Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz repvez #14061 üzenetére

    A slave-címeket alapvetően a chip határozza meg, vagyis egy adott slave eszköz / modul adatlapján, leírásában lehet találkozni vele. Sok esetben legalább részben módosítható a cím, pl. a chip három lábának alacsony / magas szintre kötésével beállítható - a szokásosan 7-bites - cím három bitje, így abból akár nyolc is felfűzhető ugyanarra a buszra. A többi része fix, illetve van olyan típus is, amelynél az alacsony lábszám ára, hogy totál fix címe van. Létezik egyetlen input lábon analóg feszültségszinttel beállítható című slave is. Szóval modulja és a ráépített chipje válogatja, hogy mennyire szabadon állítható be a cím, ha egyáltalán módosítható.
    "HA nem tudom , hogy van e felhuzo ellenállás a panelokon, akkor enélkül nem is tudom tesztelni öket ?"
    Nem. Felhúzó ellenállás mindenképp kell, mivel a busz két vezetéke a slave-eken nyitott kollektoros tranzisztorokhoz kapcsolódik. Itt látható a jellemző I2C-busz felépítés: [link].
    "Mitől , függ, hogy honnan számit hosszúnak a vezeték aminél már kisebb ellenállás kell?"
    Van erre többféle leírás, app-note, néha még a slave-ek adatlapja is ad erre útmutatót. Általános esetben 4,7 kΩ körüli felhúzók megfelelnek, de az érték függ a busz hosszán felül a tápfeszültségtől (amire az I2C-busz fel van húzva, lásd az előbb linkelt ábrát) és a slave-ek típusától, darabszámától. Egyébként az I2C-vonalat nem túl nagy hosszra szokás tervezni, vagy ha igen, a sebességet lehet csökkenteni, illetve léteznek transzparens buszmeghajtók is ilyen célra. Azért egy-két méteren belül jó esetben nem lesz szükséged ilyesmire.
    Mod. a #14062-re: a portra kapcsolható, uC-n belüli felhúzó megfelelhet, de mivel az általában túlságosan nagy értékű (sokszor 10 kΩ nagyságrendű), esetenként nem kerülhető meg a külső felhúzó. Ez főleg nagyobb buszsebesség, több slave és relatív nagy busztávolságok esetén igaz.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés