Ferrari 288 GTO (1986)
A Ferrari 288 GTO-t az olasz gyártó első szupersportautójának tartják, mely a híres F40 elődje volt, és eredetileg Group B versenyautónak készült. 2.8 literes, dupla turbós V8-as motorja 400 lóerőt és 496 Nm nyomatékot produkált, igazi vadállattá téve az amúgy a 308 GTB/GTS-re (Magnum-Ferrari) nagy mértékben hasonlító típust.
Infó az autóról:
Videó az autóról:
Jay Leno's Garage
TaxTheRich
Petrolicious
Top Gear (Ferrari Enzo, F40, F50 & 288 GTO)
Színváltozatok:
A Bburago 288 GTO modellje kifejezetten ritka, annak ellenére, hogy régóta gyártott típus, így lett volna lehetősége elterjedni. Valamiért a 250 GTO-hoz hasonlóan keveset gyártottak belőle, így az egyik legnehezebben beszerezhető tétel volt a gyűjteményemben, és természetesen csak a leggyakoribb piros színben sikerült megkaparintani.
Szemrevaló modell a Bburago GTO, az egyetlen részlet, ami rontja az összképet, hogy a Testarossa felnijeit kapta, ami nem pontosan egyezik az eredeti, sportosabb kerekekkel. Létezik ugyan egy verseny változat, melyre az F40-es felnijeit szerelték (méghozzá arany színben!), ám ez még az alapváltozatnál is sokkal ritkább, sajnos nem sikerült még szereznem belőle.
Hátulról is jól néz ki a modell, a formát jól eltalálták, és az apró részletek is tetszetősek. Méltó képviselője tehát a Bburago fénykorának, ezért is csodálkozom azon, hogy ilyen kevés van belőle.
Azért azt hozzá kell tenni, hogy némi méltatlan anyagspórolást is alkalmazott a gyártó, hiszen a modell teteje műanyagból van, és a motorházfedél rácsa is plasztikból készült. Nehezen hiszem, hogy ezeket a részeket fémből készíteni bonyolult, vagy túlságosan drága lett volna, így az efféle garasoskodást mindenképp negatívumnak tartom. Szerencsére az eltérő anyagok színeit tökéletesen eltalálták, így alig venni észre a csalást.
Ezt leszámítva azonban a modell nagyon is rendben van, mindene nyitható, és mindene élethű. Különösen gyártása idején, a '80-as években lehetett igazán kívánatos, ám manapság sem kell szégyenkezve dugdosni a polcon.
A beltér is hozza a Bburago modellektől elvárható minőséget. Persze olaszokról lévén szó, egy csúcs-Ferrarit valószínűleg sokkal nagyobb lelkesedéssel formáztak meg, mint a kommerszebb típusokat, és ez látszik is a modellen.
A szokatlan irányban nyíló motorháztető alatt megbújó V8-as erőforrás megjelenítése is elsőrangú, ismételten elsősorban a modell korát is figyelembe véve. Még apró króm füleket is kapott a fedél, hogy könnyebben nyitható legyen.
Az elől lévő tárolórekesz esetén sem spóroltak, hiszen pótkereket, és egyéb apró részleteket is kapunk, tehát minden szempontból elsőrangúan kidolgozott modellről beszélhetünk. Csak azok a Testarossa-felnik ne lennének...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!