Hirdetés

  2. Fórumok
  3. LOGOUT reakciók
  4. aquark: x86 proci-sztori röviden, fordulópontok a kezdetektől kezdőknek
Legfrissebb anyagok
PROHARDVER! témák
Mobilarena témák
IT café témák
GAMEPOD témák
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #18 frescho addikt Pikari #17
    Új Válasz #18
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    frescho

    addikt

    válasz Pikari #17 üzenetére

    A 80as évek az még erősen a 8 bites processzorok korszaka volt mindenhol, az egész világon.

    Én ezt vitattam. A 8 bitesekből kevesebbet készítettek már olyan 85-86-tól, mint a 16 bitesekből. Érdemes megnézni ezt az oldalt, egész jó grafikonjai vannak: [link] és egybevág azzal amit írtál, hogy mikor ment a PC 50% fölé.

    A második felét nem kifogásoltam, mert itthon rohadtul le voltunk maradva. 86-ban már XT klónok hada volt kapható nyugatabbra amikor nekünk a C64 fért bele a költségvetésbe maximum.

    a pc gyártás volumene miatt csak a 90-es évektől kerülhettek tömegesen ezek az eszközök az átlagfogyasztókhoz.

    Amit most írsz az mást jelent, mint az első idézet. Ezt sem lehet vitatni, a 90-es évek eleje, itthon főként a win 3.1 megjelenése és az olcsó 386DX40 volt szerintem az a pont ahol megtörtént az áttörés olyan 92-93 körül. Tőlünk nyugatra ez pár évvel hamarabb jött el, gondolj a Mac, Atari ST, Amiga 500 trióra, vagy PC vonalon a Tandy 1000, európaiból a Schneider EuroPC sorozatokra. Esetleg a kicsit későbbi IBM PS/1 szériára. Na ezek számunkra elérhetetlenek voltak amikor megjelentek a Cocom és az ár miatt is.

  • #16 frescho addikt Pikari #14
    Új Válasz #16
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    frescho

    addikt

    válasz Pikari #14 üzenetére

    Részben vidékiként, az igény/lehetőség/sorrend dolgot kicsit másként láttam. Nyáriszünetben a C64 nyomogatásra bőven volt társaság még a tanyán is. Ezért írtam, hogy igény lett volna rá, pénz már kevésbé. Na meg a prioritásaink is mások voltak. Unokatestvéreim Simson-t vettek amikor mi a haverjaimmal XT-re gyűjtögettünk. Fogalmazzunk úgy más kultúrkörben nőttünk fel.

    Én már városban születtem, de sokat mentünk haza, így jelentős időt töltöttem falun/tanyán. Mondjuk mindegy volt, mert már régen megfertőztek. Hála apámnak az esti mese helyett már a korai 80-as években is mágnes csíkos számológép nyomogatás volt rendszeresen. kisiskolásként már számítógépet forrasztgattunk...

    De még mi is le voltunk maradva a valós fejlődéshez képest. A saját bezárt világodból próbálod megítélni, hogy az adott gép típusnak mikor volt a virág kora. Ez hiba, nem mondom, hogy nem szoktam elkövetni én is, erre a legjobb ha irodalmat olvas az ember.

  • #13 frescho addikt Pikari #12
    Új Válasz #13
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    frescho

    addikt

    válasz Pikari #12 üzenetére

    Az igény gondolom felétek is meg lett volna egy DX40-re már 93-ban. Boltban már simán meg is lehetett volna vásárolni. A pénzről ne beszéljünk, mert az gondolom nem volt rá, ha 95-ben lett XT kategóriás gépetek. Én akkoriban már 486-tal toltam, de már többször leírtam, hogy míg más családok autóra-nyaralóra költöttek, addig felénk (baráti körben is) a számítástechnikába folyt el elég sok pénz.

  • #11 frescho addikt Pikari #10
    Új Válasz #11
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    frescho

    addikt

    válasz Pikari #10 üzenetére

    A Hobbit egy Speccy klón, nem egy új gép. Mondjuk jól mutatja, hogy hol lehetett sikeres. A szovjetek ennyire le voltak maradva. Mi kicsit kevésbé, legalábbis itt a gulyás kommunizmusban annyival jobban éltünk, hogy 1-2 évvel lőttük jártunk ezen a téren.

    Érdemes a PC mellé csapni a többi 16 bites gépet is, így +10-20%-ot növekedhet a részesedés. Kb. a nyugati világra jellemző az a statisztika ahol egy nagyságrenddel több gépet adtak el, mint a másik blokkban. Szóval az a 85 körüli átbillenés megállja a helyét.

    Itthon XT klón-t szerettünk volna 90-91-ben, de 91 végére a 286 árban teljesen ár csúszott. Az Am DX40 pedig átbillentette a dolgot a 386 oldalára. Valahol olvastam, hogy 91-ben adott el több 386-ot az Intel, mint 286-ot. Itt már nem voltunk lemaradva kínálat és kívánalom oldalán, maximum 1-2 évvel a nyugattól. A pénzről ne beszéljünk.

    Meg is találtam: The 286 remained popular compared to the 386, probably due to its lower price. It wasn't until 1991 that the number of 386 units sold exceeded the 286

  • #9 frescho addikt aquark #3
    Új Válasz #9
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    frescho

    addikt

    válasz aquark #3 üzenetére

    Ők visszafejtették a proci működését, kezdetben az AMD és Cyrix is.

    Ez nem igaz. Az AMD már a 8088 előtt szerződött az Intellel ami a microkód felhasználásáról szólt. Az AMD a 40MHz-es 386 DXL szériánál kezdett részleges áttervezésbe, előtte másolt. Érdemes megnézni a die fotókat pl. itt: [link] 81-ben az IBM követelménye volt a megbízható second source, ezért kiterjesztették a teljes x86 családra, tehát innentől gyárthattak és gyártottak klónokat. Érdekes, hogy a Siemens, mint jelentős tulajdonrésszel bíró, is így jutott hozzá Ezért gyárthattak 8088 procit pl., de mivel csak áttételesen kapták, na meg lejárt az a kb. 10 év amire kötötték már lett 386-uk.

    Pikari: Mondjál 85 után érkezett 8 bites gépet ami sikeres lett. Nem kell C64 mértékben, csak mint a Spectrum vagy Ti 99, tehát érje el a milliós darabszámot. Az Amiga/Atari/Mac megjelenése után nem igazán voltak már sikeres, inkább csak elfoglalták az alsó árkategóriát. Azért emlékezhetsz rá így, mert mi ezt tudtuk megfizetni. Ebben az időszakban vettünk C64-et. Amikor már az Amiga lett olcsó, akkor azt, a 90-es évek elején XT-t, kicsit később 286-ost, majd 93-94 környékén egy 386-ost. De ez nem jelenti azt, hogy akkor voltak sikeresek, csak mi stabilan le voltunk maradva 2-3 évvel.

  • #2 frescho addikt Hieronymus #1
    Új Válasz #2
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    frescho

    addikt

    válasz Hieronymus #1 üzenetére

    Ezért gyártott akkoriban még a sarki zöldséges is Intel processzor klónt.

    A second source miatt. Az Intel nagyon sok cégnek adott el gyártási licenc-et. IBM-nek is volt pl. Viszont a módosítás, saját tervezés és saját gyártás már trükkösebb volt, mert ahhoz az utasítás készlet licenc kellett. Az első second source AMD-nek minden megvolt, így tervezhetett saját procit. Szegény Cyrix-et megtte a VIA, majd kikukázta őket :(

    A konszolidációs időszak megérne egy külön bejegyzést. A 386DX40 és K7 közötti időszak érdekes sztorikat tartalmaz. :) Ott volt pl. a NexGen akik a Cyrixnél jobban jártak a felvásárlással. Ők adták az AMD K6 alapját, majd a K7 fejlesztésében is részt vettek kiegészítve ex Compaq-os Alphát fejlesztő mérnökökkel.

Új hozzászólás Aktív témák