Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- GoodSpeed: Miért úszta meg Albert Speer? (Reagálás a Telex cikkére)
- sidi: 386-os Chicony gázplazma laptop memóriabővítése
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- sziku69: Szólánc.
- Pitterix: Gyógytorna
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
urandom0
#209
üzenetére
De nem csak te létezel a földön, és nem csak a te használati eseted létezik, van még rajtad kívül pár millió Linux user, egészen eltérő elvárásokkal.
Ezt már én is akartam írni neki.
Szóval akkor ez a Debian is úgy biztonságos, hogy közösen elhisszük, hogy az... Testinget meg tényleg nem kéne használni, mert a biztonsági frissítések oda kerülnek be utoljára, ami több napos csúszás is lehet.
-
A Linux 4% asztali reszesedese pont jo
Dehogy jó. Pont azért nem portolnak rá egy csomó szoftvert, mert nincs felhasználóbázis, plusz a hatmilliófelé húzó közösségnek sem lehet semmit értelmesen legyártani.
Tele van mindenfele csillogo-villogo kutyuvel, ami elvonjak a figyelmet
KDE Flashback...
Mindezek tetejebe egy update lassu
Ezt adom! Én a Windows 10 frissítéseit nem győzöm kivárni. Már tikkelek, ha frissíteni akar valamit..
Meg nagyobb baj, hogy az alkalmazasok egy resze is a magaeva tette ezt a filozofiat, pl. egy Symantec Endpoint scan-t elinditani parancssorbol olyan korulmenyes, amivel nagyjabol a DOS korszakban talalkoztam utoljara.
Látod, ehhez nem értek, én csak egy mezei asztali user vagyok, aki nem akar (újabb) Windows verzióra váltani (pedig tudnék, mert 100% jogtiszta licenszem van), de a Recall és hasonló takony szolgáltatások miatt nem vagyok rá hajlandó váltani. Nekem ez már sok. És itt jön a nagy frusztráció, hogy van a Mac (felejtsük el), van a ChromeOS (felejtsük el), meg van a Linux, ami jó lenne, de az sem az igazi, mert az asztali Linuxokkal is millióegy probléma van. A BSD meg egy tökönszúrás.
-
válasz
urandom0
#188
üzenetére
Mióta van Systemd azóta meg főleg, bár ezt sem tudta még senki értelmesen nekem elmagyarázni, hogy miért baj a Systemd meg, hogy miért kellene Poetteringet lecsukatni. Csak megy a hümmögés meg a mellébeszélés meg a semmivel alá nem támasztott gyűlöletbeszéd.
Szokásos Linuxos hozzáállás, még a saját fajtánkat is utáljuk. -
Nem gondolod, hogy ennél azért már tovább jár a történet? 2024-et írunk, nem 1984-et. Haladni kéne a korral.
A windows meg egy rémálom, fusson ámokot máshol.
Elnézve az Linux ~4% körüli asztali részesedését, amit 30 (!) év alatt össze tudott hozni... hát annyira nagyon nem rémálom a Windows hozzá képest. Pont ezaz, hogy a Linuxot kellene versenyképessé tenni. -
válasz
urandom0
#185
üzenetére
Így van, amit tudok, azt igyekszem saját repókból megoldani, de vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen máshogy nem tudok... Törekszem erre a... nem is tudom hogyan nevezzem, talán izoláltságra? Lásd Android. Szerintem az egy ilyen szempontból teljesen jól használható rendszer. Annál tökéletesen működik az elszigeteltség, viszont ott már eleve akkora a kínálat, hogy sose fogy el és igen gyorsan elérhető minden a Play Áruházból, nincs szükség arra, hogy bármit is külső APK-ból telepítsek.
Ennek ellenére Debianon és Minten is számomra elkerülhetetlen. -
válasz
urandom0
#181
üzenetére
Viszont a gyakorlatban alig van olyan ember, aki csak a repó által biztosított csomagokat használja. Ha valaki töltött le valaha az életben egy Gnome kiterjesztést, egy KDE témát, egy akármilyen .sh fájlt, egy scriptet a Gimphez, bármilyen Python vagy NodeJS modult... akkor ő már eleve veszélynek tette ki magát. De akár egy szimpla böngésző-kiegészítő is lehet veszélyes.
Gnome kiterjesztések böngésző kiegészítőjét felraktam Firefoxra, aztán rájöttem, hogy talán mégse kéne. Végül szerencsére Debianon meg is találtam a szükséges Gnome kiterjesztéseket, benne vannak a Bookworm repójában. Szuper. Ennek ellenére kénytelen vagyok külső szoftvereket használni (igen, kénytelen). Lemezképek kiírásához nekem a Balena ETCHER vált be a legjobban, ezt a gyártó honlapjáról lehet csak letölteni. Az Epson fotószkenneremnek szintén nincs közösségi Linuxos drivere, egyedül az Epson honlapjáról letölthető csomagokkal képes működni. Lemezsebesség mérésére a KdiskMarkot Githubról lehet letölteni (AppImage). Videókártya benchmarkhoz a Superposition az Unigine honlapjáról tölthető le.
-
El se kezd, mert nem olvasom el, gondolom a szokásos flémelésed, valakibe megint bele kell kötni.
Mi volt tartalmilag ekkora probléma azzal, amit urandom0 itt előadott? Teljesen jól megírta a cikket és a tőle telhetőeket mind beletette a kérdések megválaszolásába is, ennek ellenére megy az acsarkodás, mert ezt én már nem hívnám szakmai diskurzusnak.
Ez a baj a Linux világgal, hogy már egymást is b*sztatjátok, nem csak a Windows usereket (ÉS ŐKET SEM SZABADNA!).
-
válasz
urandom0
#156
üzenetére
Vagány munkahely lehet. Ipari robotot azt láttam már, de az olyan értelemben messze van az ilyen robotoktól, hogy annak nincs "önálló" intelligenciája, hanem be van programozva neki pár darab minta, ami alapján dolgozni kell és azt csinálja 0-24 óráig szinte felügyelet nélkül.Szerk.: egyébként milyen funkciót lát el ez a kis robot? Publikus-e?
-
válasz
urandom0
#152
üzenetére
Ja igen, ez a
dependency hell
meg hasonló történetek, hogy úgy kell összelegózni mindent, hogy egymással is biztosan működjenek meg az egyéb függőségek is. Totál tudatlan vagyok ehhez, csak el tudom képzelni, hogy mekkora cumi ez a fejlesztőknek.nem biztonsági ellenőrzések.
Milyen egy biztonsági ellenőrzés egyébként? -
válasz
urandom0
#148
üzenetére
ChatGPT-t megkérdeztem, szerinte (tételezzük fel, hogy nagy vonalakban igaz az, amit ír):
A Debian fejlesztői csapata alapos tesztelési folyamatokat alkalmaz a csomagok stabilitásának és megbízhatóságának biztosítása érdekében, mielőtt azok bekerülnének a Stable kiadásba. Az alábbiakban bemutatom a főbb lépéseket, amelyek során a csomagokat tesztelik a Debianban.1. Új csomagok és frissítések beérkezése a "Unstable" tárolóba (sid)
Minden új csomag vagy csomagfrissítés először a Unstable tárolóba kerül. Ez az a hely, ahol az új verziókat először elérhetik a fejlesztők és a tesztelők. A Unstable tárolóba kerülés előtt a csomagok a fejlesztők által lokálisan vagy a saját környezetükben tesztelhetők. A csomagokban található hibák és problémák a Unstable tárolóban való megjelenés után is gyorsan kerülhetnek javításra, mivel az ezen a szinten lévő csomagok nem garantáltan stabilak.
2. Automatikus tesztelés és integrációs tesztek
A csomagokat gyakran automatizált tesztekkel is ellenőrzik, például az autopkgtest segítségével, amely a csomagok telepítését és működését teszteli. A csomagok integrációs tesztelése során az automatikus tesztelő rendszerek ellenőrzik, hogy a csomagok megfelelően működnek-e más csomagokkal együtt, és nem okoznak-e hibákat a rendszer működésében.
3. A "Testing" tárolóba való áthelyezés
Miután egy csomag sikeresen megállja a helyét a Unstable tárolóban, és némi idő elteltével nem történt benne kritikus hiba, akkor az automatikusan átkerül a Testing tárolóba, ahol további tesztelés és felügyelet alatt áll. A csomagok a Testing tárolóba kerülésük után is folytatódó tesztelésnek vannak kitéve. Itt a Debian tesztelői és a közösség által jelentett hibák alapján még mindig történhetnek változtatások.
4. Tesztelők és közösségi visszajelzések
A Testing tárolóban található csomagok nagy része közvetlenül a Debian közösségi tagjainak és tesztelőinek a visszajelzései alapján kerül módosításra. A Debian közösségében aktívan dolgozó tesztelők és felhasználók, akik saját rendszereiken próbálják ki a csomagokat, segítenek az esetleges hibák és inkompatibilitások felfedezésében.
5. A csomagok átvétele a "Stable" kiadásba
Ahhoz, hogy egy csomag végül bekerüljön a Stable kiadásba, több kritériumnak kell megfelelnie: A csomagnak hosszú ideig (általában legalább 1 hónapig) a Testing tárolóban kell maradnia, hogy biztosítsák a stabil működését. Néhány csomagnál szükség van a biztonsági frissítésekre, és a csomagnak meg kell felelnie a Debian biztonsági irányelveinek. A csomagnak nem lehetnek kritikus hibái, és kompatibilisnek kell lennie a Debian stabil kiadási követelményeivel. Ha minden feltétel teljesül, a csomag átvételre kerül a Stable tárolóba, ahol már garantáltan stabil és megbízható.
6. Debian kiadások és az LTS (Long Term Support)
Miután egy Debian verzió eléri a Stable státuszt, a csomagok még hosszú ideig karbantartás alatt állnak, és biztonsági frissítéseket kapnak. Ha egy csomag később egy új Debian kiadásban is bekerül, az egy újabb tesztelési cikluson megy keresztül a következő kiadás előtt.
7. PPA (Personal Package Archives) és egyéb nem hivatalos források
A Debian fejlesztői és csomagkarbantartók a hivatalos tárolókon kívül más forrásokból is tesztelhetik a csomagokat, például PPA-k vagy más külső tárolók használatával. Az ilyen csomagok nem részei a hivatalos Debian tárolóknak, de segíthetnek a tesztelési folyamatokban, és a közösségi visszajelzések is fontos szerepet játszanak.
Összességében a Debian csomagok tesztelési folyamata egy folyamatos, iteratív eljárás, amely a Unstable tárolóban kezdődik, és fokozatosan halad előre a Stable kiadás felé, minden lépésnél biztosítva a stabilitást és a megbízhatóságot.
-
-
-
ahelyett, hogy csinálnának egy friss kodekpakkot és azt terjesztenék?
Ezt Te látod jobban, én egy igencsak friss Linux felhasználó vagyok. Nekem a legelső Linux a Focal Fossa volt (Ubuntu 22.04 LTS). Azt is a Covidnak köszönhetem, különben sose kezdek el foglalkozni vele.
Elérhető egyébként az Enterprise rendszerekre is a kodek csomag, de ahhoz külső repókat kell hozzáadni a rendszerhez. Én ezeket nem szeretem, mert tartok attól, hogy ilyen-olyan ütközéseket fognak csinálni a rendszeremben alapból jelen lévő csomagokkal és az OpenSUSE-nál már volt is ebből gondom, amikor a Packman ütközött a disztró saját csomagjaival. Aztán csak egy sz*ros kodekcsomagot akartam telepíteni...
-
a flatpak rendesen megold és az alap oprendszer nem tudja?
Szerintem vagy ide, vagy máshová írtam nem olyan régen. Az Enterprise Linuxokra épülő rendszerek, pl. OpenSUSE, Fedora, stb. nem szállítják natívan a kodek csomagokat, így az ilyen gépen nem tudom nézni a filmjeimet, de még böngészőn sem indul el sok videó. A flatpakekben benne van előre csomagolva a kodek és sokszor újabb verziót is adnak mellé, mint amit mondjuk egy LTS kiadású rendszer kínál.
Szokásos Linuxos hozzáállás, még a saját fajtánkat is utáljuk.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Úgy látom mindegy, hogy mit írsz, aki beléd akar kötni, az azért is beléd fog.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen asztali médialejátszót?
- TCL LCD és LED TV-k
- Battlefield 6
- Egérpad topik
- Tőzsde és gazdaság
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Ipari mennyiségű szuperszámítógéppel dagasztaná az AI lufit az USA
- SSD kibeszélő
- BestBuy topik
- Battlefield Redsec - Ma délután indul az EA ingyenes battle royale játéka
- További aktív témák...
- Lenovo Thinkpad X1 Yoga 2in1 WUXGA Touch i5-1135G7 16GB 256GB Intel Iris XE 4G LTE W11 Pro Garancia
- GYÖNYÖRŰ iPhone 14 Pro Max 128GB Deep Purple -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3716
- 171 - Lenovo Legion Pro 7 (16IAX10H) - Intel Core U9 275HX, RTX 5080
- AKCIÓ! 750W Seasonic PRIME TX-750 Titanium tápegység garanciával hibátlan működéssel
- PS5 PlayStation 5 Slim (lemezes, 1TB) kiváló állapotban! 6 Hónap Jótállás
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest