Az okostelefonok korát éljük, amik sok egyéb termék helyét is átvették. Teljesen átrendeződött a fényképezőgép-piac, eltűntek a menedzserkalkulátorok, PDA-k, és a zsebszámológépeket sem fejlesztik már olyan hévvel, mint 15-20 éve. Viszont pl. érettségin tilos okostelefont használni, ott még van létjogosultsága egy okos tudományos számológépnek.

Az első elektronikus számológépek amolyan „desktop” termékek voltak, nem igazán lehetett zsebrevágni őket. Ahogyan az első hordozható gépeket sem, hacsak nem rendelkeztünk jókora zsebbel a kilót közelítő tömegű eszközökhöz.

Az úttörő állítólag az amerikai Bowmar 901B volt, ami 1971 őszén került kereskedelmi forgalomba. Viszont Japánban ekkor már több gép is kapható volt, az elsők : Sharp EL-8 (70 november), Canon Pocketronic (70 április), Sanyo ICC-82D (70 május). 1970 közepén a Sharp-nak is már volt akkumulátoros számológépe, de az méretben még inkább asztali gép volt. Igaz, a japánok voltak az első akkumulátorosok, de amerikai áramköröket alkalmaztak. A KGST országok sem voltak nagyon lemaradva, a jugoszláv Digitron DB800-asa 1971-ben (Európában az első?), a szovjet Elektronika B3-04 1974 ben jelent meg (felirata szerint 6000 tranzisztort tartalmazott!!?). Az első magyar EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára) Hunor gépeket is 74 ben mutatták be, de az amerikai Rockwell alkatrészek későbbi beszerezhetetlensége miatt ezek a szép eszközök nem kerültek gyártásba. Gyártotta viszont a 73 ban, Bowmar licenc alapján készült K-szériát (K-83, 86, 106), a Híradástechnika Szövetkezet. Ezek az akkor elég borsos árú négy alapműveletes készülékek (K-106: 11600Ft, mai áron kb. 600eFt) voltak, ma azonos tudást 400 Ft-ért megkapunk…

Tudjátok melyik az? Szerintem a legélvezetesebb "veterán korú", máig játszott alkotás. Sokan miatta vettek Pentiumot...

A magyar piac nem túl nagy, főleg ha drága könyvekről van szó. Ezért ezek a könyvek általában nem magyar nyelvűek. A legdrágább magyar nyelvű könyv, amit találtam, a szlovák kiadású „A Magyar Királyság és Pozsony őseink szemével” című, Jozef Maholányi által írt könyv, ami már 120 ezer Forintért megvehető. Az impozáns kiadvány ugyan nem bőrkötésű, de több, mint 1400 oldalán 3100 fénykép és ábra található, 24x33x8cm es mérete és több, mint 6 kilós tömege nem éppen a „könnyű” olvasmányok közé emeli.

Jóval nagyobb a választék, ha az itthon elérhető idegen nyelvű könyveket nézzük: ezek általában három kategóriába sorolhatóak. Legdrágábbak a szakkönyvek, orvosi, jogi, műszaki írások, ezek akár több millió forintot is érhetnek. Ezeket itt nem tárgyalnám. Valamivel talán olcsóbbak a reprezentációs célú vallási könyvek, kultúrkörünkben jellemzően templomi bibliák, amikből a fellelt legdrágábbak ára 300 ezer forint körüli, minőségi (általában kecske) bőrkötésűek, arany dombornyomott feliratokkal címzett, gyönyörű könyvek.

Tavasszal vettem egy igen jó árú és minőségű gamepad-kontrollert (GameSir Nova Lite), azóta emulátoron Super Mariozom. Most olyan 2-2,5D-s jobbra scrollozó játékokat keresek (PC re vagy Nintendora), amik nem „történetgazdagok”, és kiemelkedő minőségűek. Tudnátok ilyeneket ajánlani?

Kezdetben az AMD az Intel foglalatait használta, visszafejtette a procik működését, és lábkompatibilis termékeket hozott ki. A foglalatok használatát az Intel 95 környékén megtiltotta. Átmeneti zavar után az AMD 1999-ben bemutatta a K7-es architektúrát (Athlon), amivel az Intel elé került, és 2006-ig, az Intel Core-k megjelenéséig uralta a piacot. Ez alatt csak módjával fejlesztett, csak fejte a népet. 2006-ban a Core-kel az Intel vette át a vezetést, és 2017-ig, az AMD Ryzenek megjelenéséig uralta a piacot. Ez alatt csak módjával fejlesztett, csak fejte a népet. A Ryzenekkel az AMD vette át a vezetést, és uralja a piacot. Csak módjával fejleszt, és csak feji a népet… Jó ez így nekünk? Ezek a cégek csak akkor fejlesztenek fejvesztve, mikor szorul a hurok, az AMD 2017 ben már ott tartott, ahol most az Intel (a csőd szélén…). A Core-k tic-tac-tockolása alatt 11 évig alig fejlődtek, csak az árak emelkedtek. A Ryzenek 8 éve alatt 5 generációt éltek meg, de ha a ténylegesen fontos fejlesztéseket nézzük, akkor ez csak 3 generáció (Ryzen 1, a chipletes Ryzen, és a 3Dcaches), a többi kettő csak tyúklépés… Pletykaszinten azt olvastam, hogy a Zen 6 Intel Foveroshoz hasonló felépítésű lesz, és már chipletenként 12 magot tartalmaz. Ha ez igaznak bizonyul (kopp-kopp-kopp), akkor ez egy komolyabb előrelépés lesz, de csak 2027-ben, nem jövőre, és gondolom nem 2 forint lesz ez a dal sem… (Legalább a 10. szülinapját szépen ünnepli a Ryzen… )

Benelli TRK 251-es vásárlásán gondolkodom. Soha nem volt még autóm, motorom sem, csak egy rövid ideig egy kis Simsonom (majd 30 éve). Egy 125-ös motor is elég lenne nekem, ha nem lennék 190cm, 140kg és nem hegyen laknék, amolyan poroszkálónak venném, max. 100-150km-es távokra. Több kérdésem is lenne, de bármit ajánlanátok egy kezdőnek, mire figyeljek, írjátok le bátran!

Kérdéseim:

Az én méreteimhez mennyire alkalmas ez a motor? (hivatalosan 191kg a max. terhelhetősége)

Mennyire ráz ez az egyhengeres? Kb. mekkora távot lehet vele szenvedés nélkül megtenni egyszerre?

Milyen üzemanyag ajánlott? (valahol olvastam, hogy van olyan, ami tároláskor korróziót-dugulást okozhat?)

Mennyire rozsdásodik? (sok motornál olvastam, hogy már egy-két év után is rozsdál) Hogy lehet ez ellen védekezni?

Milyen kiegészítők kellenek még egy „normális” motor/motoros -ra?

-köszi!, Széles utat!

Avagy köbcentiknek párja nincsen, egy Rocket hármast adjon Isten…

Kicsivel több, mint 30 éve vagyok motorrajongó, emiatt, és a Gold Wing jubilálása okán írom ezt a bejegyzést. Sajnos egy betegség miatt nem motorozom, jogsim sincs , de talán elmehetnék benzinkakasnak (méretem okán inkább benzinmalacnak .).
Lássuk a kedvenceimet abc-sorrenbdben!

BMW
Számomra kiemelkedik a kínálatából a K1600, a Gold Wing mellett az egyetlen hathengeres szériamotor, de ez sorhatos (Benelli Sei (1972), Honda CBX 1000 (1978), Kawa Z 1300 (1979)) nem boxer (Miért nem gyárt a Porsche motorokat?). Innovatív technika, kár, hogy burkolt, és nem léghűtéses, a fényszórói is elég otrombák. Gyökerei egészen az 1982-es vízhűtéses „repülő tégla” -ig, (K100) az egyik első széria sornégyesig nyúlik vissza (Megelőzte a Honda CB750 (1969) és a Kawasaki Z1 900 (1972), bár ezek szép léghűtésesek voltak.). A K100-as blokkjával épült 1988-ban a „technikai demonstrátor” K1-es BMW, ami bár sok dologban előremutató volt (digitális befecskendezés és gyújtás, ABS, áramvonalas idomzat), sok gyermekbetegségtől is szenvedett. Még a K1600 asoknál is nagyobbak, és sokkal szebbek, de nem annyira innovatívak az R18 asok. Ezek az 1800 köbcentis bokszerek (részben) léghűtésesek. Családfájukat egészen az 1923-as, első BMW motorig, az 500 cm3-es R32-asig vezethetjük vissza. Ennek a családnak a része az új R 1300 GS is, ami sajnos ritka csúnyára sikerült...

Okostelód a zsebedben pihen. Nincs kikapcsolva, de épp nem használod, „alszik”. Egy barátoddal a karórákról beszélgetsz: a tied tönkrement, újat szeretnél venni. A beszélgetés után, a netet megnyitva elárasztanak a karóra hirdetések… A telefonod hallgatózott, az MI feldolgozta, aztán ez lett belőle. Ha nagyon utánanézel, rájöhetsz, hogy ezt te magad is megengedted, mikor a 16 oldalnyi angol, apró betűs szerződés gondos átvizsgálása után OK-t nyomtál.

Nem mondom, hogy a dolog jogtalan, de vajon etikus-e? Ha a technológia adott, akkor akár vissza is élhetnének vele…
Orwell: 2024.

Mi erről a véleményetek?