Akkor valójában csak többet foglalkozol vele, mint heti 2 órát, csak nem méred stopperral az időt. Biztos vagyok benne, ha vezetnéd egy táblázatba, mikor hány percet foglalkoztál a nyelvvel (15 perces angol nyelvű videó angol felirattal), öt perc podcast, VOA hírek, Duolingo, Anki stb. akkor biztos meglepődnél a hétvégén, mennyi is volt a ráfordított idő. A holtidőket próbáld meg kihasználni, ahogy mondtam. 5 perc, 10 perc 15 perc is számít. Én például míg a Sparban sorban állok a kasszánál, át tudom ismételni az aznapi Anki adagot, ahelyett, hogy a Facebookra gúvadnék.
Én imádom az e-bookot, mert a könyvolvasókba általában egynyelvű szótár van építve, és pikk-pakk, kikereshetem, amire kíváncsi vagyok. És az egész könyvtáram elfér a zsebemben. Van egy Kobo előfizetésem, hébe-hóba veszek rajta egy régi kedvenc könyvet és azt olvasom. Van fenn rajta Penguin Readers és Oxford Bookworms szintezett olvasmány is >>>ÍME<<<, és ha nagyon kell, audiobookot is találsz rajta. Szóval a Kobót melegen ajánlom.
VOA English, ha érdekelnek a hírek – ezen a weboldalon nyelvtanulók számára, leegyszerűsített nyelven prezentálják a világ híreit.
A testedzés példa azért nem jó, mert az igénybe vett izmoknak regenerálódási időre van szükség, a rövid idő alatt elvégzett intenzív munka miatt. A nyelvtanulás ezzel szemben nemhogy intenzív kell legyen, hanem ellenkezőleg: el is lehet aprózni, most belecsipegetsz öt percet, később tizenötöt és így tovább. Nem kell beülni egy negyvenöt perces órára és hallgatni egyvégtében a Present Perfect „szörnyűségeiről”.
Apropó! A kérdéseid indokoltak, de a tanár okkal kap tőlük sikítófrászt. Ez minden kezdőnél előfordul, hogy a saját anyanyelve logikáját keresi az idegen nyelvben (egyébként az anyanyelvünk sem logikus egy cseppet sem), miközben a cél az lenne, hogy az idegen nyelvet már elejétől fogva azon a nyelven tanuljuk. Angolt angolul. Mert közben elsajátítjuk a gondolkodásmódot is. Hidd el, a beginnereknek is vannak olyan nyelvi kurzusok, ahol annak ellenére, hogy az órát angolul tartják, megérti és az első pillanattól kezdve rá van kényszerítve, hogy angolul válaszoljon a tanár feltett kérdéseire. Csak az első pillanatban ijesztő. Felmerülhet a kérdés, hogy hogy értenéd meg a kérdést beginner szinten? Nos, a tanár azért tanár, hogy ezeket megoldja és meg is tudja. Csakis így érhetsz el sikerélményt. Ha mindenáron a magyar logikát keresed az angol nyelvben, az csak gátolni fog a jövőben. Fogadd el a tényt, hogy ők ezt így modják, és kész. Nem nagyon van például arra adekvát kifejezésük, hogy „Jó étvágyat!” Ők egyszerűen nem kívánnak jó étvágyat és kész. Ha külföldi közegben ez szokás, talán odavetik, hogy Enjoy your meal. – Élvezd az ételed, vagy csak annyit, hogy „Enjoy!” és kész. De ha külföldiként franciául „Bon appetite!”-et kívánsz nekik, azt megértik és viszonozzák is. 
Nekem nagyon hiányzott angolból a magyarul állandóan közbevetett „már” és „még”, amivel mi csak teleszemeteljük a mondatainkat. Náluk csak akkor szerepel a mondatban ez a szó, ha muszáj az időt meghatározni, ha muszáj arra reflektálni, hogy valami már megtörtént, vagy még nem történt meg. Náluk nincs olyan mondat, mint magyarul a „Ma már így... valami.” Meg a „hogy”. A magyar lépten-nyomon használa, az angol pedig nagyon mérsékelten és indokolt esetben. Estig lehetne sorolni a „logikátlan” példákat, de nincs értelme. Miért „leave me alone”, hogy „hagyjál békén”? Miért „let it go” az „engedd el”? Miért a „mind your own business” a „semmi közöd hozzá”? Miért az „apply yourself” a „szedd össze magad”? A rovar, szúnyog, medúza, miért „harap”, ahelyett, hogy csípne, mint magyarul? És ha már itt tartunk, magyarul miért „csíp” a méh, amikor a fullánkjával megszúr, és miért „csíp” a paprika, amikor az angolul „forró”? Magyarul van benne logika és rendszer? És miért van az, hogy a legtöbb igekötőnknek megvan az adekvát megfelelője, például be- ki- le- fel át- rá- ide- oda- szét- vissza-; de például nincs olyan, hogy össze- (például összetör – break apart; összenyom – squeeze; összever – beat up stb.) Vagy megsüt, megért, megold, megáld, megegyezik – ezek meg magyarizmusok. Ha a külföldi magyarul tanul, nem kérdőjelezi meg ezek létjgosultságát. Mi így mondjuk és így értjük meg (na tessék, már megint!). Miért van nálunk fordítva a birtokos szerkezet, a nevek sorrendje, a naptár és a névutók? A névutókat – mint a nevükből következik – mi a főnevek után biggyesztjük. Az asztal alatt, a fák fölött, a ház mellett. Ezek a fránya angolok meg fordítva: under the table, over the trees, by the house. Az idiómáknak meg ilyen kezdő szinten nem kell nagy figyelmet szentelni, amíg helyettesíthető mással. Nem szükséges közhelyekben beszélni. Én azon az állásponton vagyok, hogy próbáljuk meg a valódi gondolatainkat kifejezni (magyarul is!), mintsem elcsépelt, semmitmondó frázisokat ismételgetni. Tudom, mit jelent az „It's raining cats and dogs.” de még soha ki nem ejtettem a számon, ahogy magyarul se mondom, hogy „Esik, mintha dézsából öntenék.” Számomra a közhelyes beszéd mindig a pongyolaság jele. Amikor valaki egy egyedi helyzetet egy rohadtul elcsépelt frázissal reagálja le. Szóval én nem erőltetném őket még az elején, főleg ha nincs is sok időd egyéb fontosabb dolgokra.
A tolltartó náluk azon oknál fogva ceruzatartó, hogy ők a hétköznapi használatban jobban preferálják a ceruzát. Nem írnak tintával, csak maradandó dolgot. Nézd meg az angol-amerikai filmeket. Ceruzával írnak. Praktikus, mert ki lehet radírozni. Nálunk már általános iskola 2. osztályától kegyetlenül rászoktatnak a tollra-tintára, amit nem lehet javítani. Pedig nálunk is kapható radíros ceruza, de csak a művészek, rajzolók viszik.
Ezek a kultúrák közötti különbségek, amelyeket ismerni kell, mert ezek együttes ismeretével lehet igazán megérteni a gondolkodásukat és ezzel együtt a nyelvüket. Állítólag az eszkimóknak rendkívül széles a szókincsük ami a havat illeti, az angoloknak meg az esővel kapcsolatban. Igék, főnevek, amelyek magyarul nem léteznek.
Szóval: let them go!
[ Szerkesztve ]
A Prohardveren nem olvasok privátot! Csak topikban vagy a publikus e-mailemen adok tanácsot.
Saját kártyát még nem gyártottam hozzá, viszont "Gaál Ottó: Kreatív nyelvtanulás - Kezdő angol"-ját nagyon hasznosnak találom jelenleg.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Miközben írom ezt a szöveget megjelent egy kis ikonka), de semmi látványos nem történik, ha rákattintok:
Aztán elkeveredtem 
Mire az ember megtanul folyékonyan beszélni, a nyelvtanból is "ragad" rá annyi, hogy nem fog össze-vissza beszélni.![[link]](http://cdn.rios.hu/dl/upc/2018-10/08/227304_g291z7czjypugqio_kepkivagas_2.thumb.png "[link]")
