Hát igen.

Nekem meg erről az jut eszembe, mikor anyóséknál vagyunk, mindig megy a kekszike-sütike zabáltatás. Mondjuk neki, hogy NEM, mert 15 hónapos, egyrészt normál kaja helyett ne ezeket egye, másrészt a sütikből ha bezabál, sírós hasfájás lesz a vége.
És akkor erre az volt a reakció, hogy "de hát én vagyok a mamája, nekem az a DOLGOM, hogy elkényeztessem!" ('nyádat.)
De ugyanúgy az én anyámnak is ott vannak a baromságai, nagyjából hasonló jelleggel, "de hát csak ebből a lekváros-vaníliás(<--!) izékás sütiből kapott, de csak egyet, (ja meg még egyet délután...)
Meg hogy: Én felneveltem 2 gyereket ("Titeket is"), tudom, hogyan kell...!"

Persze, csak akkor más normák voltak, meg mellesleg mi vagyunk a szülei.
Hallod, egy teljes külön topikot lehetne nyitni a nagyszülők kontra unoka témáról.

szerk: ja igen, meg hogy mi "túl szigorúak vagyunk"
Aztán meg lehet nézni sógornőmék porontyait, akik lazább nevelést kaptak (semmit sem), hát a nagyobb már most teljes mértékben kezelhetetlen (4,5+ éves), a kicsi (szintén 15 hó) meg tart utána.
És a legdurvább, hogy mikor össze vannak eresztve, a mienk látja azokat a hülyeségeket, amiktől mi tiltjuk, de a másikak csinálhatják, "akkor Ő mért nem?..."
Mer' belőled normális embert akarunk csinálni

[ Szerkesztve ]

▏▎▍▋▊▉ "I would never go bungee jumping. A broken rubber brought me into this world, it sure as hell isn't gonna take me out."(DanielDFizzle) // LOAD "*",8,1