Aktív témák

• #140 guest veterán

  2002-04-13 01:59:12 #140

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guest

  veterán

  Na, ittvan mégegy gest. :)
  Guest - HAL, Márk, és még valaki írására reagálnék, hogy ugyebár nem lesz diákhitel, meg nyugdíj, de lesz gázár, meg minden ami ördögi.
  Kicsit hosszú leszek, de mentségemre legyen mondva nem én írtam. :) (MH)
  
  A gázár
  
  ''Elegendő arra gondolnunk, hogy mi történik vasárnap óta a tőzsdén. Szárnyal a Magyar Olajipari Rt. árfolyama, és részvényeinek ára óráról órára emelkedik. Mitől lett ilyen értékes hirtelen? Nos hát, tisztelt hölgyeim és uraim, akik hallották korábban a szocialisták vezetőinek nyilatkozatait, azok tudhatják, megmondták, első lépésként jelentős gázáremelés következik majd, ezt már korábban is követelték arra hivatkozva, hogy a Mol részvényeseinek nem elegendő a hasznuk.''
  A kormányfő az előbb idézetteket arra építi, hogy Medgyessy Péter az amerikai kereskedelmi kamara üzletemberei előtt nemrégiben arról beszélt, hogy piaci alapon kell kezelni a gáz árát. Ugyanakkor a szocialisták, s maga Medgyessy is, azóta többször kijelentették, nem emelnék olyan mértékben a gáz árát, hogy az súlyos fizetési problémákat okozzon a lakosságnak. Tény az is, az Orbán-kormány minden évben 12 százalékkal emeli a gázárat, csak éppen nem januárban, hanem júliusban. Ezt úgy állítják be, hogy így éves szinten csak 6 százalékos, tehát az inflációt meg nem haladó az áremelés. Csakhogy szakemberek sokszor rámutattak már arra, hogy ez a valóságban igenis 12 százalékos emelés, hiszen minden év júliusától a következő 12 hónapban 12 százalékkal többet fizet a fogyasztó a gázért, onnan pedig a következő 12 hónapban újabb 12 százalékos a drágulás.
  A 6 százalék évi emelés tehát csak számtani művelet, amelynek fő eleme, hogy - elcsúsztatva az áremelés évét a naptári évtől - nem a naptári évvel kezdődik a magasabb ár egy éve. A jelenlegi kormány most júliustól is emelni akarta az árakat: lapunk birtokában van az a gazdasági minisztériumi előterjesztés, mely júliustól 12,8 százalékos, sőt esetleg 22 százalékos lakossági gázáremeléssel kalkulált. Ezt nemrégiben a tárca visszavonta, s most új előterjesztésen dolgoznak, az új inflációs prognózisokhoz igazítva a gázáremelést.
  Ami pedig a Mol árfolyamának emelkedéséből származó hasznot illeti, ebből az állam pontosan 25 százalékkal részesedik, lévén, hogy a Mol legnagyobb tulajdonosa az állam. A reális, a költségeken kívül nyereséget is tartalmazó gázár tehát elsősorban az állam érdekeit szolgálja.
  
  A nyugdíj
  
  ''Amikor a nyugdíjat emeltük, akkor a nyugdíjemelést, Szűrös Mátyástól is tudhatjuk, nem szavazták meg. Ez az igazság.''
  A valóság ezzel szemben az, hogy az Országgyűlésnek nem kell szavaznia a nyugdíjak évenkénti emeléséről, mivel azok az inflációtól, illetve a nettó keresetektől függően automatikusan változnak, mindenfajta parlamenti beavatkozás nélkül.
  Az elmúlt négy évben a parlament a nyugdíjemelési szabályokról egyetlen alkalommal - 1998 nyarán szavazott. Akkor az Orbán-kormány javaslatára nem engedték a szocialista-szabaddemokrata koalíció által elfogadott 17 százalékos nyugdíjemelést kifizetni, hanem differenciálták a járadékok emelését, így akkor átlagosan csak 14,3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. A szocialisták szerint ez 52 milliárd forintos nyugdíjelvonást jelentett anno, most ezt ígérik úgymond ''visszafizetni'' hatalomra kerülésük esetén.
  
  A minimálbér
  
  ''Mindannyian, mindenkinek tudnia kell az egész országban, mindenkinek tudnia kell az egész országban, hogy a minimálbér emelését, ami tizenkilencezer-ötszáz forintról két lépésben ötvenezerre emeltünk, nem szavazták meg, és nem támogatták.''
  Ez sem igaz, hiszen ebben a kérdésben sem szavazott a parlament, hiszen a minimálbér összegét évek óta kormányrendeletben hirdetik ki. Korábban volt olyan garancia, hogy ehhez szükséges az Érdekegyeztető (mai nevén: Munkaügyi) Tanács egyetértése, ám ezt a jogot 1999 őszén megvonta a jobboldali többség a munka törvénykönyvének módosításával.
  
  
  A tandíj és a diákhitel
  
  ''Mondjuk ki ismét bátran, nem az általuk elmondottakra hallgatva, hanem a saját tapasztalatunkra támaszkodva, hogy újra fennáll a veszélye annak, hogy be fogják vezetni az egyetemekre és a főiskolára a tandíjat. Ezt mi eltöröltük, éppen jókor. Ma a tandíj évenként kettőszázezer forint lenne koponyánként az egyetemeken és a főiskolákon. Ezt mi eltöröltük, és amikor a parlamentben erről dönteni kellett, mindegy, most mit mondanak, akkor ott ez ellen szavaztak. Nem szavazták meg a tandíj eltörlését. Jó ha figyelünk. Hasonló a helyzet, hasonló a helyzet a diákhitel, diákhitellel. Körömszakadtáig gáncsolták és akadályozták.''
  Már a kampány során hangoztatták a Fidelitas, majd a Fidesz vezetői, hogy az SZDSZ ismét a tandíj bevezetését tervezi, az MSZP programja pedig burkoltan utal erre. Gyakran elfeledkeznek arról, hogy 1998-ban csak az első diploma megszerzését tették ingyenessé, s adatok szerint ma a hallgatók közel fele fizet azért, hogy egyetemen, főiskolán tanulhasson.
  A SZDSZ programjában ezért arra keres megoldást, hogy különböző támogatásokkal egyenlő esélyeket biztosítsanak a nem államilag finanszírozott képzésre járóknak. Álláspontjuk szerint egyéni hozzájárulás akkor kérhető, ha azoknak, akiknek a tanulás megfizetése terhet jelent, rendelkezésére állnak kompenzáló eszközök.
  Orbán szerint ma a tandíj évi 200 ezer forint lenne. A Bokros-csomag nyomán a tandíjat 1995 szeptemberétől havi 2 ezer forintban határozták meg. Ha akkor nem történik kormányváltás - 1998-ban maximum 7 ezer, azaz tanévenként 70 ezer forint lehetett volna a költségtérítés, s a Horn-kormány 1998-ban az utolsó pillanatban kezdte meg a tandíjhitel kidolgozását. Kétségtelen azonban, hogy az előző kormány - a Világbankkal kötött kölcsönszerződésnek megfelelően - azt irányozta elő, hogy a tandíjakból és a költségtérítésből származó bevételek 2005-re érjék el a képzési költségeknek minimálisan 20 százalékát.
  Valójában diákhitel-előterjesztés nem került a parlament elé, a hitellel kapcsolatos szabályokat jórészt ma is kormányrendeletek rögzítik.
  Abban igaza van a kormányfőnek, hogy a diákhitellel kapcsolatos adómódosításokat nem szavazta meg az MSZP, ugyanis azt a 2000. évi zárszámadás részeként terjesztették be. Mint emlékezetes, a zárszámadási törvényt a szocialisták és a szabaddemokraták elutasították, azzal érvelve, hogy a kormánytöbbség több olyan, a zárszámadással össze nem függő kérdést gyömöszölt az előterjesztésbe, amely számukra elfogadhatatlan volt. Egyebek között a Postabank 2,7 milliárdos, az MTV 1,4 milliárdos adósságának eltörlését.
  
  
  Folyt... ->

Aktív témák