Keresés: - [Re:] [zed01:] A Linux. - LOGOUT Hozzászólások

Hirdetés

Legfrissebb anyagok

LOGOUT témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

IT café témák

GAMEPOD témák

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

#384 zed01 őstag Crystalheart #29

Új Válasz 2010-07-22 19:40:19 #384
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

zed01

őstag

válasz Crystalheart #29 üzenetére

Azokat a fizetett programozókat miből fizetik, ha egyszer nem fizetősek a Linuxok?
A linux kernelt többnyire azok a programozók fejlesztik, amelyek munkahelye erősen érdekelt abban hogy kernel minősége minél jobb legyen. Önmagában a Red Hat a felelős a linux kernel fejlesztésének 60 %-ért és ugye tudjuk a Red Hat fizetős linuxot árul, de tesz hozzá a Suse is és milyen meglepő a Suse is árul fizetős linuxot. Épp a múltkor olvasom hogy a mindenhol jelenlévő válság a Red Hat-ot egyáltalán nem érintette, az utóbbi években megtöbbszörözte a profitját.
De megmondom őszintén, én nem értem mi értelme fizetni a linuxért. Mi olyat lehet megcsinálni egy Red Hat-al, amit egy ingyenes stabil Debiannal nem lehet.
#43 zed01 őstag Crystalheart #31

Új Válasz 2009-11-07 21:07:55 #43
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

zed01

őstag

válasz Crystalheart #31 üzenetére

(Legjobb volt a suliban az a gyerek, aki határozottan MS-ellenesnek tartotta magát, mert hogy lehúzza az embereket, de egyúttal megszállott WoW-előfizető is volt.)
Akkor neki éppen a legjobb megoldás lenne valamelyik linux disztrib, ugyanis a WoW kifogástalanul fut az ingyenes wine-n, pont úgy mintha windowson futtatnád.
#39 dabadab titán Crystalheart #31

Új Válasz 2009-11-07 00:43:59 #39
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

dabadab

titán

válasz Crystalheart #31 üzenetére

"Ennek ellenére az nyugaton jól elkapták a gyeplőt ezen a téren..."
Nem nagyon érted, hogy miről van szó, igaz?... Hogy jönnek a kommunisták az IBM-hez meg a Nokiához?...
Dobozos programokból egyedül kb. a Microsoft lett nagy cég, a többi, témában érdekelt vállalkozás elég kicsi (a játékok némileg más téma, mert ott a nagy pénzek nem magában a programozásban vannak, hanem a tartalomkészítésben). A programozók kb. 80%-a olyan projekteken dolgozik, amiket egyszerűen nem tudsz megvenni, mert nem árulják: in-house development, firmware/embedded, komplett solutionök részei.
Tényleg hihetetlenül nem vagy képben, nem érted a mechanizmusokat, és éppen ezért elég vicces elképzeléseid vannak, kb olyan szinten, mintha a vizilovak kopoltyújáról értekeznél.
#38 zed01 őstag Crystalheart #34

Új Válasz 2009-11-07 00:14:15 #38
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

zed01

őstag

válasz Crystalheart #34 üzenetére

Bár az is tény, hogy a Linux piaca egyelőre nem jelent komoly veszélyt a fizetős programokéra, olyan kicsi az elterjedtsége.
A kis hardverű netbookok piacán már több mint 30 %-os a GNU/Linux elterjedtsége és folyamatosan növekszik. Vannak kifejezetten netbookokra írt linux disztribúciók.
#36 dabadab titán Crystalheart #31

Új Válasz 2009-11-06 23:17:43 #36
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

dabadab

titán

válasz Crystalheart #31 üzenetére

"Tehát a Linuxok is tisztán hobbiprojektek, csak éppen mellette főállásban is programoznak."
Nem.
Vannak olyan emberek, akiket azert fizet az IBM, a Siemens, a Microsoft(!), a Nokia meg isten tudja, hogy kik meg, hogy nyilt forrasu szoftvereket fejlesszenek, tobbek kozt a Linux kernel adott reszeit.
A Nokia mobilkommunikacios cuccokat akar eladni, az IBM mainframe-eket meg "solutionoket", a Microsoft meg fene tudja, hogy eppen miben santikal, de mindenesetre mind ugy gondoljak, hogy ezt elo tudjak mozditani azzal, hogy nyilt forrasu programokat fejlesztenek. Nem kell mindennek kozvetlenul hasznot hajtania, pl. sem a marketingreszletuk, sem a takaritonok nem fognak soha bevetelt produkalni, de nem is ezert tartjak oket.
#32 zed01 őstag Crystalheart #31

Új Válasz 2009-11-06 21:43:36 #32
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

zed01

őstag

válasz Crystalheart #31 üzenetére

Tehát a Linuxok is tisztán hobbiprojektek, csak éppen mellette főállásban is programoznak
Van egy ember, egy Dél-Afrikai milliárdosról Mark Richard Shuttleworth-ról van szó, aki megalapította a Canonical céget, ami az Ubuntu fejlesztője. Nos. Ő önti a dollár milliókat az Ubuntu projectbe és tudja sosem fog visszajönni a pénze, és csak azért csinálja ezt mert imádja a GNU/Linuxot. Az Ubuntut fizetett programozók csinálják. Vagy például a szintén ingyenes Fedorát a Red Hat szponzorálja.
Persze van arra is példa amit írtál, ez pl. a Debian, amit hobbi programozók ezrei, tízezrei csinálnak. Az a furcsa helyzet állt elő ezzel a disztribbel kapcsolatban hogy tulajdonképp még gazdája sincs, amikor a közösség úgy dönt hogy kiadják a stabil verziót, akkor kiadják és ütemterve sincs a kiadásnak, akkor adják ki amikor elkészül.
#30 dabadab titán Crystalheart #29

Új Válasz 2009-11-06 19:42:10 #30
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

dabadab

titán

válasz Crystalheart #29 üzenetére

"Azokat a fizetett programozókat miből fizetik, ha egyszer nem fizetősek a Linuxok?"
Látod, az ilyesmit azelőtt kellene megtudni, mielőtt határozottan megmondod, hogy mi a frankó A szoftver, mint önálló termék, viszonylag új koncepció és csak a programozó kis része dolgozik ilyenek fejlesztésén. Az esetek nagyobb részében a programok amolyan "alkatrész" szerepben vagy értéknövelő tényezőként szerepelnek.
Egyébként, csak hogy vmennyire képbe hozzam a dolgokat: a magyarországi programozó munkahelyek (legalábbis pár éve, amikor képben voltam) nagy részét a Siemens különböző leányvállalatai, a Nokia meg az Ericcson adta, és egyik sem a dobozos szoftver bizniszben utazott.
#17 zed01 őstag Crystalheart #7

Új Válasz 2009-11-06 03:37:37 #17
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

zed01

őstag

válasz Crystalheart #7 üzenetére

Egyébként nem támogatom a nem fizetős dolgokat.
Azért nem semmi, ha valaki már odáig jut hogy követelje a bebörtönzését, legalábbis az operációs rendszerek és a szoftverek terén:
A számítógépek az ötvenes években kezdtek elérhetővé válni a kutatók számára, és egészen a nyolcvanas évekig elzárva maradtak a tömegek elől. Ekkoriban a kutatók közösen használtak egyegy gépet, és mindent megosztottak egymással. Az egyes intézetekben dolgozók pedig gyakran adták át egymásnak a fejlesztéseiket, így akkoriban az informatika fejlődése nagyon hasonló volt ahhoz, ahogy ma a nyílt forráskódú modell működik – azonban ekkoriban ezt még senki sem hívta így.
A szabad szoftver mozgalom szellemi atyja és megalapítója, Richard M. Stallman 1971ben kezdett el dolgozni a legendás amerikai tudományos egyetemnél, a MIT-nél Stallman a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó részlegnél dolgozott, ahol a kor egy legendás számítógépét, a PDP10est használta. A gépen egy ITS (the Incompatible Timesharing System – Inkompatibilis időosztásos rendszer) nevű operációs rendszer futott. Stallman egyike volt azoknak a programozók, akik a rendszer továbbfejlesztésén dolgoztak.
A nagy számítógépek köré tömörülő közösség azonban a nyolcvanas évek elejére összeomlott. A Digital befejezte a PDP10es fejlesztését, és az intézetnek új gépek után kellett néznie. A kor modern gépei, mint a VAX vagy a 68020as saját operációs rendszerrel rendelkeztek, azonban ezek nem voltak szabadok – már ahhoz is alá kellett írni egy titoktartási szerződést, hogy egyáltalán egy futtatható másolatot kapjanak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy tilos segíteni a másiknak. Megtiltották a közösségek együttműködését, az új szabály pedig így hangzott: „Ha segítesz másoknak, kalóz vagy. Ha bármilyen módosításra lenne szükséged, könyörögj nekünk, hogy csináljuk meg.”
A fejlesztők jelentős része beállt a sorba, és elfogadta az új játékszabályokat. A korábban élő, aktív közösségeket szétverték. Richard Stallman számára ez komoly morális dilemmát jelentett. Számára egy ilyen szerződés elfogadhatatlan volt. Felmerült benne, hogy elhagyja az informatika területét, azonban ez azt jelentette volna, hogy veszni hagyja a tudását. Ezért tovább gondolkodott. A kérdés az volt, hogy tudna-e olyan programot írni, ami újraélesztené a korábbi közösségeket.
A válasz kézenfekvő volt: operációs rendszert kell fejleszteni. Ez a legfontosabb szoftver ahhoz, hogy el tudjunk kezdeni használni egy számítógépet, és ez az, amire minden más is építkezhet. Stallman 1984ben elhagyta a MITt, hogy az új projekt jogilag teljesen független legyen az intézménytől, és munkához látott. Így született meg a GNU projekt. A szabad szoftver születése
jelentése (GNU's not Unix – a GNU nem Unix). Winston professzor, a MIT mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának vezetője megengedte ugyanakkor Stallmannek, hogy továbbra is használja az egyetem infrastruktúráját. Stallman ekkor fogalmazta meg a szabad szoftverek alapelveit:
A program szabadon használható, bármilyen célra.
•
A programot mindenki szabadon módosíthatja, igényei szerint.
•
Hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, a forráskódhoz
biztosítani kell a hozzáférést.
A programot bárki továbbadhatja, akár ingyen, akár pénzért.
•
A program módosított verziói szintén szabadon terjeszthetők, hogy
•
a közösség is részesülhessen a fejlesztésekből.
A megfogalmazott elveket azonban jogilag is értelmezhető formába kellett önteni: így született meg a GPL (General Public License), vagyis az általános nyílt licenc, amit ma a legtöbb nyílt forráskódú program használ. A licenc garantálja a fenti elvek sértetlenségét, és egy biztonsági kitétel is belekerült. Ez kimondja, hogy a módosított programnak továbbra is GPL licenc alatt kell maradnia, ha pedig valaki ilyen kódot épít a saját alkalmazásába (legyen akár az csak pár sornyi), akkor a teljes forráskódot ki kell adnia, a GPL licenc feltételeinek megfelelően. Ez biztosítja, hogy senki ne tehesse meg azt, hogy egy nyílt forráskódú programot továbbfejleszt, majd bezárja a kódot, így visszatartva a fejlesztéseit a közösségtől.
Ekkor kezdődött meg a ma is ismert első szabad szoftverek fejlesztése, mint amilyen például a GCC fordító (ami ma is szinte minden nyílt forráskódú program alapja), vagy a GNU Emacs. A legfontosabb szabad szoftvereket támogató alapítvány, az FSF (Free Software Foundation)5 1985ben alakult meg. 1987ben megszületett a Bash shell, vagyis az a szöveges terminál, amit jól ismerhetünk a Linuxból. A fejlesztés jól haladt, és 1991re szinte minden alapvető fontosságú elem elkészült. Már csak egyvalami hiányzott – egy kernel, vagyis rendszermag.
Ekkoriban kezdett egy finn egyetemista egy saját projekten dolgozni – ő volt Linus Torvalds, a Linux kernel atyja. Linus 1991. augusztus 25én az alábbi levelet küldte a Minix levelezőlistájára:
„Üdvözletem minden minix felhasználónakEgy (szabad) operációs rendszeren dolgozom (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és professzionális, mint mondjuk a gnu) a 386/486 AT kompatibilis gépekre. Áprilisban kezdtem dolgozni rajta, és most már kezd szépen alakulni. Örülnék, ha visszajeleznének azok, akik szeretik vagy utálják a minixet, mivel az én operációs rendszerem arra emlékeztet valamennyire (hasonló felépítésű fájlrendszer (praktikus okokból) többek között)."
Vagyis adott volt egy kernel, alkalmazások nélkül, és egy alkalmazásgyűjtemény, kernel nélkül. Hamarosan a GNU projekt és a Linux egymásra talált, és megszületett a GNU/Linux. Az első Linux disztribúciókra sem kellett sokat várni: 1992 közepén jelent meg az SLS, vagyis a Softlanding Linux System, amely már tartalmazta a Linux kernelt és az alapvető eszközöket, köztük egy TCP/IP stacket és az X Window grafikai rendszert. A Debiant pedig 1993. augusztus 16-án jelentették be.
A többi már történelem.
Forrás:
toros: Az Ubuntu világa.