Mar be lett egyszer idezve.

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html

A Maxwell egyenleteknek van egy idoben visszafele halado megoldasa. Ez teljeseb egyenrangu a QED path-integraljaval. Nem tudom mit nem lehet ezen erteni.

A feny es minden elektromagneses hullam klasszikus hullam. Annyi az elteres, hogy a vilagunkat ket Dbrane alkotja, az egyiken visszafele mennek a hullamok. Ezet szuperpozicioja adja a valoszinusegi hullamfuggvenyt.
Az elnyelodes egyetlen ponton jon letre, nyilvan a visszafele halado hullam egyetlen pontbol indul ki, ami kioltja az idoben elore halado hullamot.

Mivel a kolcsonhatasnal MINDIG a hullam hullamhossza szamit, ezert a kolcsonhatas a hullam-hullam scattering szerint zajlik le. Ezt jol mutatja ez a kiserlet.
Tovább vitte a gondolatmenetet Einstein, aki a “hurkát” sok részre bontotta fel. Az általa javasalt kísérletben, melyet Rupp végzett el, világító csôsugár-ionok nagy sebességgel haladnak el egy optikai rács mögött, a rácsvonalakra merôlegesen. A rácsvonalak a fényt eltakarják, míg a rácsvonalak között a fény átjut, a hurka tehát annyi darabra "vágódik" szét, amennyi rácsvonal van. A kísérletbôl kétféle eredményt várhatunk.

1. Az atom a fénykvantumot momentán, pillanatszerûen emittálja. Így az egész energia valamelyik rácsközön jut át és frekvenciaváltozás nélkül észleljük a fotont. A hullámsor többi része hatástalan marad, tehát hatástalan a feldarabolás is.

2. A hullámsort sûrû feldarabolással megváltoztattuk – olyan érteIemben, mint az antenna kisugárzását a rádióban a beszéd frekvenciája szerint való kivezérléssel – azaz moduláltuk. A moduláció azt eredményezi a hullámtan szerint, hogy a vivôfrekvencia (jelen esetben a fény rezgésszáma) mellett megjelenik a két odalfrekvencia, melyek a moduláció frekvenciájának a vivôfrekvenciához való hozzáadásával ill. levonásával keletkeznek. Változás történt tehát a fény színében.

Rupp kísérlete a 2. eredményt adta: kimutatható volt a fény rezgésszámváltozása.

http://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton2.html

Ha nemletezo hullamok lennenek a QM hullamai, akkor ez nem lehetne igy, A hullamok leteznek, hiszen modulalni lehet veluk az energiat. Ha a foton egy reszecske lenne, akkor ez nem igy tortenne.

Ha ezt nem tudod felfogni, foglalkozz valami massal, ne fizikaval.