Aktív témák

• #2767 Agyzuzo addikt tildy #2758

  2005-06-13 14:08:56 #2767

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Agyzuzo

  addikt

  válasz tildy #2758 üzenetére

  ''Jó kaják'' = tápértékük, fehérje-zsír-CH arányuk megfelelő!!!
  Összetéveszted a finom-nem finom csoportba sorolással, ami teljesen szubjektív!!!
  
  Amúgy az emberi gyomor (igen, a tied is), baromi rugalmas és könnyen tágul, akár tetszik akár nem! Ha a tied nem ilyen, akkor bizony marslakó vagy!
  
  Egyébként meg nézzük meg, hogyan reagál a szervezet egy jó diéta (megfelelő kajamennyiség, megfelelő minőségű és arányú kajákkal) és egy éheztetős (drasztikusan lecsökkentett kalóriájú) diéta esetében:
  
  Jó diéta:
  - mivel a tápanyagellátás folyamatos és az arányok is megfelelőek, ezért az emésztés és az anyagcsere felgyorsul, a szervezet átáll ''zsírlebontó'' üzemmódba, azaz ha energia-deficit lép fel (ami nyilván fellép, hisz a diéta lényege az, hogy 100-300kCal-al viszünk csak be kevesebbet, mint ami a szintentartáshoz szükséges), erőszeretettel kezdi mobilizálni a zsírsejteket. Nem kell sietni, ideje van bőven, hisz tápanyag érkezik folyamatosan, ezért nem az izmokhoz nyúl - az eredmény egy lassú, de biztos zsírlebontás, ami tartós, hisz a megfelelő táplálkozással a testünk átkapcsolódik egy magasabb energiaégető módba, azaz nem fukarkodik a tartalékavial (= zsírral), hanem szépen suvickolja le a felesleget. Ez hosszú távon az anyagcsere DRASZTIKUS javulásával jár együtt, ezért ha a diétázó olykor-olykor beiktat egy csaló napot, a kaja átszalad rajta és nem raktározódik el testzsírként (nyilván, hisz a szervezet nincs rászorulva).
  
  Alacsony kalóriatartalmú diéta:
  - ritkán bevitt tápanyag, olykor megfelő, olykor nem megfelelő arányokkal, ami azt eredményezi, hogy az inzulinszint folyamatosan ingadozik - hol megugrik (izzadás, kimelegedés, zihálás), hol hihetetlenül lecsökken (rosszullét, fáradtság, levertség, álmosság, hányinger), szinte már-már diabéteszes tüneteket produkálva. Mivel a tápanyagbevitel alkalomszerű, ezért a szervezet ''mohón ugrik'' minden falat kajára, ami azt eredményezi, hogy az amúgy kevéssé inzulin-növelő táplálék is magasabb inzulin-szintet eredményez. A test átáll raktározó módban. Azaz nem a zsírhoz kezd nyúlni, hanem izmot bont, mivel ''vészhelyzetben'' a test sokkal könnyebben jut energiához az izomsejtekből, hisz gyorsabban le tudja bontani őket így energiához juttatva gazdáját. Nézzük meg ennek hosszú távú következményeit!!! Bár a súlycsökkenés bekövetkezik, de ennek nagy része sajnos nem zsír lesz, hanem izom (és az izomszövetekben található víz). Esetlegesen az izomszövetek környékén fellelhető zsírszövetek is eltűnnek az izomszövetekkel együtt, de ez a megoldás édeskevés a testen lévő makacs izom eltüntetéséhez (ezzel a módszerrel viszont remekül anorexiássá lehet válni, de bizonyos zsírszövetek még akkor is megmaradnak, mikor a test már a szívizmot kezdi el lebontani!!!). Az anyagcsere borzasztó mértékben lelassul (próbál mindent magában tartani a szervezet) - ez nem keverendő a székletürítések gyakoriságával!!! A végeredmény: tegyük fel, hogy a fogyókúrázó eléri a célját, fogjuk rá elégedett (bár a látvány korántsem olyan, mint amilyet elképzelt, hiszen az izomveszteség nagyon látványos), hiszen a megcélzott súlyát elérte... Fokozatosan visszaáll az eredeti táplálkozására és ITT JÖN A NAGY DIFI!!! A szervezete képtelen visszaállni az önpusztító-raktározó üzemmódból és szivacsként szívja magába a táplálékot, zsírként raktározva azt. A súly pillanatok alatt visszaszalad. Viszont ha a tápanyagbevitel továbbra is alacsony, egy remek vegetatív állapot idézhető elő, aminek tünetei: fáradékonyság, gyakori levertség-érzés, érzékenyebb reakciók a gyorsan felszívódó szénhidrátokra (az inzulin jobban megugrik pl. minimális cukortól is), ezáltal hízékonyság, lelassult anyagcsere, stb stb...
  
  Dióhéjban ennyi, mindenki maga dönti el melyik utat követi!

Aktív témák