A múlt héten volt alkalmam egy kísérleti lapdiffúzorra ránézni, melynek a külső és belső tárcsáján nyomásmérő furatokat helyeztek el. Első ránézésre valami egyszerűbb exponenciális jelleggörbére számítottam volna, ami a külső tárcsa széléhez közeledve egyre csökkenő nyomásokat mutat, de nagyon más lett.
A lapdiffúzor:
Olyan mint a lentebbi képen látható.
Faék egyszerűségű, 3 ponton lehet állítani a 360-as tárcsa résméretét, kb. 8 mm a legkisebb, ahol még diffúzorként működik. A hatásfoka is ennek megfelelő, 15-20 mm réssel ~110 Pa belső peremen mért depresszióval 60-65%.
A külső és belső tárcsán összesen 13 furat van, ezeken lehetett mérni a statikus nyomást. A furatok elrendezése alább:
Egymás fölötti furatok között kb 15 mm a távolság.
A mért értékek:
13, 16 és 22mm résméret mellett (kisebbel is próbáltam, de a határrétegek miatt össze-vissza eredmények adódtak) az alábbi táblázatban lévő adatok jöttek ki:
Ebben a pontban meg is dőlt az, hogy bármiféle másod, vagy harmadfokú polinommal lehet illeszteni az adatokra.
Hajtott a kíváncsiság, szóval irány a MATLAB, felvettem az adatokat. Függvényben már szemléletesebb:
Ezekre kb. az alábbi külső és belső görbék illeszkedtek:
Őszintén, elképzelni nem tudom, hogy miért mutatta ezt a jelleget minden pontban. Ha valakinek van tippje, mehet HSZ-be. Nyilván van valamennyi másodlagos örvény kilépésnél, mert a szabad műhelybe áramlott a levegő, meg a furatmegmunkálás sem épp tökéletes (de cserébe egyenletes) és gondolom peremhatás is jelen van, mert nincs gyönyörűen lekerekítve, de ezzel nem tudom megmagyarázni az egészet.
Illetve, a külső lapon nem volt 100% szimmetrikus az áramlás. Kb. függőlegesen a közepétől a tetejéig voltak mérési pontok, az alábbi ábra valósághoz van forgatva:
Tudom, hogy eléggé réteg bejegyzés lett ez, de azért kiírtam magamból, hátha van itt egy eszesebb, aki megmagyarázza.
Köszi, hogy elolvastad!
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Magyarul semmi nincs róla, angolul meg műanyagos eszközöket találtam 
