A diódák nyitófesz alatti dinamikus ellenálláshoz képest a kondi Xc-je viszonylag kicsi, a kondi fog vezetni amíg nem nyit ki a dióda/ák. Ezután a diódák veszik át a szerepet.
Felteszem ennek oka, hogy kondenzátoron nem szokás teljesítményt átvinni, mert egész egyszerűen nem arra van.
Így amikor a diódák zárva vannak, akkor is van átvitel, nem fog torzulni a jelalak. Vagyis jobban már nem, mint amilyen egyébként.
Persze ezt csak én így értelmezem, aztán lehet nincs igazam.

Ja igen, a telítéshez: Toroidoknál ez kényesebb téma, mert teljesen zárt a mágneskör, nincsenek nagyon kilépő mágneses erővonalak ezért a gerjesztés számításakor lehet neki adni a kakaót, épp ez a lényege, nagyobb hatásfokkal lehet kihasználni egységnyi vasat, mint a többi esetben.
Ennek a kihegyezésnek lesz az a hátránya, hogy pici DC felmágnesezés is kibillenti a hiszterézisből és telítésbe megy.
Egy EI mag esetén a lemezek közti légrés korlátozza valamelyest ezt, dehát azokat nem is szokták csak 1T körülire gerjeszteni, még a toroidokat 1,5-1,8T.
Elméletileg én úgy tudom, hogy a nagyobb teljesítményű toroidok erre kevésbé érzékenyek, mint a kisebbek.

Különben épp ezért a rossz de hasznos válaszviselkedés miatt szeretik jobban az EI magokat amatőr építő csoportok.

Én is építettem be ilyet, nálunk a mosógép durrogott bele a levesbe, azóta viszont csend van.
Toroid tud még morogni akkor is, ha túl van gerjesztve a kevés primer menetszámmal (régi 220-as toroidok a mai 240-es hálózaton)

[ Szerkesztve ]

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.