Igen, ha a tranyó nincs rendesen kinyitva, csak annyira, hogy épp a szükséges áram folyjon, akkor működik. De a tranyóknak nem egyforma a bétája, kérdés milyen a béta hőfokfüggése, nem szalad-e meg egy kis melegedéstől, szóval ezzel legalább annyi baj van, mint a feszültség szabályozásával.
A CE feszültség sem úgy működik, mint egy ellenállással, a tranyó nemlineáris eszköz, a szaturációs feszültség simán lehet sokkal kisebb, mint a BE, tehát egy npn tranyót a testre ültetve a bázison lesz 0.7, attól még a kollektor lemehet jóval ez alá, vagyis a ledre akár több mint 4 V is juthat.
Másrészt az egy dolog, hogy a led rövid időre kibír nagyobb áramot is, mivel az effektív teljesítmény nem lépi túl a megengedettet. Ennek is van határa, nyilván 1 A-t nem fog elbírni még egy ms-ig se, vagy 10 A-t vagy 100 A-t. 75 mA-t ad meg a gyártó, meddig lehet feszíteni? 150-ig, 300-ig? Nem tudni, és még ha föl is áldoz egyet mérésre, az nem biztos, hogy a többi is ugyanolyan paraméterű, ezek gondolom tömeggyártott ledek, nagy szórással.
És hogy hat ez rá hosszútávon? Biciklilámpás fórumban kísérleteztek sokat az akkor kapható 5-6 cd-ás ledekkel, és piszok gyorsan elhalványult, ha túlmelegedett. A műanyag tömbből nagyon nehezen jön ki a hő a vékony lábakon.
Majd 1-2 év múlva szedheti szét az egész órát, és cserélgetheti a ledeket amik elhalványultak, de persze ugyanolyat már nem kap sem fényerőben sem színben sem nyitófeszben, és karácsonyfa háttérvilágítása lesz. Egyszerűen nem iparos, amikor szépen le lehet mérni mindent, megtervezni a határértékeken belül. Hőveszteséget sem nyersz, mert a tranyó fűti el az ellenállás helyett, eredmény ugyanannyi veszteség.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet