Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- DeFranco: Tanuljunk angolul játékosan! - Duolingo
- Algieba: Algieba mint kreatív tornádó
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- gban: Mentett Pentium 1 alaplapok
Új hozzászólás Aktív témák
-
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
[Prolixus] #1399 üzenetére
Ha viszont már ott jár a gyógyszeres terápiád, hogy az inzulin szekréciót növelő gyógyszerek sem segítenek, akkor meg már labor nélkül tudni lehet, hogy ennek hátterében az áll, hogy nincs már olyan kapacitása a béta sejteknek aminek révén a gyógyszer érdemben még több inzulint ki tudna hajtani belőlük
Nem világos számomra, hogy az inzulinrezisztenciának mekkora a szerepe a magas cukorszintben és mekkora az inzulinhiány. Amit írtál tényként kezelik a terápiában általában, összemosva a 2-es beteget 40 és 70 évesen, napi fél óra vásárlás és napi több óra fizikai munka esetén, férfit és nőt egyaránt.
Az sem világos, hogy mi az a célérték, ami még az életminőséget nem rontja jobban, mint maga a valamivel magasabb cukorszint hosszú távon. A páciens gyerekként kezelése sajnos még mindig eléggé elterjedt.... -
[Prolixus]
addikt
válasz
philoxenia #1398 üzenetére
Nem teljesen értem ezt a hozzászólást. "nyilván van az a szint, ami fölött hiába adunk plusz inzulint..."? Nem inkább van az a szint, ahol már csak a plusz inzulin segít a gyógyszer mellé?
Nincs sok értelme nézni. Az elején még biztosan van saját inzulinod, ha 2-es diabos vagy, de az elején senkinek nem indítják inzulinnal a terápiát, ha 2-es diabos, szóval a vizsgálat irreleváns lenne. Ha viszont már ott jár a gyógyszeres terápiád, hogy az inzulin szekréciót növelő gyógyszerek sem segítenek, akkor meg már labor nélkül tudni lehet, hogy ennek hátterében az áll, hogy nincs már olyan kapacitása a béta sejteknek aminek révén a gyógyszer érdemben még több inzulint ki tudna hajtani belőlük (tehát már előrehaladott ez a "kimerülős" dolog). Egy ilyen típusú gyógyszer hatástalansága után esetleg meg lehetne nézni, hogy mennyi az annyi, de ha felírnak csereként ugyanabba a hatáscsoportba tartozó, de kémiailag más gyógyszert (és azok szintén hatástalanok), akkor labor nélkül is tudni lehet mi a helyzet.
-
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
[Prolixus] #1397 üzenetére
A gondom az, hogy nekem még a tíz év alatt egyszer sem vizsgálták a saját inzulintermelésem, ellenben sok 2-esnek írtak föl inzulint az ismerőseim közül, anélkül, hogy ezt megnézték volna. Pedig nyilván van az a szint, ami fölött hiába adunk plusz inzulint...
-
[Prolixus]
addikt
(#1393) philoxenia
"Igazából az inzulintermelés megléte, vagy nemléte lenne a választóvonal tudtommal, de nincsenek éles határok gondolom."
Ez sem teljesen pontos. Az 1-es diab. definíció szerint azért alakul ki, mert az endocrin pancreas inzulintermelő sejtjei kipusztulnak. Emiatt nincs inzulin, a terápia is inzulint igényel.
2-as diab. esetén a folyamatot ugyebár nem az inzulintermelő sejtek pusztulása indítja el és sokáig van saját inzulintermelés. Ugyanakkor igaz, hogy előrehaladottabb állapotban a béta sejtek 2-as diabos betegnél is "kimerülhetnek" (mivel az inzulirezisztenciát kompenzálandó, amennyire csak bírják túltermelnek, erőn felül dolgoznak sokáig, ha úgy tetszik) és végül csökkenhet az inzulintermelésük (ennek a pontos molekuláris hátterét ne kérdezzétek
). Ezért sem javasolják egyébként, hogy a 2-es diab. gyógyszeres kezelését olyan gyógyszercsoporttal kezdjék, ami nem csinál mást, mint fokozza a saját inzulintermelést, mert a béta sejtek ilyen "kimerülését" az ilyen gyógyszerek felgyorsíthatják. Az ilyen gyógyszereket csak akkor építik be a terápiába, ha a nem ilyen módon ható gyógyszerek nem bizonyulnak "elégségesnek". Viszont, az előbb elhangzottak alapján előfordulhat, hogy végül 2-es diabos beteg is inzulinterápiára szorul. Ebből az okból kifolyólag vezették be az Inzulindependens (IDDM) VS Nem inzulindependens diab. mellitus (NIDDM) elkülönítést, mert utóbbi kategorizálás a terápia szempontjából relevánsabb. 1-es diab tehát=IDDM (és sosem NIDDM), IDDM viszont 1-es diab és 2-es is lehet, bár legtöbb esetben az 1-est jelenti, lévén a 2-es diab ritkábban jut el odáig, hogy inzulint is kelljen adni a betegnek (1-es diabnál minden beteg inzulinra szorul).
(#1395) Geryson
"Nekem anno a doki mondta azt, hogy 8 fölé soha, gondolom nem a Magyar Közlöny szabályrészéből ollózva, hanem saját tapasztalatból."
Mondom szerintem itt arra gondolt, hogy neked, mint már diagnosztizált cukorbetegnek milyenek legyenek a cukraid (ergo mennyire legyen eredményes a kezelésed ami jelentős részben tőled függ), nem arra, hogy milyen vércukrok mellett számít diabetes-esnek valaki. A témát kipattintó hozzászólás kapcsán viszont utóbbiról kellett hogy beszéljünk, hiszen a kolléga esetén még az is kérdéses, hogy eleve cukorbeteg-e vagy sem.
"Te mint - szemmel láthatóan - szakértő hogyan vélekedsz erről? Mi véleményed szerint az a cukorérték, amit nem illene átlépni soha, vagy hosszabb ideig? Rosszul emlékszem amúgy, hogy az egészséges emberek cukrai 4 és 6 között mozognak?"
Köszönöm a megnevezést, de azért ez a szakértő dolog relatív.
Orvos vagyok (többek között), de nem foglalkozom diabetes-es betegekkel, és nem is vagyok belgyógyász, diabetológus (tehát igazi szaki-szaki-szaki) még annyira sem. Csak érdekel a téma (orvosként ez persze nem meglepő, úgy értem hogy jobban, mint egy random kiválasztott betegség) aztán ráakadtam tök véletlenül erre a topicra és gondoltam néha hasznos szaktudással tudom gyarapítani a hozzászólásokat. Így az első kérdésedre nem tudok fejből válaszolni (ha tanultam is korábban, már elfelejtettem...
), nem tudom a terápiás gyakorlatban egy kezelt beteg esetén mik azok az értékek, amire már harap az orvos és neked is fosnod kellene tőle. Nyilván a teljesen egészséges cukrok lennének a legjobbak kezelés mellett, de sajnos ez sokszor nem jön össze. Lehet van egy jól látható határ az éhomi+étkezés utáni cukrok kapcsán, ami felett látványosan megnő a morbiditás és mortalitás...lehet nem találtak ilyet amúgy. Mondom ezt nem tudom fejből, nekem is bele kellene túrnom a szakirodalomba, elsősorban különböző prospektív vizsgálatok eredményeit összesítő metaanalíziseket kellene keresni.
A másik kérdés kapcsán: Jól emlékszel, de ahogy a kolléga is megjegyezte, ezek a normális éhomi vércukorértékek. 6 mmol/l felett már csökkent a glükóztolerancia, 7 mmol/l esetén pedig már diabetes van, éhomi cukrok esetén (tehát 8 órás periódus után mérve, amelynek során nincs semmilyen külső szénhidrátbevitel). Ezek természetesen nem kőbe vésett értékek olyan értelemben, hogy giga nagy populációk adatainak átlagolása alapján lettek meghatározva, egyéni különbségek tehát lehetnek. Ez viszont nem szeretjük hangsúlyozni, mert a betegek egyből a nekik "kényelmes" oldalát fogják meg: "Áhá, szóval akkor az is lehet, hogy nekem ugyan az éhomi 6,4 mmol, de pont abba a kevésbe tartozom, akinek még ez is teljesen normális".
"Ez azt jelenti, hogy 11,0-es randommal, 6,0-ás éhgyomrival és 11,0-es 120 perces terhelésessel még nem vagyok cukorbeteg? Ebből főleg a random igen magas megengedett értéke döbbent le."
Vagylagos logikai kapcsolat van a kritériumok között, szóval nem ezt jelenti. Cukorbeteg vagy, ha vannak tüneteid+11 felett van a random VAGY vannak tüneteid+7 felett van az éhomi VAGY vannak tüneteid+11 felett van a terheléses vizsgálat eredménye. Mivel a cukorbetegség (sajnos) sokáig szünetmentes, igazából a laboreredmények sokkal fontosabbak egyébként, tehát éhomi 8-as cukor mellett akkor is kapsz diagnózist, ha tünetmentes vagy. Random értékeknél muszáj hogy "megengedő" legyen, hiszen ebben benne van az is, hogy akár egy giga nagy kaja után mérnek másfél-két órával. Ha levinnék mondjuk 9,5-re a határt, 3 nagy tábla csoki után másfél órával lehet én is cukorbetegnek lennék diagnosztizálva, holott kutya baja a cukromnak (kopp-kopp). Ne feled, hogy terhelésesnél standardizálva van a bevitt szénhidrát mennyisége és a vizsgálat ideje, a random mérésnél semmi ilyen nincs, max a beteg elmondására lehet hagyatkozni.
"Más: Mi a véleményed (persze másoké is érdekelne), hogy ha történetesen vétkezni szeretnék..."
Ha ilyen jól össze tudod hangolni az inzulint meg a vércukor emelkedést, akkor szerintem nyugodtan. De nekem most nem egyértelmű, hogy ezt már kipróbáltad, és biztosan tudod hogy nagy kilengések nélkül, vagy csak így gondolod?
Ha én lennék a kezelőorvosod, természetesen eltanácsolnálak tőle, hiszen egyszerűbb lebeszélni a betegeket, mivel akkor biztosan nem fog hibázni, ha nem is csinál semmi vétkeset.
De amúgy reálisan nézve, nem látok benne kivetnivalót. Amúgy pár próbálkozás egyébként sem a világvége, ha gyakorlatban mégsem tudod ennyire kiegyenlítetté tenni a cukrot, akkor (gondolom) elállsz az ilyen jellegű kísérletektől.
Ebben a történetben nekem a leginkább bizonytalanságot adó tényezőnek a szénhidrát tűnik: ha mindig ugyanolyan sütivel akarsz vétkezni, akkor persze tudni fogod mi a dörgés, de ha a vétkezés tárgyát változtatgatni is akarod, akkor azért könnyebben becsúszhat hiba.
-
Geryson
addikt
válasz
[Prolixus] #1386 üzenetére
Bár nem nekem válaszoltál, de nagyjából hasonlót írtam Ropival. Nekem anno a doki mondta azt, hogy 8 fölé soha, gondolom nem a Magyar Közlöny szabályrészéből ollózva, hanem saját tapasztalatból. Te mint - szemmel láthatóan - szakértő hogyan vélekedsz erről? Mi véleményed szerint az a cukorérték, amit nem illene átlépni soha, vagy hosszabb ideig? Rosszul emlékszem amúgy, hogy az egészséges emberek cukrai 4 és 6 között mozognak?
Ezt én sajnos nem értem, elmagyarázod?
Tünet (polyuria, polydipsia, fogyás, homályos látás)
+
• 1 db random vércukorszint ≥ 11,1 mmol/l
vagy
• éhomi vércukorszint ≥ 7,0 mmol/l (IGT: 6,1-6,9 mmol/l)
vagy
• OGTT 120’ vércukorszint ≥ 11,1 mmol/l (IGT: 7,8-11 mmol/l)Ez azt jelenti, hogy 11,0-es randommal, 6,0-ás éhgyomrival és 11,0-es 120 perces terhelésessel még nem vagyok cukorbeteg? Ebből főleg a random igen magas megengedett értéke döbbent le.
Más: Mi a véleményed (persze másoké is érdekelne), hogy ha történetesen vétkezni szeretnék (ahogy írtam korábban is, én nem vagyok szerencsére édesszájú), akkor beadok egy kiszámolt mennyiségű inzulint és várok-várok-várok. Nagyjából 1 óra elteltével az Apidra ugye csúcsra ér és elkezdi letolni a cukromat (én ezt a szenzorommal tökéletesen látom) és EKKOR eszem pl. egy fél sütit majd várok. Cukor megáll, majd egy idő után a többletinzulin miatt ismét elkezd csökkenni, ekkor megeszem a második fél sütit. Nagyjából másfél éve van szenzorom, azóta találtam ezt ki és így el tudom érni azt, hogy 1-3 mmol-t ingadozik csak a cukrom, kvázi meg sem mozdul a korábbi évekhez képest. Helyes lehet ez így?
-
*Ropi*
félisten
válasz
philoxenia #1393 üzenetére
Lett volna előnye, ha 1-esnek diagnosztizálnak: akkor pl. térítésmentesen kapja az ember az azonnal ható inzulint - 2-esként csak 50% kedvezménnyel.
-
*Ropi*
félisten
válasz
[Prolixus] #1391 üzenetére
Én így emlékszem, megpróbálok utánakérdezni a mostani orvosomtól. Egyébként meglepően az 1-esre jellemző tünetekkel kezdődött...
-
[Prolixus]
addikt
Ilyen életkori határ nincs. Az egy dolog, hogy az 1-es kezdete sokkal gyakoribb fiatalkorban, de nincs kizárva, hogy valakinek 30 felett kezdődik. Sem az 1-es, sem a 2-es diab. diagnózisa nincs életkorhoz kötve egyáltalán. Bocs hogy megint téged okítalak, de ilyen tárgyi tévedés mellett nem tudok szó nélkül elmenni.
-
*Ropi*
félisten
válasz
[Prolixus] #1388 üzenetére
Nekem nagyon beivódott ez a 8.5 valamiért - később kiderítem miért - mintha lett volna régebben egy olyan szabály, hogy csak akkor kaphatott az ember jobb inzulint, ha 8.5 alatt maradt valamilyen értéke (bár lehet, hogy valóban én értettem valamit félre).
(#1389) philoxenia: Nem, 2-es vagyok (bár 29 évesen diagnosztizálták, ami még pont 1-es lenne az életkori határ miatt, ami 30 év).
-
[Prolixus]
addikt
Nope, az meg 7% fölött gázos. Vagy rosszul emlékszel, vagy rosszul értelmezted amit mondott, vagy az orvos nagyon nincs képben. Ezek eléggé "nyilvánvaló" kritériumok, magad is utánanézhetsz.
"Egyébként ha jól eszek és szúrok, akkor nem megy 8.5 fölé"
Ennek örülünk és ez maradjon is így!
A beszélgetésben viszont nem erről volt szó, hanem arról hogy mik számítanak kóros értékeknek (kezeletlen esetben, nyilván), nem arról, hogy egy jól beállított diabetes-es betegnek hogyan szoktak alakulni a vércukorértékei. Lehet amúgy az orvos erre gondolt, és itt a félreértés oka. Igen, mivel tökéletesen egészséges cukrokat ritkán szoktak tudni elérni a betegek, egy kezelt diab-os betegnél picit megengedőbbek szoktak lenni a mi a jó és mi a rossz adatok kapcsán, mint amikor a diagnosztikus kritériumokról van szó.
-
*Ropi*
félisten
válasz
[Prolixus] #1386 üzenetére
Konkrétan az előző orvosom mondta. Vagy a HbA1c nem ajánlott, hogy fölé menjen és összekevertem vele?
Egyébként ha jól eszek és szúrok, akkor nem megy 8.5 fölé: max. 8.1-8.2 csúcsban (eltekintve a mérés pontosságától). Mondjuk szerencsére olyanok az értékeim mintha egészséges lennék - oda is figyelek rá nagyon (HbA1c 5.8 és 6.2 között volt mindig).
-
[Prolixus]
addikt
Cukrosoknak nincs megengedett maximum, addig mehet fel ameddig akar, pont mert cukrosok. Egyébként sem tudom honnan jött ez az adat, mert sem a random, sem a terheléses, sem a éhomi kritériumokban nincs ilyen, sem csökken glükóztolerancia stádiumánál, sem definitív diabetesnél. Magyarul totál rossz amit írsz.
A diabetes mellitus diagnosztikus kritériuma (WHO)
Tünet (polyuria, polydipsia, fogyás, homályos látás)
+
• 1 db random vércukorszint ≥ 11,1 mmol/l
vagy
• éhomi vércukorszint ≥ 7,0 mmol/l (IGT: 6,1-6,9 mmol/l)
vagy
• OGTT 120’ vércukorszint ≥ 11,1 mmol/l (IGT: 7,8-11 mmol/l)(#1380) itachi94
Ha normális volt a rendes nagylaboros éhomi, plusz a HbA1C, akkor bizony nincs cukorbajod. Normálisnál magasabb vércukornak számtalan oka lehet, az összes szimpatikus hormon, glükagon, kortikoszteroidok mind emelik a vércukrot. Ha esetleg van is valami bajod, ennyi információból biztosan nem fogjuk tudni megmondani, hogy micsoda.
-
Geryson
addikt
válasz
philoxenia #1381 üzenetére
11.2? Ennyire "magas" érték lenne megengedett? Én nekem sok évvel ezelőtt azt mondták, hogy 8 fölé soha. 9-nél riaszt a pumpám.
-
itachi94
tag
válasz
philoxenia #1381 üzenetére
Okés. Köszi. 8 óra el telt a mérés előtt. Így volt 7.3 evés után 1.5 órával. 7.9 Ma megmérem megint. Amúgy milyen megbízható "olcsóbb" készüléket ajánlotok méréshez?
Csak azért mondom mert onnan gyanakodtam,hogy a szememben lüktető érzés volt. És anyós mondta, hogy mérjünk cukrot.
-
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
itachi94 #1380 üzenetére
8 órás éhezés után szokás mérni. Általában reggel, evés előtt. Ha valaki beteg, a cukrai gyakran emelkedettek. Igazából, ha nem gond a pénz, azért vehetsz egy mérőt és időnként mérhetsz reggel és étkezés után, másfél két órával is. A napközben bármikor mért cukorérték 11,2 fölé nem mehet amúgy, ha jól rémlik. Persze vénás vér laborban. A mérők nem annyira pontosak, illetőleg a kapilláris vér sem azonos a vénással.
Új hozzászólás Aktív témák
- DJI Mavic 3 Pro Fly More Combo RC Pro - drón szett újszerű állapotban - Garancia +Care Refresh
- DJI NEO MotionFly More Combo drón szett - 4 akkuval és kofferrel - alig 2 hónapos
- DJI RC2 drón távirányító
- DJI MINI 4K Fly More Combo 1 órát repült teljesen új és hibátlan DJI CARE CSEREGARANCIA!
- Egyedi ékszerdobozka
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G5 - i5-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Amazon Echo Studio / Vadonat Új / Számlával / 12 hónap jótállással
- LG 55G4 - 55" OLED evo - 4K 144Hz & 0.1ms - MLA Plus - 3000 Nits - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium
- Giant Talon 0 Sport - Hardtail Mountain Bike
- ASUS RT-N12+ 300Mbps router
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest