Hirdetés
- "A homoszexualitás természetellenes" 😠
- Drive! - Az utolsó gurulás idén a Quadrifoglio-val
- Egy korszak vége
- Szólánc.
- Miért ne vegyél gagyi kínai LED izzósort...
- Asszociációs játék. :)
- AuraSync kibeszélő topic
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Klímaváltozás, természetszennyezés
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pikari
addikt
Belenőni belenőnek a mai gyerekek, csak döntő többségében ők se értenek hozzá, csak a tartalmat tudják fogyasztani rajta.
Valószínűleg az csak egy anomália volt, hogy akik a 80-as, 90-es években szocializálódtak bele ebbe, az a korszak sok hozzáértő informatikust termelt ki, mert bármilyen egyszerűnek tűnő dolgot is csinálni akartál a géppel, azért kellett egy háttértudás hozzá. Dos prompttal, basiccel bölcsészkedni nem lehet, mindenre úgy kellett rájönni elég komoly agytorna révén.
Mostmár ez nincs így, és nem is a számítógépek, hanem a különféle tartalomfogyasztó céleszközök lettek a népszerűek (telefonok, okostv) amiknek a felhasználói bázisa egy jó nagyságrenddel veri a pc-t, ami manapság inkább az iroda, a programozás, a mérnöki munka, vezérlőberendezések, hardcore gamerek, tartalomlétrehozás és szerverek világába szorult vissza. Bár a koronavírus óta az otthoni oktatás és a home office széles körű elterjedése miatt valamennyire visszatért az otthonokba legalább laptop form faktorban a pc, nem gondolnám, hogy az a fajta szakmai és kulturális közeg visszaépülhet valaha, mint ami ezt mondjuk a 90-es években körbe lengte.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Én egy BP. közeli nagyközségben nőttem fel, 8. év végén a matek szakkörös tanár behozott egy C64-est, hogy jövőre újra lesz szakkör, immár számítógéppel, addig talán nem is hallottam róla, nem érdekelt. Volt mindenünk, VHS, Simson, TV, még műholdvevőnk is, de erről lemaradtam. Pestre kerültem autószerelő suliba, ott heti 1 számtekóra (hardver és DOS alapok), egész beleszerettem, át akartam menni számtech szakközépbe, de lemaradtam róla. Apám nem értette, mi értelme ennek az egésznek, csak a játékot látta benne, nekem meg tanulnom kellett, nem volt saját pénzem. Apám meghalt 50 évesen, nehéz idők jöttek, végül 23 évesen, 2001 ben tudtam venni egy P2 Cerka 400-ast, (Mendocino), később egy TNT2 Pro-t is bele. (Qvék 3 forever
)
Családban, ismerősi körben senki nem foglalkozott vele, senkinek nem volt, mára persze mindenkinek van, mert megkerülhetetlen lett, de nem értenek hozzá, mindent (win telepítés, stb.) velem csináltatnak. De itt az új generáció, gyerekek 10 felett, Ők már ebbe nőnek bele... -
frescho
addikt
A 80as évek az még erősen a 8 bites processzorok korszaka volt mindenhol, az egész világon.
Én ezt vitattam. A 8 bitesekből kevesebbet készítettek már olyan 85-86-tól, mint a 16 bitesekből. Érdemes megnézni ezt az oldalt, egész jó grafikonjai vannak: [link] és egybevág azzal amit írtál, hogy mikor ment a PC 50% fölé.
A második felét nem kifogásoltam, mert itthon rohadtul le voltunk maradva. 86-ban már XT klónok hada volt kapható nyugatabbra amikor nekünk a C64 fért bele a költségvetésbe maximum.
a pc gyártás volumene miatt csak a 90-es évektől kerülhettek tömegesen ezek az eszközök az átlagfogyasztókhoz.
Amit most írsz az mást jelent, mint az első idézet. Ezt sem lehet vitatni, a 90-es évek eleje, itthon főként a win 3.1 megjelenése és az olcsó 386DX40 volt szerintem az a pont ahol megtörtént az áttörés olyan 92-93 körül. Tőlünk nyugatra ez pár évvel hamarabb jött el, gondolj a Mac, Atari ST, Amiga 500 trióra, vagy PC vonalon a Tandy 1000, európaiból a Schneider EuroPC sorozatokra. Esetleg a kicsit későbbi IBM PS/1 szériára. Na ezek számunkra elérhetetlenek voltak amikor megjelentek a Cocom és az ár miatt is.
https://frescho.hu
-
Pikari
addikt
Nem a saját világom alapján próbálom megítélni. Pusztán alátámasztottam ezekkel a személyes megfigyelésekkel azokat a statisztikai adatokat, amelyek alapján a pc gyártás volumene miatt csak a 90-es évektől kerülhettek tömegesen ezek az eszközök az átlagfogyasztókhoz.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
frescho
addikt
Részben vidékiként, az igény/lehetőség/sorrend dolgot kicsit másként láttam. Nyáriszünetben a C64 nyomogatásra bőven volt társaság még a tanyán is. Ezért írtam, hogy igény lett volna rá, pénz már kevésbé. Na meg a prioritásaink is mások voltak. Unokatestvéreim Simson-t vettek amikor mi a haverjaimmal XT-re gyűjtögettünk. Fogalmazzunk úgy más kultúrkörben nőttünk fel.
Én már városban születtem, de sokat mentünk haza, így jelentős időt töltöttem falun/tanyán. Mondjuk mindegy volt, mert már régen megfertőztek. Hála apámnak az esti mese helyett már a korai 80-as években is mágnes csíkos számológép nyomogatás volt rendszeresen. kisiskolásként már számítógépet forrasztgattunk...
De még mi is le voltunk maradva a valós fejlődéshez képest. A saját bezárt világodból próbálod megítélni, hogy az adott gép típusnak mikor volt a virág kora. Ez hiba, nem mondom, hogy nem szoktam elkövetni én is, erre a legjobb ha irodalmat olvas az ember.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
Pikari
addikt
Mi vidéki menként, faluban, konkrétan számológépet se láttunk addig, nem hogy számítógépet. A kifejezést persze hallottuk, de el se tudtuk képzelni, hogy mi az.
TV is, fekete fehér volt, magyar 1 és 2-vel, nagyon ritkán tudtuk csak nézni, ha épp volt jel. Egy 5-6 méteres koax kábel volt antenna gyanánt beledugva, és 10 percen keresztül ide-oda kellett húzkodni, amíg volt annyira vétel, hogy nagyon halványan látszódjon a kép, meg legyen hang, és meghallgasd a híradót (hetente 1x). Nagyszülőknél is ez volt, ott néha esténként megnéztünk egy filmet, az antennák állítgatása után.
Visszatérve a számítógépekre,1995 körül a piactereken kipakolták őket, be is kapcsolták. Az ára ki volt írva, akit érdekelt annyiért, az vihette.
Inkább ilyen érdekességképp vettük meg.
Mondanom se kell, hogy ekkor még fogalmam se volt róla, hogy később majd erről fog szólni az életem.A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
frescho
addikt
Az
igény
gondolom felétek is meg lett volna egy DX40-re már 93-ban. Boltban már simán meg is lehetett volna vásárolni. Apénzről ne beszéljünk,
mert az gondolom nem volt rá, ha 95-ben lett XT kategóriás gépetek. Én akkoriban már 486-tal toltam, de már többször leírtam, hogy míg más családok autóra-nyaralóra költöttek, addig felénk (baráti körben is) a számítástechnikába folyt el elég sok pénz.https://frescho.hu
-
Pikari
addikt
Annyit monthatok, hogy nekünk 1995-ben lett saját számítógépünk. Ez egy 8086 volt, 768k rammal, 20 megás vinyóval, monokróm (amber) monitorral, 5.25 floppymeghajtóval, és egy doboz floppyval, billentyűzettel, és a szükséges kimenetekkel és kábelekkel. Ennek ára 5000 forint volt (használtan). Ekkoriban szinte minden ismerősömnek C128 vagy C64 volt, a szembeszomszédomnak volt 386-osa. Ez 1998-ra (tehát 3 év alatt) annyiban változott meg, hogy mindenkinek 32 bites gépe lett, win3.1-el vagy win95-el, 80-300 megás vinyóval, 4-8 mega rammal, 33-90 mhz-es processzorral.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
frescho
addikt
A Hobbit egy Speccy klón, nem egy új gép. Mondjuk jól mutatja, hogy hol lehetett sikeres. A szovjetek ennyire le voltak maradva. Mi kicsit kevésbé, legalábbis itt a gulyás kommunizmusban annyival jobban éltünk, hogy 1-2 évvel lőttük jártunk ezen a téren.
Érdemes a PC mellé csapni a többi 16 bites gépet is, így +10-20%-ot növekedhet a részesedés. Kb. a nyugati világra jellemző az a statisztika ahol egy nagyságrenddel több gépet adtak el, mint a másik blokkban. Szóval az a 85 körüli átbillenés megállja a helyét.
Itthon XT klón-t szerettünk volna 90-91-ben, de 91 végére a 286 árban teljesen ár csúszott. Az Am DX40 pedig átbillentette a dolgot a 386 oldalára. Valahol olvastam, hogy 91-ben adott el több 386-ot az Intel, mint 286-ot. Itt már nem voltunk lemaradva kínálat és kívánalom oldalán, maximum 1-2 évvel a nyugattól. A pénzről ne beszéljünk.
Meg is találtam:
The 286 remained popular compared to the 386, probably due to its lower price. It wasn't until 1991 that the number of 386 units sold exceeded the 286
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
Pikari
addikt
Népszerű 8 bites gép kb egymilliós példányszámmal 85 után érkezve: például a Hobbit (z80, 1990-1993). A sikert én is úgy értettem, hogy átlag béla meg tudta venni a gyereknek játszogatni otthonra.
A statisztikák szerint, amiket találtam, a pc klónok eladása csak a 1986-tól érte el az 50%-os piaci részesedést például az usában mérhető adatok szerint, 84-ben még csak 20% körül voltak. Ebben a világ többi részének adata nincs is bent. A 90-es évek elején az olcsó XT klón stimmel, csak a kérdés, hogy mennyire az elején.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
frescho
addikt
Ők visszafejtették a proci működését, kezdetben az AMD és Cyrix is.
Ez nem igaz. Az AMD már a 8088 előtt szerződött az Intellel ami a microkód felhasználásáról szólt. Az AMD a 40MHz-es 386 DXL szériánál kezdett részleges áttervezésbe, előtte másolt. Érdemes megnézni a die fotókat pl. itt: [link] 81-ben az IBM követelménye volt a megbízható second source, ezért kiterjesztették a teljes x86 családra, tehát innentől gyárthattak és gyártottak klónokat. Érdekes, hogy a Siemens, mint jelentős tulajdonrésszel bíró, is így jutott hozzá Ezért gyárthattak 8088 procit pl., de mivel csak áttételesen kapták, na meg lejárt az a kb. 10 év amire kötötték már lett 386-uk.
Pikari: Mondjál 85 után érkezett 8 bites gépet ami sikeres lett. Nem kell C64 mértékben, csak mint a Spectrum vagy Ti 99, tehát érje el a milliós darabszámot. Az Amiga/Atari/Mac megjelenése után nem igazán voltak már sikeres, inkább csak elfoglalták az alsó árkategóriát. Azért emlékezhetsz rá így, mert mi ezt tudtuk megfizetni. Ebben az időszakban vettünk C64-et. Amikor már az Amiga lett olcsó, akkor azt, a 90-es évek elején XT-t, kicsit később 286-ost, majd 93-94 környékén egy 386-ost. De ez nem jelenti azt, hogy akkor voltak sikeresek, csak mi stabilan le voltunk maradva 2-3 évvel.
https://frescho.hu
-
#8
Pikari
addikt
Hieronymus
#6
Pikari
addikt
válasz
Hieronymus
#6
üzenetére
Egyszer-kétszer láttam hardveraprón 4 magos viát az évek alatt. Nem véletlen, hogy nem találsz, mivel inkább kínában forgalmazták kb 2018-ig Zhaoxin ZX név alatt, ami egy átnevezett via nano quadcore volt.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
#6
Hieronymus
addikt
Pikari
#5
-
#5
Pikari
addikt
Hieronymus
#1
Pikari
addikt
válasz
Hieronymus
#1
üzenetére
A 4 magos VIA processzort már nem tudták elkészíteni.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Pikari
addikt
Nagyjából stimmel, amit leírtál, de ez a bejegyzés egyszerűen túl rövid, hogy bármilyen érdemi gondolatot át tudjon adni. Szerintem érdemesebb lenne külön, korszakokra bontva bemutatni a fejlődést.
Még annyit tennék hozzá, hogy igaz, hogy a 8086 és 8088 mikor jelent meg papíron, csak mire abból kézzel fogható, mérhető elterjedtségű platform lett az emberek asztalain, addig azért sok víz lefolyt a dunán - nem úgy mentek a dolgok 80-as, de a 90-es években sem, mint most, hogy megjelenés után reggel már a lábtörlődre lerakta a postás a csomagodat.
A 80as évek az még erősen a 8 bites processzorok korszaka volt mindenhol, az egész világon. A 16 és 32 bites gépek elég horror áron mentek. Nálunk magyarországon ez történelmi okok miatt elhúzódott a 90es évek közepéig, bár a 90es évek elején meg lehetett venni levedlett nyugati pc klónokat relatíve olcsón, inkább a c64 volt a divat kb a windows 95 érkezéséig.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Volt, akinek volt x86 és egyéb licence, de volt, akinek nem, Ők visszafejtették a proci működését, kezdetben az AMD és Cyrix is. Több mint 20 éve az OMIKK-ban kezembe akadt egy kb. spirálfüzet nagyságú/vastagságú könyv, az 1984-es kiadású „Broczkó Péter: A szocialista országok mikró- és miniszámítógépei” -című, tele érdekességekkel… A COCOM lista miatt a KGST-ben is vagy 30-40 -féle procit fejlesztettek (koppintottak működés szintjén, már amennyire sikerült...), arra már nem emlékszem, hogy volt e közöttük x86-os, de valószínűnek tartom. Magyarországon az Intel 8080-asát másolták le (a 6 mikronos chipet mikroszkóppal is vizsgálták kb. egy évig, nem csak a működését)(lásd lent link), csak aztán pénz nem lett a dologból. Ha a KGST országok fejlesztői egy csoportba verődtek volna, nem aprózzák fel a tehetségüket, akkor sok jó dolog születhetett volna… Sajnos nem volt olyan kaliberű politikai vezető, aki pl. ezt felismerte volna (sok egyéb mellett…), és internet híján az önszerveződés is kizárt volt. De mint tudjuk, ha a nagyanyónak farka lenne...
https://itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2018/09/Broczlko-Peter-publikacioi.pdf
https://lazarbibi.blog.hu/2020/03/20/a_magyar_mikroprocesszor
-
#2
frescho
addikt
Hieronymus
#1
frescho
addikt
válasz
Hieronymus
#1
üzenetére
Ezért gyártott akkoriban még a sarki zöldséges is Intel processzor klónt.
A second source miatt. Az Intel nagyon sok cégnek adott el gyártási licenc-et. IBM-nek is volt pl. Viszont a módosítás, saját tervezés és saját gyártás már trükkösebb volt, mert ahhoz az utasítás készlet licenc kellett. Az első second source AMD-nek minden megvolt, így tervezhetett saját procit. Szegény Cyrix-et megtte a VIA, majd kikukázta őket
A konszolidációs időszak megérne egy külön bejegyzést. A 386DX40 és K7 közötti időszak érdekes sztorikat tartalmaz.
Ott volt pl. a NexGen akik a Cyrixnél jobban jártak a felvásárlással. Ők adták az AMD K6 alapját, majd a K7 fejlesztésében is részt vettek kiegészítve ex Compaq-os Alphát fejlesztő mérnökökkel. https://frescho.hu
-
#1
Hieronymus
addikt
"... 78 ban megjelenik az i8086"
Intel processzor, 8086 volt a jelölés "i" betű nélkül. Ennek komoly jelentősége volt. Nem lehet a kizárólag számokból álló processzor jelölést jogoltalom alá helyezni.
Ezért gyártott akkoriban még a sarki zöldséges is Intel processzor klónt.Az idő gyorsan a probléma megoldás lassan haladt. Egészen a 80486 processzorok sorozatának végéig maradt a számozás. Akkorra viszont kibukott a sarki zöldségesek többsége a klón gyártásból.
Az Intel, az AMD és a VIA számára adott speciális, át nem ruházható licencet az addig engedély nélkül másolt processzorok tovább gyártására.
Az Intel Pentium processzorok már jogvédett termékek voltak. Ezeket a processzorokat már nem másolhatta 2 gyártó.
A VIA beállt a lassú, de megbízható processzorok gyártásába. A 4 magos VIA processzort már nem tudták elkészíteni.
Az Intel atomot dobott a VIA-ra. Első lépésben kirakták a Chipset piacról a céget. Az északi-hidat betervezték a processzorba. (Az AMD korábban lépte meg ezt, de akkor az AMD szekere alig döcögött. Az nem volt jelentős érvágás a VIA számára.) Az eredmény lenyűgöző lett. Az olcsó alaplapok is megtáltosodtak, leginkább a megbízhatóságban.
Az igazi bombát az Atom processzorok megjelenése jelentette a VIA számára.
Pillanatok alatt párolgott el a vásárlói rétegük.
Az AMD komolyan gondolta. Az új Intel fejlesztéseket, alternatív megoldásokkal pótolta. Később saját elképzelésű fejlesztéseket is csináltak.Nem régiben megtörtént a csoda. A két processzor gyártó versenyében beállt a látszólagos béke és nyugalom. Szövetséget kötöttek az x86 processzorok jövőjének és piacának megtartásáért.
"Viszont számomra érthetetlen okokból kihagyták belőle a Hyper-threadinget, a 16. generációba remélhetőleg visszakerül (pletykálják)"
Nem biztos, hogy kihagyták. Létezhet egy forgatókönyv, ami szerint tervezési/gyártási hiba miatt egyetlen processzor sem lehetett bekapcsolni. A gyors és energiatakarékos magok kiépítése nem azonos. A két magtípus közötti váltást a HT vélhetően bonyolítja.
A HT egyszerre jó és rossz.
A processzor két eltérő része egyszerre tud két utasítást végrehajtani. Ha a két utasítás közel hasonló órajelciklus alatt hajtódik végre, akkor majdnem duplázódik a sebesség. Ha nagy az értérés, lassulás is előfordulhat a kikapcsolt HT állapothoz képest.
Az AMD másként gondolkodott a gyorsításról. Másfél magos processzorokat gyártott. Két egész számokon dolgozó egység mellé rakott egy lebegőpontos egységet. Nem jött be az elképzelés. A HT szintjét sem érte el a gyorsulás.
Ma HT jellegű megoldást alkalmaznak.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
) 
Ott volt pl. a NexGen akik a Cyrixnél jobban jártak a felvásárlással. Ők adták az AMD K6 alapját, majd a K7 fejlesztésében is részt vettek kiegészítve ex Compaq-os Alphát fejlesztő mérnökökkel. Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
lo Az első tranzisztort 1947 végén sikerült létrehozni a Bell-laboratóriumában, 1960 körül pedig már kísérleti, de működő...
- Tápegység Moduláris Kábel Tápkábel Adapter Hosszabbító Csatlakozó Elosztó - Egyedi is
- Pcie 5.0 ATX 3.0 12Pin - 16Pin Moduláris Kábelek És Adapterek 12VHPWR 12v2x6 Egyedi Harisnya Nvidia
- AppleCare+ biztosítás - új / maximum 60 napos Apple termékekhez - Apple Biztosítás
- AppleCare+ biztosítás - új / maximum 60 napos Apple termékekhez - Apple Biztosítás
- Új Lenovo Yoga 7 ProX Gamer Tervező Ultrabook -50% Ryzen 7 6800HS 32/1TB AMD 4GB + 3050 4GB 3K 120Hz
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest