- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Argos: Szeretem az ecetfát
- Szoszo94: Xiaomi Mi Router 3G - Padavanra fel!
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- sziku69: Szólánc.
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Kempingezés és sátrazás
- Gurulunk, WAZE?!
-
LOGOUT
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#14465
Aryes
nagyúr
Freeman007
#14464
válasz
Freeman007
#14464
üzenetére
A ventilátort ugye semmiképp nem fogod tudni 9V-os elemről üzemeltetni. A ventilátorhoz menő vezetékre rá lehet kötni a mérő egységet egy 5V tápegység segítségével, de kösd rá akkor már a relét is, és kapcsolgasd azzal! A kijelzős fali egység ekkor már csak a vezérlő jelet küldi ki, így a szenzoros egység akár teljesen autonóm is lehet. Ha ügyes vagy, megoldható az is, hogy a 230V vezetékre ülteted a mérési adatokat (frekvencia modulációval), ezáltal megúszod a vezetékes kommunikáció kiépítését a vezérlő és a szenzoros egység közt, sőt, ad abszurdum, ha van rálátás a kettő közt, akár infra kommunikációt is használhatsz (mint a tv távirányítója).
Ha viszont a későbbiekre ilyen nagyobb volumenű terveid vannak, akkor valóban az esp8266 (pl. wemos d1 mini, lolin, lora) lenne a megfelelő eszköz, mert ezeket utána tudod integrálni a többi eszközzel együtt az okos otthon projektedbe.
Ez esetben mindkét egységet úgy lenne érdemes megtervezni, hogy az otthoni routerre kapcsolódva kommunikáljanak egymással. -
#14463
Aryes
nagyúr
Freeman007
#14462
válasz
Freeman007
#14462
üzenetére
Szia! Csak azért kérdeztem, mert mostanában többen is kerestek hasonló páraszenzoros megoldást penész miatt.
Az esp-t ugyanabban az arduino IDE-ben tudod programozni, egyszerűbb feladatoknál gyakorlatilag ugyanaz a kód változtatások nélkül lefordul, mint az UNO-ra. Annyi a különbség, hogy az esp-k 3,3V logikát használnak, tehát a kijelzőt, szenzorokat ehhez kell megválasztani vagy illeszteni, de ez sem szokott gondot okozni, főleg az esp8266-nál, aminek a bemenetei 5V toleránsak. Az oled/tft kijelzők többnyire eleve 3,3V-osak szoktak lenni, de használhatsz LCD vagy LED-es 7szegmensű kijelzőt is, ezekből van mindenféle.
Én azon a véleményen vagyok, hogy 3m távolságon ne erőltesd a vezeték nélküli kapcsolatot, hacsak nem szeretnéd okos otthonba illeszteni és távolról vezérelni. Érdemes inkább kiépíteni a vezetéket, hosszú távon meghálálja.
Azt nem is értem pontosan, hogy mit szeretnél mitől távol helyezni. Nem lehet egy egységgel megoldani úgy, hogy egy helyen lenne az arduino, a kijelző, a páramérő és a relé, a kapcsoló közelében, a ventilátor felé pedig amúgy is ki van építve már a vezetékezés?
A 9V elem pazarlás, mert az arduino 5V-ot csinál belőle, a többit elfűti, a relének is 5V kell, kb. 80mA-t vesz fel, a 9V elem egy hétig sem bírná.
Általában 18650 lítium ion akkumulátort érdemes ilyen cuccok táplálására használni, 2db-ot sorba kötve, vagy 4db AA ceruza elem/akkumulátor + nagyobb hatásfokú kapcsoló üzemű stepdown konverter; vagy egy 5V dugasztáp, vagy hasonló, állandó hálózati táplálásra.
-
#14461
Aryes
nagyúr
Freeman007
#14460
válasz
Freeman007
#14460
üzenetére
Szia!
Csak nem penészedik a fal a szekrény háta mögött?
Írhatnál konkrétan a megoldani kívánt feladatról, úgy könnyebb ötletelni/tanácsot adni.Egy fontos adat kimaradt, mégpedig az áthidalni kívánt távolság, ez amiatt fontos, hogy milyen kommunikációt érdemes használni, egyáltalán szükséges-e a vezeték nélküli kapcsolatot erőltetni.
Az uno/nano/mega mindkét egység esetében valószínűleg felesleges, mert egy-egy ESP32 vagy ESP8266 önmagában ellátja a wifi és a uC feladatát is.
A 9V elem szerintem elég rossz választás, több szempontból is, jobbat tudok javasolni, ha tudom pontosan a feladatot.
-
#14455
Aryes
nagyúr
zsigomark3
#14454
válasz
zsigomark3
#14454
üzenetére
Sajnos nekem sincs, és úgy látom már talán nem is gyártják, de ha nagyon fontos, próbáld meg esetleg legyártani magadnak! A fontosabb komponenseket szerintem be tudod hozzá szerezni.
Megkérdezhetem, hogy mire használnád?
szerk.: nézd csak, mit találtam? [link] Hát, nem lesz olcsó... 🤔
-
válasz
repvez
#14448
üzenetére
Csak azt tudnám, hogy ezt miért nekünk mondod el.
Se az arduino-t nem mi terveztük, se a leírásokat, manualokat...
A soros kapcsolatot nem az arduino találta fel, ne kérd számon, hogy nem kezdtek megváltoztatni egy 50+ éves szabványt. Meg kell ismerkedni kicsit mélyebben a dolgokkal, nem dugdosni mindent össze gondolkodás nélkül.
Google a barátod, Wiki a barátnőd. Ha új dolog jön szembe, olvass utána.
Ezen kívül gyakorlatilag nem is találsz ehhez hasonló elnevezés okozta problémát, szóval lépj túl rajta. -
válasz
repvez
#14441
üzenetére
Jó, erre gondoltam, de a 120 nem sarkalatos érték, használhatsz helyette pl 200Ω-ot, vagy ekörül, amit nem kell kettőből összetenni. De ahogy Janos250 írja, nem ez lesz a gond. És kötheted direktbe, ha eddig nem ment tőle tönkre, akkor valószínűleg már nem is fog. Egy-egy 100-200Ω ellenállást beköthetsz azért a kettő közé (úgy, ahogy most), ártani nem árt, viszont védi a GPS-t a magasabb feszültségtől.
A program feltöltésekor bármit dugsz az RX/TX lábra, valószínűleg meg fogja akadályozni a feltöltést, ezt nem is kell nagyon magyarázni, csak gondold végig, hogy a programfeltöltés ezen a két lábon keresztül történik! Utána tudod saját célra használni, de a feltöltés mindenképp ezen történik (kivéve, ha ICSP-n keresztül töltesz fel kódot, de ezt most hagyjuk). -
válasz
repvez
#14435
üzenetére
Janos250 feszültségosztót javasolt, a GPS RX lábára, ami az arduino 5V-os kimenő jelét alakítja 3,3V-ra, így védi a GPS modult a túlfeszültségtől.
Amit én írtam, az felfelé húzza a GPS kimenő 3V-os jelét a TX lábon, 5V-ra, hogy az arduino tudja értelmezni, mert neki valószínűleg kevés a 3V ahhoz, hogy magas értéknek értelmezze, vagy pont elég, de egy kis külső zavar elég, hogy elrontsa a kommunikációt. A 10k felhúzza a vonalat 5V-ra, a 120Ω pedig védi a portot a visszafelé folyó áramtól.
A kétféle ellenállás kombinációt nem ugyanúgy kell bekötni!
Amit én írtam, nem elegáns/hivatalos/végleges megoldás, csak egyfajta dirty hack, hogy kiderüljön, az alacsony jelszint okozza-e a kommunikációs problémát, vagy más. Hivatalosan használhatsz helyette például CD4050 szintillesztő ic-t, de mivel ellenállás van otthon, gondoltam a teszthez elég lesz ez is. -
Tényleg kisebb. És olcsóbb is.
Például ez itt: [link]
Valójában az UNO az, ami indokolatlanul nagy, de a mikrokontroller, ami benne van, azon is picike, csak az egyéb alkatrészek miatt (usb-uart chip, feszültség regulátor, stb) olyan nagy a lap. De az főleg oktatási célból készült. Sokkal kisebb tőle az arduino nano, ugyanarra a mikrokontrollerre (ATmega328P) épül, azonos lábkiosztással. -
Háh!
Ugyeugye? Sima ügy, UNO helyett eleve egy ESP8266-t vagy ESP32-t vegyél (pl. wemos, ttgo vagy lolin), a kód erre is le fog fordulni, csak a digitális kimeneteket kell megváltoztatni.
A webes részt meg később megírod.u.i.: legközelebb, ha linkelsz valamit, légyszi használd a szövegszerkesztő alatt a "link beszúrása" gombot, hogy a link kattintható legyen.
-
Azt értettem én, hogy két soros kijelzőt kérdeztél
Csak én abból indultam ki, hogy ebből a fajta ledes kijelzőből még nem láttam két sorosat, ehelyett pedig egy akár egy 2x16-os, akár egy grafikus, akár egy oled kijelző szerintem csökkentené a funkcionalitását az eszköznek, a láthatóságát tekintve. Szoftveresen pedig a két egyforma kijelző szerintem kevesebb módosítást igényel, mintha a meglévő kiírást akarnánk adaptálni egy nagyobb kijelzőre.
Az, ha felváltva mutatná a jelenlegi és a cél hőmérsékletet, se kívánna több változtatást szoftveresen (én ezt választanám, ha nekem készülne a dolog, sőt, én úgy csinálnám, hogy gombnyomásra írja ki a beállított hőfokot, mondjuk 2mp-ig, meg módosítás közben, utána csak a valódi hőfokot jelezze kia kódot megnézve pont ezt csinálja, 5mp-ig mutatja a beállított hőmérsékletet, utána pedig a valódi hőmérsékletet mutatja).
Ha döntöttél a hardverről, írj be ide és segítünk a szoftver részében. -
Asszem meg is van a megoldás: [link]
"However, the Neo-6M GPS chip uses 3.3V, so the GPS TX pin output voltage is about ~2.9V. This is slightly under the Arduino RX pin input voltage for a logic 1 (3.0V). A direct connection works for many people, but it could cause problems with the Arduino receiving the chars correctly."
Tehát mindenképp szintillesztés kell, anélkül nem fog működni a kommunikáció.Egy teszt idejére a következőt csinálnám: Vcc maradhat akár 3,3V is, a modul TX lábát egy 120 Ω-os (áramkorlátozó) ellenálláson keresztül kötném az arduino-ra, és az arduino lábát egy 10k ellenállással felhúznám 5V-ra.
.
+5V
|
[10kΩ]
|
RX---•-----[120Ω]----GPS TX -
-
válasz
Janos250
#14386
üzenetére
A két vonalra mehetne egy-egy 3,6V zener dióda is védelemnek, de ha az eddigi próbálkozásokat túlélte, szerintem felesleges, viszont az 5V tápfeszt az adatlap alapján rá kellene kapcsolni, már csak azért is, mert látszik a nyákon az onboard regulátor, tehát fel van készítve az 5V tápfeszre. Az "Absolute maximum rating" az a breakout boardon lévő GPS modulra vonatkozik.
-
válasz
Janos250
#14376
üzenetére
Szerintem az lehet a gond, hogy a boardon van egy 3,3V regulátor, ami feltételezi, hogy a Vcc 5V-ot kér. A típusra keresgélve (miután hiába kértem a kedves kollégát, hogy linkelje a webshopot, ahonnan vette...
) azt írják több helyen, hogy 3-5V tápfeszt kér a modul. Feltételezem, hogy 3,3V-ra kötve a regulátoron esik valamennyi feszültség, ezért lehet, hogy a TX vonalon a jelszint nem éri el a 3V-ot, az arduino ezért nem érti, mit küld a modul. -
válasz
repvez
#14368
üzenetére
A felső részén pont nem látszik a lényeg (a vezetősávok) a csillogástól, de az RX/TX lábakon egyértelműen nem látok feszültségosztót. Attól félek, hogy ez már tönkremehetett a túlfeszültségtől. Bár fura, hogy akkor kérdőjelek se igen jönnének.
Másik oldala?
Honnan lehet ez rendelve, tudsz egy linket adni a webshophoz, a termékhez? Hátha kiderül valami.Viszont a kivezetések alatt az a fekete 5 lábú cucc az egy feszültségregulátor, ami azt jelzi, hogy a modul fel van készítve 5V tápfeszültségre.
-
válasz
repvez
#14365
üzenetére
Ezt a kódot töltsd fel:
#include "SoftwareSerial.h"
SoftwareSerial serial_connection(10, 11); //RX=pin 10, TX=pin 11
void setup()
{
Serial.begin(9600);//This opens up communications to the Serial monitor in the Arduino IDE
serial_connection.begin(9600);//This opens up communications to the GPS
Serial.println("GPS Start");//Just show to the monitor that the sketch has started
}
void loop()
{
Serial.write(serial_connection.read());
}És SM-ben állíts be 9600 baudot.
Ha nem jön semmi, akkor cseréld meg a 10-11 lábat.
Ha úgy sem jön semmi, akkor kinyírtad a GPS modult.
A modulról tölts már fel egy közeli képet, amin látszanak az alkatrészek/feliratok, mindkét oldaláról!
-
válasz
repvez
#14347
üzenetére
azt tanácsoltátok, hogy kell a felhuzo ellenállás mert anélkül nem müködnek a modulok,
Soros kapcsolathoz senki sem írta, hogy kellene felhúzó ellenállás, csak az i2c-hez. Bár nem tartom valószínűnek, hogy ez zavarná a kommunikációt.
3,3V modulhoz, ha nincs a boardon feszültségosztó (néha szokott lenni gyárilag, nekem szinte minden modulom ilyen) akkor illene, mert hiába 3,3V a Vcc, ha az RX/TX lábon megkapja a kontroller felől az 5V-ot, ugyanúgy kifingik tőle.
-
-
válasz
budavarik
#14314
üzenetére
Mennyire voltak olcsók azok a lapok?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Próbálkoztál vmi egyszerű hello world programmal, serial kiíratás, ledvillogtatás stb? A kódfeltöltés működik? A feltöltés sebességét próbáld meg lejjebb venni a default-ról pl. 115200kbit/s-ra. Jártam már úgy, hogy vmi miatt nem bírtam normál sebességgel feltölteni, mindig hibás volt a feltöltött kód. -
válasz
Janos250
#14307
üzenetére
Nem addig a'! Meg kell adni ezeket a paramétereket CSS-ben, akkor egyforma lesz minden böngészőben. Ma már nincs akkora eltérés, mint az IE hőskorában, amikor a MS direkt mindent szarul értelmezett. Ma már az Edge böngésző is a Chrome motorját használja.
Annyi lehet az eltérés, hogy ha nem állítasz be style-t, akkor a default értékekben böngészők között lehet különbség, lesz is.
Esetleg használj bootstrap-et, az transzparens módon gondoskodik a böngészők közötti kompatibilitásról.Ha küldesz egy screenshotot, hogy a fenti kódnak hogy kéne kinézni szerinted, akkor szívesen csinálok hozzá stylesheet-et.
-
#14297
Aryes
nagyúr
tonermagus
#14295
válasz
tonermagus
#14295
üzenetére
Lehet hülyeséget mondok, de nem lehet úgy kalibrálni, mint a mobiltelefonokban lévő szenzort, hogy ilyen nagy "8"-as formát írsz le vele a levegőben?
-
-
válasz
Janos250
#14286
üzenetére
Régebben írtam, hogy rendeltem 10db Attiny85-öt Kínából, de Attiny85 feliratú tokban Attiny12-k érkeztek helyettük. Ennek nincs RAM-ja, ezért C-ben nem lehet őket programozni, csak AVRASM-ben. Akkor - nem dobunk ki semmit, ami működik - dacból megtanultam assembly-ban programozni (régen a 6510 nyelvét tanultam). Mostanra írtam hozzá egy csomó saját eljárást: van serial, 2db szervót tudok vele vezérelni, hangot kiadni, időt mérni és most készül az i²c driver.
Saját készítésű i²c szenzort vagy motorvezérlőt tudok belőle gyártani. Időtöltésnek jó. 
-
válasz
Janos46
#14274
üzenetére
Neked is, viszont!
Később ránézek majd, de jó lenne, ha konkrét kódot mutatnál (pl. pastebin-re feltöltve) konkrét hibaüzenetekkel (screenshot vagy ide másolva), mert hiába töltöm le és fordítom ezeket a kódokat, nem biztos, hogy nálam is előjönnek ugyanazok a hibák.
Addig is azt ajánlom, hogy a library manager-en keresztül kellene letölteni a szükséges lib-eket (amik ott megtalálhatóak), és elsősorban az azokban lévő példakódot kellene nézegetni, az nagy valószínűséggel működni is fog. -
válasz
Janos46
#14272
üzenetére
Van TM1637 kijelzőm, de nekem nem okozott problémát beüzemelni, egy nagyon egyszerű, spi-hez hasonló protokollt használ, szinte lib nélkül is lehet használni.
Most nincs időm, majd később megnézem ezeket, de addig megkérdezném, hogy ahelyett, hogy letöltötted a lib-et mindenféle helyről, próbáltad már az arduino IDE saját library kezelőjében megkeresni és telepíteni?A linkek közül melyik volt az, amelyik nem működött? Gondoltál már arra, hogy az orosz nyelvű kommenteknek köze lehet a problémához?
Még valami: próbáltad már a library-k mellé adott example kódokat? Azok tutira működnek. Én mindig azokból indulok ki.
-
válasz
Janos46
#14267
üzenetére
A hibáról és a hibaüzenetről jó lenne többet tudni.
Próbáltad már kicserélni aTM1637.h-t egyszerűenTM1637Display.h-re cserélni a kódban? A felhasznált library-khez és a sikertelenül fordított kódhoz légyszi adj linket!
Az jutott még eszembe - már én is futottam bele olyanba -, hogy ha nagyon régi a kód, lehet, hogy úgy van megírva, hogy az arduino IDE valamelyik korábbi verziójával lehet csak lefordítani. Emiatt van fent nekem két verzió is, az attiny kontrollerek miatt az 1.6, amit nem frissítek, meg portable verzióban egy friss. -
-
válasz
Janos250
#14252
üzenetére
HTML-ben sehogy. Nem hiszem, hogy a válasz a fejlécek körül keresendő, magát a webszervert kellene megnézni, miért nem zárja le a csatornát az előző session végén. Próbáltad másik library-vel?
A
Connection: closekikommentelése gondolom már a hibakeresés során történt, de szerintem kár volt.Nincs az oldalon egy olyan hivatkozás, amit próbál az esp-ről betölteni, de nem kap választ? Jó lenne többet látni a kódból, mert így csak sötétben tapogatózhatunk.
A WebSocket jó ötlet.
-
Sziasztok! Most én kérnék ötletet.
Egy társasjátékhoz szeretnék néhány terminált készíteni, ami áll egy számbillentyűzetből és egy kijelzőből. Kijelző van, de billentyűzetet kéne gründolni valamiből.
Na most, kézen fekvő lenne egy-egy 3x4-es fóliaérintkezős keypadot használni, vagy tactile switch-eket, de nincs, és emiatt nem is rendelnék, ha máshogy is meg lehetne oldani (jó lenne még a téli szünetben használni, emiatt itthon lévő dolgokból összerakni). Vagyis a kérdés konkrétan: miből tudnék házilag billentyűzetet készíteni? -
válasz
FeniX-
#14229
üzenetére
A napelem kimenete nem szabályozott? Akkor kelleni fog hozzá egy boost-buck konverter, illetve talán egy boost konverter is elég, ha a kimenő feszültség terhelés alatt beesik 5V alá.
A powerbank nem hiszem, hogy örülni fog 6V töltőfeszültségnek, talán kiszáll belőle a füst. Az alacsony töltőáram szintén nem tesz jót a powerbankban lévő lítium akkumulátoroknak, de mivel léteznek napelemről tölthető powerbankok, ebben nem vagyok biztos. Ha 150mA a napelem max árama, talán jobb lenne 1 cellás powerbankot tölteni róla. -
#14233
Aryes
nagyúr
Drótszamár
#14232
válasz
Drótszamár
#14232
üzenetére
Ez jó kérdés, úgy tapasztaltam, hogy azok a powerbank-ok kapcsolnak le kis terhelés alatt, amiken van bekapcsoló gomb.
-
válasz
nepszter1
#14230
üzenetére
Ez nem annyival olcsóbb, mint a tegnapi, viszont sok dolog nincs benne, ami a másikban van. Viszont van benne olyan, ami hasznos, ha jól látom egy szenzor shield, amivel ki tudod váltani a breadboard-ot egyszerűbb áramköröknél, meg egy pici breadboard, ami hordozhatóvá teszi a cuccot, szóval ez a készlet pl smart car építéséhez alkalmasabb, ha ilyet szeretnél, ezt válaszd. A tegnapi készlet inkább a szenzorokban erős.
-
válasz
Tankblock
#14227
üzenetére
Úgy emlékszem, hogy ami a kezembe került, azon volt, de most már nem vagyok benne biztos. Valószínűleg igazad van, és csak az UNO-t védi polyfuse, a nano-t nem, vagyis a méret oltárán fel lett áldozva a biztonság.
Egy érvvel több, hogy miért UNO board-on tanuljunk és kísérletezzünk.
-
válasz
nepszter1
#14218
üzenetére
Ez jó, olyan szempontból, hogy minden benne van, amiket leírtam, tehát nem kell rögtön boltba menni, hogy elkezdd a tanulást. Van benne egy csomó jópofa és hasznos dolog, amit később használni fogsz, pl. rfid olvasó, ultrahang szenzor, RTC (óra), egy csomó szenzor (amiket én pl. sosem használtam, de nekem is van belőlük itthon
), de van benne egy csomó haszontalan is, pl. az összes lcd és led mátrix, amik a tanuláshoz ugyan jók, de ebben a formában sosem fogod használni őket, mert pl. a 2x16 LCD az összes I/O pin-t elfoglalja, mást nem is tudsz már rákötni a lapra. A gyakorlatban inkább i²c vagy spi csatolós kijelzőket használunk, semmivel sem bonyolultabb a használatuk, de csak 2-4 lábat foglalnak.
Tetszik, hogy adnak hozzá színes-szagos útmutatót, az is kényelmes, de hasonlót online is találsz, például: [link] vagy [link] -
válasz
nepszter1
#14216
üzenetére
Igazából mindegy, mert mindegyik tele lesz egy csomó olyan cuccal, amit úgysem fogsz használni soha.
Ha van olyan ötleted, amit szeretnél megvalósítani, ahhoz vásárolj be alkatrészeket. Az UNO board-ot hamar ki fogod nőni, és más lapokat fogsz használni tényleges projektekhez. Ha nem szeretnél shield-eket használni, UNO helyett érdemesebb egy Nano-t venni, ugyanaz a processzor, 100% kompatibilis kód és lábkiosztás szempontjából, de negyed akkora, később könnyebben beépíthető.
Amire egész biztosan szükséged lesz:
- breadboard (próbapanel, ahol áramköröket tudsz összeállítani forrasztás nélkül)
- jumper kábelek, ebből sokat, apa-apa, anya-anya és anya-apa is
- ellenállások: 10kΩ, 220Ω
- mindenféle színű LEDEzeken kívül ízlés szerint sg90 szervó, piezo csipogó, valamilyen LCD vagy oled kijelző.
-
válasz
Tankblock
#14210
üzenetére
A nano-n is van polyfuse, ha jól tudom, az megvédi a portot meg a schottky-t is. Két pici sg90 szervóval terhelés nélkül amúgy simán elbír a lap is, usb-ről, tehát üresjáratban, ha csak teszelgeti, lassú mozgás, pici terheléssel, de ha terhelést kap, hirtelen nagy szöget kell mozdulni, vagy megakad (stall), akkor már brownout lesz, leold a polyfuse. Tapasztalat, legalábbis UNO boarddal.
-
válasz
Dißnäëß
#14205
üzenetére
Igen, két tápot kapna, a következő miatt: úgy is meg lehetne oldani a szünetmentes tápot, hogy egy power bankon keresztül lenne táplálva, ami folyamatosan hálózatról töltés alatt van (van ilyen power bank, bár nem ez az általános; nekem is van egy ilyenem, saját magát is tudja tölteni
). Ennek az a hátránya, hogy a li-ion akksi nem szereti, ha a maximum töltöttség közelében folyamatosan töltést kap, ettől hamar tönkre megy. Ehelyett két irányból kapná a tápot, egy power bankról, ami igény szerint merül vagy töltődik, és egy külső tápról. A kettő közötti átváltás idejét egy szuperkondenzátorral lehet áthidalni.
Most gugliztam, azt a projektet nem találom, ahol erről olvastam, viszont úgy látom már vannak kész, megvásárolható szuperkondenzátoros UPS hat-ek. [link] -
-
válasz
gyapo11
#14200
üzenetére
De van 12V színes LED szalag? Ws2812b?
Az ultrahanggal az a baj, hogy szerintem lassú lenne ehhez (repülő labdához inkább doppler radar kellene), másrészt 0-10cm közt nagyjából használhatatlan, viszont mivel a hangimpulzus nem fókuszálható igazán, a lyuk pereme szinte biztosan zavarná a mérést. De egy próbát mindenesetre megérne, ha fizikailag beférne a szenzor a házba, mert elég terjedelmes. -
Igen, igazad van, ezt tudom, akartam is írni, hogy a folyamatos PWM jelet időnként szaggatni kell: most fejből nem emlékszem pontosan, talán 40-100ms-onként 20ms szünet, és nem nyomja el a jelet. Valahol egyszer olvastam egy ilyen projektről, instructables vagy hasonló oldalon, futópályán így oldották meg az áthaladás érzékelését, különben nem javasoltam volna.
A TSSP sorozatot nem ismerem egyáltalán, tudsz konkrét darabot javasolni? -
válasz
Rivaul
#14195
üzenetére
Nem hülyeség! De ahhoz kell egy nagy áramú stepdown konverter, ami a 11(?) voltból 5V-ot csinál a LED szalag számára, vagy dedikált LED tápegység (az ESP32 3,3V tápot igényel, de azt ő megoldja magának, ha olyan modult veszel, pl ez itt). A lap itthon elég drága, Kínából ha van időd, fele ennyiért megkapod.
-
válasz
Rivaul
#14193
üzenetére
Mielőtt bevásárolsz, majd tedd be ide, hogy mit döntöttél, és találd ki azt is, hogy mivel fogod táplálni az egészet, akku vagy külső táp (utóbbi gyerekbiztos legyen). A LED szalagok a ledek számától függően elég sok áramot tudnak kérni! És nem árt, ha az egész csak annyira lesz komplikált, hogy még érettségi előtt el tudjon készülni.
-
Mozgásérzékelő szenzornak én infra ledet és tsop1838-at javasolnék, optokapuként, a lyukak átellenes oldalára szerelve. Az infra led jelét 38kHz-el modulálva a szenzor napfényben is használható lesz, igazából csak PWM meghajtás kell a ledeknek és egyszerű digitális bemenetként lehet a tsop jelét olvasni. Bár abban nem vagyok 100%-ig biztos, hogy elég gyors lenne-e a feladatra.
-
válasz
Rivaul
#14188
üzenetére
Ezek szerint a másik kettő kislány.
A terv nagyon jó, egy gyenge pontját látom, mégpedig a lyuk körüli ledszalag ügyét. Akár a lyukba, akár köré ragasztod, elég nagy esély van rá, hogy egy közepes rúgás a labdával széttöri a ledeket, vagy leszakítja őket a szalagról. Be kéne marni a szalagot az anyagba olyan mélyre, hogy ne érhesse ütés, ahogy a szenzort is a lyuk peremébe, de a vezetékelést és az elektronikát nehéz lesz gyerekállóra megcsinálni. Esetleg lehetne üregesre csinálni, két bútorhátlapból (nem tudom mi a hivatalos neve), közé merevítéssel, így javítható lenne, a visszajelző ledeknek pedig lyukakat kellene fúrni a lapba és belülre szerelni.Az elektronika részéhez: a mikrokontroller lehetne ESP32, ahogy Janos250 kolléga fogja javasolni
(tévedtem, nem javasolta). Ez egyrészt a LED szalag meghajtására is alkalmas lesz, a szenzorokat is le tudja kezelni, és olyan kunsztot is tud, hogy wifin keresztül, például egy mobillal, rá tudsz kapcsolódni, és mindenféle okos dolgot művelni, például nullázni a jelzőfényeket, gólstatisztikát nézni stb. -
válasz
repvez
#14186
üzenetére
ha csak egyet akarok probálgatni ahogy a linkeken is találtam akkor ugy gondoltam, hogy nem olyan fontos.
Úgy gondoltad? Elmondtuk, hogy de, kell, ha többet fűzöl fel, lehet, hogy kisebb ellenállás kell, de az i²c szabvány megköveteli a felhúzó ellenállásokat, anélkül nem működik. Az MPU gyárilag tartalmazza, azért működik out-of-the-box, de nem ez az általános.
ha esetleg nehezedre esik , akkor nem kell segiteni,
Kikérted a véleményünket, aztán teljesen mást csináltál, majd visszajöttél panaszkodni, hogy nem működik. Itt nem az a helyzet, hogy nehezemre esne segíteni, ellenkezőleg (keress rá, hány választ írtam már neked
), egyszerűen bosszant, hogy ugyanazt többször kell leírnom, mert semmibe veszed, amit mondok. Próbálom ezután visszafogni magam, és nem adok több tanácsot. Ja de: nem tudom melyik városban laksz, de a sarki hobbielektronika boltban 10Ft/db a 4,7kΩ ellenállás. Ha már ott vagy, vegyél egy marék 10kΩ ellenállást is, mert úgy kb. mindenhová kelleni fog, ahol digitális áramkörök vannak. Meg 220Ω, ha ledeket szeretnél használni.
szerk 2.: ha 3,3V i²c modulokat használsz 5V mikrokontrollerrel, az i²c vezetékeket ne 5V-ra húzd fel, hanem 3,3V-ra, különben kijöhet a füst belőlük, ami működteti őket.
-
-
válasz
repvez
#14179
üzenetére
Az mpu9250 valószínűleg a lapon tartalmaz felhúzó ellenállásokat, azért működik.
A gyro-hoz ezt az oldalt ajánlom:
MPU 6050 Teapot project
Sokat kínlódtam különböző library-kkel, amikor megtaláltam az i2cdev lib-et, azon belül az mpu6050 lib-et, ez állati pontos érzékelést tesz lehetővé, mert meghekkeli a szenzort, feltölt rá egy firmware-t, ami az eszközön végzi a pozíció számítását. Úgy emlékszem, hogy az én 9250-emhez a MPU6050_9Axis_MotionApps41.h-t használtam, és működött. -
válasz
Dißnäëß
#14176
üzenetére
Amit írtál megoldás, arra is van több próbálkozás, de a hatalmas pufferkondi csak arra elég, hogy az állandó tápról egy szünetmentes tápra átállás közti kb 1 tized másodperces szünetet áthidalja.
Szünetmentes tápot csinálhatsz powerbank-ből, vagy rákötöd egy hagyományos UPS-re. A betápot rákötve az egyik gpio-ra, egy scripttel lehet figyeltetni az állapotát a graceful shutdown érdekében. -
válasz
Dißnäëß
#14176
üzenetére
Hát rengeteg féle próbálkozás van a probléma megoldására. A legkézenfekvőbb az ipari minőségű SD kártya használata. Van olyan disztró, ami keveset használja az SD kártyát, ha akkor rántják ki alóla a tápot, amikor éppen nem ír rá, akkor nem okoz problémát. Én évekig használtam tv-re kötve egy pi zero-t libreelec-kel (a libreelec jellemzően nem sokat ír a kártyára) úgy, hogy a tv usb-jéről kapott tápot, így a tv a kikapcsolásakor ugye minden esetben elvette a tápot, és ami baja van volt. Ugyanakkor többeknek meg egy áramszünetet sem élt túl, lásd Raspberry topik.
-
válasz
Dißnäëß
#14174
üzenetére
Hát ezeket elég nehéz lesz egy projektbe foglalni.
Nekem van itthon két érintőkijelzőm, mindkettő várja jobb sorsát, az egyik egy PiTFT, ami spi-n keresztül kapcsolódik a raspberry-re, azt például el tudom képzelni, hogy esp-ről meg lehetne hajtani, csak ember legyen, aki drivert ír hozzá.
A másik egy UNO shield, SD kártyaolvasó+touchscreen, az például pont jó lenne az erősítődre vezérlőpanelnek.
A pi jól elvan magában, amíg nem kap egy áramszünetet és az SD kártyán lévő fájlszerkezet nem piszkolja össze magát, vagy hal meg csak úgy magától benne a kártya. Maga a pi és a raspbian elég stabil. Kell bele egy ipari SD kártya. -
válasz
MrChris
#14172
üzenetére
szenzor fix és a drót mozgat egy lyukkártyát?
Igen, egy lyukkártyát vagy egy tárcsát. A tárcsa könnyebben beszerezhető, de talán a pontossága a kisebb elmozdulás miatt kevesebb lesz. Régi golyós egerekből kellene kinyerni a tárcsákat meg az érzékelőket, azok nagyon finom elmozdulásokat képesek detektálni. Nekem van egy pár ilyen egér eltéve, minden eshetőségre.
A felülnézetre később rájöttem
-
Kifutottam a szerkesztési időből.
Mindkét terv előnye, hogy nem kell hozzájuk analóg bemenet, az encoder/optokapu miatt csak egy-egy digitális bemenet kell hozzá, az optokapu ugyanis digitális jelet ad.
A második terv előnye, hogy felnagyítja a mozgást, tehát kisebb mozgásra is reagál, de talán ez hátrány is lehet, ha túl érzékeny lesz a szerkezet. -
válasz
gyapo11
#14166
üzenetére
Kizárt dolog, hogy ez működne.
A pedál nem egy precíziós szerkezet, nem hinném, hogy alkalmas lehet ilyen mérésre. De az nekem is eszembe jutott, hogy a húrok rezgését is lehetne használni, de nincs értelme, túl sok pluszmunkával járna a hangokat egyesével végigzongorázni, hiszen pont azt szeretné megúszni. -
válasz
MrChris
#14163
üzenetére
Az a probléma, hogy olyan pici elmozdulást kellene mérni, ami akár ultrahangos, akár lézeres távolságméréshez kevés felületet biztosít. Amit mérni lehetne, az az egyes tompítók által eltakart fénysugár erősségében bekövetkezett változás. Tegyük fel, hogy a tompító egyik oldalára fényforrást teszel, pl. lézer dióda (filléres tétel), másik oldalára fototranzisztort (szintén). A tranzisztor feszültségét az arduino analóg bemenetein méred. A fénysugár erősségét úgy állítod be, hogy egy kisebb árnyék már változást okozzon a mérésben. Innentől a változást kell detektálni.
Ettől szerintem üzembiztosabb megoldás lenne, ha némi mechanikát is vinnél a rendszerbe: minden tompító fölé egy vékony, könnyű tűt helyezni (pl. zongorahúrból, biztos tudsz szerezni), és a tű elmozdulását mérni. Ennek az lenne az előnye, hogy lehetne encoder tárcsát használni a mozgás detektálására (pl mint a régi, golyós egerekben). Mivel a tompítók alapból nem biztos, hogy hajszál pontosan egy magasságban vannak, a rendszer kalibrálná magát ráhelyezéskor. Az encodert a tű forgástengelyére kell tenni.Én meg zenész vagyok.
-
válasz
MrChris
#14157
üzenetére
Csak nem zongorahangoló vagy?
Milyen módon gondoltad használni a műszert, amikor elkészült? Minden tompító elé külön érzékelő kellene, vagy egyszerre mérnél többet? Ha jól sejtem, egyszerre szeretnéd mérni a bemozdulás tényét és megállapítani, hogy a műszertől számolva hányadik tompító mozdult előbb.
Lehet olcsó, gyors és pontos szenzort kapni, a probléma csak az, hogy ezekből egyszerre kettőt választhatsz.
Tudok olcsó és pontos távolságmérőt javasolni, de nem lenne alkalmas gyors mozgások mérésére.
Szerintem érdemesebb lenne több olcsó szenzort használni. Ami az eszembe jutott, a lézerdióda + fototranzisztor lenne. Távolságot ugyan nem tudsz vele mérni, de mivel a tompítók nagyjából ismert távolságra vannak egymástól, egymás mellé kellene szerelni néhány fototranzisztort, és kijelezni, melyik érzékelt először bemozdulást.
Szerintem jobban járnál egy nagysebességű kamerával. -
válasz
repvez
#14150
üzenetére
Most tulajdonképpen mi a kérdés? Betetted a nano-t egy shield-be, rádugtál egy szervót, és utána gépre durva nem ad életjelet, vagy akkor se, ha kihúzol belőle mindent és csak a lapot magában dugod a gépre? Előbbi esetben valószínű a shield hibás, vagy rövidre zársz valamit, esetleg a szervó áramfelvétele miatt a nano-n az usb-t védő polyfuse leválasztja a lapot. Ez utóbbit tapintással lehet ellenőrizni, az usb csatlakozó környékén egy nagyobb zöld smd alkatrész nagyon felforrósodik.
-
válasz
Janos46
#14095
üzenetére
Erre szokták mondani, hogy most panaszkodsz, vagy dicsekszel?
75 évesen ilyen hozzáállás és nyitottság igazán példaértékű.
Én is C64-en kezdtem, megtanultam a gépi kódot is, amit AVR-rel már hasznosítottam is (nyilván nem ugyanaz a nyelv, de a logikája hasonló).
Ha bármi kérdésed van, ide nyugodtan írhatsz, a topik tele van okos és segítőkész tagokkal. Ja, és itt vagyok én is.
-
Értem! Ezt ilyen formában szerintem nem igazán lehet megoldani, illetve feleslegesen túl van komplikálva.
Ahogy én csinálnám: létrehoznék egy LED class-t, aminek 4 metódusa lenne: inicializáló, ahol beállítod a villogás idejét, start, stop, és egy frissítés, amit minden loop ciklusban meg kell hívni, ez ellenőrzi, hogy mennyi idő telt el, kell-e már ki-be kapcsolni a LED-et. Ebből annyi példányt csinálsz, ahány LED van, így az összeset egymástól függetlenül lehet villogtatni. Ha a class túl magas labda, hasonló logikát meg lehet valósítani függvényekkel is, de mindenképp külön inicializáló és külön villogtató(frissítő) függvény kellene. -
válasz
repvez
#14061
üzenetére
Ezeket a reg cimeket, honnan tudom, meg?
Gyári adatlapból, de ha egy modulhoz van library, abban ez valószínűleg előre be van állítva.bármelyik manuált letöltve ugyan az lesz mindegyiké vagy az összes chipnek van sajátja?
Gyárilag egyforma, igen.Ha egy adott modulnak csak egyfajta registere van akkor kettő vagy többet hogy lehet ugyan abbol a modulbol használni ?
Van olyan i²c eszköz, amelyiknek hardveresen vagy szoftveresen változtatható a címe bizonyos korlátok közt, pl 2-3 címbit külső lábakra kivezetve, ezekből többet is fel lehet használni, amennyit a címtartomány enged. Amelyiket nem lehet változtatni, abból csak egyet tudsz használni egyszerre.HA nem tudom , hogy van e felhuzo ellenállás a panelokon, akkor enélkül nem is tudom tesztelni öket ?
Mérd ki egy multiméterrel a Vcc és az SDA, valamint a Vcc és SDL közti ellenállást. Ha kOhm tartományt mérsz, az a felhúzó ellenállás lesz. Persze ne működés közben, hanem kiszerelve mérd.ÉS azt hogy érted, hogy mindegyik vonalra és nem modulhoz kell ilyen ?
Két db. ellenállás kell, egy a Vcc és az SDA, egy pedig a Vcc és SDL közé.Mitől , függ, hogy honnan számit hosszúnak a vezeték aminél már kisebb ellenállás kell?
jelenleg csak 20cm es vezetéket tettem rá tesztelni, de későnn ez változhat.
Az rövid. A hosszú mondjuk 1,5-2m-nél kezdődik.A párhuzamos soros részt, ugy értettem, hogy ha 4 modult teszek rá akkor mindegyik lábhoz 4 vezetéket kell bekötni vagy beköthetem ugy is, hogy az egyik modul SDL lábárol a másik modul SDL lábára aztán a 3. és 4ére kötöm , majd a 4. től vezetem csak vissza a panelra és igy csak két vezeték menne a panel azonos lábaira:
Dehát attól még mindkettő párhuzamos. Az egyik csillagpontos, a másik daisy-chain (ha jól tévedek). De utóbbinál a lánc hosszúságával nő a zavarérzékenység, és csökken(het) a sebesség.Hű, jó sokáig írtam a hozzászólást.
Ez esetben mindkét egységet úgy lenne érdemes megtervezni, hogy az otthoni routerre kapcsolódva kommunikáljanak egymással.
Se az arduino-t nem mi terveztük, se a leírásokat, manualokat...
Google a barátod, Wiki a barátnőd. Ha új dolog jön szembe, olvass utána.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Én szóltam! 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Telefon felvásárlás!! Apple iPhone 16, Apple iPhone 16e, Apple iPhone 16 Plus, Apple iPhone 16 Pro
- Telefon felváráslás!! Xiaomi Redmi Note 11, Xiaomi Redmi Note 11 Pro, Xiaomi 11 Lite
- LG 27CN650N-6A - Felhő Monitor - 1920x1080 FHD - 75Hz 5ms - USB Type-C - Quad Core - BT + WiFi
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG STRIX Z390-E GAMING alaplap garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 9600X 32/64GB RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest