole Single Throw így önmagában nincs is, mert az egy fix pozíciót jelent, amiről még azt is tudni kell, hogy NO vagy NC, tehát ezt mindig oda kell írni, az ST után.
- DT két fix állás, itt nincs miről beszélni, vagy Off vagy On, ezért ezt nem is kell külön közölni.
- 3T esetén van egy középállás is (akár üres, akár érintkezős, de megállítható bármelyiken).Tehát ez főleg elvi kérdés, attól még elképzelhető, hogy a kereskedő (tévesen) úgy nevezi, ahogy írod..
Konkrét esetben nem teljesen világos, hogy milyen rack-ről van szó, mit szakít meg a kapcsoló, többféle variációt is el tudnék képzelni, meg azt is, hogy teljesen mindegy, bent kapcsol vagy kint kapcsol.
-
#51085
SchumiBácsi
őstag
Na újra itt vagyok. Perpill van fél tucat USB rack nem az hogy összevissza, de nem egy helyen és ez így nem tetszik. Külön probléma a velük járó kusza kábeltömeg. Ezen a problémán javítanék oly módon, hogy a megmaradt laminált padlóból kiszabnék és összeállítanák egy vagy több ilyet.
A hűtési módszer kipróbált és bevált konstrukció, mert a 3db elsődleges rack most is ugyanígy egymáson egy rögtönzött papírburkolat alatt van, kábelmenedzsment nélkül... Ez a "laminált készülék" megoldhatná a problémát azzal hogy egy külön rekeszbe feltekerném a kábeleket és csak annyi jönne ki belőle ami feltétlen kell az USB csatlakozókig és a konnektorig.
Viszont ahogy látszik ugrott a rack-ek főkapcsolójának használata ha a hátulját lezárom, már pedig le kellene mert akkor a túloldalában új kosz és pókfészek lehet, a kábelek között.
Kérdés: mi van akkor ha az áramot kettévágom és egy második kapcsolón vezetem át, ami már a tetején lenne könnyedén elérhető helyen, a rackek bent pedig állandóan bekapcsolt állapotban lennének és csak a külső kapcsoló kapcsolná be őket. Van itthon pár DPST ON-OFF kapcsoló, csak téglalapot ezúttal elég necces kiképezni csak fúrni egyszerűbb volna ehhez a kapcsolóhoz ami szintén DPST, de OFF-ON. Ez biztonságtechnikai szempontból megfelelő? Mi a különbség ON-OFF és OFF-ON között?
Előköszi!
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
kenwood3
#51080
üzenetére
Szóval 40 lábú, 4 digites lcd. Azok az IC-k ott a digit meghajtó shift regiszterek.
További infó nélkül csak találgatok, de ez az lcd valószínűleg olyan, mint ami neked kell: [link] - feltételezem ezeknek a lábkiosztása követ egy bizonyos elrendezést, vagyis nagyjából / teljesen csereszabatos. Szerencsére nem is drága, szerintem egy próbát megér de várd meg a többiek válaszát is.
Itt van egy hasonló kapcsolásnak a német leírása, csak németül nem tudok, de jól látszik miként működik: [link]
-
kenwood3
addikt
Sziasztok!
1 pár napja kértem segítséget 1 kijelzőcseréjéről. Akkor azt tanácsoltátok, hogy vágjam le a kijelző lábait, hogy találjak valami írást rajta. A levágás nemrég megtörtént, de magán a kijelző alján se találtam semmit. Ez a kép fogadott miután eltávolítottam a kijelzőt [link]. Ez segít valamit nekem? Köszi!
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pulsar
#51077
üzenetére
Természetesen az úgy van kitalálva, hogy jó legyen 2S Li-ion akkuhoz, csak névleges feszültséget ad meg a kereskedő.
Úgyhogy ezzel nem lehet probléma elvileg, mindamellett általam nem kipróbált eszköz lévén persze nem tudhatom, hogy a saját célodra is beválik-e. Úgy tűnik, arra való.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51073
üzenetére
Hasonló a különbség, mint a teljeshullámú egyenirányító két változatánál:
Az egyiknél kevesebb dióda kell, viszont dupla menetszámú tekercs. De a kimenőfeszültségben még sincs nyereség (diódákon eső feszültséggel most nem számolva).
PWM-tápnál viszont nem mindegy az sem, hogy a szimpla primert egy tranzisztor kapcsolgatja tápra, vagy két tranzisztor lényegében négyszögjelet kapcsol rá, egy soros leválasztó kondenzátoron keresztül. (B-osztályú végfokhoz nagyon hasonló elrendezés.)
Utóbbi esetben a trafóba mindkét áramirányban táplálunk energiát, így a szekunderen is mindkét félperiódusban teljesítmény vehető ki, kétutas egyenirányítással.
Ha csak szimplán kapcsolgatják egy tranzisztorral, akkor a szekunderen is csak az egyik félperiódusból vehető ki komolyabb teljesítmény, egydiódás egyenirányítással. Ezt az elrendezést kisebb tápoknál alkalmazzák, 100-150 W teljesítményig még előfordul, TV-knél is.
-
Kernel
nagyúr
Érdekes egy LC-szűrő, drónokhoz ajánlják, hogy a videokamera jele ne legyen zavart.
Hirtelen nem tudtam mire vélni az elektronikát, de úgy néz ki, egy IRF9335 P-csatornás FET van rajta, találtam róla olyan képet is, ami alapján felvázolható:
Valahogy így, ha jól látom:
Kimenetnél a LED-et stb. nem rajzoltam.
Bemenetnél az ellenállás tölti a kondenzátort, emiatt késleltetett felfutással kapcsol be a FET (lágyindítás).
-
Kernel
nagyúr
válasz
Norbi.Sz
#51070
üzenetére
Ez nem sávszűrő, csak aluláteresztő szűrő, ahol cél az AC-elnyomás, DC átengedés, ilyet nem olyan nehéz próbálgatással összerakni, a lomtárból.
Elvben csak minél nagyobb kapacitás és minél nagyobb induktivitás kellene, ennek persze határt szab a gyakorlat és a tekercs ellenállása sem lehet nagyobb a kelleténél, különben ejti a feszültséget.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#51057
üzenetére
Meg tudja mondani valaki, hogy változik e a kimeneti feszültség, ha egy inverterként használt trafó esetén szimplán szaggatva kapcsolgazom az áramot az egyszer 9V-os tekercsére, vagy pedig egy középkivezetéses 9V-os trafóra kapcsolgatom az áramot a két tekercsre ellenütemben ?
Vagy kizárólag a jelalakban van különbség?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#51058
üzenetére
Abban igazad van, higy valtakozó áram folyik, nem álladó potenciálon van a vazaték, valamiért mégis szükség egy ilyen botos kiegyenlítésre, ah látszik hogy apró villámok indulnak a bot és a vezeték között.
Arról nem szólnap az ilyen videók, hogy mit csinál a helikopter földre szállaskor, de feltétezem, hogy akkor is elöbb ki kell egyenlítődjön, ehhez lehet elég az is, ahogyan a talpak megközelíti a földet.
Üdv. -
-
#51067
Kernel
nagyúr
gyáliSanyi
#51063
Kernel
nagyúr
válasz
gyáliSanyi
#51063
üzenetére
Kétáramkörös váltókapcsolóval lehet polaritást váltani, vagy relével is, tranzisztoros hídkapcsolással is. Az automatizálás valamilyen elektronikával bizonyára megoldható lenne, de legegyszerűbb a kétáramkörös kapcsoló.
Van olyan is, ami üres középállással rendelkezik (ilyenkor sehová nem vezet), ehhez képest lehet balra vagy jobbra billenteni. Autó ablakemelő kapcsolója például.
(#51066) Norbi.Sz
Akkor az nem a földhurokkal van kapcsolatban, tápszűréssel lehetne próbálkozni.
-
Norbi.Sz
senior tag
válasz
Kernel
#51062
üzenetére
A jack része szinte zajtalan, legalábbis nem észrevehető...
Viszont az USB részével van a gond, mert ha csak simán rádugom, hogy kapjon tápot róla, már akkor zúg...
Érdekes, hogy tesóm asztali gépére dugva semmi zaj nincs (ott is csak USB-re lett dugva).Külső 5V tápról lehetséges, hogy nem búgna??? Próbálok egyet szerezni... Hátha...
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pulsar
#51059
üzenetére
Annyira nem egyszerű, mert ha visszafelé áramot vesz fel a konverter, akkor a kimenetnél kell egy dióda. De mivel diódán keresztül nem állítható be a stabil 4,2 V (kicsit áramfüggő lenne), ezért kell a diódát a negatív visszacsatolást képező osztó elé beiktatni (lényegében az osztó méri a feszültséget).
Ezt a korábban linkelt rajzon meg is oldották, dióda is van, stabilizált kimenet is, töltésjelző LED is.
Egyébként később láttam, napelemek töltésére van egy másik lehetőség is, a söntszabályzó. Ez hasonló, mint egy Zener-dióda, tehát egyszerűen csak behatárol egy ponton, de annál jóval pontosabb áramkörre van szükség.
Azon alapul, hogy kisebb napelemeknél az áramot nem kell korlátozni, ha eleve csak 600-700 mA áramot tud legfeljebb, tehát ez mehetne rá direktben az akkura. Csak kell közbe egy dióda, az akkura pedig egy párhuzamos korlátozó áramkör.
Ebben az esetben a töltés befejeződése után az áram egy hűtőbordás tranzisztorra terelődik át (amikor az akku már "nem kér" belőle), ami elfűti a felesleget. Ekkor a töltést le lehet állítani, hogy feleslegesen ne dolgozzon a napelem sem.
Ezt csak a példa kedvéért mutatom, nem Li-ion akkuhoz való, nem stabilizál pontosan:
TL431-gyel precíziós söntszabályzót lehet építeni, egy példa az adatlapjából:
Csak behegesztek egy diódát:
Szükség van még töltésjelző LED-re, erre láttam olyan példát is, hogy egyszerűen a tranzisztor bázisával kötik sorba, így jelzi a terhelés átvételét. Csak az ide nem jó, mert túl sok esne rajta, a 4,2V behatárol. Vagy be lehet tenni egy eBay feszmérő modult, ami jelzi a 4,2 V elérését, utána lekapcsolja az ember.
De ha valaki nem akar kísérletezni, egyszerűbb lehet a fent linkelt vagy hasonló áramkör megépítése is, ami nem söntszabályzó. Annál terhelés nélkül, tehát a töltés végén felszökik a napelem feszültsége 20-30 V körüli értékre, de annyit elbír az áramkör.
-
#51063
gyáliSanyi
őstag
gyáliSanyi
őstag
Sziasztok!
Lenne egy DC 12 V (2-3 A) motor amit egy aksiról hajtanák. Viszont olyan eszköz kéne mellé, ami ha áramot kap akkor megváltoztatja a fordulatszám irányt (polarítást), ha lekapcsolom és újra be akkor megint másik irányba megy.
Vagy valami olyan ami az akksi mellett könnyen kézzel kapcsolható.Milyen eszköz tudná ezt? Esetleg Vateráról tudnátok ajánlani kész modulokat?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Norbi.Sz
#51061
üzenetére
Sajnos ez gond, a Jack-aljzat és az USB-aljzat (vagy egyéb táplálás) GND-szintje között előálló zajfeszültségek miatt, ez az impulzusáramok miatt jön létre, ami az alaplapon mindenfelé folyik.
Legjobban egy galvanikusan leválasztott tápegységgel lehet kivédeni, például egy külön dugasztáp, ami nem védőföldelt.
Noha a PAM8403 modullal kísérletezve (ami főleg az USB-tápos megoldásokhoz lett kitalálva) meg tudtam csinálni az is, hogy nem zúgott, ehhez a legrövidebb vezetékekkel kellett csatlakoztatni, hogy a csatlakozók közelében legyen a végfok.
USB-csatlakozóként egy szétvágott dugóra közvetlenül forrasztottam két szál vastagabb, rövid vezetéket. Volt olyan variáció is, hogy csak az egyik irányból kapjon GND-t, de úgy is kipróbáltam, hogy direktben egy Jack-dugó végéhez forrasztottam a panel bemenetét (apró méretű, elfér).
12V-os erősítőnél például csak külön dugasztáppal sikerült zajmentességet elérni. Létezik ugyan galvanikus audio leválasztó is (kis HF-trafó van benne), főleg autós célokra, de azzal nem foglalkoztam.
-
Norbi.Sz
senior tag
Sziasztok!
Vásároltam egy USB tápellátású hangszórót az asztali gépemhez, hogy ne kelljen ki-be kapcsolgatni az erősítőt (csak zenéhez kapcsolom be).
Az USB portos tápellátás miatt elég nagy az alapzaj a hangszórókon. Hogyan lehetne ezt kiküszöbölni?
Próbáltam azt, hogy a számítógép tápegységének egyik molex csatijáról vettem az 5V-ot, de úgy is eléggé búg (bár azért jóval halkabban)...Esetleg valami ötlet?
-
#51060
SchumiBácsi
őstag
Lompos48
#51058
válasz
Lompos48
#51058
üzenetére
Már ahol lekapcsolják. USA-ban a szigetelőket vízzel mossák időnként fesz alatt 500kV-on helikopterről.
Itthon amikor még a fél ország a 750kV-on lógott ruszki felől, nem lehetett csak úgy lekapcsolni - gyakorlatilag egy teljes Paks jött rajta, ezért akkoriban az OVIT kitalálta hogyan fognak rajta fesz alatt dolgozni, és mindent meg is csináltak rajta így. Büszkék is rá.
Ettől függetlenül 120kV-ot simán lehet kapcsolni, mindig van legalább 1 alternatív vonal, főleg hogy még hurokban is van sok.
#51054 Batman2 : A "pecabot" azért kell hogy ne a szakin menjen át a töltés átszálláskor. Azért tűnik lassúnak a folyamat mert a pilóta nem szeretné hogy a rotor feltekerjen 200méter sodronyt, ezért lassan közelít, de olyan is van hogy jóval közelebb rövidebb bottal épp hogy rátette és már megy is a fogó. A kiegyenlítődés tizedmásodperc alatt megvan. Sodronyruha elsősorban az szikrázás elkerülése miatt ahogy írod, meg a látásuk miatt is kell. 750kV-on nélküle a fázisvezetőtől 4méteren belül vakulsz.
-
válasz
Kernel
#50988
üzenetére
Igen, köszönöm, a diódákra én is gondoltam, mert valahol már hallottam, hogy a napelem fény hiányában simán elfűti a rá kötött áramot, és még károsítja is.
De a túltöltés ellen akkor is kell egy szabályzó, amihez bármelyik step down konverter alkalmas lehet.
Ez hogy képzeljem el? Egyszerűen beállítom a cella maximális feszültségét és kész?
Ha feltöltött, nem kell neki áramkorlát? Vagy nem vesz fel több áramot, mint amennyit elbír?
Amit néztem napelem panelt 0.56A-t írnak.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51054
üzenetére
...de a több száz kilovoltosokon sosem látni, még véletlenül sem...
Nálunk a 110kV-oson is gyűléseznek.
Az ekkora potenciál esetében már egy vezeték megközelítése is halálos, mert akkora a töltés különbség az előlény és a vezeték között...
Elfelejted, hogy ott váltóáram cirkulál, ezért kissé furcsa a töltéskülönbséget emlegetni.
Előbb külön bottal közelítenek hozzá, amin lassan végbemegy a töltéskiegyenlítődés...
Lásd az előbbi mondatomat. Milyen töltés, mire egyenlítődik? Ha pedig - ne adj Isten! - tényleg lenne valami ilyen, utána a "feltöltődött" helikopter hogy száll le, a földhöz is bottal közelít?
Általában karbantartáskor lekapcsolják a feszültséget a távvezetékről és mindkét végét földelik is. A szomszéd vonalak által induktívan keltett feszültségeket is semlegesítik így. Már csak azért, mert mindig léteznek redundáns táplálási lehetőségek.
Ja, meg aztán utóbbi 19 évemet éppen villamossági vállalatban töltöttem el (220 kV-ig).
-
Batman2
őstag
Elkezdtem keresgélni trafót inverternek.
Ha csak szimplán kacsolgatom a 12V tápfeszültséget pl. egy 9v-230V trafóra, akkor megjelenik e a 230V a kimeneten, vagy csak a fele ?
És ha egy középkivezetéses, 2x9V-230V trafóra kapcsolgatom a 12V-ot ellenütemben, akkor az előzőhöz képest mekkora feszültség jelenik meg?
Jelenleg éppen csak középkivezetéses trafót találtam, de ide igazából megfelelne a legszimplább megoldás, nem kell hogy tökéletes szinuszjel legyen a kimenetn, csak elegendően nagy fesz.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#51049
üzenetére
Természetesen, azért képeznék ki több különálló fémfelületet, akár nyáklapon is, hogy felváltva vezessem bele a két pólust.
Az érdekes egyébként az, hogy a 10-25-50 KV-os vezetékeken még elüldögélnek a madarak, de a több száz kilovoltosokon sosem látni, még véletlenül sem, valszeg azért, mert akkora magas feszültségnek már olyan nagy az erőtere, hogy messziről megérzik és elkerülik, sosem látni alatta dögöt sem.
Az ekkora potenciál esetében már egy vezeték megközelítése is halálos, mert akkora a töltés különbség az előlény és a vezeték között, hogy kisülés kóvetkezik be, de ugyan ez van ha bármilyen tárgy közelíti meg, pl. a helikopter, amiről végzik a feszültség alatt levő vezeték karbantartását.
Előbb külön bottal közelítenek hozzá, amin lassan végbemegy a töltéskiegyenlítődés, majd csak utána szállhat át a munkás a vezetékre. Így is sodrony ruhában dolgozik.Üdv.
-
bardi
senior tag
Ez alapján úgy működik ahogy gondoltam.
Másik kérdés is felmerült, legötbbnél amit találtam a kapcsolási feszültség ilyen 30-125-250V. Ugye usb-n 5V van, azzal is működne? Igazából így látva a szerkezetet gondolom igen, és az csak a max megengedett, de azért inkább rákérdezek. -
mezis
félisten
válasz
Batman2
#51046
üzenetére
Én a virágcserép + fél dió + sajtdarabka a dió mellé passzírozva, (kicsit megperzselve) kombinációt javaslom.
(Nagyon ifjú koromban legyeket gondoltam ritkítani kb 500 V-al. Nyák, rézfólia csíkokkal, csalogatónak mézzel.
Jött a légy, landolt majd elkezdett barangolni. Ahogy a szomszéd fóliához ért a lába, láttam kicsike fénypontot (ívet). Nem lépett át, mindig visszahúzta a lábát. Kb háromszor kísérletezett, aztán elszállt. Maradtam a légycsapónál.) -
bardi
senior tag
Sziasztok!
Tervezgetem, hogy szimulátorhoz csinálok magamnak hardvereket, a mechanikával nincs is nagy gondom, de elektronikához hülye vagyok. Épp ezért rögtön olyan usb-s vezérlővel tervezem, amire csak rá kell kötni a dolgokat, és a gép felismeri, nem kell semmi programozás, forrasztás is max annyi, hogy a vezérlőre legyen kötve. Ez lenne használva.
A gombok rákötése még világos, mert amiket kinéztem két lába van, egyik megy a földre, a másik meg a tápra. Viszont a mikrokapcsolókkal picit gondba vagyok, van ahova az fog kelleni, de mindnek 3 lába van, és nem tudom hogyan kéne rákötni. Esetleg csak azért vannak így csinálva, mert kétféleképpen lehet őket bekötni, az egyik mint gombnyomás működik, a másik meg mint megszakító? -
Kernel
nagyúr
-
Batman2
őstag
Építeni szeretnék egy elektromos egérfogót, mivel a cég telephelyén rengeteg van, ahol dolgozom és sokmindent megrágnak, összeszarnak, gondot okoznak !
Tudom, a céges macska beszerzése is jó alternativa, de mostanában éppen egy macska sem jár erre, nem jelentekzik, mint munkavállaló,
talán mert kutya is van a telephelyen, de az is kell...Nézegettem kapcsolásokat, sokklóét illetve villanypásztorét, de valahogy egyik sem igazán tetszett.
Nem tudom, pontosan mekkora feszültséget kellene előállítani, 100V-nál biztosan többet, mivel nem kábítani, vagy kínozni akarom, hanem azonnal megölni, de a több kilovoltos, autó gyújtótrafós megoldásokat azért soknak tartom, nem grillezni akarom az egeret, csak akkora fesz kell ami pár másodperc behatás alatt biztosan megöli az egeret, ha megfelelő helyre lép.
Olyan 300V körüli feszre gondolnék, az már elég lehet erre pár milliamper mellett, rövid időre.Az egész cuccot leginkább akkus, elemes verzióban szeretném megcsinálni, valami kis házikó formájában, ami független a hálózattól, mert egyrészt akkor bárhová tehetem, másrészt akkor más érintés, munkavédelmi kategóriába tartozik.
Magát a szerkezetet úgy képzelném el, hogy lenne egy kis házikó formájú, egy bejárattal rendelkező valami, ami tereli az egeret a cső végén elhelyezett csalihoz, miközben a nagyfesz kimenetre kapcsolt fém, vagy rezes nyák lapokra lép és megszakít egy fotokaput. Ahogy a fotkapuban megyszakad a fény útja, bekapcsol az áramkör és kb. 10 másodperces időtartamú folyamatos nagyfeszt ad az egérre (kb. 300V), aztán kikapcsol és nem kapcsol be mégegyszer mindaddig amíg ki és be nem kapcsoltuk újra az áramkört.
A kapcsolást kettő darab 555-össel _(vagy egy 556-ossal) képzelem el, az első egy monostabil kapcsolásban, egyszer élesedik 10 másodpercre, aztán többet nem, míg a tápfesz meg nem szakad, a második pedig az első kapcsolás aktív állapota időtartamára 1-2 kilohertzes pwm jelet állít elő, ami egy tranyón keresztül meghajt egy kicsi, 6V-230V, vagy 9V-230V-os trafót, mint inverter és ennek a két pólusa menne az alagút fémlapjaira. Esetleg még feszültségsokszorozó hálózattal is megspékelve.
Ez persze egyszerre csak egy egeret tud megfogni, de sebaj, úgyis minden nap meg kell nézni, fogott e valamit.
Tápforrás gyanánt pedig vagy 12V-os ólom-zselés akkut, vagy egy NiMH akkutalepet használnék, az áramkör alaphelyzetben nem eszik sokat, mivel csak a két 555 megy alapfogyasztáson, plusz egy infraLED, az olyan 15-20mA lehet összesen, csak akkor van nagyobb fogyasztás, ha bement az egér és akció van, akkor is csak 10 másodpercig mondjuk 1A.Megfelelő lehet ez a megoldás, vagy tudtok valami mást, jobbat javasolni ?
Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51044
üzenetére
Épp arra akartam utalni, hogy ha a hullámhossz negyedén rezonál (egyébként a felén, egészén is, de az már túl nagy lenne), akkor a rövidebb sem jó, de a hosszabb sem.
Minden antennának van egy méretezett közepes frekvenciája, de van egy sávszélessége is, ami lehet elég nagy is.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#51043
üzenetére
Szóval akkor azt fűzöm ki a válaszodból, hogy jó, ha minél hoszabb a botantenna,
minél rövidebb, annál problémásabb, gyengébb lehet a vétel.Én olyan 40-50cm-esekkel szemeztem, csak nem akarnék kasznit fúrni hozzá, jó lenne valami tetőre ragaszthatós verzió, de legfeljebb csak mágnestalpasat láttam, a többi szimplább, olcsóbb, az mind átfurtan rögzített, ahol aztán szépen megindulhat a rohadás.
Mindenképpen az autón kívülre és leginkább a tetőre szeretnék antennát tenni, mivel a jelenlegi, belső nyák antenna is akkor vesz a legjobban, mikor egy felüljárónak a tetején járok, ahogy visszamegyek a sík útra, esetleg fák közé, netán enyhe völgyes részre, rögtön már csökken is a vétel, a sztereo átmegy monoba és lecsökken a hangerő, mintha lecsavartam volna, alig hallom, pedig egyéként jó vételnél ordítana !
Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51041
üzenetére
A negyedhullámú botantenna elvileg a hullámhossz negyedrészén teljesít a legjobban, gyakorlatilag vannak korrekciós tényezők. Vagy be lehet iktatni a talpponton tekercset, ami úgy hangolja, mintha hosszabb lenne, ezért is nevezik hosszabbító tekercsnek, ami persze nem egyenértékű egy tényleges hosszabbítással.
Hasonlóan létezik a rövidítő kondenzátor fogalma is, de ilyennel inkább rádióamatőrök "szórakoznak" finomhangoláskor, gyári megoldásoknál inkább a tekercses "trükk" megy, de még így is rövidítettnek, alulméretezettnek számít sok antenna.
Egyébként nem nagyon érzékeny a tunerek bemenete (mármint károkozásra), mert sávszűrő, illetve hangolt rezgőkör is van a bemenetnél, így eleve tartalmaz olyan tekercseket, ami GND felé lényegében rövidre zárja a bemenetet. Nagyfrekvenciát természetesen továbbengedi, plusz utána még antiparalel diódák is lehetnek betéve védelemként.
Sok tunernél látszólag zárlat mérhető a bemeneten, de ez csak a DC-ellenállás, nem az RF-impedancia.
Gyakori eset, hogy feszültségeket mérek egy TV-ben, hirtelen nem tudom hová tenni a műszer másik végét, bedugom a tunerbe. A hagyományos (nem antennatápos) tunereknél ez garantáltan GND-szintet ad. Vagy gyanús esetben (ha nem stimmelnek a feszültségek) rá is mérek az ellenállásra, de ez így szokott lenni.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51035
üzenetére
Elképzelhető, hogy másfajta gázzal vagy keverékkel van töltve, nem a narancs fényt adó neongázzal.
A gyújtó egyébként próbára nyomógombbal is helyettesíthető, így persze nem praktikus a használata, de tesztelni jó lehet. Megnyomod izzít, elengeded gyújt a megszakításkor keletkező önindukciós hatás.
A fénycsövekhez adatlapot lenne jó találni, ahol megadják az üzemi áramot, arra lehetne "hangolni". Például toroidszabályzóval fokozatosan adni neki, közben mérni az áramot. Így ki lehetne próbálni azt is, hogy 1 db fénycső 2 db soros fojtóval hogyan viselkedne, 230 V-on (vagy közelében).
-
And
veterán
válasz
Batman2
#51036
üzenetére
- Kábel: nem ellenállás, hanem hullámimpedancia. Nem a kábel valós ellenállásához van köze elsősorban, hanem az elosztott reaktanciához, kapacitív és induktív ellenálláshoz. Egy kábel esetén szemléletesen ez jelenti azt a valós meghajtó- (forrás-) impedanciát és lezárást, amelynél a kábelben nem lépnek fel állóhullámok. A ha a generátor forrásimpedanciája és a terhelés nem egyezik meg a kábel hullámimpedanciájával, akkor az plusz veszteséget okoz.
- Antenna: a működési sávban jellemző valós forrásimpedancia (vevőként) vagy terhelés (adóként alkalmazva az antennát). Az antenna is egy komplex impedanciájú kétpólus, amely rezonancián tisztán valóssá, ohmikus ellenállássá válik, ennek az ellenállásnak az értéke a fentiek értelmében jó, ha megegyezik a kábel karakterisztikus impedanciájával és a vevő vagy adó terhelő- illetve forrásimpedanciájával. Mod.: ha az antenna talpponti impedanciája nem egyezik meg a kapcsolódó vevőével, akkor azt illeszteni kell, amire sokféle lehetőség van, tévéknél például a balun/impedancia transzformátorral, vagy az antenna betáplálási pontjának változtatásával. A félhullámú dipólusantenna például tipikusan 75 Ω körüli tápponti impedanciát ad rezonancián, ezért könnyű vevőhöz illeszteni, bár egy kommersz autós műsorvevő esetén túl sokat amúgy sem túlzottan foglalkoznak ezzel.
Broadcast rádió- és tévétechnikánál a 75Ω impedancia a teljesen általános, egyéb (amatőr és professzionális távközlés) rádiótechnika, no meg például wifi esetén pedig az 50Ω. -
mezis
félisten
válasz
Batman2
#51036
üzenetére
Nem az ellenállása, az impedanciája 75 Ohm-os. Egészen más dolog.
A koax kábelek csillapítása függ a geometriai kialakítástól, a szigetelőnek használt anyagtól is. (Gyári adat.)Az antenna csak kinézetre egy darab drótocska, annak van induktivitása és kapacitása. (ebből lesz az impedancia
) Ezek miatt a hossza nem mindegy. Hangolni szokás a kapcsolódó áramkörhöz. Illetve van (volt ?) olyan autó rádió készülék, ahol kívülről elérhető volt a hangoló kondenzátor, a kezelési utasításban is leírták a használatát. (Magam is tapasztaltam az aktuális antenna hosszához való hangolás hatását. A típusra már nem emlékszem.) -
Batman2
őstag
Mit kelent az, hogy egy antenna, vagy antenna kabel 75ohmos?
Mondjuk azt, hogy mindegyekkora a hossza, az össz ellenállása 75ohmra van beállítva ellenállással?
Így akkor vezet hossztól függetlenül azonos lenne a csillapítása.Az autórádióm alig vett rosszabbul egy szál 25cm-es dróttal az utastérben mint a szélvédőre ragasztott, erősítő nyák antennaval!
Erre viszont rá van írva, hogy 75ohmos
Ebből az kutott eszembe, hogy lehet többet csilapodik a jel s 75ohmos kábelen, mint ha egy szál natúr drótot kihúznék antenna gyanánt. Lehet a 75 ohm nem is passzol a rádióhoz.Azon gondolkodom, hogy egy natúr pálca antenna lehet jobban teljesítene, akkor áldoznék rá.
Mi a tapasztalat ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#51031
üzenetére
Ugyan ez az Osram st111 van nekem is. Ez sajna a lila fényű, valszeg magasabb feszültségű.
Én azt sejtem sajnos, hogy ha az egyik cső begyújt, akkor a másiknak már kevés feszültség jut, mindenesetre a cső két vége ízzik, enyhén már a gáz is ionizálódik körülötte, minimálisat váltotik a fénye, enyhe pislantások vannak benne, de nem rendes gyújtás, a glimmet nem látom világítani, mint a masikat, mikor a masik cső begyújt.
Asszem ha két gyújtót megcserêltem akkor a másik cső gyújtott be.
Ha viszont két vadi új gyújtót teszek be nem történik semmi, nem ízzik be egyik cső sem és nem világít egyik glimm sem.
Egy 3 csöves lámpatestet kötöttem át, de nem hiszem hogy bármit is elkötöttem volna, akkor szerintem semmit sem csinálna.400V-ra kötés?
Üdv.
-
#51034
SchumiBácsi
őstag
Kernel
#50999
válasz
Kernel
#50999
üzenetére
Köszi az infókat! Egyelőre felfüggesztem ezt a vezérlőpanel fejlesztést, mert közben nagy-rekonstrukció vette kezdetét a szünetmentesek betáplálása és a szünetmentes energia elosztása terén - értsd: el kel tűnnie 10-20méter összevissza kábelnek, majd ezt követi a PC kábelmenedzsment ami fölöttébb izgalmas lesz.
Ekkor derült ki hogy az egyik szünetmentesben az akku elérte az élettartama végét - valószínű mert több órányi állás után csak a szűrt kimeneten volt áram az akkus kimeneten nem, és még csak be sem kapcsolt a szünetmentes. Másnap akku töltővel töltöttem az akkukat, az egyik "felvehette" mert melegedett és a töltő műszere is kimozdult idővel, míg a másik szoba-hőmérsékletű maradt és a műszer is nullán maradt. De annyira azért feltöltődött az egyik hogy a szünetmentes legalább egy akkuhiba jelzést tudott adni...
Az ilyesfajta többnapos hibafeltárás elkerülésére, meg egyébként is egy multimétert tervezek most venni. Elsődleges célja egyen és váltófeszültség mérése. Meg ha már adják hozzá a vezetékvizsgálót az is legyen. Jó összeállítás ez így ennyi pénzért?
-
-
LEDes téma
Mekkora lehet egy Arduinóval vezérelt, WS2812b-s ledsor? Úgy értem mennyi lehet egymás után fűzni 512,1024?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51029
üzenetére
A narancsszínű a bimetálos, glimmlámpás elven működő, míg a kék lehet LED-es is, tehát elektronikus gyújtó, de utóbbival még nem találkoztam.
A bimetálosnál elvileg nem lehetséges, hogy folyamatosan izzítsa a fénycső izzószálait, hiszen ha zár a bimetál, akkor kialszik a "glimmlámpa" fénye, miután önmagát zárja rövidre. Emiatt ki kell hűlnie és el kell engednie, ha nem hibás.
Ha pedig az van, hogy a gyújtó világít folyamatosan, az azt jelenti, hogy kevés neki a feszültség, emiatt nem tud "zárlatba menni". De ekkor nem a fénycső izzít.
A DC-ellenállás természetesen nem azonos a váltakozóáramú impedanciával (ami annál nagyobb), de informatív értéke attól még valóban lehet.
Képek forrása: [link]
-
Kernel
nagyúr
Ha disszipatív lenne, ahhoz komoly hűtőborda kellene, ha csak azt mondom, hogy (14,4-5)V *1A = 9,4W. Tekercs pedig nem kellene hozzá, ami a képen látható.
Kondenzátorokat az impulzusok szokták kinyírni, felfőzni, például amíg kapcsolóüzemű áramkörök nem léteztek, addig kinyílt, felfúvódott kondenzátorral sem lehetett találkozni a szervizgyakorlatban (rádiók, erősítők stb.). Egyéb kiszáradások, kapacitáscsökkenések voltak csak.
A PWM-áramkörökkel jött be a képbe a megfutás fogalma is, amikor egy feszültség felszökik a szabályzóköri kapacitás hibája miatt, vagy egyszerűen a szűretlen impulzusok vágnak agyon táplált alkatrészeket. Innen kezdve vált a tápegység további károkat okozó forrássá, azelőtt ilyen sem volt.
Félvezető természetesen tönkremehetett, az már javítás közben derül ki.
-
Batman2
őstag
Fénycső kérdés !
Bele futottam egy olyan problémába, hogy van a cégnél több 36/40W-os lámpatest, amiben elégett az előtét, cserélni kellene, viszont van 7db másik lámpatest, amiből pedig kitermeltünk vadi új 58/65W-os előtétet.
Az előtéteket végig mérve a még működő 34/40W-osok 50ohm körüli ellenállással rendelkeznek, míg az 58/65W-osok pedig 21-22ohmmal. Ebből jött az ötlet, hogy ha az ellenállása kb. a fele, akkor elvileg teljesítményben meg tudna hajtani kettő darab 36W-os csövet, amit a kalsszikus 1 előtét-két cső soros kötéssel meg lehetne oldani.
Ezt mindjárt ki is próbáltam, az egyik cső be is gyulladt, de a másik már nem tudott, csak ízzott.
Bele próbáltam több gyújtot és több csövet is, de mindegyikkel ugyanez volt a helyzet, csak bizonyos gyújtó párosokkal egyáltalán nem csinált semmit.Két dolog jutott eszembe mint lehetséges hiba, probléma, az egyik, hogy a hoszabb csöveknek nagyonn rendszerint az égési feszültsége is, mint a rövidebbeké és ilyen soros, dupla csöves kapcsolást csak 18/20W-os csövekkel láttam, nagyobbakkal nem.
A másik pedig, hogy tudom, a gyújtókbó is van több féle, legalább is kettő, az egyik narancs színű fényt ad és már 70V körüli feszültségen világít, a másik liláskék fényt ad és csak 120-140V-on világít.
Lehet, hogy nekem most csak ilyen gyújtóm van, a márkájuk az összesnek ugyanaz, csak egy részük idősebb, más részük vadi új.Szóval a kérdésem, hogy alacsony feszültségű gyújtokkal (mondjuk amit 4-20W-os csövekhez ajánlanak) működhet a kapcsolás, vagy semmiképpen sem működhet, mert nem elég már a feszültség megosztva a két cső stabil üzemeléséhez ?
Esetleg még egy olyan lehetőség jutott eszembe, hogy ha a csövek égési feszültsége limitál, akkor a dupla csöves kapcsolást bekötném 380-ra, két fázis közé, akkor magasabb feszültség jut osztva is egy csőre, de ezt egyelőre nem mertem megtenni, mert így már lehet túl sok lesz és leég az egész !
Üdv.
-
-
-
draco31
veterán
Hello!
Egy DC-DC konvertert keresek, amit tudnia kellene, az az, hogy a 19V 2.4A-es laptop tápból varázsoljon 4V 1-1.5A-ert. Tabletet akarok vele használni, akkuról nem megoldható, mert eléggé macerás, töltő áramköre halott. Ilyen kis aprósággal próbáltam, de ez nem ad elég erőt. Tehát amikor a proci meg minden elkezdene dolgozni, akkor kikapcsol. Ha akkut kötök rá, akkor működik rendben a tablet, szóval biztosan ez ad kevés energiát. Tudnátok valamit ajánlani?
-
kenwood3
addikt
válasz
kjani18
#51012
üzenetére
Köszönöm, hogy ennyien segiteni probaltok! Ha megcsinálom ezt amit írsz, és nem találok az alján se semmi írást, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy nem lehet megcsinálni? Vagyis ha nem fogjuk megtudni, hogy mi kell bele, akkor van még valami esély az életrekeltésére ?
-
#51019
CPT.Pirk
Jómunkásember
Speeedfire
#51018
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Speeedfire
#51018
üzenetére
Az senkit nem érdekel.
Olyan a technikájuk, hogy mindenképpen elkészül annyi nyák. Nagyobb nyákból már nem kapnál ennyit.
-
#51017
CPT.Pirk
Jómunkásember
Speeedfire
#51016
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Speeedfire
#51016
üzenetére
10 helyett csak 8 nyákot kapsz a tiedből, de lesz bent 2 meglepi nyák a csomagban. Hogy mi, azt majd meglátod.
-
#51016
Speeedfire
félisten
CPT.Pirk
#51015
Speeedfire
félisten
válasz
CPT.Pirk
#51015
üzenetére
Ez így jó. A viá-k és a pad-ek ónozottak lesznek, a többit meg fedi a lakk. A ticknessnél a legvastagabb még nem felárast szoktam benyomni, legyen jó masszív a nyák
Ez jó hír.
1.6mm-t ír a 10*10-esre a legvastabb, nem felárasra. Akkor beválasztom azt.Pl. vonalzó nyákból vagy gyártástechnikai bemutató nyákok, ilyesmire gondolj.
Ezt kifejtenéd? -
#51015
CPT.Pirk
Jómunkásember
Speeedfire
#51014
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Speeedfire
#51014
üzenetére
Ez így jó. A viá-k és a pad-ek ónozottak lesznek, a többit meg fedi a lakk. A ticknessnél a legvastagabb még nem felárast szoktam benyomni, legyen jó masszív a nyák.
Pipáld be azt az opensource gombot, akkor kapsz két ajándék nyákot. Pl. vonalzó nyákból vagy gyártástechnikai bemutató nyákok, ilyesmire gondolj.
-
kjani18
őstag
válasz
kenwood3
#51011
üzenetére
Figyelembe véve, hogy hibás, ne állj neki egyelőre forrasztgatni! A panellel párhuzamosan egy kis csípőfogóval vágd el a lábait, ügyelve, hogy más alkatrésznek vagy a panelnak ne árts. De úgy látom van bőven erre hely.
Aztán az új berakása előtt már szépen ki lehet forrasztgatni a lábmaradékokat. -
-
kenwood3
addikt
Sziasztok!
Tanácstalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy jó helyen teszem-e fel a kérdésem, ezért elöre is elnézésetek kérném, ha nem ! Adott lenne 1 munkagép (önjáró betonkeverö) alkatrésze, amiben meg van hibásodva a kijelző. A kérdésem az lenne, hogy ezt a kijelzőt vajon lehet-e cserélni valahogy? Itt lenne 1 kép az alkatrészről :
Előre is köszönöm !
-
Kernel
nagyúr
válasz
yohnsee
#51001
üzenetére
Nincs jelentősége, mert mindegy, hogy a kondenzátor töltése, kisütése milyen fix potenciálhoz képest történik. A viselkedésén ez nem változtat (amit a másik végén mutat). Lehetne akár más szintre is kötni, csak az a GND-hez képest állandó legyen.
100 pF áram szempontjából is jelentéktelen, hogy honnan veszi a töltő-kisütő áramot, noha elméletben rámodulálhatna a tápfeszre valamilyen zavart, ezért kötném inkább a GND-re, de nem hinném, hogy ez számít, mivel a betápot amúgy is szűrni szokás a GND felé.
Működése egyszerű, feltölt egy kondenzátort, utána FET-kapcsolókkal átteszi a negatív tartományba, ezt ismételgeti a kapcsolófrekvencia ütemében.
Csak a példa kedvéért, kicsit más téma, egy AB-osztályú végfok, ahol a hangszóró egy kondenzátorral van csatolva. Köthetem a táp irányába, vagy a GND felé, a kondenzátor ugyanúgy végzi a dolgát.
Sőt, a kondenzátor is mehetne a tápra, két soros alkatrésznél ez már mindegy:
-
yohnsee
tag
Üdv mindenkinek!
Csupán érdekességképp megosztanék veletek egy történetet.
Úgy kezdődött, hogy egy elektronikához szükségem volt -5 voltra a +5 és +12V mellett.
Megtaláltam ezt a nagyszerű IC-t: ICL7660. (okos szerkezet, néhány alkatrésszel polaritást fordít)
Az adatlapján az áll, hogy gyárilag 10kHz-en ketyeg, de a frekvencia csökkentésével növelni lehet a hatásfokot.
Ekkor a 7-es lábát kell egy 100pF-os kondival tápfeszre kötni...vagyis földre - és itt kezdődtek a bonyodalmak, mert az adatlapban 2 helyen különböző módon van bekötve. Keresgéltem kicsit, és erre bukkantam. Ez egy másik gyártó, nála viszont földre van kötve az ominózus kondi. Annyira elbizonytalanodtam, hogy írtam egy rövid kérdést a gyártónak (Intersil), akik azt a választ adták, hogy köthetem földre is és tápfeszre is. És ezt nem értem. Volt már valamelyikőtöknek dolga ezzel vagy hasonló elven működő IC-vel?
köszi 
) Ezek miatt a hossza nem mindegy. Hangolni szokás a kapcsolódó áramkörhöz. Illetve van (volt ?) olyan autó rádió készülék, ahol kívülről elérhető volt a hangoló kondenzátor, a kezelési utasításban is leírták a használatát. (Magam is tapasztaltam az aktuális antenna hosszához való hangolás hatását. A típusra már nem emlékszem.)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Telefon felvásárlás!! iPhone 13 Mini/iPhone 13/iPhone 13 Pro/iPhone 13 Pro Max
- AKCIÓ! Gigabyte H510M i5 10400F 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1070 8GB Rampage SHIVA Zalman 600W
- Honor Pad X8 64GB, Wi-Fi, 1 Év Garanciával
- Csere-Beszámítás!AMD Asztali számítógép PC Játékra! R5 5600/ RX 6700XT 12GB / 16GB DDR4 / 500GB SSD
- BESZÁMÍTÁS! Asus Prime A320M R5 1600 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1050 Ti 4GB Rampage SHIVA TT 500W
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged