Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • válasz baly81 #84746 üzenetére

    A terhelés, fogyasztás mérvadó azaz amit az inverterről leveszel.
    Legegyszerűbben,
    összeszorzod az akkufeszültséget az amperórával, megkapod hány wattórát tudsz kivenni belőle. A Wh már könnyen kezelhető.
    Pl. 12V/100Ah az 1200Wh.
    A terhelés oldalon ha an egy 100W fogyasztód, az óránként 100Wh azaz 12 órát fog elmenni erről az akkuról.

    DE!!!
    PB azaz savas akkunál ez sajnos nem így megy.
    Ha minden esetben minden ciklusnál kiveszed belőle a 100%-ot és utána feltöltöd, ez 1 ciklus.
    Ilyen 100% ciklusból egy indítóakku 100-150, a munkaakkunak nevezett 300 ciklust se bír ki. Ha mindezt 1C-vel teszed.
    0,1C körül ezek az értékek kicsit többek.
    A PB nem bírja a nagy, 0,1C feletti gyorstöltést sem.
    Nem mennék bele de a litium akkuk körül a hagyományos NMC az 500-1000 ilyen ciklus, a LiFepo meg 3500-600 ciklus, ezt 1C töltéssel is tudja.
    Igazán húzós igénybevételre csak LoFepo vagy LTO de ezek ára horrornak tűnik de kiszámolva az ólommal szemben még olcsóbb is de csak hosszútávon. Hobbizni jó lesz ez is.
    Nem elhanyagolható hogy harmada a súly, egy 12V/100Ah lifepo akku beépített bms-sel 8-9 kiló. Ugyanekkora ólomakku 25-30kiló.

    Az ólomakkut nem kéne 50% alá sütni, soha, 0,1 max. 0,2C-nél sose többel tölteni.
    Így egészen jól teljesít de érezni hogy így azonnal pont a dupla kapacitás kell adott feladathoz.
    Legjobb belőle a hagyomnyos elárasztott edényes kivitel pl. targoncaakku cella.
    A gel, agm lóf@sz ide nem jó.

    Párhuzamosíthatod, sorolhatod őket korlátlanul, ha egyformák, egyidősek nem kell semmiféle cellakiegyenlítés.

    ha esetleg komolyabban ilyennel hobbizol, tudok litium cellákat jó árban, 100x jobbak mint a hagyományos ólomakkuk, privizz meg ha érdekel.
    Én éppen napelemes projektben vagyok benne, találtam jó beszerzési forrást, elég sokáig kerestem az igaz mert a bolti ár húzós.
    Viszont ehhez elengedhetetlen a BMS.

    Itt egy nagyon szemléletes videó, bizonyos használati körülmények között az ólomakku a specifikáció 30%-át sem tudja, azaz egy 100Ah akku megfelel 30Ah-nak. Élettartamról szó se essen, az gyalázat.
    [link]

  • ecaddsell

    aktív tag

    válasz baly81 #84746 üzenetére

    Jobb inverterekhez (hasonlóan a tápegységekhez) szokott hatásfok/teljesítmény diagram lenni és ebből leolvasható hol a legjobb a hatásfoka.
    Általánosságban elmondható, hogy a nominális teljesítmény nagyon kis része alatt (pl. 15%) nagyon rossz a hatásfok (de nagyon meredeken emelkedik a terhelés növekedéséve) a saját energiafelhasználás miatt, az optimum fölött meg lankásan csökken a hatásfok a kapcsolásnál keletkező veszteségek/belső ellenállásokon keletkezett hő miatt .
    Ezt némileg befolyásolhatja még az aktív hűtési igény növekedése nagyobb teljesítményen.
    A kisebb teljesítmény a nominális, a nagyobb a csúcs (amit rövid ideig bír).
    Ökölszabályként elmondható az, hogy 1/3-1/2 teljesítmény környékén van a legkevesebb veszteség.
    Azaz se nagyon alá, se nagyon felé méretezni nem érdemes méretezni.
    Nagyon felül méretezve sok lesz a veszteség, alul méretezve pedig megint több lesz az optimumnál és ez az élettartamra is negatív hatással van mert bár a félvezetők jobban bírják (nem korlátlanul), az elektrolit kondenzátorok kevésbé a hőt.
    Az ipari kategória elvileg úgy van méretezve, hogy a nominális teljesítmény nagyobb százalékában van az optimum (meg van ami terheléstől függően kapcsol be részeket).
    Konkrét példához 250W-os terhelés esetén kb. 500-800W-os nominális inverter a célszerű (ami lehet csúcsban tud 1kW nagyságrendjében pár másodpercig). 85% hatásfoknál ez közel konstans 300W terhelést jelent. Semmilyen akkut sem célszerű túlmeríteni mert rontja ez élettartamát 100Ah-ból ennek megfelelően kb. 700-800Wh-t célszerű kivenni, ami a 250W-os terhelésnél kevesebb mint. 3h üzemidőt eredményez.
    Egyébként az a 100Ah az munkaakku kell legyen amit ilyenre terveztek (és ettől drágább is) nem indító akku amit rövid idejű terhelésre terveztek.
    Célszerű a csak szinuszos, ott nem kell majd törni a fejed, hogy mit köthetsz rá vagy mit nem (pl. transzformátort használó tápegység, motor stb. csak tisztán szinuszos, nem ezzel használva nagyon melegednek/leégnek/meghibásodnak).

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz baly81 #84746 üzenetére

    Az üzemidő függ az inverterről kivett energiamennyiségtől? Tehát, ha nem használok 230V-on csak állandó 100W-ot, akkor tovább tudom üzemeltetni a készüléket, mint, ha 300W-al terhelném?

    Az akkuk sajátossága, hogy nagyobb árammal terhelve egyre inkább bejön a képbe a saját belső ellenállásán eső feszültség, ezzel együtt teljesítmény, ami az akkut fogja melegíteni, azaz elvész.

    Meg ami vesszőparipám, miután sokan összekeverik: energiamennyiség a Wh (ami alapján a villanyszámlát is fizetjük), míg a teljesítmény egysége a W.

    A teljesítményt a sebességhez lehet hasonlítani (az energiaáramlás sebessége), tehát ez mindig egy pillanatnyi fogalom, mint az autó sebessége is, ami lehet változó vagy állandó is.

    A mennyiség meg olyasmi mint a benzin vagy víz stb. mennyisége, tehát egy adott halmaz. Legfeljebb a villamos energia nem ennyire kézzel fogható. De azért a fogyasztásmérő megméri.

  • Donki Hóte

    veterán

    válasz baly81 #84746 üzenetére

    »» Az üzemidő függ az inverterről kivett energiamennyiségtől? Tehát, ha nem használok 230V-on csak állandó 100W-ot, akkor tovább tudom üzemeltetni a készüléket, mint, ha 300W-al terhelném?

    Igen.

    »»Melyik a jobb megoldás? Ha egy 300/600W -os invertert üzemeltetek mondjuk majdnem csúcson (pl. 250W, tehát ~83% terhelés) vagy egy nagyobb (pl. 1000/2000W-os) teljesítményű invertert mondjuk a példának felhozott 250W-os terhelésen, ami kb 25%-os terhelés.

    Inverterek hatásfoka kicsit függ csak a terheléstől, de olyan 55-75 %-os terhelésen érdemes járatni őket a melegedés miatt. Egy jó inverter hatásfoka mindig 90 % felett van ebben a terhelési tartományban

    »» Illetve érdekelne, hogy a szinuszos inverterek tényleg annyival jobbak e mint a simák. Mindenhol csak azt látom, hogy a szinuszos a jó, mert teljesen megegyezik a hálózattal... Mit tud befolyásolni, milyen jelenségek jelentkezhetnek?

    Mit akarsz az így előállított 230 V-ról működtetni? Egy laptoptápnak akár 230 V-os négyszögjel is mehet a bemenetére, mindegy neki. Ha villanymotort, akkor már fontosabb a színuszhoz közelítő jelalak.

    (Megjegyzésem, hogy sok esetben a 12 V DC -> 230 V AC -> 20 V DC lánc helyett érdemesebb egy DC-DC konvertert alkalmazni. Ha szabályozható, akkor szinte minden egyenáramú cucc működtethető róla.)

  • And

    veterán

    válasz baly81 #84746 üzenetére

    Akkuban tárolt energiamennyiség: V * C= 12 V * 100 Ah= 1200 Wh. Ez egy P = 600 W teljesítményű fogyasztót 1200 Wh / 600 W = 2 órán keresztül lenne képes ellátni, elvileg. A gyakorlatban ekkora (C / 2 áramú) terhelésnél az akku kapacitása már lényegesen kevesebbre adódik, mint a névleges érték, vagyis nem fogja annyi ideig bírni. Ráadásul az inverter hatásfoka sem 100%-os, illetve van valamennyi saját fogyasztása is.
    1.) Állandó 100W-os terhelésre ugye az előbbiek értelmében elvi 12 h jönne ki, ez a hatásfokkal rontva mondjuk 8-10 órát jelenthet jó esetben.
    2.) Az üzemidőt ez leginkább az inverter hatásfokán keresztül, közvetetten befolyásolja. Magyarán attól függ, hogy az adott inverternek melyik munkapontban mekkora a hatásfoka, arra meg nincs egységes recept. Alacsony terhelésnél a hatásfok általában nem a legjobb.
    3.) A nem szinuszos kimenettel sok fogyasztónak gondja lehet (induktív terhelés, motor, PFC-s tápegység, stb.), de maga az inverter is panaszkodhat ilyen típusú fogyasztóval pl. túlterhelésre.

Új hozzászólás Aktív témák