Az első tranzisztort 1947 végén sikerült létrehozni a Bell-laboratóriumában, 1960 körül pedig már kísérleti, de működő integrált áramkörök is léteztek. 1968 ban megalakul az Intel cég, 71-ben pedig piacra dobja első processzorát, a 4 bites 4004-est. 78 ban megjelenik az i8086, az első, még 16 bites, x86 utasításkészletű csip. Ennek 8 bites buszt használó változatát, az i8088-ast építi az IBM első PC-jébe 1981-ben. 85 ben megjelennek a 32 bites Intel processzorok (386), 89-ben pedig az első, belső cache-t (8kB...) is tartalmazó 486-osok. 1993 ban került piacra az első RISC-technikát is (2 futószalagos felépítés) alkalmazó Pentium 1-es, de az első „igazi” RISC szerű processzorai az Intelnek a Pentium Pro (1995) és a a Pentium II (1997) voltak. Ezek a CISC utasításokat „feldarabolva” futtatják le.
Hirdetés
Ekkoriban, a P1-esek megjelenése körül tiltotta meg az Intel a foglalatai használatát a konkurenseknek (AMD, Cyrix), és a Pentium nevet is azért vezették be, mert az 586-ot nem tudták levédeni. Ez és az I gyors fejlesztési üteme átmeneti zavarokat okozott a konkurenseknek, az AMD kicsit lemaradt sebességben (5x86, 5k86, K5, K6-osok), a Cyrixnek pedig nemsokára gyártástechnológiai nehézségei adódtak (pontosabban a bérbe gyártóinak, mivel ellentétben az akkori AMD-vel és Intellel, Ők csak tervezték a chipeket, amiket aztán a Texas I., majd az IBM gyártott), amivel kiütötte magát az élvonalbeli gyártók sorából.
Az AMD nagy napja 1999-ben jött el, az Athlon (K7) piacra dobásával, ami olyan jól sikerült, hogy az Intel Core 2 2006-os bevezetéséig sebességben vezette a piacot. Ehhez az is hozzájárult, hogy az Intel igen nagy frekvenciákra tervezett architektúrája, a NetBurst finoman szólva sem teljesített jól a szivárgási áram miatt. Bár a NetBurst nem lett túl jó, két technikát is elsőnek vezetett be a desktop piacon: a Hyper-Threadinget (2002, Northwood) és elsőnek alkalmazott két magot egy tokozáson belül (2005, Smithfield). Az AMD nagy újítása ezen idő alatt a 64 bites utasításkészlet (2003, K8 Hammerek ) bevezetése volt, amit az Intel is átvett.
2006 ban aztán jött a Core architektúra, és kiütötte az AMD-t 11 évre. Segítette ebben az Intelt az is, hogy 2011-ben a megmaradt egyetlen vetélytárs által bevezetett Bulldozer, bár igen innovatív termék volt, nem érte el a tervezett órajeleket (az AMD is belefutott saját NetBurstjába…), a GPU-val kombinált termékek (APU, Fusion…) pedig talán túlságosan is jövőbe mutatóak voltak, lassan haladt a fejlesztésük. Az Intel viszont 11 év alatt elkényelmesedett, gyártástechnológiában eljutottak ugyan 65nm-ről 14 nm-re, viszont magszámban, lényegi felépítésben semmi forradalmi újítás, ezért volt lehetősége, ideje az AMD-nek (akkor már utolsó esélyként) kifejleszteni a Zen-t (2017). A Ryzen az 1999-es Athlon után újra nagyon beletalált, lenyomta az Intel termékeket. Gyártástechnológiai gondjai is voltak az AMD-nek a 11 év alatt (3D felépítés bevezetése), ebben a Samsung segített, így a 28nm-es sík felépítésről egyből 14nm-es 3D-s re tudtak ugrani.
Most, 2024 vége felé kb. itt tartunk, az Intel pár éve bemutatta big.LITTLE procijait, de nem tudott még jelentősen elhúzni, az Arrow Lake lassan bemutatkozik, és mint sokan, én is sokat várok tőle. A 14. generációs Core procikkal az Intel ugyan teljesítményben be-beelőzött, de teljesítmény/fogyasztás mutatóban (ami számomra fontosabb, mint a puszta teljesítmény) a saját gyártástechnológiára alapítva nem rúgott labdába. A 15. generációs Arrow Lake viszont állítólag a TSMC sorain készül, a legmodernebb technikával, és előreláthatóan fogyasztásban nagyot fog domborítani. Legyen úgy! Viszont számomra érthetetlen okokból kihagyták belőle a Hyper-threadinget, a 16. generációba remélhetőleg visszakerül (pletykálják), akkor aztán haváj! 
Mielőtt még egymásnak esnénk, szeretném leszögezni, hogy volt már Intelem, AMD-m, és minddel elégedett voltam, lényeg a versenyből fakadó folyamatos fejlesztés, és a teljesítmény/fogyasztás, valamint ár/teljesítmény arány. Amíg verseny van, addig mi csak nyerhetünk...
Ott volt pl. a NexGen akik a Cyrixnél jobban jártak a felvásárlással. Ők adták az AMD K6 alapját, majd a K7 fejlesztésében is részt vettek kiegészítve ex Compaq-os Alphát fejlesztő mérnökökkel.