Nem restaurálás, csak működőképessé kellett tenni a címben szereplő fényképezőgépet...
Egy ismerős (Suggah Productions) gépéről van szó, aki tapasztalatszerzés céljából szeretett volna egy filmes távmérős fényképezőgépet. Egy Yashica Electro 35 GS volt a kiszemelt, amit meg is vett, a gép pedig nálam kötött ki, mert volt pár hiányossága.

Jancsika

A GS a 70-es évek elején jelent meg, az alap Elektro 35 kicsit extrázott változata. Az alapgép is figyelemreméltó volt, ugyanis 1966-os megjelenésekor a következőket tudta :

- Távmérő - ez ugye volt korábban is, de drágább gépekben. A fókuszálást segíti, a keresőben látott kép jelzi, ha jól állítottuk be a téma távolságát. Ezen a gépen már a kényelmesebb változat van, az objektíven levő fókuszgyűrű tekerése közvetlenül hat a távmérőben a képre is.

- Elektronikus záridő-előválasztás, automatikusan (gyakorlatilag fix rekeszprioritás módban dolgozik a gép, ezen kívül csak vakuszinkront és B időt tud, manuál mód nincs) - a világon az első ilyen volt

- Fénymérés, mert az előzőnek ugye ez követelménye

- A fénymérés figyelembe veszi a film érzékenységét, és a rekeszértéket (ISO1000 a GS vége, az első változat 400-as filmig mért jól)

- A gép visszajelzi az alul- vagy felülexponálás tényét, és nem csak a vázon levő lámpákkal, hanem a keresőben is (szintén a fénymérő alapján, szóval ha azt letakarod, világít az alexpó)...

- A fénymérés a kioldógomb félig lenyomott állapotában kezd működni... hm, honnan ismerős ez?

- Ki-be "kapcsoló" gomb, pont olyan negyedfordulatos gyűrűvel az expógomb körül, mint ami sok kompakton ma is visszaköszön

- 1.7-es fényerejű, 45mm-es objektív

- Időzítő

- A távmérőből adódóan központi záras

Azon kívül, hogy ez egy - ha minden igaz - tömegeknek szánt gép volt, nem gyenge képességekkel rendelkezett.

Középen a két lámpa jelzi a hibás expozíciót

A konkrét darab gondjai pedig
- teljesen működésképtelen elektronikus rendszer
- nem működő távmérő (a fókusza sem volt jó a tulaj szerint)
- távmérőben függőlegesen elcsúszott kép
voltak.
Szóval csak a lényeg hibádzott. Szerencsére van egy korabeli szerelési útmutató itt.

Kibontva

Szétszednem mondjuk nem kellett, mert a tulaj már tető nélkül hozta A finommechanika nem gyenge, szépek az alkatrészek, de a vezetékelés és a NYÁK már nem az, amiről elsőre a japán ipar jut eszedbe. Mindenesetre rossz nem lehet, ha majdnem 50 évet túlélt - és arra is gondoljunk, hogy ez a cucc rengeteg kézi munkával készült. A fókusz amúgy finoman járt, a zár is rendben, mechanikailag semmi baja. Azért fáztam tőle, mert nem szereltem még filmes gépet (na jó, a Smenát, szét).

A távmérő

Alul a kart kellett olajozni

A távmérő és az objektív kapcsolata egy kis fül, amit az objektív fókuszgyűrűje mozgat. Ez viszont csak egy irányba viszi a távmérő alján található kart. Kiderült, hogy a másik irányt egy rugó adja, ami szerencsére nem sérült meg, vagy tűnt el, egyszerűen a szorulós kar tologatásához már nem volt elég erős. A kar olajozásával (műszerolaj) ez megoldódott. A szorulást valószínűleg egy belefolyt elemből származó sav okozta - később kiderüt, hogy így is volt. Nem a legjobb megoldás az olaj, de nincs lítiumos zsírom.

Ha már lent volt a távmérő, külön jól jött, hogy látszott alatta az elemtartó kivezetése; ez láthatóan savmarta volt, a gépbe való 5,5V-os elem valószínűleg belefolyt. Tisztítás és forrasztás következett, az elemtartó másik érintkezőjét is kijavítottam. Ezután rendben működött a Battery Chek lámpa.

A függőleges képet a távmérő jobb hátsó sarkán levő kis hernyócsavarral lehet állítani. Mire rájöttem...

A távmérő fókusza persze el volt állítva, így azt nagyjából beállítottam (a tulajdonos akarta elvégezni a finombeállítást). Mérőszalag kellett hozzá A végtelen egy csavarral állítható a távmérő közepén, illetve van egy 1m-focus beállítás, közvetlenül a távmérő karján, de olyan kicsi villáskulcsom nem volt (s ehhez nem lett nyúlva).

A távmérő felülről - középen a kereszthornyos csavar állítja a fókuszt, mellette a pici üveg a második képet adja a keresőben. Teljesen felül a két kis izzó (nem LED), a tartójuk oldalán van egy kis rés, azon keresztül világítanak be a keresőbe

A fém tetőn a távmérő ablaka kezdett elválni - ez gyárilag ragasztott, én is kentem rá egy kicsit, hogy a helyén maradjon (ezt már a képek elkészítése után).

A gépet a tulaj szétszedve kérte, így tudja állítgatni a távmérőt (elvileg a vakupapucson át is lehet), össze már ő rakja - élesben még nem lett kipróbálva, hogy jó-e a fókusz. Én csak látszólag pakoltam össze pár kép erejéig (itt lent láthatóak, nagyon sok időm nem volt szórakozni, így sima rendszervakus világítással készültek ), mert olyan jól néz ki
Mivel nem fényképeztem vele (s a tulaj sem, még), ízelítőül itt vannak, amiket a Flickr-re töltenek fel ilyen gépek tulajdonosai...

Ja, ez a fénymérő. A fekete lemezek a film beállított érzékenységétől függően záródnak, ez az ISO1000 beállítás (sok fényt enged be). Baloldalt a filmszámláló mechanika, középen az expógomb

Sárga : alexpó, piros : túlexpó

Kép a keresőben fókuszálás előtt... (telefonnal fényképeztem bele ) Középen a sárga foltban látszik egy második kép, amit a fókusz tekergetése fedésbe hoz az "igazi" képpel. Ha mindenből csak egy látszik, akkor helyes a fókusz (na meg ha a távmérő jól van beállítva).

Kép a keresőben helyes fókusszal.