Inkább CIA.
Van rá remény, hogy még csak a földmunkát kezdték el itt, ott már azt is tudták mi lesz belőle.
Sőt!!!
Az angolszász hírszersés nem volt soha hülye ezekhez.

Ehhez egy rövid hozzáfűznivalóm van: Ennyi erővel készíthettek volna kiemelhető antennákat is, amik adott időnként, kiemelkedtek volna a föld alól.
A ruszkik tudtak nagyzolni ilyen téren.
Még mindíg nem értem, miért kellett ezt (MO-n ezt , és csak ezt) a föld alá építeni?
Pláne, a többitől eltérő toronyszerkezettel.

Szerintem, a toronyszerkezeti felépítése, a "szél ellenállás" miatt lehetett. Ez a felépítmény sokkal kisebb felületű, mint egy teli, tégla torony. És azt is figyelembe kell venni, hogy az akkori hadvezetés a Duna vonalával számolt, ami annyit jelentett, hogy a Dunántúl az első lépcső =>> minden tekintetben!!
A berendezések, pont emiatt kerültek a föld alá. A tornyokat, ha sérültek, mobillal pótolni lehet, és itt sokkal kisebb a "törmelék", könyebben telepíthető. Valószínű, hogyha nem is béke időben, de HKSZ idején biztosan le is voltak, vagy lettek volna "zsírozva" valamelyik közeli titkos bázison.
A kitolható antenna azért nem jó ötlet, mert nem tudni mikor jön a csapás, és egy sérült antenna pótlása, javítása harci körülmények között bonyolultabb, mint a mobil csere.
Ahogy, a képeket nézegetem, ezekben az antenna alatti aknákban, a tápvonalak csatlakoztatására lehetőség is volt.
És még egy: az üzemeltető személyzet védelme, fontos volt, mivel a berendezés kezelése, karbantartása, nemcsak "kioktatott" kategória volt. Az antenna pótlás, meg a "veszteség" kategória, sajnos. -> lásd nagyon első hozzászólások valamelyike:
Ahol a bunkerekből, a felszinre kiküldött felderítő személyek, akik megfertőződtek, eleve halálra voltak ítélve, mert vissza sem térhettek. Az elkülönítőnek csak kifelé volt bejárata.

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

Ebben igazat adok.
De még mindig nem értem, hogy a BARS hálózatban-amit láttam- szinte ez az egy van a föld alatt. Ez nekem kissé "büdös".
Természetesen lehet, hogy csak én sejtek mindenhol összeesküvést.

Ha megnézed, kis hazánkban csak ez az egy volt a Dunántúlon. A többi az ország keleti felében. l.: a határ, a Duna vonala.
"Elásva" a fontossága miatt volt.
Az, amit én még megnéznék a környékén, sőtt, ebben biztos is vagyok, hogy innen több irányban is volt (lehetett) vezetékes (földalatti kábel) összeköttetés a vezetésipontokkal. Lehet, hogy az is ide tartozott, amit HADSZ talált, illetve a nyomvonalat, mert a bantuk már kiásták a kábelt.

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

>> "Elásva" a fontossága miatt volt. <<

Kisebb a sebezhetősége, a támadhatósága, harci cselekedetek idején.

Nem polgári, és béke célokra készültek. :-))))

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

A BARS rendszerrel kapcsolatban nekem is van néhány megjegyezni valóm:

Hadsz (1027):
"A Herend melletti PDRZ bunker /nem a Hajag/ egy földalatti kábellel volt összekötve a DHDSCS vezetési pontjával Nagytevelnél"

Ugye háború esetén Nagytevel lett volna a központ, tehát pl. ide települhetett volna a mobil BARS. Tekintve, hogy Hajagon volt a (feltételezhetően egyetlen) forgatható torony, valamint ez volt a legközelebbi BARS objektum, innen indulhatott volna a mobil BAGET (ami a garázs fedezékben „várt”) és a vezetési pontot kötötte volna be a hálózatba.

Ha ugyanitt második BAGET is települ, ez teremthet összeköttetést a nyugati fronton települt másik BAGET állomással.

manopapa (1447) :
"Talán védhető lenne ez az elmélet (minthogy a tudomány világában minden esetben) ha találnánk ismétlődést valahol (akár az egykori SZU területén) ahol ilyen "könnyűszerkezetes" BARS tornyok vannak."

Pontosan ilyen szerkezetű tornyok voltak a keletnémet Wollenberg bázison is, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy típustervről van szó, Hajag nem az egyetlen ilyen szerkezetű torony.

Lehet, hogy ilyen egyszerű dolog a lebontott harmadik torony „titka” ?

Szia!
Képet tudnál mellékelni a Wollenbergi tornyokról?
Átnéztem hadsz idevágó képtárát, sőt találtam egy
82 képes cseh oldalt is, de a Hajaghoz hasonló tornyokat egyiken sem lehet fellelni.

[ Szerkesztve ]

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

Próbálok képet keresni róla, már nem láthatóak mert a tornyokat az antennákkal együtt leszerelték. Valószínűleg ezért nem szerepelnek már azokon a képeken, amiket már a múzeum időszakban csináltak.

Egyébként a múzeum logójában is ilyen szerkezetű torony van, nem véletlenül, ezt egy fotóból illesztették be:

[ Szerkesztve ]

Az objektumról kiadott könyv címlapján is látszanak a tornyok, sajna kicsi a kép... Annyi különbséget látok, hogy a középső függőleges cső vastagabb mint a hajagi, lehet, hogy abban ment fel a létra.

Ha nem is Wollenberg, de az egyik cseh BARS 402:

Ez viszont már Hajag tipusú torony. Azt hiszem így 3 nagyon hasonló állomás képe után tekinthetjük tipustervnek. Persze kutatok még további képek után, de nem egyszerű találni...

Van ezzel kapcsolatban némi furcsaság.
Ha megnézed a 402-est, mintha 4 torony lett volna, de csak 2 áll belőle.
A GE-n egyértelműek az árnyékok. A másik kettőnek látszik az alapja.
Ami kérdés felvetült bennem, 3 irány az általában 3 torony. Itt 4 volt és a középső sokkal magasabb, mint ami még áll és valószínűleg az elbontottaknál is.
Miért volt ott egy negyedik torony, ami, az árnyék alapján csaknem 2 szer olyan magas mint a másik?

Üdv!

A 109-es BARS állomáson Ukrajnában az utolsó csavarig ugyanolyan tornyok /4 db / állnak egy 750m magas hegyen mint a Hajagon,igaz kb 5-10m-rel magasabbak.Alattuk szintén ott van a két szintes bunker.Jövő hétvégén - ha minden a terveink szerint alakul - megyünk megnézni.
Emellett szintén Ukrajnában a Polonina Runa hegyen található félkész objektumnál is ugyanezek a könnyűszerkezetes tornyok állnak.Ott kettő van és mindössze kb 10m-magasak lehetnek.
Belorussziában /101-es/ szintén ugyanezek a tornyok /4 db/ alatta a bunker.
Egyértelműen szabványelemekről van szó.

[ Szerkesztve ]

A felsoroltakon kívül Lengyelországban és Csehországban a /402-esen kívül/ is vannak ezek a típusú tornyok.

[ Szerkesztve ]

Ha jól tudom,a 402-est és a 401-est ma is használja a cseh hadsereg,igaz már nem az eredetileg tervezett céllal.Egyszerűen újabb típusú antennákat telepítettek a régi tornyokra,amire pedig már nem volt szükség azt lebontották.

[ Szerkesztve ]

Pl. elképzelhető, hogy két torony -két irány, a harmadik torony egy csak háború esetén használatos közeli vezetési pontra mutatna (mint nálunk Nagytevel), a harmadik torony pedig nézhetett az akkori ellenség, Ausztria felé, ahol szintén mobil BARS lett volna az ellenállomás.

Köszönöm a megerősítést, akkor nem kutatok tovább régi Wollenberg fotók után, csak azért fogtam neki a tipusterv tisztázásának, mert felmerült több lehetőség is itt (pl, hogy kényszerből ilyenek a pénzhiány miatt, vagy a szerkezet súlya miatt), de egyiket sem tartottam igazán meggyőző érvnek.

Egy szó, mint száz a szerkezet miértjét tisztáztuk, mi a véleményed a "harmadik torony" elméletemről ?

Úgy érzem, hogy az általad megtalált cseh oldal képei a kérdések 95 %-ra választ adnak.
A BARSZ rendszer a VSZ országaiból a SZU felé négy tengelyből állt:
1-301-202-204-205-101 és tovább,
2-303-202-201-203-102 és tovább,
3-504-501-502-1003-109 és tovább,
4-601-602-603-104 és tovább.
Az 1 és 2 tengelyek a Nyugati, a 3 és 4 tengelyek pedig a Déli HSCS felügyelete alatt állt.
Az előbbiek írányító központja a 101-es alatt, mellett, fölött, közelében, stb. található, az utóbbi kettőé pedig a 109-es alatt, mellett, fölött, közelében, stb. volt. A tengelyek indító és vezérlő állomásai, sorrendben: 301, 203, 504, 601. Az összes többi állomás csak átjátszó, erősítő, összekötő feladatot végzett.
Vagyis a 301, 203, 504, 601 állomások teljesen hasonló kialakításúak úgy a felszín felett, mint alatt.
Valamilyen műszaki ok miatt az indító és vezérlő állomások berendezései rendkívül nagy mennyiségű hűtővizet és sürített levegőt igényeltek. A 301-es mostani képeit nézegetve elfog a sárga irigység, hogy vajon nálunk miért nem maradt meg legalább az ottani állapot. Mert azt most már a vak is látja, hogy a VH kivonulása után az objektumok legalább olyan állapotban kerültek átadásra, mint a 301-es. Ezek szerint vagy a MN vagy a brazil fémgyűjtők szorgos munkájának eredménye a mai állapot.
Az 504-es mai képein még látszanak a hűtővíz hőcserélő berendezései a föld felett, legalább is a fele. Valamint felfedezhetők a sűrített levegő tartályok és a kompresszorok és a generátorok beton talpazatai.
Tehát semmi sincs ok nélkül, a négy indító és vezérlő állomás azért más mint az összes többi, mert ezek voltak a kiindulási pontok, és ezekhez lehetett csatlakoztatni a frontok mozgó adóit is,
A fő antennák mindegyik állomáson az adott tengely következő átjátszó állomása felé néztek fix-en, míg a többi antenna csak abban az esetben játszott, ha a front megindult volna.

Csak egy infó: a 109-est pár hónapja még fegyveres alakulat őrizte!!

Az említett cseh oldal 32.sz. képén a válasz, vamint megtalálod az összes nagyfrekis és magnetron táp képét is, sőt az adócső képét is. Hihetetlen!

Köszönöm!
Megkérdezhetem,hogy honnan van az infó?
Annyit tudok,hogy Áprilisban több bicajoscsapat túrázott a bázison és környékén a környékbeli településekről,akkor már híre hamva nem volt őrségnek.Remélhetően ez még a jövő hétvégén is így lesz!
A bázis egyébként nagyjából hasonló állapotban van mint a Hajag.

A 301-es mostani képeit nézegetve elfog a sárga irigység, hogy vajon nálunk miért nem maradt meg legalább az ottani állapot.
Ezt a kérdést felesleges is feltenni, egy olyan országban, ahol az élethez és a megmaradáshoz már nem elég a bátorság, hanem vakmerőnek is kell lenni
Egyébként a feleségem, Ági szintén el volt képedve a Wollenbergi képeken (hívtam fordítani egy két képhez) meg is jegyezte hogy olyan állapotban van a bázis, hogy akár be is lehetne üzemelni.
Persze, mondom, de mivel a lánc többi tagja kiesett, nincs értelme beüzemelni.
- Bár ha jobban belegondolok és aktuálisan kinevezzük egy parancsnoki alegységnek - vagyis végpontnak -, akkor a három forgatható torony akár működhetne úgy is, hogy a három - a képeken látható - mobil-egységgel kommunikáljon - adott esetben.
Aztán ezekről a képekről beugrott még a Csernobil melletti Duga.
Hogy miért? Mert a fáma úgy szól, hogy üzemen kívüli, de őrzőtt objektum.
Mivel őrzött, ezért nincs rálátásunk a belső állapotára, de nem zárható ki hogy adott utasítás esetén akár azonnal beüzemelhető lenne. (Ne legyen rá szükség)
Végül tehát elmondhatjuk hogy megfejtettük a Hajagi tornyok funkcionalitását, felépítésének miértjét.
Köszönet érte mindenkinek!

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

A 301-es mostani képeit nézegetve elfog a sárga irigység, hogy vajon nálunk miért nem maradt meg legalább az ottani állapot. Mert azt most már a vak is látja, hogy a VH kivonulása után az objektumok legalább olyan állapotban kerültek átadásra, mint a 301-es.

Akárhányszor járok az 504-nél,ugyanezt kérdezem magamtól.Nem hiszem,ha az átadáskori állapotában - esetleg még egy kicsit kipofozva - lehetne ma idegenforgalmi látványosságként működtetni,ne lenne rá érdeklődés.

[ Szerkesztve ]

A nagy mennyiségű sűrített levegőre két okból lehetett szükség:
- a bunkerban túlnyomást kellett alkalmazni. Ez más munkereknél is így van.
- elképzelhető, hogy a dieselgépek indítása is ezzel történt. (egykori cégem 135 kW-s generátorának motorját sűrített levegő indította. Ez kb 3x indítást bírt ki. Ha nem sikerült, és nem volt hálózat sem, akkor jött a kézi pumpa. :-))) )
- és az is elképzelhető, hogy a tápvonalak (csőtápvonal) is túlnyomásosak voltak.
- a víz véleményem szerint, a kompresszorok hűtésére kellett, mivel ezek jóval nagyobb hőt fejlesztenek, mint egy diesel.
-d-

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

Az infóm személyes, januárban voltam ott, de azóta természetesen sok minden változhatott. Ami még szerintem fontos, ne magyar rendszámú gépjárművel jelenjetek meg a helyszínen, mert arra nagyon harapnak az ukrán rendőrök. Ha van rajta H betű azért, ha nincs azért. Nem ilyen messze a Magyar határtól, hanem sokal közelebb, pl. a Vereckei hágónál már "utaznak" a magyar rendszámra, s pl. a hágónál "előretólt határőrizeti pont" alkalmazásával belekötnek az élő fába is. De ez sajnos a mi "árpádsávos" zászlós "különítményeinknek" köszönhetjük, mert ők teljesen mást akartak ott, mi Ti!!!

Sajnos a BARSZ rendszer felett már a 80-as évek végén eljárt az idő. Működtetésük olyan lenne, mint az ősrégi GS-35-ős Hoffer traktort neveznénk be a szántási versenybe a John Deer traktorral szemben. Történelem, csak a működésési rendszerét érdemes kutatni!!
Az összes többi rendszer ugyanúgy műszakilag O-ra írható, mert ma már teljesen más alapokon működik a kommunikáció. Csak nekünk, a "régmúlt" műszaki megoldásait kutató megszállottak számára jelent érdekességet. Ezek a rendszerek többé nem indíthatók újra, mert sem indító sem fogadó végpont állomások nincsenek, s ebben a rendszerben már nem is lesznek.

Az egykori NDK területén ezt már megoldották, csak mi magyarok vagyunk "olyanok", hogy a meleg vizet ismét fel akarjuk találni, de ez a "Turáni" átok kategóriája.

Üdv Boeing707!

Privát ment!

[ Szerkesztve ]

Kicsit "utána" bányászva, szép magyaros kifejezés, a sürített levegő nem az indításhoz kellett, hanem a nagyfrekis tápvezetékek vákum értékét kellett biztosítani, amit nem hagyományos vákum szivattyúkkal, hanem sürített levegős vákum szivattyukkal oldottak meg. Ha a tápvonalak túlnyomást igényeletek, akkor is jól jött a levegő nyomás.
A hűtő víz az adó fejek hűtéséhez kellett, valamint a különböző áramátalakítók és frekvencia váltók hűtését is biztosította.
De erről biztosan bővebbet fognak írni a szakemberek.
A kompresszorok hűtése is vízzel történt, így kerek a történet

Szia, egyről beszélünk, de kicsit másképpen, a levegőt, és vizet illetően.
Az igazat megvallva, ilyen magas frekvenciatartományban, én csak léghűtésű berendezéssel találkoztam.

Az ott rendszeresített dieselgépek levegős indítása, csak felvetés volt: adott (pl.) egy nyolchengeres előkamrás, négyütemű hajómotor (ezt alkalmazták ivánék). Dekompresszorkarral kiiktatsz hat hengert, azaz, a szelepeket kitámasztod, hogy nem mozognak, nyitva vannak. Az első két hengerbe, (ez direkt így van kialakítva) sűrített levegőt préselsz, ami könnyen (ellenállás nélkül) megforgatja a főtengelyen keresztül a motort. Ha ez kellően "energikus" volt, akkor a dekomprimálókar visszaeresztésével, a szelepek működésbe léptek, és, ha szerencséd volt, a motor indult.
Egyébként a T-34-sek is így indúltak (legalább is, az elsők), valamint a 8U (8K) hordozói.
-d-

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

Tökéletesen igazad van az indítást illetően. A működési leírás korrekt.
Csak!! miért van a képeken villamos motorokkal meghajtott kompresszor?
Az általam ismert összes sürített levegővel indított robbanó motor az indítás után, az általa közvetlenül meghajtott kompresszor segítségével töltötte fel a sürített levegős tartályát, még a MIG-15-ösön is, habár ez nem robbanó motoros, de a starter sürített levegőt igényelt, s ez biztosította a következő indítás levegő szükszégletét. Ha nem sikerült, s pár próbálkozás után kiürült a tartály, akkor jött a külső segítség.
Ezért én elsődlegesen az adó rendszer valamilyen nagyfogyasztású berendezésének szükségletét látom biztosítani, de lehet, hogy az IGAZSÁG a kisnyomású oldalon van.
A képeken látható tartályok térfogata nem egy, hanem több tíz motor indítását is biztosították volna, mert a T-34 indító levegős tartályának űrtartalma 15 liter volt, igaz 150 kg/ cm négyzet nyomással.
Ez esetleg alátámasztja az általad felvetett léghűtés szükségességét.
Viszont az 504 képein látható un. léghűtő hőcserélők száma és mérete, amelyek az antenna tornyok alatt a föld felszínen láthatók, nagyon nagy hőcserélő kapacitást biztosítottak.

Jogos a megjegyzés, legközelebb igyekezni fogok, nehogy osztályt kelljen ismételnem. Mentségemre legyen mondva, hogy én csak gázturbinás hajtóműveket használtam a helyváltoztatáshoz.

Szia Boeing707

Privát ment !

Sajnos valamiért nekem a privát box nem működik, légy szíves használd az e-mail címemet.

A tornyok "lábai" előtt lévő, egymásnak pont hátat fordító, antenna rendszerek, mihez tartoztak?

Sajnos nem tudom, nem saját a fotó. Gondolkodom rajta, és belenézek a Jane's be is, hátha találok valamit...

Ócskás!

Privát ment.

Re is!

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Üdv Urak!

Erről a repülőtérről van valakinek valami bővebb információja?
Berettyóújfalu és Földes között van.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

A pontos helye:
47 14 15 N
21 28 50 E
1930-ban építették ki, egyszerű fűves pályával. A háború után a Szovjet Légierő vette használatba, mint harcászati repülőteret.
1951-ben a Szolnok-i Kilián György repülő műszaki főiskola (pf. 5453) kiképző százada települt itt IL-10-es csata repülőgépekkel.
1955-től a Szovjet 59/36 légihadsereg és a Magyar Légierő használta tartalék repülőtérként.
1991-ig használta a Szovjet Légierő, mint harcászati reptér.
Jelenleg időszaki mezőgazdasági reptér.

A tegnapi túránk végállomása,a 109-es BARS:
rengeteg kép készült,hamarosan felrakom a képtárba

A 109-esről készült képeket felraktam a galériámba

Feltételezem, hogy a Mig-15 -ösök kivonása után már sok jelentősége nem volt, max. időszakonként egy-két Mig-21 raj fogadása.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

A benzintárolók mindenesetre érdekesek, dombokba vannak rejtve. Ahhoz képest hogy tartalékreptér lehetett, elég jól fel volt szerelve( legalábbis a pogányi reptérhez képest)