Új hozzászólás Aktív témák

• #134 szeva000 addikt Steve 018 #133

  Új Válasz 2005-07-24 19:36:31 #134

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  szeva000

  addikt

  válasz Steve 018 #133 üzenetére

  Termékfelelősség, szavatosság, jótállás
  
  
  A termékfelelősség a már bekövetkezett károk helyrehozatalát jelenti. Az EU-ban ha valamely termék, a termék hibájából akár személyben, akár más tárgyakban kárt okoz, akkor termékfelelősségi igénnyel lehet élni. Ha például tönkremegy a TV, és emiatt megsérül a mellette lévő videó és hifi torony is, akkor kérhető az így keletkezett kár megtérítése.
  
  
  
  Terméknek minősülnek az ingóságok és az energia.
  
  
  
  Hibáról akkor beszélünk, ha a termék minden körülmény figyelembevételével nem nyújtja azt a biztonságot, ami általában elvárható. Figyelembe kell venni a rendeltetésszerű használatot, a forgalomba hozás idejét, és a termék árusításának körülményeit is.
  
  
  
  
  Az EU irányelvek szerint a keletkezett károkért a termék gyártója felel (az importőr is gyártónak minősül). Előfordulhat, hogy többen felelnek a kárért (pl. gyártó, alkatrészgyártó, importőr), ekkor a termékért e szervezetek egyetemlegesen felelnek.
  
  
  
  
  A felelősség alól mentesül a gyártó, illetve a forgalmazó, ha:
  
  a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;
  nem hozta forgalomba, vagy nem forgalombahozatal céljából gyártotta;
  a hiba arra vezethető vissza, hogy a terméknek egy hatósági előírásnak vagy jogszabálynak kellett megfelelnie.
  
  A felelősség alól mentesül a a résztermék előállítója,
  
  
  
  ha a termék szerkezete okozta a kárt (ilyenkor a végtermék gyártója felel).
  
  Az igényérvényesítés 3 éven belül lehetséges, melynek kezdete a károsodás/hiba felismerése. Az ún. jogvesztő elévülési idő 10 év, melynek kezdete a forgalombahozatal. Ezt követően semmilyen igénnyel nem lehet élni. A termékfelelősségi jogszabály alapján akkor indítható kártérítés, ha a hibás termék által okozott kár legalább 500 eurónak felel meg.
  
  
  
  
  
  A kártérítés mértékét - amennyiben a gyártó és a fogyasztó nem tud megegyezni - kártérítési eljárás során a bíróság állapítja meg.
  
  
  
  A károsult köteles bizonyítani a hibát, a kárt és a kettő közötti okozati összefüggést;
  míg a gyártó illetve a forgalmazó köteles bizonyítani, hogy minden előírást betartott.
  Szavatosság
  
  
  
  A szavatosság az áru, szolgáltatás rendeltetésszerű használatáért meghatározott ideig való jótállás.
  
  
  
  A vásárló
  
  
  A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje 2003. július 1-től 2 évre nőtt.
  
  
  
  A vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meg lévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. A Rendelet több kötelezettséget is felállít a kereskedő részére: mindenekelőtt a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetőleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.
  
  
  
  Szükségképpen szakvélemény beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a meghibásodás nem gyártási hiba eredménye.
  
  A törvény vélelem miatt az első hat hónapban a kereskedő köteles bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget viselni - így a szakvélemény beszerzési költségét is.
  
  
  
  Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedőnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a fogyasztó közvetlenül fordulhat a Főfelügyelőséghez. Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészről a vizsgálat költségeit neki kell megelőlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minősült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek minősül - a kereskedő köteles visszatéríteni, de a visszatérítési kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság.
  
  
  
  A jogérvényesítés elévülési ideje:
  
  a tartós használatra rendelt termékeknél a szavatosság elévülése három év letelte után következik be.
  nem tartós cikkeknél hat hónap után évül el a szavatossági igény.
  Azaz ezen idő alatt élhet jogaival a fogyasztó. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egy év a jótállási idő, további két esztendeig, azoknál pedig, amelyeknél kettő év a jótállás időtartama, további egy évig érvényesíthető a szavatosság.
  
  
  
  A nem tartós használatra rendelt termékeknél (például: cipő, egyéb ruházati termékek stb.) a szavatosság alapján érvényesíthető jogok általános elévülése hat hónap. Ha a vásárló e hat hónap alatt menthető okból nem tudja szavatossági jogait érvényesíteni így különösen, ha a hiba, jellegénél, avagy a dolog természeténél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető - szavatossági jogait a teljesítéstől (vásárlástól) számított egy évig érvényesítheti.
  
  Az EU-ban a szavatosság az alábbiakra terjed ki:
  
  az áru nem alkalmas a használatra;
  teljesen más árut szállítanak, mint amit a fogyasztó rendelt;
  hiányzik a használati utasítás;
  kevesebb áru érkezik, mint amennyit a fogyasztó rendelt;
  hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott áru szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős;
  a kötelezett felel akkor is, ha az áru összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, de a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.
  A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely ezektől a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
  
  
  A minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik a kötelezett (aki lehet a gyártó, a forgalmazó vagy a kereskedő). Jogi hibának minősül, ha a hibátlan teljesítés ellenére a jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt jogszabály vagy szerződés alapján megilletnék.
  
  
  Ha a termék nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztót a következő szavatossági jogok illetik meg:
  
  a Ptk. módosítása a fogyasztók számára előnyös irányba változtatta meg a jogérvényesítés sorrendjét. A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsősorban a hiba kijavítását, illetőleg megfelelő árleszállítást kérhetett, és csak abban az esetben kérhette az áru kicserélését, ha a hiba nem volt rövid idő alatt (8 napon belül) értékcsökkenés nélkül kijavítható, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem volt lehetséges.
  
  
  
  Egyrészt az új szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén).
  
  
  
  Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
  
  
  
  
  
  A forgalmazó
  
  
  A forgalomba hozó felelős a fogyasztóval szemben azért, hogy az áru annak átadásakor megfelel a törvényes vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
  
  
  
  A gyártó, illetve a forgalmazó mentesül a felelősség alól, ha
  
  
  
  a fogyasztó már a szerződéskötéskor tudott a hibáról, és ennek ismeretében is megkötötte a szerződést;
  a fogyasztó észreveszi, hogy a kötelezett hibásan teljesített, és ezt nem közli időben, akkor az ebből eredő kárért nem felel.
  a fogyasztó szavatossági jogait az olyan hibák tekintetében érvényesítheti, amelyek a teljesítés időpontjában már megvoltak, és két éven belül felszínre kerültek. Használtcikkeknél ez a határidő az eladó és a fogyasztó közötti megállapodással egy évre lerövidíthető.
  Jótállás
  
  
  
  A jótállás esetében arról beszélünk, hogy az áru az átadáskor hibátlan volt. Ez tehát szigorúbb felelősség a szavatossághoz képest, mert a hibás teljesítésből eredő jogvita esetén a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy hibátlan árut adott át és a hiba a fogyasztó rendeltetésellenes használata miatt keletkezett.
  
  
  
  A jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, de egyes termékeknél ennél is hosszabb lehet.
  A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003 GKM rendelet szerint a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
  
  Fogyasztói jogok
  
  
  A vásárló kérheti a hiba kijavítását,
  a vételár leszállítását,
  a hibás áru kicserélését,
  valamint a munka újbóli elvégzését.
  Javítás esetén - a hiba bejelentésétől kezdődően - a jótállási idő azzal az időtartammal meghosszabbodik, amely alatt az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. Ha a hibás árut ki kell cserélni, illetve a munkát újra el kell végezni, a jótállás újra kezdődik.
  
  
  
  A vásárló - a szavatossági szabályokkal ellentétben - nem javíthatja ki maga a hibát, mert ezzel elveszíti a jótállási jogait.
  
  
  
  Tartós termékek esetén amennyiben a termék a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodik, a forgalmazónak ki kell azt cserélnie. (Kivéve, ha a termékbe beépített biztonsági elemek (például elektromos biztosíték) hibásodnak meg.
  
  
  
  Igényérvényesítés
  
  
  A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, de meg kell őriznie a vásárláskor kapott fizetési bizonylatot is (blokk, nyugta, számla), mert a jótállási jegy csak ezzel együtt érvényes.
  
  

Új hozzászólás Aktív témák