Hirdetés
- sziku69: Szólánc.
- Vízügy: árvíz, belvíz, aszály, stb.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Lenry: Melléképületblog - 4. rész - Kocsibeálló
- bacsis: Gyere el a 10. BRSZK-ra!
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- bacsis: Támogassááá', hogy ingyenesek maradhassúúúúnk!!!!
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
Új hozzászólás Aktív témák
-
oktatóx
csendes tag
[link]
Fel akartam dobni a topicot. Ez egy olyan jupiter méretű bolygó, a Pegasus csillagképben, amely 100 * közelebb kering a napjához, mint a Föld. 1800 Kelvin a felszíni hőmérséklet. A fogaskerék / angol automatikus szöveg felirattal könnyebb lehet követni a narrátorokat. -
twostein
újonc
Albert Einstein in 1920: ”We may say that according to the general theory of relativity space is endowed with physical qualities; in this sense, therefore, there exists an Aether. According to the general theory of relativity space without Aether is unthinkable; for in such space there not only would be no propagation of light, but also no possibility of existence for standards of space and time (measuring-rods and clocks), nor therefore any space-time intervals in the physical sense. But this Aether may not be thought of as endowed with the quality characteristic of ponderable media, as consisting of parts which may be tracked through time. The idea of motion may not be applied to it.
https://en.wikipedia.org/wiki/Aether_theories
Tehat igazam volt. Ennyit arrol ki hazudozik... -
dedpul
újonc
Az képen a már említett subkvark modell spin-reprezentációja látható. A két tipusú brane-hez eltérő spin-komponensek rendelhetőek.
Az eredő komponensek:
foton esetén 1 összetevők két dark-brane (2/3)
elektron 0.5 összetevők egy dark-brane (2/3) és egy light(1/3)
neutrinó 0.5 összetevők egy két light(1/3)
Az érdekesség az hogy a neutrínóra csak egy féle spin-állapot adódik. Ez pontosan megfelel a Standard Model-nek. (sárga vektor)
Az elektron spinre két állapot adódik. (zöld vektor) A másik állapot tükörszimmetrikusan jobboldalt lenne.
-
#1084
numbernine
újonc
m0kus
#1078
numbernine
újonc
A polarizer nem mindig jó ebben a formában.
Javítva//#define _COMPLEXNUMBER
enum{
prgst_noQWP,
prgst_QWPpresent,
prgst_ERASERpresent,
prgst_ERASERpresentClassic,
prgst_backwardcausality
};
// int prgstate=prgst_noQWP;
// int prgstate=prgst_QWPpresent;
// int prgstate=prgst_ERASERpresent;
// int prgstate=prgst_ERASERpresentClassic;
int prgstate=prgst_backwardcausality;
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window win;
GC gc;
double iradian=(M_PI/180.0);
void pixel(int x,int y,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawPoint(dpy, win, gc, x,y);
}
void line(int x1,int y1,int x2,int y2,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawLine(dpy, win, gc, x1,y1,x2,y2);
}
void initX11()
{
dpy = XOpenDisplay(0);
win = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 550, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, win, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, win);
gc = XCreateGC(dpy, win, 0, 0);
for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify) break; }
}
double sqr(double n) // x^2
{
return n*n;
}
double doublerand() //rand 0.0-1.0
{
return (double)(rand()%10000)/10000.0;
}
#ifdef _COMPLEXNUMBER
#define vec2d complex
struct complex
{
double real,img;
complex() {real=img=0;};
complex(double r,double i) {real=r;img=i;};
void set(double r,double i) {real=r;img=i;};
void set(complex c) {real=c.real;img=c.img;};
void conjugate() {img*=-1.0;}
complex operator +(complex c)
{
complex e;
e.real = this->real + c.real;
e.img = this->img + c.img;
return e;
}
complex operator -(complex c)
{
complex e;
e.real = this->real - c.real;
e.img = this->img - c.img;
return e;
}
complex operator *(complex c)
{
complex e;
e.real = this->real*c.real - this->img*c.img;
e.img = this->img*c.real + this->real*c.img;
return e;
}
complex operator /(complex c)
{
complex e;
double denominator=c.real*c.real + c.img*c.img;
e.real = (this->real * c.real + this->img * c.img)/denominator;
e.img = (this->img * c.real - this->real * c.img)/denominator;
return e;
}
complex operator *(double c)
{
complex e;
e.real = this->real*c;
e.img = this->img*c;
return e;
}
};
void add_amp(complex *v,double phase,double ax)
{
*v = *v + complex(sin(phase)*ax,cos(phase)*ax);
};
void add_polarizer2(complex *v,double phase)
{
complex pol;
add_amp(&pol,phase,1.0);
complex amp=(*v)*pol; amp.img=0; //v'=pol><pol|v>
*v = pol*amp;
};
double probability(complex c1,complex c2)
{
c1.conjugate();// <c1|
complex P=c1*c2; //<c1|c2>
return P.real;
}
void add_quarterwaveplatel2c(vec2d *v,double phase,double dist,double qwp_angle,double ax)
{
complex axis_fast,axis_slow,input_wave;
add_amp(&axis_fast,qwp_angle,1.0);
add_amp(&axis_slow,qwp_angle+90.0*iradian,1.0);
add_amp(&input_wave,phase,1.0);
complex amp_fast=axis_fast*input_wave; amp_fast.img=0;
complex amp_slow=axis_slow*input_wave; amp_slow.img=0;
amp_fast=amp_fast*complex(cos(dist)*ax,0.0);
amp_slow=amp_slow*complex(sin(dist)*ax,0.0);//-+90 phase shift
*v=*v+axis_fast*amp_fast + axis_slow*amp_slow;
};
#else //###########################################################################################
struct vec2d
{
double x,y;
vec2d() {x=0;y=0;}
vec2d operator *(double c)
{
vec2d u;
u.x=x*c;
u.y=y*c;
return u;
}
};
double dot(vec2d *v1,vec2d *v2)
{
return v1->x*v2->x + v1->y*v2->y;
}
void add_amp(vec2d *v,double phase,double ax)
{
v->x += sin(phase)*ax;
v->y += cos(phase)*ax;
};
void add_polarizer2(vec2d *v,double phase)
{
vec2d pol;
add_amp(&pol,phase,1.0);
double amp=dot(v,&pol); //v'=pol><pol|v>
v->x = pol.x*amp;
v->y = pol.y*amp;
};
double probability(vec2d v1,vec2d v2)
{
return dot(&v1,&v2);
}
//linear to circular
void add_quarterwaveplatel2c(vec2d *v,double phase,double dist,double qwp_angle,double ax)
{
vec2d axis_fast,axis_slow,input_wave;
add_amp(&axis_fast,qwp_angle,1.0);
add_amp(&axis_slow,qwp_angle+90.0*iradian,1.0);
add_amp(&input_wave,phase,1.0);
double amp_fast=dot(&axis_fast,&input_wave);
double amp_slow=dot(&axis_slow,&input_wave);
amp_fast=cos(dist)*amp_fast;
amp_slow=sin(dist)*amp_slow;//-+90 phase shift
v->x += (axis_fast.x*amp_fast + axis_slow.x*amp_slow)*ax;
v->y += (axis_fast.y*amp_fast + axis_slow.y*amp_slow)*ax;
}
#endif //###########################################################################################
int main()
{
initX11();
for(int i=100;i<500;i+=20) line(0,i,400,i,0x005500);
line(0,500,400,500,0x00aa00);
line(0,300,400,300,0x00aa00);
line(0,100,400,100,0x00aa00);
double eraser_angle=(-45.0*1.0)*iradian;//+-45
for(int ds_x=0;ds_x<200;ds_x++)//Ds position -+4mm
{
double P=0,Pds=0,Pdp=0;
double step=0.01;
for(double p=0;p<M_PI*2.0;p+=step)
{
vec2d amp_dp,amp_ds;
double photon_pol_a, photon_pol_b;
// if prgstate!=prgst_ERASERpresentClassic AND prgstate!=prgst_backwardcausality
photon_pol_a=0;// QM for BBO
photon_pol_b=0+M_PI/2;
if(rand()%100<50) { photon_pol_a=M_PI/2;photon_pol_b=0; }
if(prgstate==prgst_ERASERpresentClassic)
{
photon_pol_a=p;//classic
photon_pol_b=p+M_PI/2;
}
if(prgstate==prgst_backwardcausality)
{
photon_pol_a=eraser_angle;//source modified by Dp polarizer (eraser)
photon_pol_b=eraser_angle+M_PI/2;
if(rand()%100<50) { photon_pol_a=eraser_angle+M_PI/2;photon_pol_b=eraser_angle; }
}
double dphase1=M_PI*2*doublerand();
double ds_distance=1250.0-420.0;//mm 125-42 cm
double dp_distance=980.0; //98 cm
double wavelength=702.2e-6;//mm e-9m
double k=2.0*M_PI/wavelength;//wave number
double hole_dist=0.2;//0.2
double hole_wide=0.2;//0.2mm = 200 micrometer wide
double ds_pos=4.0*(double)(ds_x-100)/100.0;//+-4mm Ds position
int slit_wide=10;
for(int w=0;w<slit_wide;w++)
{
double hole1x=hole_dist/2.0 + hole_wide*(double)w/slit_wide;//hole A
double hole2x=-hole_dist/2.0 - hole_wide*(double)w/slit_wide;//hole B
double dist1=sqrt(sqr(ds_pos - hole1x) + sqr(ds_distance));
double dist2=sqrt(sqr(ds_pos - hole2x) + sqr(ds_distance));
if(prgstate==prgst_noQWP)
{
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,1.0);
add_amp(&_ds,photon_pol_b +dist1*k +dphase1,0.5);
add_amp(&_ds,photon_pol_b +dist2*k +dphase1,0.5);
}
else
//if(prgstate==prgst_QWPpresent || prgstate==prgst_ERASERpresent ||prgstate==prgst_backwardcausality || prgst_ERASERpresentClassic)
{
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,1.0);
add_quarterwaveplatel2c(&_ds,photon_pol_b, dist1*k +dphase1,-45.0*iradian,0.5);
add_quarterwaveplatel2c(&_ds,photon_pol_b, dist2*k +dphase1, 45.0*iradian,0.5);
}
}
double normalization_factor=1.0/(double)slit_wide;
amp_ds=amp_ds*normalization_factor;
amp_dp=amp_dp*normalization_factor;
if(prgstate==prgst_ERASERpresent || prgstate==prgst_backwardcausality ||prgst_ERASERpresentClassic)
add_polarizer2(&_dp,eraser_angle);// polarizer(eraser) before Dp
P+=probability(amp_dp,amp_dp)*probability(amp_ds,amp_ds)*step;
Pds+=probability(amp_ds,amp_ds)*step;
Pdp+=probability(amp_dp,amp_dp)*step;
}
P/=(M_PI*2.0); pixel(ds_x*2,501-P*400.0,0xffff00);//520
Pds/=(M_PI*2.0); pixel(ds_x*2,500-Pds*400.0,0xff0000);
Pdp/=(M_PI*2.0); pixel(ds_x*2,502-Pdp*400.0,0x00ff);
}
XFlush(dpy);
getchar();
return 0;
} -
#1083
gordonfreemN
addikt
gordonfreemN
addikt
Helló!
Tudtok-e segiteni?
Pár évvel ezelőtt láttam egy dokumentum filmet, amit netről szedtem le. Nem emlékszem már pontosan miről szólt, de a közepe vége fele beszélt egy középkoru kutató arról, hogy amikor létre jöttek az első csillagok, hogyan kezdett el távolodni tőlük a fény. Ábrázolták is, ahogyan gömb alakban terjedt tőlük a fény és két vagy több csillag esetén ez hogyan nézett ki. AQzt hiszem az volt a lényeg, hogy miért van pereme a látható univerzumnak. Ez a film cim kellene nekem, ha valaki esetleg felismerte volna.
-
#1082
steelchicken
újonc
steelchicken
újonc
" the team showed that the wave function must be real: "
http://www.newscientist.com/article/dn26893-wave-function-gets-real-in-quantum-experiment.html
-
#1081
steelchicken
újonc
steelchicken
újonc
http://physics.aps.org/story/v4/st5
-
#1080
steelchicken
újonc
steelchicken
újonc
http://physicsworld.com/cws/article/news/2013/nov/26/physicists-ask-photons-where-have-you-been
"Bizarre conclusion
The detected intensity did indeed oscillate at the frequency of this bypass mirror, but it also oscillated at the frequencies of the mirrors in the inner interferometer. It did not, however, oscillate at the frequencies of the mirrors directing light into or out of this inner interferometer. This leads to the bizarre conclusion that some photons received by the detector had passed through the inner inteferometer, but had never entered it and never left it.
The researchers believe that this validates an unconventional interpretation of quantum theory called the two-state vector formalism. It was first proposed in 1964 by Yakir Aharonov, Peter Bergmann and Joel Lebowitz. Here, the probability of finding a particle in a particular place is the product of two vectors: one evolving forwards in time from the source and one evolving backwards in time from the detector."
-
#1079
steelchicken
újonc
steelchicken
újonc
quantamagazine.org/20140827-quark-quartet-fuels-quantum-feud/
“The thing you call the ‘quark’ might have quark-antiquark pairs and glue and all the rest built into it,”"In a complicated setup that involved pairs of photons and hundreds of very accurate measurements, the team showed that the wave function must be real: not enough information could be gained about the polarisation of the photons to imply they were in particular states before measurement.
There are a few ways to save the epistemic view, the team says, but they invite other exotic interpretations. Killing the wave function could mean leaving open the door to many interacting worlds and retrocausality – the idea that things that happen in the future can influence the past."
www.newscientist.com/article/dn26893-wave-function-gets-real-in-quantum-experiment.htmlwww.youtube.com/watch?v=--BdgqH7pjI
Alain Aspect Speaks on John Wheeler's Delayed Choice Experiment
"Thus one decides the photon shall have come by one route or by both routes after it has already done its travel.""Within a naïve classical word view, quantum mechanics can even mimic an influence of future actions on past events," says Anton Zeilinger.
www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120423131902.htm -
m0kus
újonc
arxiv.org/pdf/quant-ph/0106078v1.pdf
[L:arxiv.org/pdf/quant-ph/0106078v1.pdf]arxiv.org/pdf/quant-ph/0106078v1.pdf[/L]arxiv.org/pdf/quant-ph/0106078v1.pdf
wigner.elte.hu/koltai/labor/parts/22qe.pdf
[L:wigner.elte.hu/koltai/labor/parts/22qe.pdf]wigner.elte.hu/koltai/labor/parts/22qe.pdf[/L]
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window win;
GC gc;
double radian=(180.0/M_PI);
void pixel(int x,int y,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawPoint(dpy, win, gc, x,y);
}
void line(int x1,int y1,int x2,int y2,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawLine(dpy, win, gc, x1,y1,x2,y2);
}
double sqr(double n) // x^2
{
return n*n;
}
double doublerand() //random szam 0.0-tol 1.0-ig
{
return (double)(rand()%10000)/10000.0;
}
struct vec2d
{
double x,y;
vec2d() {x=0;y=0;}
};
void add_amp(vec2d *v,double phase,double ax,double ay)
{
v->x += sin(phase)*ax;
v->y += cos(phase)*ay;
};
void add_polarizer(vec2d *v,double phase)
{
v->x *= sin(phase);
v->y *= cos(phase);
};
double dot(vec2d *v1,vec2d *v2)
{
return v1->x*v2->x + v1->y*v2->y;
}
void add_quarterwaveplate(vec2d *v,double phase,double dist,double qwp,double ax,double ay,double dphase)
{
vec2d axis_fast,axis_slow,input_wave;
add_amp(&axis_fast,qwp,1.0,1.0);
add_amp(&axis_slow,qwp+90.0/radian,1.0,1.0);
add_amp(&input_wave,phase,1.0,1.0);
double amp_fast=dot(&axis_fast,&input_wave);
double amp_slow=dot(&axis_slow,&input_wave);
amp_fast=cos(dist+dphase)*amp_fast;
amp_slow=sin(dist+dphase)*amp_slow;//-+90 phase shift
v->x += (axis_fast.x*amp_fast + axis_slow.x*amp_slow)*ax;
v->y += (axis_fast.y*amp_fast + axis_slow.y*amp_slow)*ay;
};
double probalbility(vec2d *v)
{
return (sqr(v->x) + sqr(v->y));
}
int main()
{
dpy = XOpenDisplay(0);
win = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 550, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, win, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, win);
gc = XCreateGC(dpy, win, 0, 0);
for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify) break; }
for(int x=0;x<400;x++)
{
pixel(x,500,0x008800);
pixel(x,300,0x008800);
pixel(x,100,0x008800);
}
for(int ds_x=0;ds_x<400;ds_x++)//Ds position -+4mm
{
int photon_counter=0;
int maxphoton=400;
int maxwide=10;
int qwplate_on=1;
int eraser_on=1;
double eraser_alpha=22.5/radian;
// double eraser_alpha=(-22.5)/radian;
// if(eraser_on) maxphoton*=4;//lathatosag
for(int p=0;p<maxphoton;p++)// max number of photon
{
double dphase=M_PI*2*doublerand();
#if 1
double photon_pol_a=M_PI*2*doublerand();
double photon_pol_b=photon_pol_a+M_PI/2;
#else
double photon_pol_a=0; //polarized lightsource
if(doublerand()>0.5) photon_pol_a=M_PI/2;
double photon_pol_b=photon_pol_a+M_PI/2;
if(doublerand()>0.5) photon_pol_b=photon_pol_a-M_PI/2;
#endif
double ds_distance=1250.0-420.0;//mm 125-42 cm
double dp_distance=980.0; //98 cm
double wavelength=702.2e-6;//mm e-9m
double k=2.0*M_PI/wavelength;
vec2d amp_dp,amp_ds;
if(eraser_on)
{
if(doublerand()>0.5)
{
photon_pol_a=eraser_alpha;//backwark causality
photon_pol_b=eraser_alpha+90.0/radian;
}
else
{
photon_pol_a=eraser_alpha+90.0/radian;
photon_pol_b=eraser_alpha;
}
}
double hole_dist=0.2;//0.2
double hole_wide=0.2;//200 micrometer wide
double ds_pos=4.0*(double)(ds_x-200)/200.0;//+-4mm Ds position
int side=rand()%2;
for(int w=0;w<maxwide;w++)//slit wide
{
double hole1x=hole_dist/2.0 + hole_wide*(double)w/maxwide;//hole
double hole2x=-hole_dist/2.0 - hole_wide*(double)w/maxwide;
double dist1=sqrt(sqr(ds_pos - hole1x) + sqr(ds_distance));
double dist2=sqrt(sqr(ds_pos - hole2x) + sqr(ds_distance));
if(qwplate_on)
{
if(side==0)
{
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_b , dist1*k,-45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_b , dist2*k, 45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
}
else
{
add_amp(&_dp,photon_pol_b ,0.5,0.5);
add_amp(&_dp,photon_pol_b ,0.5,0.5);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_a , dist1*k,-45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
add_quarterwaveplate(&_ds,photon_pol_a , dist2*k, 45.0/radian,0.5, 0.5,dphase);
}
}
else
{
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_amp(&_dp,photon_pol_a ,0.5,0.5);
add_amp(&_ds,photon_pol_b +dist1*k ,0.5,0.5);
add_amp(&_ds,photon_pol_b +dist2*k ,0.5,0.5);
}
}
if(eraser_on) add_polarizer(&_dp,eraser_alpha);// polarizer before Dp
amp_dp.x/=maxwide;//normalized
amp_dp.y/=maxwide;
amp_ds.x/=maxwide;
amp_ds.y/=maxwide;
if((probalbility(&_dp))>doublerand())
if((probalbility(&_ds))>doublerand())
photon_counter+=1;
}
pixel(ds_x,500-photon_counter,0xffff00);
}
/*
double dist1=0.0;
for(int p=0;p<1000;p++)//quarterwaveplate
{
vec2d amp_dp,amp_ds;
add_quarterwaveplate(&_ds,0.0/radian , dist1*M_PI/100.0,45.0/radian,0.5, 0.5);
line(200,200,200+200.0*amp_ds.x,200+200.0*amp_ds.y,0x00ff00);
dist1+=5.0;
XFlush(dpy);
getchar();
}
*/
XFlush(dpy);
getchar();
return 0;
} -
csimbe
csendes tag
válasz
neduddgi
#1073
üzenetére
Létezik-e egyáltalán a semmi? Nem tudhatom meg akkor sem, ha létezett, vagy létezni fog, mert akkor az sincs, aki tapasztalja, igazolja. Ezért csak hinni lehet benne. Úgy ahogy ezt Isten esetében is tesszük. Isten létezésére is vannak egész jó logikai érvek, de bizonyítani, vagy cáfolni a létezését még senkinek sem sikerült.
-
neduddgi
aktív tag
Érvelésed újabb problémát vet föl, tudnillik a A semmit csak hinni lehet, tapasztalni nem. kijelentés felveveti a kérdést, hogy létezik-e egyáltalán a semmi??? Ha ugyanis nem létezik, és a nem létezés tulajdonsága fennállhat a múltban és jövőben is, akkor a semmi még ha logikai kapcsolatba is hozható bizonyos állításokkal, ezen állítások bizonyítására rendkívül kétséges, hogy felhasználható.
-
csimbe
csendes tag
válasz
neduddgi
#1071
üzenetére
A semmit úgy tudom definiálni, hogy az a valami, axiómaszerű tagadása. A semmiben való hit, a teremtésben való hittel azonos, mivel az a valamit a semmiből eredezteti. A semmit csak hinni lehet, tapasztalni nem. A valamit, azonban hit nélkül is meg lehet tapasztalni. Az eredet kérdése az anyag eltüntetésével, a semmissé tétel „gyakorlati” megvalósulásával lesz megválaszolva. Azonban választ kapó szemtanuk, bizonyítást igazolók hiányában, csak hihetjük, hogy ez nem, vagy netán be fog következni. Létromboló tudásunk alkalmazása megszüntetheti ugyan a földi létünket, de az anyagi világot nem. Az Univerzum azonban gondoskodik helyettünk tudásgyarapító lényekről, akik majd szintén az eredetük után kutatnak.
-
neduddgi
aktív tag
Hát kérem szépen azzal a mondattal; hogy - Annak a metafizikai szubsztanciának, amit anyagnak nevezünk, a léte állandó, mert nem a semmiből keletkezett és nem válhat semmivé - máris vitatkoznék, mert egyelőre nem definiáltuk a "semmi"-t, és így nem használható fel semmilyen tétel kimondásakor, vagy bizonyításakor.
-
ruuna
újonc
Nem tudom, mit szamolok?
Hat nem hinnem
http://phys.org/news/2014-09-universe-hyper-dimensional-black-hole.html
http://phys.org/news/2014-09-universe-hyper-dimensional-black-hole.html -
neduddgi
aktív tag
Most jön a feltételezés, hogy az ősrobbanás egy különleges, idődimenzió-irányú fekete-lyukkal helyettesíthető. Ekkor a távolabbi testeknek nagyobb gravitációs vonzásuk lesz.
Figyelem! A dőlt betűs részt ne nekem szóló nickben cáfolja senki! Ez az 1049 -es hozzászólás idézete, amit magam részéről elég nagy hülyeségnek tartok, de azért megkérdezem a Feynmann féle komplex idősíkban mihez milyen Reimann sokaságbeli struktúrában tudja elképzelni az időbeli fekete lyukat? -
neduddgi
aktív tag
Kisfiam ne fedezd fel a spanyol viaszt!
Na szóval az üres vákumban nincs még senki;" Az üres vákum azért van dőlt betővel szedve, mert nem én találtam ki, hanem idéztem az 1037-es hozzászólásból, ami tele volt ezután önkényes következtetésekkel.Ha megnézted volna a többi bejegyzésemet, láthattad volna; üres vákum nem létezik, ugyanis a mit vákumnak nevezünk az nem üres. Téves az az elképzelés, hogy a tér üres színpadán létezik az anyag, a tér nem elválasztja, hanem összeköti az anyagi világot. -
pr3dy
újonc
Az örvények egyenlőre nagyon elvont modellben szerepelnek, maradjunk az egyszerűbb verziónál.
Ebben az esetben tudjuk, hogy a világ két bránból áll. A két brán megfelel a két szubkvark tipusnak. Ezek világvonalai láthatóak fentebb. Nos, nem csak 2 dimenziós lehet a megoldás, hanem több. Ekkor az ábrák csak téridő metszetei a folyamatnak.
A bránok érintkezési pontjai a részecskék, és hullámoznak olyan formában, hogy a kétkarú interferométerben képesek azonos fázisban hullámozni, ami miatt nincs érintkezési pontjuk. Ez eddig nem túl komplikált.
A nehezebb rész ott jön, hogy ez a hullámzás hogyan nézhet ki 4 dimenzióban, ha ennek a metszetei a fenti ábrák.
-
pr3dy
újonc
Ez a hozzászólás adott egy érdekes ötletet.
Ha tényleg két brán-világ hullámzik, és ezek érintkezési pontjai a részecskék, akkor a kétirányú interferométeres témában megoldást ad.
http://en.wikipedia.org/wiki/Mach%E2%80%93Zehnder_interferometer
Ugyanis ha az egyik ágban a bránok azonos fázisban hullámoznak, akkor soha nem lesz érintkezési pontjuk.(Méghogy a húrosok rosz úton haladnak...)
THX.
-
pr3dy
újonc
válasz
neduddgi
#1042
üzenetére
"Na szóval az üres vákumban nincs még senki;"
A legtöbb fizikus nem ezt állítja.
Empty Space is not Empty! (Lawrence Krauss)
www.youtube.com/watch?v=y4D6qY2c0Z8
www.youtube.com/watch?v=y4D6qY2c0Z8És ki az illető?
(Már ha nem ismerné valaki, akinek a fizika a hobbija és ide írogat, mert az sajnálatos lenne,.)http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_M._Krauss
http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_M._Krauss -
pr3dy
újonc
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/07/140729123803.htm
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/07/140729123803.htm
-
pr3dy
újonc
válasz
lukr3cia
#1030
üzenetére
Az ezzel az elmélettel a probléma, hogy 2 dimenziós.
De álljunk meg egy szószra.Do we live in a 2-D hologram? Experiment will test the nature of the universe
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/08/140826121052.htm
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/08/140826121052.htmAhogy Grace mondaná, hát nemtudom. xD
-
pr3dy
újonc
A program ellenben nem ezt számolja, hanem a Doppler mértékét, azaz a Hubble állandót.
d=qsqrt((1.0-2.0*g*mu/(c*c*ru))/(1.0-2.0*g*mu/(c*c*rs)));
Amivel számol, az érdekes, ugyanis ez a gravitációs Doppler egyenlete, ahol (ru) a megfigyelő távolsága a fekete-lyuk ereményhorizontjától, az (rs) pedig a gravitávió forrásának a távolsága.(ru) időirányú esetben megfelel a jelennek, (rs) pedig a távolabb levő fényforrás "időbeli" távolsága az eseményhorizonttól.
-
pr3dy
újonc
A fent felvázolt mechanizmus eredménye ez:
http://en.wikipedia.org/wiki/Galaxy_rotation_curve
http://en.wikipedia.org/wiki/Galaxy_rotation_curveA galaxis széle távolabbról kapja a gravitáviót, így nagyobb gravitáviót lát, mint a közelebbi részek.
-
pr3dy
újonc
Egyébként egyszerű logika is elvezet a fenti eredményhez.
Tudjuk, hogy az extrém nagy sebességű testek tömege nő. Ez egyenrangú azzal a tulajdonsággal, hogy az ideje (kivülről szemlélve) lassul.
De ismert az is, hogy a gravitációs térben levő testel ugyan ez történik. Az ideje ugyan így lelassul.
Mivel ez teljesen egyértékű a tömeg növekedésével, nyilvánvalóan a tömege nő. Ez egy rejtett de ismert tény, ugyanis az Einstein egyenletek nem lineárisak, és pont emiatt. Ahogy közelebb kerül egymáshoz két test, a tömegük(összenergiájuk) megnő, igy a keltett gravitációs hatás is nagyobb lesz. (a tömeg és az energia ekvivalens)Most jön a feltételezés, hogy az ősrobbanás egy különleges, idődimenzió-irányú fekete-lyukkal helyettesíthető. Ekkor a távolabbi testeknek nagyobb gravitációs vonzásuk lesz.
Hogy miért?
Mivel a gravitáció is fénysebességgel terjed, így a távolabbi test időben is távolabbról fejti ki a vonzást. Ez azt is jelenti, hogy az időfekete-lyukhoz közelebb van, ami miatt nagyobb gravitációs térben van.
És mint fentebb kiderült, ennek az a következménye, hogy nagyobb a gravitációs vonzereje. -
pr3dy
újonc
//g++ gmp.cpp -lgmp
//nagy pontossagu
//#define MPFNUMBERS
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <stdint.h>
#include <math.h>
#ifdef MPFNUMBERS
#include <gmp.h>
#include <gmpxx.h>
typedef mpf_class number;
number qsqrt(number n)
{
number a;
mpf_sqrt(a.__get_mp(),n.__get_mp());
return a;
}
void dump(const char *l,number v)
{
printf("%s %0.12e \n",l,v.get_d());
}
#else
typedef long double number;
number qsqrt(number n)
{
return sqrt(n);
}
void dump(const char *l,number v)
{
printf("%s %0.12Le \n",l,v);
}
#endif
int main()
{
#ifdef MPFNUMBERS
mpf_set_default_prec(512*16);
#endif
number c=2.997e8,g=6.67e-11,mu=1.8e53,
a,fe,mpc,v,d,rs,ru,r;
fe=c*3600.0*24.0*365.0;
mpc=fe*3.2617*1e6;//megaparsec
r=12.3e9*fe; //H: 7.211843202280e+04
// r=2e8*fe; //H: 6.930694384048e+04
// r=1.0*fe; //H: 6.926231335587e+04
v=72e3*r/mpc;
d=qsqrt(1.0-v/c)/qsqrt(1.0+v/c);
dump("d:",d);
ru=13.5e9*fe;
rs=ru-r;
d=qsqrt((1.0-2.0*g*mu/(c*c*ru))/(1.0-2.0*g*mu/(c*c*rs)));
dump("d:",d);
v=(c-c*d*d)/(d*d+1.0)*mpc/r;
dump("H:",v);
}
//http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble%27s_law
//http://en.wikipedia.org/wiki/Redshift -
neduddgi
aktív tag
válasz
lukr3cia
#1037
üzenetére
A kiindulópont az üres vákuum. Ezt jobbkezes neutrínók láthatatlan tengere tölti ki.
Na szóval az üres vákumban nincs még senki; -> senkinek nincs jobb keze.
Az alaphalmazt sem biztos, hogy csupán két kézen kell értelmezni, ez a szám lehet 3, ( tricepto kezű fizika, vagy akárhány) a mi kis csökevényes világunk persze csak kétkezes, és 3+1 dimenziós... Miért is??? Mert ez a legegyszerűbb alakzat, ami ha spontán kialakul, akkor már önnfentartóvaá válhat! Amit tudat-nak neveztél, nem más, mint információ. Az információnak; -> tudatnak teremtő ereje van. bizonyítás: Vegyük James Cameron elméjének információit, szándékait; és lám megvalósult az AVATAR 3 dimenziós film... Az univerzumok fejlődhetnek, és ez a bennük lévő intelligens lények által történhet; például az emberi intelligencia által, !!! hacsak az ember ki nem irtja önmagát, el nem pusztítja a fennmaradását biztosító ökoszisztémát, felbecsülhetetlen értékű genetikai értéket képviselő állatvilágot, faunát, stb...
Pedig a részecskék világvonalainak legértékesebb tulajdonsága pont ezek létrehozása volt. Egy Kréta kor beli Raptor és egy Nobel díjas tudós intelligenciájának különbsége alig különbözött a Raptor, és egy Kambrium korszak előtti egysejtű, pláne egy élettelen vegyi konglomerátum intelligenciájának különbségéhez képest. Szegény kis Dínók, én nagyon sajnálom őket, valójában pioneerok voltak, a Dínók voltak az áttörés az élettelen anyag + telljesen esetleges ösztönös életforma, illetve a céltudatos, az életben maradásért stratégiai tervekkel rendelkező életforma között. -
csimbe
csendes tag
válasz
lukr3cia
#1038
üzenetére
"Tehát az alapállapotú buborékok érintkezése jobbkezes neutrínókat hoznak létre.
Ha egy alapállapotú kvantumhab forgását megfordítjuk, akkor egy vírtuális U- antiU kvarkpárt hozunk létre.
Ha ezt felpörgetjük, akkor vírtuális elektron-pozitron pár lesz belőle.(a D antiD-hez csak meg kell fordítani a "forgási" irányt.)"Nekem az lenne a kérdésem, hogy (ki?-mi?) a forgásirány forgató és a felpörgető?
-
csutrotok
újonc
A relativitásról néhány gondolat.
Ha kimutatható lenne valamiféle torzulás, akkor dőlne a relativitás.
Sajnos sok olyan videó van a neten, ahol azt próbálták bemutatni, hogy mit látnánk egy fénysebességgel haladó űrhajóból.Sajnos ezek a videók mind hibásak, mert nem veszik figyelembe a kamera torzulását.
Sajnos ismerek egy fórumot, ahot ezt a téveszmét évekig terjesztették, mint "tudományt". -
lukr3cia
újonc
Tehát az alapállapotú buborékok érintkezése jobbkezes neutrínókat hoznak létre.
Ha egy alapállapotú kvantumhab forgását megfordítjuk, akkor egy vírtuális U- antiU kvarkpárt hozunk létre.
Ha ezt felpörgetjük, akkor vírtuális elektron-pozitron pár lesz belőle.(a D antiD-hez csak meg kell fordítani a "forgási" irányt.)Miért vírtuális? Mert az képek a téridőt ábrázolják. Egy vírtuális részecskepár pont így néz ki a téridőben, ha mindkét részecske fénysebességgel mozog.
A modellel jól szemléltethető, hogyan lesz a W bozonból elektron-neutrínó pár a béta-bomláskor.
Marad jó pár nyitott kérdés.
Kettő ezek közül.
Miért hullámként terjednek a részecskék?
Hogyan łrhatóak le a modellel a további részecske-generációk(családok)? -
lukr3cia
újonc
Nos, mik ezek az izék?
Részecskék világvonalai a téridőben.
A kiindulópont az üres vákuum. Ezt jobbkezes neutrínók láthatatlan tengere tölti ki.
Ez a háttér.Az is jól kivehető a képeken, hogy ezek a világvonalak két buborékszerű valaminek az érintkezése mentén jönnek létre. Ezek a valamik, (nevezzük kvantumhabnak) kétféle "forgási" állapotot vehetnek fel.
Ezzel a két állapottal felírható a Standard Modell első generációja. A leírás nem teljes, de megérthetjük, miért annyi a töltésük amennyi, és ami fontosabb, miért ennyi féle van belőlük.
-
lukr3cia
újonc
lastheory wordpress com
#include <stdio.h>
#include <string.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>Display *dpy;
Window win;
GC gc;typedef long double float1;
void uprinti(int x,int y,int n,int color)
{
char a[64];
sprintf(a,"%d",n);
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawString(dpy, win, gc,x,y,a,strlen(a));
}
void uprints(int x,int y,const char *a,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawString(dpy, win, gc,x,y,a,strlen(a));
}void point(int x,int y,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawPoint(dpy, win, gc, x,y);
}int main()
{
dpy = XOpenDisplay((0));
win = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 1200, 800, 0,0,0);XSelectInput(dpy, win, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, win);gc = XCreateGC(dpy, win, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);for(;
{ XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }{
long double c,lightyear,Mpc,a,r_universe,onez,v,rs,g,m,r_rec,r_src,d,q,alpha,c1,u;
g = 6.67428e-11;
c = 2.99792458e8;lightyear=3600.0*24.0*365.0*c;
Mpc=3.26e6*lightyear;
r_universe=13.45e9*lightyear;uprints(100,50,"Km/sec/Mpc",0xffff55);
uprints(1000,640,"1e9 lightyear",0xffff55);
for(int i=0;i<14;i+=1) uprinti(100+i*1000/13.45,620,i,0xffff55);float scale=10e-3;
for(int i=30;i<90;i+=10) uprinti(100,900-((1e3*i)*scale),i,0xffff55);for(int i=30;i<90;i+=10)
for(int x=100;x<1100;x++) point(x,900-((1e3*i)*scale),0xffff55);for(int i=0;i<200;i+=2)
{
m=pow(10.0,45.0+22.0*(float1)i/200.0); //mass of universe 1e45-1e67
/// printf("%.12Le \n",m);for(int x=0;x<1000;x++)
{
d=r_universe*(float1)x/1000.0;
// v=d*72600.0/Mpc; onez=1.0/(sqrtl(1.0+v/c)/sqrtl(1.0-v/c));
// printf("%.12Le \n",d/lightyear);rs=2.0*g*m/(c*c);
r_rec=rs+r_universe;
r_src=rs+r_universe-d;// alpha=atan(d/r_rec);
alpha=atan(d/r_universe);u=2.0*g*m/(r_src*c*c*4.0);
c1=c*(1.0-u)/((1.0+u)*(1.0+u)*(1.0+u));
v=c1*sin(alpha);onez=1.0/sqrtl((1.0-rs/r_rec) / (1.0-rs/r_src));
onez*=1.0/(sqrtl(1.0+v/c) / sqrtl(1.0-v/c));q=(1.0/onez)*(1.0/onez);
v=((q*c-c)/(1.0+q))/(d/Mpc);
point(100+x,900-(v*scale),0xffff00-i*256);
// printf("%.12Le \n",v);
}}
}XFlush(dpy);
getchar();return 0;
}
/*
onez=1/(sqrtl(1+v/c)/sqrtl(1-v/c))
sqrtl(1+v/c)/sqrtl(1-v/c)=1/onez
sqrtl((c+v)/c)/sqrtl((c-v)/c)=1/onez
((c+v)/c)/((c-v)/c)=(1/onez)(1/onez) q=(1/onez)(1/onez)
((c+v)/c)/((c-v)/c)=q
(c+v)/(c-v)=q
(c+v)=q(c-v)
c+v=qc-qv
v+qv=qc-c
v(1+q)=qc-c
v=(qc-c)/(1+q)*/
-
csimbe
csendes tag
Ha már a sebességről van szó, itt van egy kis agyalás a mozgásról.
Az általános relativitáselmélet szerint a tér tágulhat, zsugorodhat, bármiféle anyag jelenléte nélkül is. Az anyag jelenlétében viszont, meg is görbülhet. Ha a tér jellemző tulajdonsága a mozgás, akkor felmerül a nagy kérdés, hogy mitől mozog? Ha valami kelti, képezi a teret, az attól gyarapodik, vagyis kitágul. Ha zsugorodik, akkor valami fogyasztja, elnyeli a teret. Ezért a mozgást keltő térforrás és térnyelő valamik feltételezése logikusnak tűnik. Már csak azt kell feltételezni, hogy nem csak prototípus, azaz egy darab van belőlük. A már létező teret, meg tudja görbíteni maga körül az anyag. Ebből adódik a kérdés, hogy létezik e anyagnélküli térforrás és térnyelő, illetve térforrás és térnyelő nélkül is, az anyag?
Mivel az elfogadott elmélet szerint a tér és az idő egy végtelen sűrű és forró anyagkezdemény kitágulásával keletkezett, tételezzük fel, hogy a térforrás az anyagkezdeményben született meg, vagy már eleve benne volt. Ugyanez elmondható a térnyelőre is. Tehát akkor az anyag, ami energiává konvertálható, az elsődleges létező. Ezt támasztja alá a megmaradási tétel is. Vagyis a tér és az idő az, ami nem marad meg, illetve a térforrás inaktív állapota miatt megnyilvánulatlan, érzékelhetetlen. Ezért érzékelhetetlen a tér jellemző tulajdonsága a mozgás és vele az idő illúziója is.
A következő kérdés az, hogy miért passzívak, illetve aktívak az anyagban rejlő térforrások és térnyelők? Különös tekintettel arra, hogy nem csak egy-egy darabot feltételezünk belőlük.
Figyelembe véve az Univerzum terének gyorsuló tágulását, azt kell feltételezni, hogy ez idő tájt aszimmetrikus a térforrások és a térnyelők aktivitása a térforrás javára.
Az abszolút passzív, mozdulatlan anyagnak nincs érzékelhető hatása. Ha csak a helyzeti energiáját figyelembe nem vesszük. Ha az összes anyagról lévén szó, akkor ez csak a szingularitásban lévő helyzetét, energiaállapotát jelentheti. Illetve szóba jöhet még az, hogy csak a térnyelők vannak aktív állapotban és tér hiányában az anyag egy helyen összpontosul.
A térforrások aktivizálódása létrehozza a taszító hatást, a térnyelőké pedig a vonzó hatást. Egy szimmetrikusan aktív állapot, a van tér, nincs tér lüktető állapotot eredményezi az anyag számára. A kettő aszimmetrikusan váltakozó aktivitása képezi a téridő metrikáját, struktúráját, illetve a görbületét. Ez okozza az anyag térbeli sűrűségét és ritkaságát, homogenitását és lokalitását. Ez okozza a kaotikus és rendezett mozgását az anyag elemi részecskéinek, és a belőlük felépülő összetett anyagi struktúrával rendelkező entitások egymáshoz viszonyított mozgását. Az élőlények mozgását azonban nem csak a térnyelők és térforrások aktivitása, hanem az entitások szükségletei is befolyásolják. Ekkor lép színre az érzelem és az ösztön, mint mozgásaktivizáló tényező. Mondhatnánk azt is, hogy a kellő összetettséget és szervezettségi szintet elérő anyagban rejlő aktivizáló tényező, a létfenntartó ösztön. Ennek magasabb rendű megnyilvánulása a tudatosság, vagyis az előrelátó képesség, a tervezés. Ha létezik a tudatosságnak egy ennél is magasabb rendű formája, ami az anyagra jellemző mindennemű mozgásformát kialakító térforrások és térnyelők aktivitását is tervszerűen befolyásolni tudja, akkor választ kapunk arra, hogy mi kelti a teret, a taszítást a vonzást, a mozgást és annak érzékelőit. Mi kelti a létezés örömét és az elmúlás bánatát.
Ha az anyag=energia=tudat megfeleltethetők egymásnak, akkor a térnyelők kizárólagos aktivitása, vagyis a térnélküli állapot esetén azok egységet alkotnak. A térforrások véletlen, avagy a szűkség miatt tudatos aktivizálása létrehozza a sokaságot, vagyis a világmindenséget. -
neduddgi
aktív tag
válasz
oktatóx
#1021
üzenetére
Érdekes probléma, hogy hol is vannak a matematika határai.Lehet, hogy a matematika soha nem is lenne képes úgy leírni a valódi univerzumot, hogy ne maradjanak megválszolatlan kérdések?
Nem az a kérdés, hogy a fény hullám, vagy részecske,az csak a rossz fogalomrendszer problémája... -
w3mx
újonc
válasz
viharhozo
#1014
üzenetére
A kvantummechanika egy abszurd vilagot ir le. A vilagunkat.
A hurosokat komoly matematikai hatter vezeti. Mivel a kiserleti fizika kezdi elerni a hatarait, emiatt az egyetlen ut a tudomany szamara a matematika.Akinek ez nem tetszik, vissza maszhat a fara. Ahogy Feynman mondana, el lehet menni mashova.
Ez a vilag ilyen. Abszurd. -
w3mx
újonc
Szoval a tukor-univerzum.
Egyetlen fizikus sem veszi komolyan ezt a temat, mikozben Einstein elmelete is utal ennek letezesere, lasd Schwarzschild-megoldas.
De az is elhangzik az eloadason, hogy ez a felfogas valtozoban van. Az altrel es a kvantumfizika egyesitese a kvantum-gravitaciohoz vezet, ami a fekete-lyukak fizikajat probalja megerteni.
Ez jelenleg olyan szinten mukodokepes, hogy jol leirja a Hawking-sugarzast, ami egyfajta kvantum-effektus. Klasszikusan nem letezne.
Az esemeny-horizont a virtualis reszecske-part szeparalja, igy valos sugarzaskent jelenik meg szamunkra.
Ha kozelebbrol megnezzuk a folyamatot, igazabol nincs is ertelme a Hawking-sugarzasnak, ha nincs tukorvilag.
youtube.com:
Quantizing gravity, and why it is difficult by Leonard Susskind
Black holes? by Leonard Susskind
0:45:00The black-hole information paradox, complementarity, and firewalls by Leonard Susskind
0:33:00
0:56:00
1:15:00Nos, lehet mondani , hogy ez scifi.
De hat a valosag is az.
-
titan1um
csendes tag
válasz
titan1um
#1007
üzenetére
Nem irom le az egyenletet, mert lathatoan agresszivitast valt ki.
Szoval a Lorentz-fele nezopontbol felirhato, hogyan tortenik a Lorentz-kontrakcio. Es mindez a DeBroglie-hullamokkal, kvantum-hullamokkal.
A relativitas-Lorentz vita olyan, mint amikor egy hengerrol el akarjuk donteni, hogy ez most kor vagy negyzet.
Egyik sem.
Illetve bizonyos nezopontokbol mindketto. A kor egyenlete halalpontosan leirja a hengert az egyik iranybol.
Es attol, hogy a masik iranybol negyzetnek latszik, attol meg ervenyes ra a kor egyenlete.Ezert nem szabad eldobni semmilyen elmeletet.
Foleg Lorentz-et nem. -
titan1um
csendes tag
válasz
titan1um
#1008
üzenetére
Neha hallani, a hullamokkal nem kell torodni, azok csak segedletek.
Nos, mit is mondott Niels Bohr?
If quantum mechanics hasn't profoundly shocked you, you haven't understood it yet.http://www.brainyquote.com/quotes/authors/n/niels_bohr.html
Szoval aki szerint a hullamok mellekesek, az nem erti a problemat.
Nem a kvantumvilagot, mert azt senki. -
titan1um
csendes tag
-
titan1um
csendes tag
válasz
titan1um
#1006
üzenetére
http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
This completes the story of the development of the space-time view of quantum electrodynamics. I wonder if anything can be learned from it.
We are struck by the very large number of different physical viewpoints and widely different mathematical formulations that are all equivalent to one another.
Az index forumon leirtam, hogy ez a relativitasra is igaz. Az einsteini relativitas es a Lorentz-elmelet ugyanannak a dolognak a ket vetulete.
Nos amit irtam, az igaz, es ebben Feynman is egyetert velem. Az index forumot nem minositem, Amit muveltek, maga volt a minosites. -
#1004
neduddgi
aktív tag
dekoherencia
#937
neduddgi
aktív tag
válasz
dekoherencia
#937
üzenetére
Azért sztem az az univerzum, amelynek színpada 10 tér-, +(1 valós +1 képzetes) idő-dimenziós az időben előre, és 24 tér-, +(min(1 valós + 1 képzetes)) dimenziós az időben vissza, (esetleg a nemkommutatív térben), nem biztos, hogy ugyanazon az alapokon nyugszik, mint az említett; kétséget kizáróan nagy tudású, és mai napig is a modern fizika megteremtőőiként tisztelt elődök fizikája.
Túl a számunkra (számomra biztosan) alig kezelhető differenciálegyenleteken, úgy tűnik, h a számelméleti megfontolások lesznek azok, amik egyáltalán reményt hozhatnak a felvetett problémáknak, ha nem is megoldására, de legalább kezelésére.
1., Szerintem én itt nem állítottam, hogy Einsteinnél azt meg pláne nem, h Eisteinnel okosabb lennék.
2. Egyetlen megszólalásomben dem említettem meg a fotont, sem mint részecske, sem mint bármi egyéb.
3. Nem érzem, h bárkit ne tisztelnék eléggé, még a kedves blog olvasó kollégákat is tisztelem mind, például azzal is, h éketetes betűket használok...
-
neduddgi
aktív tag
Szerintem is ez így van, az IDŐ valójában állapaotváltozások összehasonlítása, speciel hétköznapi életben mondjuk egy karóra állapotváltozásai az uverzum többi állapotváltozásával, és ily módon ez a legsíkamlósabb dimenzió, bár még a tér dimenzióriól is kiderólhet, hogy egészen másmilyenek, mint amilyennek mi képzeljük. Sajna én már lassan ott tartok, hogy minden elképzelehető, és annak az ellenkezője is!
hogyan kapcsolódik a topic témájához? 
(/IMG)[/L]](http://cdn.rios.hu/dl/upc/2016-03/28/291135_nuilfzfrvai18i5g_pluto_2.jpg "[L:/dl/upc/2016-03/28/291135_svbkqqhwpzq27cat_pluto_1.jpg](IMG:/dl/upc/2016-03/28/291135_svbkqqhwpzq27cat_pluto_1.thumb.jpg)(/IMG)[/L]")
Az alaphalmazt sem biztos, hogy csupán két kézen kell értelmezni, ez a szám lehet 3, ( tricepto kezű fizika, vagy akárhány) a mi kis csökevényes világunk persze csak kétkezes, és 3+1 dimenziós... Miért is??? Mert ez a legegyszerűbb alakzat, ami ha spontán kialakul, akkor már önnfentartóvaá válhat! Amit tudat-nak neveztél, nem más, mint információ. Az információnak; -> tudatnak teremtő ereje van. bizonyítás: 
Ugyanis matematikánk felső határa, a húrelmélet alsó határa! 
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ! GAMER PC: Új i5-14400F (10 mag/16 szál) +RX 6800 16GB +16-32GB DDR4! GAR/SZÁMLA! 50 FÉLE HÁZ!
- Nagyon kedvező áron!Eladó Synology DS923+ Alza Gari 2027.10.23-ig
- Enermax Maxtytan 750W Titanium Moduláris Tápegység
- Cooler Master MWE Gold V2 1250W Moduláris Tápegység
- Thermalrigt 750W Gold PCIe 5.0 12VHPWR ATX 3.0 Tápegység
- AKCIÓ! ASUS PRIME Z390-P i5 8600K 16GB DDR4 512GB SSD RX 6600 8GB GDDR6 DEEPCOOL Matrexx55 630W
- Apple iPhone 13 Mini / 128GB / 88 % akkumulátor / 12hó Garancia
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5800X 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! Lenovo IS8XM LGA 1150 DDR3 alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Lejárt a gyártói garancia? Mi tovább támogatjuk az IT infrádat!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest