Akkor ez is az elásott tankok kategóriája

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

Szépen kiépített rakétavédelmi rendszer!
(igazából ICBM-et kerestem, de ebbe botlottam )

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Na, ez most elgondolkodtatott. Ezek szerint ez a rendszer védelmi célokat szolgált? Értem ezalatt, ha ellenséges rakéta közeledik, akkor innen küldtek volna "fogadni" rakétát?
Vagy úgy védelem, hogy ha ellenség tör az országra, akkor innen lehetett volna indítani a "fogadóbizottságot"
Azt gondoltam hogy csapásmérő eszközöket látok, és a védelmet a LÉRAK-szerű alakulatok biztosították volna (ha egyáltalán lehet védekezni ellenséges rakéták ellen - bár mintha az amerikaiak eredményesek lettek volna a SCUD-ok ellen a Tomahawk-okkal).
Tényleg az ilyen silókban SCUD-szerű rakéták voltak, vagy ez már hajaz a ballisztikus rakétákra?

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

ITT egész jó leírás van a szovjet rakétavédmi rendszerről.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Teljesen szabadon.

Bizony jó kis cikk!

Még mindig a HARKÁLY.

Nem valószínüsítem, hogy a távol felderítésen kívül más feladatot is teljesített volna. (lásd: Ócskás linkjét)
Az, hogy egy erőmű közelében volt, az lehet a véletlen műve is, de figyelembe kell venni egy ilyen létesítménynél, az energia szállítás lehetőségét, költségét, megvalósíthatóságát.
Ezen a radar állomáson 26 db adó készülék üzemelt egyszerre, 2 MWatt-nak megfelelő folyamatos, és kb. 20-40 MW impulzus teljesítménnyel. Ez a hatásfokot, és a kiszolgáló berendezéseket figyelembe véve, ~10-15 MW "hálózatból felvett" energiának felel meg, ami
indokolttá teszi a közelséget.
Egy pár adat tájékoztatásul:
Adó készülékek, és antennák frekvencia tartománya: 4 - 30 MHz
Mindig a MUF (maximálisan használható frekvencia - ez az ionoszféra állapotától, a naptevékenységtől függ) alatt néhányszor 10 kHz-el. Ez általában 14, és 22 MHz közé esett. Az impulzus ism. frekvencia 10 és 20 Hz között, tipikusan 16 Hz. A radar 40 kHz
sávszélességet foglalt el, de ennek ellenére sokkal nagyobb sprekrumban zavart, ami +/- több MHz volt, a vivőhullámtól.
Adó antenna mérete: 210m hosszú, 85m magas.
Vevő antenna mérete: 300m hosszú, 135m magas.
Rendszerét tekintve, reflektorfalas, szélessávú dipol függöny.

-d-

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

És amit kifelejtettem:
2 radar az Egyesült Államokat, 1 pedig Kínát figyelte.

-d-

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

Csak egy kis pontosítás. A műszaki adatok tökéletesek. Az első állomást 1971-ben Nyikolajev (Ukrajna) város mellet telepítették, a hőerőmű közelébe. Az Európa-i Ázsiai légteret figyelte, Kínát is beleértve. Jelenleg szétszedés alatt, nem működik.
A második állomást 1985-ben adták át Csernobil mellett.Feladata közé tartozott többek között, az Atlanti Óceánon hajózó tengeralattjárók Tomahawk szárnyas rakétáinak indítását is jelezni. Az erőmű baleset után lekonzerválták, majd 1987-ben bezárták. Nem működik.
A harmadik állomást az Amúr melletti Komszomolszk városnál telepítették. A Távol Kelet-i légteret figyelte, beleértve a Csendes Óceánt is, egészen az USA partvonaláig.1990-ben tűz ütött ki az állomáson, amely teljesen tönkre tette. Nem építették újjá. Nem működik.
A Sarkkörön túli légtér figyelését nem tudták megoldani, az iónoszférából érkező rendkívűl erős és kaotikus jelek miatt. Így ezen a területen nem is épült ki állomás.
A rendszer működését a "harkály kopácsolás" jelezte, amely minden rádió készüléken hallható volt. A Munkács-i "tésztagyár" lett az utód.
A típusajelzése: DUGA.

Sajnos a szomorú tényen nem változtat, csak a pontosság miatt.
Az erőmű egyik mérnökének disszertációjához próbáltak anyagot gyűjteni az éjszakai műszakban természetesen engedély nélkül, haveri alapon. Az amúgy is tervszerű leállítást végezték a blokkon, s arra szerettek volna adatokat kapni, hogy a forgórész tehetetlenségi energiájából mennyi nyerhető vissza. Normál esetben az adott blokk generátora látja el energiával a segéd berendezéseket. A leállítás előtt ezeket a másik működő blokkra kell átkapcsolni. Ez nem történt meg és a hűtő rendszer szivattyúi a generátor fordulatszám csökkenésével szintén csökkentették a szállítás mennyiségét. A reaktor hőmérséklet gyorsan emelkedett, mindenki az okát kereste, csak a szivattyúk táplálását nem kapcsolták át a másik blokkra. Sőt a fűtő elemek mozgatása is lehetetlenné vált, mivel a mozgató mechanizmus sem kapott elég táplálást.
A többi már történelem.

Kis kiigazítás.
Nem Tomahawk, hanem Patriot. A Tomahawk cirkáklórakéta vagy más néven robotrepülő. A Patriot légelhárítórakéta, állítólag a Pentagon-nak is van egy saját Patriot ütege. Bár ez nem tudta megvédeni (9,11) .

Szia, köszi a pontosítást, ezek közül több dolgot én sem tudtam.
-d-

Ezeket a dolgokat nem azért írtuk le, hogy elhiggyék, hanem hogy tudják.

Mindenkinek ezer köszönet a pontosításért!
A csernobili segédberendezések átkapcsolására előírt protokollt ismernie kellett volna a személyzetnek, (tovább megyek, a kor technikai színvonalán az automatikus átkapcsolás sem tűnik lehetetlennek)
Fura hogy mégis megtörténhetett a baj, hiszen akár hivatalos, akár nem hivatalos esemény történt, a kezelőszemélyzetnek tudnia kellett volna az idevágó protokollt.
Ez a kis "feledékenység" igen sok emberéletet követelt (köztük kiskatonákét is, akiket "biorobot" fedőnévvel küldtek ki romeltakarításra az épület tetejére, miután a távirányítású minikotrók vezérlése a magas háttérsugárzás miatt elromlott és sorban zuhantak a mélybe)

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

Az egész rendszer neve:A-135.
A rendszer Moszkvát védi az esetleges ballisztikus rakéta támadástól. Moszkva körül 7 db. indító bázist építettek ki, amelyek eltolható tetővel fedett ellenrakéta silókból állnak. Kettő db. 18 silót tartalmaz, amelyekben a nagy hatótávú 51T6 (AZOV) ellenrakéták találhatók. Ezek a rakéták az érkező ballisztikus rakétákat 120 km magasságig, max. 350 km távolságig semmisítenék meg.
A Moszkva-i körgyűrű mentén 5 db, 12 silós indító bázist építettek ki, amelyekben a 53T6 (AMUR) rakéták vannak elhelyezve. Ezek 30 km-es magasságig és 100 km távolságig hatásosak. A rakéták robbanó feje, 1 Mt-ás termonukleáris. Ez biztosítja a több fejes támadó rakéták megsemmisítését, még a fejek szétvállása után is.
A rendszer lelke a DON-2N radar, ami a műholdakról beérkező indítási tény vétele után a saját berendezéseivel meghatározza a támadó rakéta röppályáját, adatait, majd meghatározza a találkozási pontot, kidolgozza az ellenrakéta indításához szükséges adatokat, és indítja azt az ellenrakétát, amelyikkel a legvalószínübb a leküzdés. Természetesen a műholdról érkező információk először a Parancsnokságra érkeznek, ahol a valódiságot eldöntve, jut tovább a jel az indító egység számító gépeibe.
A horizonton túl is látó radarok száma a 70-es évek végére érte el a maximumot, de a SZU szétesése után a Skunde (Látvia), Szevasztopol, Munkács (Ukrajna), Balhas (Kazasztán), kiestek, valamint leállították Misljovka ( Irkutszk) melletti állomás további építését. Így jelenleg Pecsora, Baranovicsi, és Gabal városokban működnek. A negyedik "DON", amely Moszkva alatt épült, látja el a legnehezebb feladatot. Ezt az állomást szolgálja ki az oroszok jelenlegi legnagyobb kapacitású számítógép rendszere az "Elbrusz". A "DON" egy 130 m alap hosszúságú, négyszög alakú, levágott hegyű piramis alakú épületben helyezkedik el. ( csak infó, a Kheops piramis oldala 227m ) A hatótáva 3700 km. A berendezések nagy energia igénye miatt (60 ezer adó egység) nagy mennyiségű víz kell a hűtésre. Töb száz MW az igénye, a működési elve hasonló a mikróhullámú sütőéhez.. Ezért működés közben nem közelíthető meg, körülötte nagyobb távolságban nagyméretű fém visszaverő és elnyelő kerítés van. A kezelő személyzet földalatti, árnyékolt alagútban közelíti meg az épületet, mert a felszínen, mint a mikróban, megsülnének.
Nem szeretnék kitérni a sikeres elfogás esetén bekövetkező robbanásra, csak annyit, hogy számítások szerint ha kisebb magasságban történne az elfogás, akkor 10%-os azonnali élőerő halálát okozná, a keletkező elektromágneses impulzus tönkre tenné a környék elektromos hálózatát, a távközlési hálózatot s 200 négyzet kilóméteres terület lenne súlyosan sugárszennyezett. Viszont Moszkvát nem érné el a támadó rakéta, mert akkor ott nagyságrendekkel nagyobb károk lennének. Még belegondolni is borzasztó.
Ezért, jelenleg a rendszer hagyományos robbanó fejekkel van készenlétben

Az szándékos dolog volt. Kisérletezgetés ami nem jött be...

Ott hol volt a gép? A képeken videokon sehol nem volt gépmaradvány....
Ergo. Kamu.

Igen, az említett radar ez. Viszont az indítás után a radarnak már csak rávezetési szerepe van, a robbanást az 1 MT-ás fej idézné elő, ami az ellenrakéta része. Az elfogás és a támadó rakéta megsemmisítése nem direkt találattal történik, mert a rendszer nem annyira pontos, hanem területi védelemmel, vagyis a támadó rakéta és az esetleg leválló fejek belerepülnek a robbanás zónájába.

Csak hogy kicsit ontopic is legyek: sikerült megtalálnom az egyik ex-parancsnokunkat az egyik közösség-építő site-on.
Próbálok majd infókhoz jutni további kihalt laktanyákat illetve a Dobó sorsát illetően.
off: majd ha egyszer kihalt laktanya lesz a DON érdemes lesz ott körülnézi...

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

A jelenlegi információim szerint a DON radar állomások még min. 30 évig szolgálatban lesznek. Nem ismerem,hogy "hányas vagy", de a magam részéről kész vagyok, akár tolókocsiban is, 35 év után megnézni a bázist, feltéve ha eltolod addig a kocsimat. Mert nekem addigra már kelleni fog.
Sajnos, mivel az ember a legszörnyűbb állat, a másik oldalon is működik egy alapjaiban nagyon hasonló rendszer, csak a neve más. S mivel ott most is több zsozsó áll rendelkezésre, nemcsak Washington DC-t, hanem az egész USA területét védik a nemkívánatos betolakodóktól. Nagyságrendekkel nagyobb megatonnákkal.
Sosem voltam katona, ezért szeretem a zöld színt és érdekelnek a műszaki csemegék, de akkor érezném magam a legjobban, ha ezekről csak a kihalt laktanyák topicban értekeznénk.

Hűű de nagyon szívesen szétnéznék ott én is...

[ Szerkesztve ]

Ne fogd vissza magad, egy "last minute" akcióra jelentkezhetsz, Manópapa-nak két keze van, így majd sztereóban tudja tolni a kerekes székeinket.
A BARSZ rendszerről viszont szeretnék új infót közölni.
Hogy hol és milyen, ebbe nem akarok beleszólni, viszont a műszaki miértje.
Az 50-es évek végén merült fel a nagy földrajzi területű VSZ-en belül, egy megbizható és működőképes távközlési rendszer igénye. Románia nem tartott rá igényt. 1962-ben adták át a deciméteres sávban működő BAKLAN (R-408) rendszert. 1964-ben már a modernizált R-408M rendszert szállították le. Az antenna átmérője 10 m volt, a hatótáv: 120-150 km. 12 telefon vonal átvitelét biztosította. A rendszer kialakítása lehetővé tette a láncba állítást, nagyobb távolságok áthidalására is. 1967-től az R-410 család lépett be, amelynek antennái 5,5: 7,5: és 10 m átmérőjüek voltak. (ATLET, ALBATROSZ). A hatótáv ennek megfelelően 150 és 250 km között váltakozott. Ezek a troposzféra tulajdonságát felhasználó állomások max. 10 láncszemet alkottak. Már 24 telefon vonal átvitele volt lehetséges, duplex üzemmódban. Az állomások állandó telepítésüek és mobil változatok is lehettek.
1975-ben készült el az ATLET-D (R-420) rendszer, amely már nagyobb távolságok áthidalására is alkalmas volt. Az antennája, ATLET-ASZ16, 16 m átmérőjű volt, a hatótávja 350-400 km.
1980-ra készült el a BAGET-1 (R-417) rendszer, amely hatótávja 2000km, 200 km-es átjátszó állomás osztással. 60 telefon vonal vagy 480 kbit/sec átvitelét biztosította.
1981-ben készült el a BRIG-1 (R-423-1) centiméteres sávban működő rendszer, az átviteli sebessége 2 mbit/sec 150 km, és 64 kbit/sec 230 km-es távolságra.
1984-re készült az ESELON (R-444) és ESELON D(R-444-7,7) rendszerek a deciméteres sávba működtek, 1mbit/sec átviteli sebességgel 130-150 km távolságra, vagy 48 kbit/sec sbességgel 240 km-es távolságra.1987-ben a VSZ hat országának (SZU, Kelet Németország, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária) területén kiépítették a BAGET és ATLET-DSZ állomásokból álló BARSZ rendszert. A rendszer 26 csomópontot tartalmazott, amely 29 szakaszt alkotott. Az áthidalt távolság kb. 5000 km. Ehhez 58 adóállomást építettek meg. Hogy ez hogy jön ki, arról később. 54 adó R-417SZ típusú, négy pedig R-420SZ típusú volt. Az R-420SZ több mint 400 km áthidalását biztosította. A rendszer kiválóan és megbízhatóan működött, de a történelem nem adott neki hosszú életet. Ha nem a történelem, akkor a már sokkal korszerűbb műholdas távközlési rendszer lett volna a sírásója.
A rendszer működése azon alapult, hogy az adóállomásról impulzus nyalábot bocsátottak ki pár fokkal a horizont fölé, igy az a troposzféra végtelen parabola tökrével találkozva szétszóródott és visszatükröződött a Föld felszínére. S pont ott volt egy vevő állomás amely a jeleket felfogta, felerősítette és a megadott irányba kisugározta A jel ismét visszaverődött, ahol megint csak egy állomás volt, s így tovább. Viszont a troposzféra tükör formája állandóan változott, ami jel kimaradást, jel erősség hullámzást sőt elhalkulást eredményezett. Ezért minden állomáson kettő darab vevő és adó egység került beépítésre, amelyek, így biztosítva, hogy ha az egyik jele gyengült vagy kimaradt, a másiké viszont nem, a megbízható összeköttetést. Természetesen nagyon leegyszerűsítettem a folyamatot, a valóságban eléggé bonyolult volt amegoldás. Nem vagyok rádiós szakember, ők ezt jobban kifejtik, ha akarják. Ezért minden állandó telepítésű állomáson dupla antenna rendszer épült ki. A nálunk üzemelők közül Hajag kivétel volt, mert egyben végpont is volt, de szükség esetén a Pó síkságon települt mozgó adók jeleit is kellett vennie és továbbítani Galgamácsa felé. Szentes viszont Romániát áthidalva Bulgária-i állomást kellett hogy elérje. Így ezek ATLET-DSZ állomások voltak, csak míg Szentes fix antennákkal, Hajag viszont forgatható antennákkal rendelkezett. A másik kettő állomás BAGET-SZ típusú volt. A BAGET-SZ állomás KRAZ járművekre építve bárhol telepíthető volt.
SZEVER... A SZU nagy távolságai miatt a csapatok és bázisok összeköttetését biztosította, de az ionoszféra segítsége kellett a nagyobb távolságok miatt. Az átjátszó állomások hálózatát a megfelelő szakértők már feltették a topicra. Az összekapcsolás a BARSZ-al Ungváron keresztül történt, de nem átjátszó állomásokon keresztül, hanem a SZU akkori területén megfelelően biztosított földalatti kábel hálózat, vagy a Vörös Hadsereg titkos távközlő rendszerének segítségével. Így a Főparancsnoksághoz minden szükséges infó eljuthatott, minden irányból. Ellentétben velünk, ők nagyobb dimenziókban gondolkodtak. Csak még egy érdekesség. Ha valaki megnézi a Szibériai hálózatot, akkor észre kell vennie, hogy az átjátszó állomások energia ellátása eléggé kérdéses. Itt jött viszont a lenézett orosz mérnök és megalkotta a hordozható, lánctalpas járműre szerelt, generátor állomást, amelyet kismérető atom reaktor működtetett. Önállóan, 4 évig működött üzemanyag utánpótlás nélkül. Így csak az átjátszó állomás személyzetének váltását, élelmiszer és egyéb ellátását kellett megoldani, némely állomás esetében, 1-2 ezer kilométerről a legközelebbi lakott településtől. Természetesen úthálózat nélkül. Csak levegőböl. Szerintem a MH logisztikai szakembereinek ott kelett volna kiképzést kapniuk, s rögtön könnyebb lenne az Afganisztán-i misszió ellátása.. De ez csak vicc.
SZU-INDIA... A jelek a már kiépített vonalon érkeztek a SZU oldali végpontra. Innen a SZEVER egyik hosszútávú berendezése lötte át a Himalája felett az India-oldalon lévő állomásra, s onnan az India-i hadsereg ugyancsak meglevő vonalain jutott tovább Delhi-be. Csak a Himalája pár ezer méteres vonulatait kellett áthidalni.

A képek nagyon jók. Az első kép jobb felső sarkában egy 53T6 komplex látható, a visszaverő és elnyelő védőgyűrűn kívül.

De miért? Magukat lőtték? Tévedésből? Szándékosan?

Ezek szerint a BARSZ és a SZEVER mégis össze voltak kötve... Gyanítottam hogy így volt.
Last minute:
Manópapának két keze van, de hogy hol lesz 30 év múlva?...
Gondolom hogy a DON sem fog "úgy" ottmaradni ahogy most van.
Legjobb esetben is atomjaira szedik, és max a földalatti alagúthálózat vészeli át az elvonulást.
De még nagyobb esélyt látok arra hogy korszerűsítés miatt az objektum még 30 év múlva is aktív lesz.
Az önjáró atomerőműről korábban tettem be linket (vagy csak akartam?) az nem tudtam milyen célból készítették őket, de gyanítottam hogy katonai célokat szolgáltak.
Egyébként köszi a sok érdekes infót!
Nagyon korrektek a hozzászólásaid, már írni akartam korábban is (szerencsére ez többekre is vonatkozik itt a topicban)
Köszönet érte!

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

Privát ment.

Vissza is.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Sajnos. Meg is lett az eredménye. De akkor ki volt? Német? Magyar?

Érd, az egykori 22-es adóház:
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Ma ápr. 1 van, így egy kis vidámabb dolgot is megengedhetünk magunknak.
Manópapának két keze van, de hogy hol lesz 30 év múlva?
Hát..... ha ott ahol én gondolom, az sem rossz, abban a korban. Csak ne felejtsd el, hogy miért fogtad meg.......
Köszönöm a keresetlen dícséretet, rögtön az előszobai tükör elé áltam, s kihúztam magamat. Viszont megjelent volt menyasszonyom, (aki a gyengébbek kedvéért most a feleségem) s félretolt a tükör elől, mert én zavartam az összhatást. Hát ennyit a tekintélyről, . Így maradok továbbra is a műszaki dolgoknál, szigorúan kerülvén a politika ingoványos talaját, s nagyon remélem, hogy ezen topicban felmerülő kérdésekre még hosszú ideig, szerény képességeim birtokában, próbálkozom megvilágítani az igaz utat, bár az igazság mindíg a másik oldalon van.

Ez is "remek" állapotban van...Ha jól látom,itt is megművelték a földet a kábelekért...

A kábelek eltávolítását BA3 2105 (NATO kód: "kockalada") típ. gépkocsival végezték (mégpedig úgy, hogy a kábelt feltekerték a vonóhorogra, ott valahogy rögzítették, majd elindulva kitépték a földből!).

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Én naív...Még az is megfordult a fejemben,hogy esetleg ásókat ragadtak.

Ne haragudj, de még nagyon sok a körlámpás ún "dinnyelopó"-val közlekedik, aki meg komolyabban veszi, az BMW-vel vagy SL500 Mergá-val.

Privi ment.

[ Szerkesztve ]

Tényleg naív vagy néha. Ásó, lapát, ezeknek olyan mint ördögnek a tömjénfüst.

Privi ment.

Vissza is.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Igen,de sokszor mi is olyan helyeken találtuk a kábelfelszedés nyomait,amelyekről elképzelni sem tudtuk,hogyan csinálták.Néhol még autóval sem lehet a területet megközelíteni.Se Ladával,se dinnyés mercivel se bömbival...

Ilyenkor kerülhet képbe az ásó-lapát-csákány trió

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Privi ment.

Privi ment.

válasz is

Ma sikerült bejárnunk az únyi és a dunaszentmiklósi lérak bázisokat.Hamarosan rakok fel képeket,és újabb egészen elképesztő nyomait találtuk a kábelfelszedésnek.Érdekes sztorit hallottunk a helyszínen ezzel kapcsolatban,erről majd holnap bővebben.

Javítom magam,Dunaszentmiklóson természetesen rt volt.

Privi ment.

Erősítsen (vagy cáfoljon) meg valaki, hogy a 22-es adóház az 54.rt.dd.. 3.rt.zlj.. Helyi rt. századhoz tartozott, és az MN3290 adta a szolgálatot.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Az RT rendszer felépítése (1996.): MH 54. Veszprém RT dandár, Veszprém 1. rtz. Pápa, szd.ok: Bezenye, Kup, Molnaszecsőd. 2. rtz. Taszár, szd.ok: Juta, Egerág, Homokszentgyörgy, Sormás. 3. rtz. Kecskemét, szd.ok:Városföld, Baja, Újszentiván, Fürjes. 4. rtz. Sárbogárd, szd.ok: Pusztaszemes, Szarvaspuszta (50es objektum), Medina, Kiskőrös. 5. rtz. Budaörs, szd.ok: Tata, Velence, Boldog. 6. rtz. Debrecen, szd.ok: Mezőcsát, Berettyóújfalu, Ófehértó. RT szd.ok (1987): 54/1 Juta, 54/2 Homokszentgyörgy, 54/3 Pusztaszemes, 54/5 Molnaszecsőd, 54/6 Fertőszentmiklós, 54/8 Velence, 54/9 Egerág, 54/10 Bezenye, 54/11 Dunaszentmiklós, 54/12 Boldog, 54/13 Városföld, 54/14 Baja, 54/20 Kiskőrös, 54/21 Medina. A lista 2. része tutira nem teljes, de anno nem igen kötötték az orrunkra, hogy mi merre van.