Rolls-Royce Camargue (1975)
A Rolls-Royce Camargue a neves angol gyártó luxuskupéja volt a '70-es években, és bár formáját a Pininfarina studió tervezte, mégis a valaha készült legkevésbé dekoratív Rolls-Royce típusként tartják számon. Ennek fényében különösen furcsa döntés, hogy a Bburago történetének legelső 1:18-as (illetve a valós jármű méretei miatt ezúttal 1:22-es), királykategóriás modelljeként ezt a típust formázta meg.
Infó az autóról:
Videó az autóról:
Supercar Classics
Test Drive Technologies
Lincoln Berry
Színváltozatok:
A Rolls-Royce Camargue meglehetősen ritka modell, és bár több színben is készítették 1977-től egészen a '90-es évekig, mégis igencsak nehéz beszerezni. Az arany szín a legelterjedtebb, és ez is áll neki a legjobban.
Első pillantásra is látszik, hogy igazán ősi modellel van dolgunk, melynek szinte semmi köze nincsen a későbbi Bburago 1:18-as modellekhez. A kidolgozás sokkal elnagyoltabb, a kerekek nem standard méretűek, és ez az egyetlen királykategóriás Bburago, melynek nem kormányozhatóak az első kerekei.
Az anyagok is teljesen másak, amiből felépül a modell, inkább hasonlít a cég korai szériás 1:24-es modelljeire, mint bármelyik későbbi 1:18-asra. Meglehetősen sérülékeny is, a lámpák és a dísztárcsák középrészei könnyen kiesnek a helyükről, az apró részletek pedig letöredeznek.
Bár nagyon régi a tervezés, de ez nem jelenti azt, hogy ne ügyeltek volna a részletekre. A modell összes része nyitható, az oldalajtók pedig ablakkeretet is kaptak, amit sok más, későbbi típusról előszeretettel lespóroltak.
A beltérben érezni a leginkább a modell korát: a részletesség és az anyagminőség is csapnivaló a későbbi Bburago modellekhez képest. Érdekesség, hogy az ülések háttámlája dönthető (ez több korabeli 1:24-es típusra is jellemző volt).
A motortér kidolgozása nem túl részletgazdag, de nem is vészesen gyenge, a maga korában bizonyára megfelelt az elvárásoknak.
A csomagtartóban nem találunk semmit, de már az is nagy dolognak számíthatott akkoriban, hogy egyáltalán nyitható a fedele. Összességében nehezen érthető, hogy miért ezt a kétes esztétikai értékű típust választotta a Bburago első királykategóriás modelljének, de mindenképp érdekes, és a cég története szempontjából kiemelkedően fontos darabról van szó, így minden gyűjtőnek érdemes beszerezni. Ez azonban nem lesz túl könnyű, ugyanis részben a kora, részben a típus népszerűtlensége miatt kifejezetten ritka (és ezzel együtt drága) modellről van szó.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
