Légyszíves még burkoltan se kommunistázz le, mert fölfordul a gyomrom!
Nem arról beszéltem, hogy újra föl kellene osztani a javakat, hanem arról, hogy az önzés visszataszító dolog, különösen mások kárára. Egyesek pedig szinte fölfoghatatlan mértékű vagyont halmoztak föl, miközben l€sz@rják, hogy mások nyomorognak, éheznek.
Valóban jól meg kell nézni, hogy milyen szervezetnek adakozik az ember, sok rosszat lehet hallani. Épp ezért, mivel nem sok szervezet munkájára van rálátásom, szinte mindig az egyháznak adom (egy konkrét templomon és lelkészen keresztül intézem), mert őket ismerem, a munkájuk ellenőrizhető, nyomonkövethető, és föl is tudják mutatni az eredményeket. Azért vannak még becsületes emberek, csak keresni kell, sajnos ma már nem ez az alapértelmezés.
De ennyi erővel soha ne csinálj semmit, meg se próbáld, mert valaki majd biztosan visszaél vele. Ne gondold, hogy nem értem meg a kiábrándultságodat, tényleg elkeserítő a helyzet, én is látom. Viszont jobban érzem magam attól, hogy legalább megpróbálom. Az én lelkem nyugodt, ha valaki csal, azzal majd neki kell elszámolnia, nem az én dolgom, csak tegyem meg, ami tőlem telik.
Eastman:
Egyszerű fizika. Annyi ember már sok-sok tonnát nyom, épp annyit, amennyi ahhoz kell, hogy a Föld tartózsinórja elszakadjon, és bolygónk a Napba pottyanjon.
[ Szerkesztve ]