Számomra elsőrendű előnye a bicajnak, hogy fitten tart. Ha nem sportolok semmit, akkor is tekertem 30 Km-t minden nap. Mivel főként nem fizikai munkát végzek, ez megfizethetetlen. Minden nap kétszer kirándulok. Befele, meg hazafele. Ma is vettem két gombóc finom fagyit (belga csoki-tejszínes karamell) és szép nyugisan hazarodeóztam kellemesen kimelegedve. Közben zenét-rádiót hallgatva.
Motoron gyakorlatilag plusz két réteg ruha kell, vagy fagyoskodom. Mikor beérek, ugyanolyan szar a kedvem, mint kiinduláskor, ráfázva. Ráadásul napközben én mozgok a belvárosban leggyorsabban, bicajozva.
Egy pofás bringa öltöztet is. A Scottim azért nem a legszakadtabb tekerős, és enyhén mocskos melós ruhában(hálózatszerelés..) sem néznek hajléktalannak, ha egy szép tiszta, drágának mondott bicajjal leállok bárhol. Inkább így, mint indiánfrizurával-bőrdzsekiben egy rozsdás, elhanyagolt szakadékon, krokodilbőr cipőben, cigizve....
Nem utolsó sorban egy év alatt még izmosabb lett a combom, mint a győri balettos emelős srácoknak.
Az én koromban el kell kezdeni figyelni az izomtömeg megtartására is. Ilyenkor a kamaszévekben felpakolt izomzat már rég semmivé válik, ha magára hagyja az ember, hivatkozva a sok melóra, bármire.

[ Szerkesztve ]

Auratech Field Recording