Aktív témák

• #163 vilma27 tag

  2011-01-20 19:32:17 #163

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vilma27

  tag

  Az elmúlt napok igencsak lassan teltek el. A szó legszorosabb értelmében, annyi minden történt, hogy azt se tudtam megyek-e vagy épp állok és várok egy helyben. Kicsit sok is egyes dolgokból. Megváltozott az emberekhez való viszonyom is. Kicsit más stratégiával játszom, és majd meglátjuk "ki nevet a végén".

  Tehát heti összefoglalóban szerepel a tanárok megőrültek című fejezet, mindenki besokal a tanulástól és egymást húzzuk és a rossz hangulat egyik emberről a másikra száll aki újra továbbadja. A harmadik rész a diáknap és végül egy sokkolónak nem mondható de annál inkább rossz hír.

  Komolyan azzal senki nem ér el semmi, hogy irat és irat és megállás nélkül irat. Ez nem megoldás. Igaz, hogy szőrösszívűnek kell lenni, hisz jövőre végzősök lennénk vagy mik? De az hogy sorozatban adják a rosszabbnál - rosszabb jegyeket ez mire jó? Az Ofővel is van valami, én nem nagyon tudom mi, de valami rossz érzésem van, nehogy ez a dolog felgyorsítsa az eseményeket, amit senki nem akar.
  Ez az iskolás és még sok vele kapcsolatos ügy mindenki hangulatára rátelepszik és nem ereszti el a másikat sem és ez megy napról-napra egyik ember negativitása a másikra rámegy és az övé is és gyülemlik a "rossz". Jó, felkel nőni a feladathoz (fel kellene végre), de az a baj, hogy a legtöbb ember annyira nem problémamegoldó, így a másikra hárít mindent, mondván ő tudja és kész... Nah ez sem egy olyan hogy a megoldások kategóriájába lehetne sorolni. Ha valaki saját magára nem számíthat akkor könyörgöm kire? mégis kire? Nagyon feltudom húzni mostanában ezen a kérdésen magam. De ezt se értem miért, mert én nem tartozok ebbe a részbe. Amit én elvállalok az véghez is viszem és punkt.
  Diáknapról annyit, hogy hétfőn tesin "nem úgy jött ki a lépés" szó szerint, mivel kifordult a lábam a cipőből és keddre olyan fájdalmat éreztem a lábamban, mint még soha, ráadásul elől nem hátul, ("-.- eltört a sípcsontom-.-") igaz? XD a lényeg, nem volt senki bent, hogy helyettem tudjon menni röpizni, így bent maradtam. A másik ami még ide tartozik, hogy szombat-keddig összesen 6-7 órát aludtam, és minek köszönhető? természetesen a bogyóktól amiket belém nyomattak/nak de tegnap abba hagytam, mert a mostani gyógyszeremnek elolvastuk a mellékhatásait:
  fejfájás, émelygés, fáradékonyság, ingerültség, stb... Ezek és sok más hatás amik nekem megvoltak. De kedden 7re értem haza, zuhi, kaja és csucsi negyed9től reggel 6ig. Hát olyan finomat aludtam, igaz fáradt voltam továbbra is, de nagyon jólesett majd 10órát alukálni Sokat jelentett és rám is fért már. Napközben ahogy hazaérek, ennyit mint mostanában tanulok nem ismerek magamra. De komolyan 4-8ig szinte zsinórban. Hát fel kell nőni az érettségihez és a napi 3óra tanulást be kell tartani, ha leakarok érettségizni, -most németből. Jah és ráadásul jól érettségizni. Nem nagyon akarok eltérni a nővérem átlagától, mert elsőnek magamnak akarok bizonyítani, hogy tudok annyit mint a nővérem. Nagyon szép lett a bizije is és az érettségije is tavaly. Nekem a mostani félévi, kedden kaptuk ki és 4.64 lett. Hát a biosz 3as kicsit lehúzta de én örülök, hogy 4.5 felett van. Mindig így volt és így is lesz. A többi meg matek 4es, és a föci is 4es. A többi 5ös lett. Összességében örülök, de év végére a matek 5ös a pont miatt meg kell hogy legyen. És ha össze tudnám szedni bioszból magam, és most már érdekesebb témák jönnek, illetve érdekesebb mint eddig, abból is 4esre fel kell tornáznom magam.
  Azt se tudom hol járok és még miket akartam írni.
  Föci dogát kikaptuk ma. 1hete, hogy megírtuk, a tanárral olyan szemben ültem, hogy azt lesni kellett volna. De én nem tudtam puskázni. Ez kicsit vicces történet, mert "A"nak 5ös lett, nekem meg 4es. Ez nekem tökéletesen megfelel, nah ezt nem boncolgatom mert magamat hazudtolnám meg vele, úgyhogy hagyom is magamban lenyugodni és elfelejteni az egészet ami volt.
  Még vissza a diáknaphoz egy pillanatra.: "vártam, és vártam, de cseszett eljönni, de ha egyszer nem megmondom neki akkor...

  És a MA, mentem volna a szekrényhez, hogy behozzam a következő órára a cuccomat, de megállítottak. Nem is tudom, hogy jaahj B. Tehát Mondta, hogy ne menjek ki, mert mondani szeretne valamit az osztálynak. Nem nagyon tudtam, hogy mit és hogy szeretné, nem fordult meg a fejemben semmi extra...vártuk, hogy kimenjen a tanár, és belekezdett a mondókájába. Én az osztály felé álltam, hogy elmondja és mehessek ki. De amint belekezdett vége is lett, mert igazából 2-3 mondatot mondott az osztály felé, de az... nincs is ilyen smiley, ami ehhez illene. Egyszerre lefagytam és elsőre fel se fogtam. Elmegy? Mi? Elmegy? Igazából sok baj van vele, de kivel nem? velem is van éppen annyi, hanem több a osztály részéről. És mondta, hogy nem velünk a "híres" 12.Gimivel van baja, hanem az osztályban. De a következő órákban végiggondoltam és kicsit mi is hibásak vagyunk. Jó ő is, hisz nem nagyon tudja megvédeni magát, testileg annál inkább és ez egy döntés... De komolyan vissza a "hír" pillanatához. Most is itt ülök, és nem tudom mit írjak. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fog hiányozni, mert szerettem vele vitatkozni és a feszkót is jól levezettük egymáson, a tesiket egyenesen imádtam, tűzharc minden mennyiségben Azt se mondhatom, hogy nem ismerem. Mert neki is leír a szeméből, hogy milyen ember. És igazából, nem a jó a szép oldalát ismeri az osztály, amilyen ő valójában. Ebben az egész szituációban csak ezt az egyet sajnálom, hogy nem ismerhették meg a többiek azt az oldalát ami igazán Balázs. Mert tiszteletben kell tartani a döntését és mellé kell állni, ha ez az amit igazén szeretne akkor így kell elengedni. És bízni, hogy Ő jól döntött.
  mert ez jut eszembe:

  Bryan Adams - (Everything I Do) I Do It For You

  

Aktív témák