Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- sziku69: Szólánc.
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- bambano: Bambanő háza tája
- eBay-es kütyük kis pénzért
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sh4d0w: Árnyékos sarok
- GoodSpeed: Tesla Smart Plug Dual SD300 -as okoskonnektorok avagy fogyasztásmérés evolúció
Új hozzászólás Aktív témák
-
Jester01
veterán
válasz
core i7
#1521
üzenetére
Ha makroszkopikusan gondoltad akkor nem lehet mivel a gravitációs erő a tömegtől függ a "vákuum hiánya" pedig a térfogattól. Mikroszkopikusan még nagyobb bajban vagyunk ha úgy vesszük, hogy az elemi részecskék pontszerűek tehát valójában minden vákuum, kivéve néhány 0 térfogatú pontot ami nem okoz hiányt.
Ráadásul a gravitáció a távolság négyzetével gyengül, nem világos, hogy ezt a vákuum hiánya hogyan okozná.
A graviton ettől függetlenül lehet, hogy nem létezik.
[ Szerkesztve ]
-
-
Jester01
veterán
válasz
tecső88
#1514
üzenetére
A releváns "magasság" ugye jelen esetben a talptól a vállig értendő nem a hagyományos testmagasság. Ez lesz a háromszög átfogója a szemközti befogó pedig a kar hossza. A függőlegessel bezárt szögre tehát sin(x) = kar / magasság. A tömegközéppontot az egyszerűség kedvéért vegyük félúton. A talpnál a súly miatt ható forgatónyomaték T = súly * magasság / 2 * sin(x). Ezt kell a karoknak ellentartani ott T = F * magasság * cos(x) Átrendezve F = súly / 2 * tg(x)
A kar / magasság nagyjából 1/2.5 körül lehet akkor x ~ 24 fok és a karokra ható erő körülbelül a testsúly 22%-a. Ha mind a két karoddal kapaszkodsz akkor ezt még felezni kell.Tehát karonként szerintem a testsúly tizedével lehet számolni. Az esetleges sérülésekért felelősséget nem vállalok
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
A példádban az 1:48 az egy dimenziós méretarány. Ha a térfogatot és így a tömeget nézed az ennek a köbe lesz vagyis a 15 tonna helyett 135g. A tolóerő pedig bonyolult eset egy repülőgépnél mivel ott a légellenállás, az aerodinamika és a sebesség nem egyformán skálázódnak.
-
Jester01
veterán
a hullámterjedést ehhez a független közeghez képest mérnéd
mivel az adott közeg határozza meg hogy milyen sebességgel tudják átadni egymásnak a részecskék az impulzustÍgy van. Éppen ezért a hangsebesség a közeghez képest lesz állandó. Ha te mozogsz a közegben akkor te más hangsebességet fogsz mérni.
Ezt a hajóból nem 200 000 km/s-nak fogják mérni?
Nem, a fénysebességet mindenki fénysebességnek méri. Ez a relativitáselmélet egyik kiindulási alapja. Az idő és a távolságmérést addig kalapáljuk, amíg ez ki nem jön belőle.
-
Jester01
veterán
az autóban ülő megfigyelő a kibocsátott hangot hangsebességűnek fogja mérni
Nem fogja, mivel a hang a közeghez képest mozog hangsebességgel, és az autó is mozog a közeghez képest. A fény azért speciális mivel nincs szüksége közegre. Nemrég láttam egy jó videót róla (persze angolul).
a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet
Ha elfogadtuk a relativitáselméletet akkor a sebességek nem simán összeadódnak.
-
Jester01
veterán
a telefonon belül még vékonyabb vezetékek vannak mint magába a kábelbe.
Vannak vékonyabbak is, de például jellemzően az egyik réteg a nyomtatott áramköri lapon tisztán "föld" (ground plane). A többi vezetősávot is megfelelően méretezik értelemszerűen. Az sem mindegy, hogy a telefonban legfeljebb pár centiméter hosszan kell nagy áramot átvinni. Ugye az ellenállás és így a teljesítményveszteség a hosszúsággal egyenesen arányos.
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
Bár a köznyelv azt a bigyót hívja töltőnek amit a konnektorba dugsz, az valójában csak egy tápegység. A töltő az a telefonban van és szépen lekonvertálja a megfelelő feszültségre (ami az akksi állapotával együtt ráadásul változik is).
Igen, ha egyéb paraméterek egyeznének akkor a nagyobb áramhoz nagyobb keresztmetszetű vezető, a nagyobb feszültséghez pedig vastagabb szigetelés kellene. Viszont senki nem mondta, hogy ugyanabból az anyagból van az összes kábel és azt sem, hogy a gyártók egyformán ítélik meg a biztonságos használatot.
-
Jester01
veterán
Igen, a nagyobb teljesítményű töltés az nagyobb feszültségen megy nem 5V-on. Például a 65W Xiaomi töltőm az 20V 3,25A. Ez még igen alacsony feszültség, a szigetelés bőven elbírja.
Megállapítani leginkább csak kipróbálással lehet. Elvileg megmérhetnéd az ellenállását és abból kapnál egy teljesítmény veszteséget ami hővé fog alakulni, de hogy ettől megolvad-e az már nem egzakt kérdés. Azt pedig, hogy a szigetelés átüt-e szintén nem egyszerű megállapítani.
-
Jester01
veterán
válasz
Poultier
#1413
üzenetére
A becsapódáskor azért hat rá erő mert a vonat megáll ő meg nem. A menetirányban ülő utas gyakorlatilag egyenértékű a példáddal, ő szépen előre repül neki annak ami szemben van vele és ott fogja megkapni az erőhatást ami megállítja.
Az ütközés előtt a vonattal együtt valamely sebességgel halad, az ütközés után pedig áll. A Newton törvény értelmében ez csak erőhatás következtében történhet meg.
[ Szerkesztve ]
-
#1395
Jester01
veterán
hiperFizikus
#1394
Jester01
veterán
válasz
hiperFizikus
#1394
üzenetére
Illetve pontosabban nem csak hogy véges, de minden nézőpontból ugyanakkora.
-
Jester01
veterán
Hű itt jó sok minden van. Nem lettem fizikus így csak mint lelkes amatőr írom az alábbiakat. Ha valami nem stimmel majd valaki remélhetőleg kijavít.
A foton maga az EM hullám. Neki nem kell töltése legyen, sőt, ha lenne akkor elvinné a töltést valahonnan valahová és a megfigyelésekkel ez nem egyezik.
Ami fénysebességgel megy annak megáll az idő illetve nulla méretűre zsugorodik az univerzum így egyszerre van mindenütt. Ez azért kicsit furcsa mert ha mindenütt van akkor mégis mitől nincs mindenütt
Igen, a töltött de nem mozgó részecskék körül statikus elektromos mező van.
EM hullám a gyorsuló töltésektől lesz, az egyenletes áramlástól nem.
Az E=m*c^2 nem a teljes képlet, az fotonra pont nem jó. Ebben az m az a nyugalmi tömeg és álló részecskére igaz. Az általános képlet E^2=m^2*c^4+p^2*c^2 ahol p a momentum (lendület). Fotonra p=h*f/c. Behelyettesítva adódik a jól ismert E=h*f. Néha szokás a kicsit félrevezető "relativisztikus tömeget" bevezetni, mintha mozgó dolgok tömege nőne, de ez csak látszat és az előző egyenletből adódik ha a relativisztikus lendületet behelyettesítjük.
-
Jester01
veterán
Van még egy trükk, mégpedig az, hogy a mozgó hosszúságok rövidülnek. Az űrhajós szemszögéből nézve az univerzum mozog miközben ő áll. Tehát ő azt hiszi kevesebb idő alatt kevesebb távolságot tett meg, de így ugyanannyira jön ki a sebessége mint a külső szemlélőnek aki szerint több idő alatt de nagyobb távolságot tett meg.
A relativisztikus tömegnövekedés csak egy kis egyszerűsítés, valójában nem nő a tömeg. De ha nőne is, egy fekete lyukhoz nem nagy tömeg kell hanem szingularitás. Tetszőlegesen kicsi tömegű fekete lyuk is létezhet.
-
Jester01
veterán
Szerintem nem ütközik. Például 0 fokos jégből 0 fokos vizet csinálsz (vagyis megolvasztod) az a környezettől hőt von el de nem melegít semmit. Hasonlóan a párolgás is. Lehet is venni ilyen elvű léghűtő készüléket. Kémialiag pedig bármilyen endoterm reakció definíció szerint ilyen.
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
Ez Δs. A teljes az úgy néz ki, hogy s = s0 + v0 * Δt + 1/2 * a * (Δt)^2
A Δs a vizsgált Δt alatt megtett út, s pedig valami kezdőponthoz képest mért. Egyik legegyszerűbb levezetés az úgy néz ki, hogy v1 = v0 + a*Δt. Innen vátlag = (v0 + v1) / 2 = v0 + a * Δt / 2. Továbbá Δs = vátlag * Δt = v0 * Δt + 1/2 * a * (Δt)^2
Fentiek nyilván egyenletesen gyorsuló mozgásra érvényesek.[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
válasz
Fecogame
#1299
üzenetére
Ha a doboz ideálisan le van zárva (semmi energia nem szökhet ki belőle) és ha az eszközöd folyamatosan pumpálja bele az energiát akkor végtelen meleg lesz előbb-utóbb mivel nincs hová leadnia.
Szokványos esetben vákummal rosszul jársz mivel úgy csak sugárzással tudod leadni a hőt. Nem véletlenül használják hőszigetelésre is.
-
-
Jester01
veterán
A beszédhangerőt azért nem adhatod össze a dB skálán mert az nem szorzótényező a lineárison. Az üvegnél a 30dB az szerintem csillapítás ami szorzótényező tehát simán kivonható a logaritmikus skála szerint. Itt van is egy táblázat.
-
#1245
Jester01
veterán
f(x)=exp(x)
#1244
Jester01
veterán
válasz
f(x)=exp(x)
#1244
üzenetére
Lehet, persze.
-
#1229
Jester01
veterán
DrojDtroll
#1228
Jester01
veterán
válasz
DrojDtroll
#1228
üzenetére
Hol akadtál el?
1. Energiamegmaradás. kinetikus energia = gravitációs potenciális energia
2. Archimédesz -
Jester01
veterán
Ennek így nem sok értelme van, sehány kg tömeggel nem nyomja. Első közelítésben egy rugóként lehetne modellezni a talajt, és akkor kiszámolni a becsapódó test által okozott maximális benyomódást (rugó elnyeli a teljes mozgási energiát) és azt összevetni egy nyugalomban lévővel (rugó megtartja a súlyt). Ehhez persze tudni kellene a talaj rugalmassági együtthatóját.
[ Szerkesztve ]
-
-
Jester01
veterán
A függőlegesből az időt számolod ki, minden mást tudsz. s=-10m (mert 10 méterrel lejjebb esik), a=-g mivel lefelé gyorsul, v0=15*sin(25) mivel a kezdősebesség függőleges komponense ennyi. Ebből az időt már ki kell tudnod számolni. Azt utána simán az álladó vízszintes sebességgel szorozva megkapod a vízszintesen megtett utat. A becsapódási sebességhez pedig a gyorsulás és az idő ismeretében kiszámolod a függőleges komponenst majd összekombinálod a változatlan vízszintessel.
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
-
Jester01
veterán
válasz
core i7
#1157
üzenetére
Azt ugye tudod, hogy különböző gázok vannak? Pl. ha hidrogént égetsz oxigénben akkor abból vízgőz lesz amit már nem tudsz tovább égetni.
A csillagok nem kémiailag égetik el a gázokat, hanem nukleáris fúzióval, és persze az sem végtelen bár sokkal jobb. A kontrollált fúziót még csak most kezdjük megvalósítani. Lásd még Nuclear pulse propulsion
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
Ahhoz az említett Young modulus kell, szerintem ezt hívták nyomófeszültségnek. Ha konkrét számot mondanál akkor látszódna, hogy nagyságrendileg van-e értelme (vö. a táblázat a wikipedia linken). Ezzel első közelítésben egy rugóként lehet modellezni.
[ Szerkesztve ]
-
-
#1124
Jester01
veterán
customer114
#1123
Jester01
veterán
válasz
customer114
#1123
üzenetére
A rúd jó példa volt, és amit keresel az a hangsebesség az adott közegben.
-
-
#1090
Jester01
veterán
Bjørgersson
#1089
Jester01
veterán
válasz
Bjørgersson
#1089
üzenetére
A 3kΩ nem tudom hogy jött ki. R2 és R3 párhuzamosan az 500Ω, ez sorban R4-el nyilván 1500Ω. Tehát (6V * 1000Ω) / 1500Ω = 4V.
-
#1088
Jester01
veterán
Bjørgersson
#1087
Jester01
veterán
válasz
Bjørgersson
#1087
üzenetére
Nem jó, a helyes az 4V.
A képlet az jó, csak kiszámolni nem tudtad
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
válasz
pető bá'
#1068
üzenetére
dS = Cp * ln (T2 / T1)
Nyilván T2 = (4*80 + 6*20) / 10 = 44C = 317K
Ha a fajhőt állandónak vesszük 4.2 kJ/kg*K értékkel akkor
4.2*(4*ln(317 / 353) + 6 * ln(317 / 293)) ~ 177 J/KEz számszerűleg hasonlít a tiédre. Persze legközelebb inkább te írd ide a gondolatmeneted, és akkor tudjuk mondani, ha elrontottad valahol...
-
Jester01
veterán
Nem, ez konkrétan párhuzamos. Mivel az R3=0 így R1 és R3 elhagyható, vagyis marad R2 és R4 párhuzamosan.
I1 triviálisan 0 hiszen az összes áram a rövidzár R3-on folyik. I2 és I4 simán U/R képlettel adódik, I3 pedig I2 és I4 összege. U2 és U4 ugyebár a bemenő feszültség, U1 és U3 az nyilván nulla.
[ Szerkesztve ]
-
#1049
Jester01
veterán
PindurAnna
#1048
Jester01
veterán
válasz
PindurAnna
#1048
üzenetére
Ha a függőleges komponens 40N akkor Pitagorasz alapján a vízszintes az 30N. De ez tulajdonképpen mindegy is
A nyomórerő egyfelől a láda súlya ami mg, legyen 100N, mínusz a húzóerő függőleges komponense, mivel az emeli egy kicsit (gondolom ferdén felfelé húzzuk). Tehát az össz nyomóerő 60N.
A súrlódási erő az mű*F vagyis 18N.
A munka az ugyebár W=F*s tehát 18N*10m=180J.[ Szerkesztve ]
-
#1045
Jester01
veterán
roberto211
#1044
Jester01
veterán
válasz
roberto211
#1044
üzenetére
Mivel az Ohm törvény annyi, hogy R = U / I ezért ha fizikaórán nem is figyeltél de talán a matematikán legalább annyit összeszedtél, hogy ha a képletben két érték adott akkor a harmadikat már ki tudod fejezni
-
Jester01
veterán
Hogy miért azzal jelölik? Mert csak. Jelölhetnék űrhajóval és majommal is.
Két tulajdonság van, és ezek négyféle módon kombinálhatók. Ezt mutatja az első táblázat.A statikus objektumok (az X-el jelölve) fixek a szülő (tartalmazó) objektumban, nem mozdulnak el.
A reszponzív (piros) objektumok reagálnak (ütköznek) más szintén reszponzív objektumokkal.A második ábra pedig a lehetséges interakciókat vázolja. Az X-es statikus objektumok nem mozognak és így azok egymással nem is találkoznak. Ez az első két sor. A harmadik sor azt mutatja, hogy a nem statikus de nem is reszponzív objektumok mozognak, de semmivel nem reagálnak (átmennek a másikon). Az utolsó sor pedig azt mutatja, a nem statikus reszponzív objektumok mozognak, és másik reszponzív objektumokkal ütköznek is.
Ez egyébként nem a fizika topikba való.
-
Jester01
veterán
Gray kódosnál ha megmondták, hogy csak 7 kimenet van, akkor nyilván egyet (az utolsót, az 100-át) nem használod fel. Itt nem a bináris érték szerint kell kiválasztani a kimenetet hanem a gray kód szerint.
A számlálósat én úgy csinálnám, hogy először egy sima 6 állapotú 3 bites számlálót csinálnék (ez gondolom megy) aztán meg egy egyszerű 3->4 bites kimenet generálót ami triviális.
[ Szerkesztve ]
-
#1022
Jester01
veterán
PumpkinSeed
#1021
Jester01
veterán
válasz
PumpkinSeed
#1021
üzenetére
Remélem valami hasonlókat írt ő is
-
#1020
Jester01
veterán
PumpkinSeed
#1019
Jester01
veterán
válasz
PumpkinSeed
#1019
üzenetére
Ha feltesszük, hogy sikerül végtelenül kicsi idő alatt megállítani, akkor a dolgok az első pillanatban bizony az adott pontra érvényes kerületi sebességgel mozognak tovább. Nyilván idővel ez majd a helyi feltételeknek megfelelően változik.
Például a levegőnek elég kicsit a súrlódása, így jó sokáig jó nagy szél lesz. Hasonlóan a vízzel is, az óceánok jó nagy szökőárral körbemossák a bolygót. Gyaníthatóan a hétköznapi tárgyak súrlódása is édeskevés lenne a sebességkülönbség rövid idő és elmozdulás alatt történő megszüntetéséhez.
Például ha a súrlódási együttható 1 (ami elég sok) akkor a lassító erő nagysága éppen a súlyerővel egyezik meg vagyis a tárgy 1g lassulást produkál. 1800km/óra=500m/s, azaz g=10m/s^2 értékkel számolva 50 másodperc alatt állna meg, ezalatt 12,5km-et elmozdulva. Már ha van elég hely
Ha például te egy gurulós széken ülsz a szobádban aminek mérete feltehetően elhanyagolható a 12,5km-hez képest akkor gyakorlatilag fékezés nélkül csapódnál a falnak a rád vonatkozó kerületi sebességgel (ez a mi szélességi körünkön kevesebb mint 1800km/h de azért még mindig elég sok). Már feltéve, hogy a fal kibírta a lassulást és megállt, ami szintén nem valószínű.
-
Jester01
veterán
Nem annyira idevaló, inkább talán az elektronika topikba.
Amúgy a 2-es az pont triviális, mi okoz problémát? A 3 bites BCD az csak félrevezetés mivel 3 biten nincs különbség a BCD és a bináris között. Ilyen DMUX-ot meg milliót kiköp a gugli egyből, de mondjuk igazságtábla alapján megcsinálni sem kunszt. 8 darab ÉS kapu, plusz 3 inverter.
-
#1010
Jester01
veterán
Bjørgersson
#1009
Jester01
veterán
válasz
Bjørgersson
#1009
üzenetére
Igen. Csak akkor jön ki ha g=8m/s^2.
-
-
#1005
Jester01
veterán
Bjørgersson
#1004
Jester01
veterán
válasz
Bjørgersson
#1004
üzenetére
Mondjuk valami nincs rendben mert nem ez a magasság jön ki ha a megtett úttal számoljuk.
Ez akkor azt jelenti, a gyorsulás nem g (amit én 10m/s^2-nek vettem). Lehet, hogy a Holdon vagyunkJa h nem jó, h = d * tg alfa = 50m nem 10.
[ Szerkesztve ]
-
#1003
Jester01
veterán
Bjørgersson
#1002
Jester01
veterán
válasz
Bjørgersson
#1002
üzenetére
Nem
Ugye a függőleges kezdősebesség lesz v0*sin alfa nem a vízszintes.
Szóval vx = v0*cos 30 = 10*gyök3 ~ 17,3 m/s és ez nem változik. Nyilván d = vx * t = 86,6m.
Kezdeti v0y = v0*sin 30 = 10m/s, végső sebesség vy = v0y + a*t = -40 m/s. h = d * tg alfa = 10 m|v| = gyök(vx^2 + vy^2) ~ 43,6 m/s
Remélem nem számoltam el semmit
-
#1000
Jester01
veterán
PindurAnna
#999
Jester01
veterán
válasz
PindurAnna
#999
üzenetére
Gyorsuljon x ideig, akkor 5-x ideig megy állandó sebességgel. Innen a megoldás egyszerűen adódik az ismert s=1/2*a*t^2+v0*t és v=at képletekből:
s=1/2*a*x^2+a*x*(5-x)
Kanonikus másodfokú alakra rendezve:
1/2*a*x^2-5*a*x+s=0
Behelyettesítve:
1,4*x^2-14x+29,4=0
Megoldás:
x1=3
x2=7 (de ez nem jó mivel x<5 kell legyen)Ellenőrzés:
Ha 3s-ig gyorsul akkor 1/2*2,8*3*3=12,6m-t tesz meg és 2,8*3=8,4m/s-ra gyorsul, majd ezen sebességen további 2s alatt 2*8,4=16,8m-t tesz meg. 12,6+16,8=29.4m. A megoldás tehát helyes. -
Jester01
veterán
válasz
adam00222
#997
üzenetére
Ez elég csúnya egy feladat
A harmadfokú egyenletre van megoldóképlet, ami finoman szólva nem egyszerű. Kömalban még el is hiszem, hogy szükséges, de hogy ez szegény franciáknak érettségi feladat volt, az nem kispályaN golyóra általánosítva sem lesz sokkal rosszabb már a helyzet, mert az csak a Coulomb erő konstans együtthatóját módosítja a geometria függvényében. Mondjuk zárt képlet az valószínűleg nem lesz rá.
Szimmetria miatt mindig ilyen lesz a megoldás, de csak a feladat megfogalmazása miatt, ti. hogy előbb lógnak aztán kapnak töltést. 2 golyónál különben például elképzelhető lenne az is, hogy egymás fölött vannak ha a taszítás elég erős a súlyerő ellen.
-
Jester01
veterán
-
Jester01
veterán
válasz
Jester01
#994
üzenetére
823. Legyen a levegő hossza x. A nyomása az eredeti 60cm-ből és a külső nyomásból ugyancsak Boyle törvénnyel adódik. Ez a nyomás tart ellent a külső légnyomásnak plusz a higany hidrosztatikai nyomásának, ami a ró*g*h képletből adódik, ahol h = x - 30cm a higany szintje alá eső levegőoszlop.
-
Jester01
veterán
822. Legyen m a levegő tömege. Kellene tudni a nyomását a csőben. A p1*V1 = p2*V2 Boyle törvény illetve a megadott normál állapotú sűrűség segítségével a nyomást ki tudjuk fejezni a tömeggel. Innen már gyerekjáték felírni a 60cm levegő súlyával és nyomásával plusz a 40cm higany súlyával ellentartó külső légnyomás egyenletet, ahonnan m adódik.
Folyt. köv.
-
Jester01
veterán
Például rögtön az első képen az első csiga. A tartókötél és a jobb oldali kötél függőleges, így vízszintes irányú erőt nem tudnak kifejteni. A bal oldali kötél viszont ferde, így valamennyi vízszintes erőt is ki fog fejteni. Ezt a másik két kötél nem tudja kioltani, vagyis marad vízszintes erő ami gyorsulást okoz, tehát a csiga nincs nyugalomban.
Ha a felső falra rögzítés nem kötél hanem rúd, akkor ez még lehetne is, de rögtön a második csigánál már akkor is baj van.
-
Jester01
veterán
-
Jester01
veterán
Itt ugyebár a Doppler effektusról van akkor szó.
fk = (c / (c - v)) * f0
ft = (c / (c + v)) * f0
ft = 0,75 * fkfk a közeledési frekvencia, ft a távolodás,, f0 a kibocsátott frekvencia, c a hangsebesség. Átrendezgetve v megkapható majd onnan a távolság már triviális.
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
Addig ugye rendben van, hogy Ampere törvénnyel az egyenes vezetőtől adott távolságra tudjuk a mágneses térerősséget. Azt a téglalapra integrálva kapjuk a fluxust, majd idő szerint deriválva az indukált feszültséget (Faraday törvény), onnan pedig nyilván Ohm törvénnyel az áramot.
Amit viszont nem tudok, hogy mit kell kezdeni az indukált áram által keltett mágneses mezővel (Lenz törvény és önindukció).
-
#954
Jester01
veterán
csababarca
#953
Jester01
veterán
válasz
csababarca
#953
üzenetére
Ha megadták a sűrűséget akkor azzal, ha nem akkor vagy táblázatból vagy a szokásos 1000kg/m^3 értékkel kiszámolnám a tömeget. Utána a fajhővel a 20 fokos csökkenést kiszámolnám végül pedig a fagyást (amit már megcsináltál).
-
#951
Jester01
veterán
csababarca
#950
Jester01
veterán
válasz
csababarca
#950
üzenetére
Ez még csak a fagyás volt, előbb le is kell hűteni 20 fokról 0-ra.
Illetőleg ha nagyon pedánsak akkor előbb táblázatból ki kell nézni a 20 fokos víz sűrűségét és tömegre átszámolni. A 2710-et nem tudom pontosan miből kaptad.[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
-
-
-
Jester01
veterán
válasz
fpeter07
#930
üzenetére
A tartálykocsi ritkán téglatest alakú, de máshoz nincs elég adat
Szóval a szélesség, hosszúság és magasság értékből nyilván adódik a térfogat, onnan a sűrűséggel a tömeg. Ezen felül már csak a centripetális erő képletét kell ismerni, miszerint F=mv^2/r és kész is. Mi okozta a nehézséget?[ Szerkesztve ]
-
-
Jester01
veterán
válasz
asuspc96
#926
üzenetére
Ahogy elnézem jórészt a lendületmegmaradás és a közismert mozgásegyenletek kellenek.
Az elsőre:
Lendületmegmaradás miatt m1*v1=m2*v2 innen v2=m1/m2 * v1
Megtett út s=vátlag * t=v1átlag*t + v2átlag*t=v1vég/2 * t + v2vég/2 * t = v1vég/2 * t + m1/m2 * v1vég / 2 * t =
= v1vég * (1 + m1/m2) * t
Ebből v1vég = s / ((1 + m1/m2) * t) = 60 / ((1 + 0,2 / 0,3) * 5) = 7,2 cm/s
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest