Üdvözletem!

Köszönöm a gyors választ, magamtól nem találtam volna meg.

Mindenkihez:
Biztosan ismert, de ha valaki esetleg nem tudna róla, a TOP GUN 1995/12-es számában van egy cikk a Magyar SCUD-okról.

tisztelettel: vilmoci.

Pocok6!
Privát ment.

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, hogy tudtok-e valamit Nagybajom-Böhönye közti erdőről. Van ott valami? Vagy hallottatok valami érdekeset?

Tazman75
Privát ment!

Ettől bővebb infóm sajna nincs.

A dombóvári laktanya szabadon bejárható?

[ Szerkesztve ]

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Három terület lehet érdekes:
46 26 44.68N
17 24 14,70E

46 27 26.35N
17 28 19.86E

46 29 57,48N
17 30 05.28E

Szia.
A volt laktanya egy kis része még járható.
De nagy része már magánkézben van. De rejt még érdekességeket.
Én pl. egy alagút rendszerhez próbálok bejáratot keresni. Mert amik voltak betemették őket. De már van ötletem.
Ha esetleg erre jártok én is kilátogatnék veletek, mert ti többet tudtok a hadászati dolgokról.

[ Szerkesztve ]

Szia
Én is elmentem keresgélni egy kicsit Nagybajom felé tegnap. De nem sok sikerrel jártam. Köszönöm a koordinátákat. De egyedül nem szívesen mennék, a hallottak alapján. Sok helyen akna található. De úgy tudom lőtér is volt a környéken, meg a vadászok is nagy szeretettel vadásztak a környéken. Ezért nem biztos, hogy aknák robbantak a hallomásokból kifolyólag. Meg persze Csányi bácsi megvásárolta majdnem a felét. S naponta járőrőznek fegyveres őrök az erdőben. Naponta kétszer.

Meg hallomások szerint, két éve egy hivatásos katona is keresgélt az erdőben, de életét vesztette akna vagy lövedék kiásása közben. A TV- ben is volt róla szó. De szívesen utána járnék a dolognak. ( Bunkerekről és föld alatti járatokról is halottam. ) Hasonlóak, mint Pákán.

Nézelődtem a GE-n, új fénykép van fennt Mezőfalváról.
A Mi 24-eseket, éppen ott eszi a rozsda.

Én az előző héten voltam Mezőfalván, hátha látok valami érdekeset.
De a kapu felé közelítve négy fegyveres emberke szaladt a kapuhoz. Tolattam és iszkiri.

Tervezem a laktanya és ama bizonyos terület bejárását. Még egyeztetünk.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Helló.Mint igértem mutatok néhány érdekes fotót.
Csakhogy az a bőkkenő hogy valamiért,nem értem miért de a képek marha homályosak lettek.A digi gépem tökéletes,de azon a helyen ilyen képeket tudtam csak csinálni.Szerintetek mi ez?

Valami kör alakú beton,jó pár méter átmérőjű,nemrég ásták ki a földből,mert már belepte teljesen a gaz,A területet csak ezért lekerítették,nagy két szárnyú zöld szinű kapun lehetne bejutni.Falu határán van az alábbi épület szomszédságában.A képet másik üzenetben mutatom meg,a képen látható épületen szélzsákok vannak,és télen valaki fütötte az épületet.De mozgás nem volt semmi...

Ahogy a dolgok vannak....

Ez a legjobban sikerült kép ott. Mi lehet ez?Illetve miért lett szerintetek ilyen a kép?

Itt egy másik fotó: Ez egy valamilyen hajó roncs a dunánál.:

Helló.

Ahogy a dolgok vannak....

Illetve miért lett szerintetek ilyen a kép?

A távolban lévő téma és a viszonylag közelebb lévő drótkerítés megzavarta a fényképezőgép autofókuszát (nem tudta eldönteni a gép, hogy mire állítson élességet -a közeli drótkerítésre vagy a távolabbi témára- ). Megoldás: ha van lehetőséged, állíts kézzel élességet, vagy próbálj egy hasonló távolságban lévő témára éleset állítani, majd rögzítve az élességet visszatérsz a fő témára (jelen esetben az épületre). Megoldás lehet még az, hogy közelebb mész a drótkerítéshez.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Most néztem a képek EXIF adataiban, hogy milyen géped van. Mivel átnézeti keresős, így nem tudod, hogy éppen mire állt be az autofókusz. Ha 80 cm-re meg tudod közelíteni a kerítést, akkor nem fog bezavarni a fökuszálásba.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Viszont olyan nem nagyon szokott lenni, hog a gép "nem tudja eldönteni" mire tegye a fókuszt, valahová teszi. (lehet hgoy nem a legjobb helyre, de valahová teszi, és ott a kép éles)

Igazad van, valóban az a jellemzőbb, hogy rossz helyre teszi (pl a dróhálóra), de előfordulhat olyan, amikor a fókuszmotor a két végállás között veszettül teker oda-vissza, majd mivel nem talált semmit (hogy miért, a fene tudja), megáll a kiinduló ponton. Ilyen esetben sok gép nem enged exponálni (és pl villogtatja a fókuszjelzést), jelezve ezzel a fotósnak, hogy fusson neki újra az egész műveletnek.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Tisztelt fényképezés témában jártas topic társak!
Csak a digitális fényképezőgépek megjelenése után tapasztalták többen, s elég sok helyen a világban, hogy bizonyos katonai objektumok fényképezésekor, a számítógépen megjelenített felvételeken, nagyon sok, homályos kis köröknek tűnő foltokat találtak. Egy adott objektumon belül készített képek némelyikén volt, másokon nem. Az optikák ellenőrzésekor szennyeződést nem találtak. Digitális kamerával felvett jeleneteken tisztán látszik, hogy ezek a kis homályos foltok valóban gömbök és mozognak. Mindig az optika felé "támadnak". Ugyanazon helyen és időben hagyományos géppel készített képeken viszont nyomuk sem látszik.
Itt a topicon lévő képek között, öt ilyen "foltos" képet találtam.
Lehet hogy véletlen, de ha valakinek a különböző objektumokról készített sorozatainak valamelyik képe ilyen "foltos" legyetek szívesek velem megosztani.
Előre is köszönöm.
Az IGAZSÁG mindig a másik oldalon van.

A vakuval porosabb helyen készült képek sajátossága. A megvillantott porszemcsék látszanak homályos gömböknek (mivel a beállított fókusztávnál közelebb vannak, ezért viszonylag nagyok és áttetszően homályosnak)

Néhány éve belebotlottam egy szellemidézéssel,szellemfotózással, asztaltáncoltatással és egyéb ilyen dologgal foglalkozó anyagba, ahol azt próbálták bizonyítani hogy ezek a kis "gömböcskék" asztráltestek, és annek alátámasztására mellékeltek néhány esti temetőben készült vakus képet. Természetes, hogy majd minden képen ott voltak a "gömböcskék", ugyanis a szellemfotózók lába alatt lévő gyöngykavics porzott

[ Szerkesztve ]

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Ha elfogadod szerény javaslatomat, két variációt próbálj meg:
-egy másik digitális géppel, azonos helyről, készítsél egy felvételt,
-egy ősöreg, filmes géppel, ugyan arról a pontról,szintén exponálj egy képet.
Lehet hogy nem, de valószínűleg rögtön kiderül az igazság

az asztráltestek támadása:

Nem foglalkozom asztráltestekkel, sőt asztal táncoltatással sem. S nem is hiszek bennük. Nagyon egyszerű, "fatengelyes" mérnök agyammal felfogom a porszemcsék esetleges szerepét, de a rendezett mozgásukra nem tudom jelenleg a választ. A topic említett képeit megvizsgálva, talán egy darab készülhetett vakuval, a többi biztosan nem.
Lehet, hogy az igazság a Te oldaladon van.

Adyliget (aktív HÖR-laktanya) - jelent pillanatban is aktív, de már a leendőbeli rend őreit képezik ki, szomszédban vannak

Győr(Likócs) - asszem még aktív, 2002-ben voltam ott sor/szerződéses.

[ Szerkesztve ]

A hétvégén jártunk egyet a Hajagon,és mivel felmentünk a toronyba is,különös figyelmet fordítottam annak esetleges mozgathatóságára.A középső oszlop nem forgatótengelyként funkcionált és a felső platók sem forgathatóak,mivel a merevító és tartócsövek hozzá vannak hegesztve az oszlopokat összefogó felső gyűrűhöz /arról nem is beszélve,hogy többek között a létra csavarodása sem engedné/.A középső oszlop csak az alul levő kis fémház tetejéig ér.Szerintem arról lehet szó,hogy az összeszerelésekor a gyűrűre bármilyen irányba nézve lehetett rögzíteni az antennatartó konzolokat,de azután azok fixen a helyükön maradtak.Hozzá kell tenni,hogy ez csak tényleg közvetlen közelről látható.

[ Szerkesztve ]

Nem értem, miért kellet volna az egész tornyot mozgatni? Ahogy van egy fix tartón fix SAT tányér, s ugyanazon a fix tartón van egy mozgatható tányér is. Lehet, hogy akkoriban nem computer vezérelte távírányítással a tányér mozgását, de biztosan megoldották valahogy "orosz" módra, és működött is.

Természetesen én sem az egész torony mozgatásáról beszélek,hiszen ez alapból kivitelezhetetlen és semmi értelme,hanem a felső kétszintes platóról,amelyeken az antennák voltak.Volt már erről szó régebben a fórumon.

Nagyapám rádióamatőr volt, MHSZ-en, Rádióklubokon keresztül egy rakás nagy teljesítményű antennatornyot építettek, dolgozott katonai teepített antennákkal is, onnét is ellesett egy csomó trükköt, de az összes antennájánál csak maga a pózna volt forgatható, vagy annak csak a felső része, ahol maguk az antennák voltak. Viszont ez a legsérőlékenyebb és legértékesebb része is az antennatornyoknak, úgyhogy ha nem találsz rajta forgatható elemet, az nem jelenti azt, hogy nem is volt.

Mellesleg hétvégén Sármelléken jártunk családi napon a reptéren, ott lőttem egy képet, ami megfogott témaként:

A volt laktanyakomplexum persze valóságos kincsesbánya lenne nektek. Amikor 10 éve ott jártam, a bevezető út két oldalán még ott álltak a kaszárnyaépületek a fák mögött. Mostanra gyakorlatilag teljesen magáévá tette őket a növényzet, nagyon 'time after people' érzés. Nem is beszélve a félig föld alatti hangárokról.

p

I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.

Szerintem elbeszélünk egymás mellett...
A BARS tornyok tetején az R-417-esek egy "L" alakú konzolon voltak rögzítve és ezen lehetett őket szükség szerint állítani.Sajnos ezek a Hajagon már nincsenek meg... Régebben arról ment itt az eszmecsere,hogy a komplett felső részt lehetett-e forgatni a lábak tetején levő gyűrűn.

Mivel látszik a képeken, hogy a felső platók a körgyűrűhöz fixen rögzítve vannak ,a középső oszlop ezek szerint inkább a kábelek biztonságos levezetését szolgálhatta.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Helló hát nem is tudom,majd megpróbálom újra lefényképezni a dolgokat ha arra járok.
Nos a gömbök... Azokról van egy halom fotóm meg UFO król amiket én készítettem.Engem "szeretnek" az "E.T."k valamiért.
A gépem tökéletes.Az autó fokusz nem hiszem hogy a kerítésre ált rá mert akkor legalább az éles lenne.
Ami még foglalkoztat az objektumok és az idegenek közti összefüggések.
Mert figyelnek minket az tuti,de hogy köztünk-e élnek,na arra lennék kiváncsi.
A katonai létesítményeket amiket ismertek láttatok,vajon ki építette?
Egy részét az oroszok egy részét a németek,egy részét a törökök(mikor megszállták az országot).
De szerintem kell lennie komolyabb elhagyatott objektumoknak is melyekre még egyikünk sem lelt rá.A történelmünk túl régi ahoz hogy csak ez a pár objektum legyen itt.Itt érdekes módon nincsenek piramisok sem semmi ami látható és a régmúlt időből ránk maradt volna,pedig meggyőződésem hogy a mi fajunk a magyar legalább van annyi idős mint a piramisok korában élők voltak.
Vannak érdekes dolgok amiről csak az öregek beszélnek néha,utána kéne járni néhány dolognak szerintem,plis-duna közepén lépcső lefelé valahová,meg hasonló dolgok.
Íme 1-2 fura fotó ami nem kimondottan a témába vág,de azért érdekes lehet...

Ahogy a dolgok vannak....

Pontosan,ahogy mondod:

[ Szerkesztve ]

A második képeden látható perforált lemez hol található?
Csak nem az alúl lévő kis fémház teteje?

[ Szerkesztve ]

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Jól gondolod,bár nem a teteje,hanem az alja.A torony alatti folyosóról készült a kép.

A többi most készültet felraktam ide

[ Szerkesztve ]

Köszi, most már képben vagyok!

Megnézve a friss képeidet, kedvet kaptam én is egy látogatáshoz.

[ Szerkesztve ]

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

Nana, azért a forgathatóságot nem vetném el.

A képen a következő látszik:
1. a gyűrű felső élén két vasdarabbal valóban hozzá van hegesztve rögzítés gyanánt a felső rész.
2. a gyűrűre egy ívre hajlított konzolon (siklócsapágy) keresztül támaszkodik a felső rész.

Mit nem tudunk?
1. Mikor lett lehegesztve a rögzítőlemez?
2. Vajon mindhárom torony fixre volt rögzítve? (1 torony már el van bontva, gyanítom azért hogy a harcászati mobil torony elméletileg tervezett helyére semmiféle utalást ne lehessen tenni)
3. Miért lett hegesztve a rögzítő lemez? (Ha ez a torony a háttérrendszerhez tartozott (a fixen telepített többi BARS-ra nézett) akkor érthető a fix rögzítés) Azt ugye tudjuk, hogy a BARS jeltovábbító tornyai minimum két irányba néztek, de itt volt egy harmadik is, amely véleményem szerint a mobil harcászati "torony" felé kellett forduljon.
4. Az elbontott torony is siklócsapágyas volt, vagy ott meg volt oldva a gördülő-mechanika?

Mit tudunk?
1. A rögzítő lemezt egy jól kiképzett építőalakulatos katonának (épületgépész) nem tartott volna hosszú időbe eltávolítani (lángvágó, vagy nagyflex 1 mm-es koronggal)
2. A gyűrű és a felső rész között nincsenek kerekek, ami a forgatást megkönnyíthette volna (egy karbantartó viszont gyorsan átkenheti a gyűrűt gépzsírral, mint ahogy a nyergesvontatók nyergén is a teherhordó felület zsíron "úszik")
3. A vaslétra fixen van rögzítve. Vajon aktív korában is fix rögzítésű volt a vaslétra?
4. A toronynak nem kellett volna körhintaként forognia, hiszen leginkább valamilyen nyugati irányban kellett volna teljesíteni. A kábelek készülhettek annyi ráhagyással, hogy a felső rész nyugati irányú mozgását tolerálni tudják.

Összességében tehát azt feltételezem, hogy a lebontott harmadik torony kismértékben eltérhetett a megmaradt kettőtől, de ha nem is tért el, valamiért a tornyok elvi forgathatóságát biztosítani kellett.

Ha nem így lett volna, jóval olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb és már bevált fix rögzítésű (betonaljzatban nyugvó, és csavarkötéssel összeállított) antennatornyokra szerelték volna fel a parabolákat, nem álltak volna neki X méteres magasságban körgyűrűkkel bohóckodni.

[ Szerkesztve ]

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

Még annyi jutott eszembe, hogy nem kizárt, hogy talán a felszámolás előtti pillanatban hegeszthették le a gyűrűket, a vandalizmus de leginkább a balesetveszély-megelőzés miatt.
Olcsóbb volt mint teljesen szétszedni, ledaruzni, szállítani, tárolni.

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

És akkor ez megerősítené azt az infót, hogy a harmadik tornyot kivonuláskor bontották el, s nem a fémgyűjtő vállalkozó tette.

Más:

Miként kommunikált a mobil egység a fix toronnyal? Hogy állították be, hogy a visszaverődés pontos legyen? Egyáltalán honnan tudták a fix tornyok, hogy venniük kell?
( Ugye előtte más csatornán nem rádióztak? Mert annak sok értelme nem lenne.)
A mobil egységek egy előre meghatározott, kimért területről adtak? Bár mondjuk Olaszországból elég nehéz lehetett kimérni a pontos helyet. Nem hiszem, hogy a NATO jó néven vette volna...

Szavapart

[ Szerkesztve ]

Sajnos a harmadik toronyról a kialakítását tekintve idáig még semmit nem sikerült megtudnom.Mindenesetre most felvettük a kapcsolatot a közelben levő rádiósklub vezetőjével,remélem ők tudnak némi információval szolgálni,ami talán hasznos lehet.Mivel ők már az előző rendszerben is ott működtek,láthattak egyet s mást még a bázis aktív korából.
Az biztos,hogy a lebontott torony is -a lábak elhelyezkedését nézve - ugyanolyan szerkezetű volt.De,hogy a plató kialakítása a forgathatóság szempontjából mennyiben tért el a másik kettőtől,azt sajnos még nem tudjuk.Nem tudom,hogy ki és mikor szerelte/vágta le,de a csonkokra nézve egyértelmű,hogy inkább beszélhetünk hevenyészett eltüntetéséről mintsem szakszerű leszerelésről.A tagok nem szétcsavarozva lettek,hanem levágva,ráadásul a megmaradt csonkok sem egyforma magasságúak.Ha valóban Ivánék művelték volna ezt,akkor nem értem,hogy a másik két tornyot miért hagyták a helyén.Ha az ok a harmadik torony platójának mobilitása,akkor azt miért nem hegesztették le,mint - a feltevés szerint -a másik két toronynál tették.
Többek között ezért sem gondolom,hogy a megmaradt két torony felső része forgatható lett volna./A forgatás alatt én sem azt értem,hogy pörgött a plató mint a búgócsiga... /,ráadásul azoknál nem nagyon indokolta volna semmi a mozgathatóságot.Az antennák úgy voltak felszerelve,hogy azoknak volt bizonyos mértékű állítási lehetőségük,és ez bőven elég volt,hogy pontosan belőjék az irányt a fix telepítésű bázisok felé.Szerintem az összeszereléskor volt jelentűsége a gyűrűnek,amikor a platót ráemelték/összerakták,hogy nagyjából irányban legyenek.A finomítást már az említett módon megoldották.
Nem csak a létra akadályozta a forgatást,de a nyílásnál a keresztmerevítők sem engedték volna ezt.
Abban egyetértek,hogy a 3. torony felső kialakítása ha minimálisan is,de eltérhetett a másik kettőtől,különösen ha igaz,hogy azzal az esetleges frontközeli mobil torony volt a cél.

A leírtakkal teljesen egyezik az én elképzelésem is, kiegészítésként:
A mostani 2 db torony antennáinak egy része fixen volt rögzítve az 501 irányába. A két különálló adó miatt. A harmadik adó antennáinak nem kellett nagy szögtartományban mozogni (l. búgócsiga) mert az adásirány eléggé egyértelmű volt. Viszont az állomás ugyanakkor vett is jeleket, s mint már írtam, a troposzféra követi a Föld görbületét, s még állandóan hullámzik is. Így a vétel volt a macerássabb egy nem állandó helyzetű mobil adóról.
A mobil adó és az 504 távolsága határozta meg a vevő antenna Y tengelyének helyzetét. A troposzféra visszaverődés erősen függ a ráviteli szög nagyságától, de csak egy kis szögtartomány biztosítja a megfelelő erősségű visszavert jelet. (l. vízen kacsázó kő).
Így a távolság függvényében három eset fordulhatott elő:
-optimális távolság a két állomás között (ami a fix állomások között állandó volt), ekkor a vevő antenna Y tengelye függőleges helyzetű volt, vagyis a a visszavert jel és az antenna tengelye egybe esett,
-ha a távolság a két állomás között ennél kisebb volt, akkor a vevő antenna tengelyét úgy kellett függőleges síkban mozgatni, hogy a vevő állomás "mögé" nézzen,
-ha a távolság a két állomás között ennél nagyobb volt, akkor viszont a vevő antenna tengelyének a vevő állomás "elé" kellett nézni,
A két utóbbi esetben a vett jel gyengébb , de használható volt.
A vita most már számora világossá vált félreértésen alapul, ugyanis az antennákat nem vízszintes síkban (irányszög) hanem függőleges síkban kellett nagyobb szögtartományban mozgatni.
Manópapa okfejtése teljesen helytálló a felső gyűrű szerepét illetően, az 501-es felé csak az oroszoknál alkalmazott építési AS illesztés pontatlanságát kellett egyszer korrigálni. Esetleg a hullámzás hatását is kompenzálni kellett. Utána akár le is lehetett hegeszteni. A függőleges mozgatás műszakilag könnyebben megoldható. Igaz ennek maradványai már nincsenek meg, vagy eddig ilyeneket nem is kerestünk.
De az is lehet, hogy a IGAZSÁG a Z tengely körül van valahol.
A képen látható csőböl kialakított körgyűrű elkészítése nem kis feladat, s biztosan valamilyen okból kifolyólag így kellett megoldani. Ha nem volt különösebb oka, akkor viszont elképzelhető, hogy valamilyen szabvány építő kocka elemekből készítették el a tornyokat, s most is érdekesen néznek ránk, hogy ilyen természetes dolognak keressük lázasan a miértjét. Lásd: Császár-i Gránitok sehova sem vezető, nyitható szerkezetű, szabvány hátsó záró ajtóit. Mert van olyan Gránit is, amelyiken mindkét vég ajtaját nyitni zárni lehet, a Gránit átjárható.!!!!

Én mint lakaetos, annyit mondhatok a felvetésedre, nem lenne nagy élmény abban a magasságban dolgozni.
Viszont egy ilyen lehegesztett dolog, újra mozgathatóvá tétele, sokkal rövidebb idő alatt megoldható, mint azt a laikusok hinnék.
Természetesen nem olyan egyszerű, de aki tudja, mit és hogyan kell vágni, annak nem okoz gondot, hogy szinte sérülésmentesen (Itt az anyagokra gondoltam!) szét tudja vágni.

[ Szerkesztve ]

Igazad van, teljesen kézenfekvőnek tűnik, mégis kihagytam azt a feltevést, hogy ezek szabványos építőelemek is lehettek, kifejezetten BARS tornyok gyors irányba állításához és problémamentes beüzemeléséhez.
Talán védhető lenne ez az elmélet (minthogy a tudomány világában minden esetben) ha találnánk ismétlődést valahol (akár az egykori SZU területén) ahol ilyen "könnyűszerkezetes" BARS tornyok vannak.
Lehetett ez orosz szabvány is, de lehetett egy sima HM megbízás. Mindenesetre fura, hogy kiterjedt bunkerrendszer húzódik alatta, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy a tornyokat is felépítsék téglából, pedig a helyszín nem extrém, az építőanyag-szállítás egyszerűen kivitelezhető.
Aztán lehet még prózaibb ok: adott mennyiségű építőanyagot szántak az objektumra, de azt beépítették a bunkerrendszerbe, vasanyag beszerzésre viszont volt még engedély, így fogták a bélyegzőt, és indultak a nyergessel csőért
- Bár a HM-et talán nem korlátozták anyagbeszerzés terén . -
Még egy ötletem van: nagyon számított az elkészítés ideje, és ajándékba kaptuk a SZU-ból a tornyokat, csak gyorsan legyenek felállítva.
ennek megint a bunkerrendszer mond ellent, mert az viszont nem ment egyik napról a másikra.
Végére hagytam még egy elméletet: Felépült a bunker-rendszer, de jött egy statikus fentről, és jelezte hogy a (téglából készült) tornyok nyomását nem biztos hogy kibírja (bár ennek kiváltására, elvezetésére is remek építészeti megoldások vannak), tehát ez sem lehet okos megoldás, ráadásul nem vagyok róla meggyőződve, hogy az akkori B30-as falazóblokkból felhúzott torony súlyban jelentősen több lenne mint az acélcsöves verzió.
A gránitok példája jól hangzik.
Ott egyvalamit nem értek.
Az ok hogy a "födémet" az íveket talán kész elemekből rakták össze (mint a metrónál) - ha egyáltalán így történt - de ha már úgy is le kell zárni a belső végét, amihez mindenképpen vasbeton falat használnak, ráadásul nem olcsó az adott lezáró-ajtó, akkor miért építik be - látszólag minden cél nélkül - amikor teljesen mindegy hogy a Rába-mixerről leengedünk-e még akár két köbméter betont, - az ajtók pedig mehetnek raktárba egy másik építkezéshez -.
Valahogy úgy vagyok én ezekkel az ajtókkal hogy hajlamos vagyok azt hinni, hogy ott vészkijárat, lejárat vagy összekötő-folyosó lehetett, esetleg a sugárzó anyagok (akár szállító vagy csomagolóanyagok) föld alá szállítására szolgált.
Hogy utólag be lett temetve (robbantva) innentől kezdve evidens, minthogy valaki írt már olyan helyekről itt, ahol szintén "semmibe nyíló" ajtók voltak, ráadásul, ha jól emlékszem talán még figyelmeztették is őt hogy "ott ne ásson, ne piszkálja".
Így az út felén túl, erről az a mondás jut eszembe (bár elég nagy közhely is egyben) hogy "Mindennek oka van".

[ Szerkesztve ]

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

Úgy érzem, hogy a BARSZ tornyainak műszaki megoldásaival egy kicsivel többet foglalkozunk, mint amit megérdemelne.
Mert: mire szolgáltak ezek a tornyok a rajtuk lévő antennákkal?
Adatátvitelre. De!!! Hogyan jutott el a tornyok alatt lévő adó/vevő berendezésekhez a jel és honnan? Valamint milyen módon? Hogyan volt biztosítva és milyen megoldással az érintett hírközpontok felé és -től a jelek továbbítása a BARSZ rendszeren belül. Melyik egység vagy egységek voltak "bekötve" a hálózatba? A Dunántúlon települt szovjet egységek milyen módon kapcsolódtak az 504-eshez?
Úgy érzem, hogy a kihalt objektumok teljesebb megismeréséhez, ezekre a kérdésekre is választ illene kapni, vagy legalább is megpróbálni. Csak az objektumok "fényképezése" szerintem a Topic szinvonalát már meghaladta, a Fórum résztvevőinek hozzáértése megengedi az ilyen kérdésekre adandó válaszok keresését. A Topic-on fellelhető összes fénykép megtekintése után, az az érzés alakult ki bennem, hogy az adott objektumról készített további képek csak az "állag" romlást rögzítené, s sok esetben csak a "brazil" fémgyűjtők tevékenységét tudnánk kommentálni. Viszont ez az út nem ad választ a kérdéseinkre.
Remélem, hogy még nagyon sok, eddig feltáratlan objektum képeit fogják a tagtársak, néha saját testi épségüket is kockára téve, a Topic olvasói elé tárni, s lesz miről véleményt cserélni
Természetesen ez nem csak a BARSZ vonatkozásában kívánatos, hanem az összes itt felvetett téma esetében is.
Lehet, hogy sokat kérek, de kérni még a mai válságos időkben is lehet.
Ez a személyes véleményem, várom a tagtársak kívánság listáit is.

Igazad van, de a kiindulópont csak az lehet amit _még_ látunk, és amit ezzel kapcsolatban _már_ tudunk.
Nekem pl mint egykori építő-műszakisnak a BARS (és sok más is) még létezés szintjén sem volt ismert mielőtt betévedtem ide.
Viszont pont a látottak alapján tudunk feltevéseket analizálni, és a tisztelt topic-társak tudását, véleményét összeadva a működésükre következtetni.
A kiindulópont mindig maga az objektum (ezt látjuk)
Persze klassz lenne, ha valaki beállítana ide az egykori építési tervek és üzemeltetési utasítások beszkennelt másolataival, de erre kevés esélyt látok.
Az is lehet hogy még csak nem is a HM-nél kellene keresgélni, hanem pl a brit kémelhárítás szerverén. Gyanítom hogy többet tudnak az egykori katonai rendszerekről mint mi magunk
Ez viszont bűncselekmény, így maradnak találgatások, a tudásmorzsák, és a várakozás.
Előbb vagy utóbb minden titkosítás lejár, persze a végtelenségig lehet hosszabbítani az érvényben tartását.

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg semmi különbség nincs. Gyakorlatilag azonban van.

Mindennek oka van!!!
Nem tudom, miért, de hasonló néhány dologról a véleményünk.
Ami a HM megbízást illeti, felejtsd el, mert a magyaroknak a BARSZ-hoz annyi közük volt, mint a ..........
Az 501-es masszív felépítménye azt mutatja számomra, hogy a telepítés helye hosszú időre stabilnak tünt. Hogy nem így lett? Hát voltak ennél nagyobb változások is.
A tornyokat nem ajándékba kaptuk a SZU-ból, mert azokhoz semmi közünk nem volt. Csak annyi, mint Kádár elvtárs "közvetlen" telefon kagylójához, amin csak hallgató rész volt, de a mikrofon rész hiányzott.
A statikus kérdéshez nem tudok hozzá szólni, mert nagyon messze van tőlem. Ami viszont a Gránitokat illeti, legalább is a Császár-iakat, jelenleg azt tudom kijelenteni, hogy azok 99%-ban az orosz tervgazdálkodás "áldozatai".
Volt egy terv, amit megvalósítottak. Ez a terv minden Grántra vonatkozott, s ha nem kellett keresztül "szellőztetni" a Gránit-ot, akkor is jött a vonaton a teljes anyag. Szó sem lehetett Rába mixerről, mert az nem oda tartozott.
A Gránitok építésénél a szabvány elemeket használták, míg a Metrónál un. "tübbinges" elemek szerepelnek. Ezek sokkal nagyobb nyomást bírnak ki.
A Net-en mgnézheted a Lengyel, Cseh és NDK-ban lévő hasonló objektumok képeit, ugyanazon elemekből építették ott is.
A Császár-i objektumról a közeli jövőben szándékozunk egy könyvet megjelentetni, ami az ott települt egység működését és feladatát írná le. Eddig nagyon sok feltárást végeztünk, természetesen kerültük a publicitást, több éve, s bátran kimerem jelenteni, hogy az ottani Gránitok hátsó ajtajai nem vezetnek sehová. A mögöttük feltárt aknák a légcsere rendszer porkiválasztói voltak. De erről teljes terjedelmében majd a könyvben.
Berobbantás nyomait sajnos nem találtunk, nagyon örülnénk, ha ilyen "dolgot" találnánk.
Ami a figyelmeztetéseket illeti, már jött néhány, de nem a "lezárt" ajtókat illetően.