- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Szoszo94: Xiaomi Mi Router 3G - Padavanra fel!
- eBay-es kütyük kis pénzért
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- gerner1
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sh4d0w: Árnyékos sarok
Új hozzászólás Aktív témák
-
Egon
nagyúr
Feladványkedvelőknek.
Világos: Kc5, Ve2, Fd7. Sötét: Kb7, a6, a7, e5. Világos indul és 3 lépésben mattot ad. Próbálkoztam, de szégyenszemre nem tudtam megoldani. Remélem nem sajtóhibás a feladvány...![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Némi elemzés után úgy tűnt, hogy a feladvány kulcsa, hogy a sötét király ne tudjon c7-re lépni, mivel egyrészt fenyegeti a futót, másrészt d8-on keresztül el tud menekülni a matt elől. Kc7-et kétféleképpen lehet (direktben) megakadályozni: Vxe5 vagy Kd6 lépésekkel. Előbbi azért nem jó, mert sötét a6-ot lép, és nincs matt két lépésből (legalábbis én nem találtam), utóbbi esetén a sötét király b6-ra lép (gyaloglépésekre Vb2 sakk és futómatt a következő lépésben), majd Vc4 után egyszerűen visszalép b7-re, és nincs matt (más jó vezérlépést nem találtam).
Indirekt módon is meg lehet akadályozni Kc7-et: Vh5-tel (mivel Kc7-re Ve8, majd Vc8 matt jöhet - sajnos azonban Vh5-re a5, majd Ve8-re a6 jöhet, és nins matt).
Felfedeztem egy érdekes mattképet: ha sötét a6-ot lép, világos fel tudja áldozni a vezérét a6-on, és Kxa6-ra Fc8 matt jön - de olyan kezdést nem találtam, ami úgy kényszerítené rá sötétet a6-ra, hogy közben a világos vezér 2. lépésben a6-ra tudna lépni.
Ha valakinek sikerül megfejtenie, küldje el priviben. -
#27441408
törölt tag
OFF: Nem sakk, hanem Backgammon, de szerintem szép eredmény. Ostábla-nagyhatalom lett Magyarország
-
-
Sziasztok!
Régen sokat sakkoztam. Élőben, igazi műanyag versenysakk bábukkal, jókat beszélgetve közben. Nagyon gyengén játszom, de akkoriban nem a győzelem motivált, hanem a szórakozás, időtöltés. 20 év elteltével úgy alakult az életem, hogy hirtelen sok időm lett, és mivel ha befagy a Duna, a menyhalat sem üldözöm már olyan ifjonti hévvel, meg a Starcraft-ot, Battlefild-et is unom már (állandóan levernek…), elhatároztam, megpróbálom a sakkot. Először valami klubbot kerestem volna, ahol megtűrnek egy amatőr bábú tologatót, de csak gyerekeknek találtam. (vidéken lakom) Aztán programok után néztem: nem találtam sokat (elsőre…). Boltokban kerestem, Chessmastert, Fritzet vettem volna. Szétnéztem a legismertebb használt piacokon is, egy ajánlatot találtam: a Magyar nyelvű (Lengyel fejlesztésű) Sakk Mester 2000Ft-ért. Ez a 90-es évek végének „megkésett” játéka, színvonala kb. a 80-as évekbe helyezné, se adatbázis, se oktató mód…. Hogyan jutottunk ide? Lékó Péter és a Polgár család hazájában, ahol a 80-as években megjelenő Mikro Számítógép Magazin minden számában írtak a sakkprogramozásról, és a jogutód Alaplap magazinban is volt a „Kaleidoszkóp”-rovat. A játékos magazinok se foglalkoznak nagyon a sakkal, pl. a Fritz-ről még egy tesztet se olvastam. (A Magyar Sakkvilág nem ide tartozik…) Elhatároztam, amolyan „vitaindító” cikket írok a Logoutra. Napokon belül 10°C alá hűl a Duna, felébrednek a menyhalak, de én csak írok…
Aztán rájöttem, hogy a téma túl nagy, és én túl kezdő vagyok ahhoz, hogy cikket írjak, ezért inkább itt, a fórumon rakom ki az írást. Sok kérdést nem tudtam tisztázni, és újságokat is keresek (lásd az utolsó bekezdést) ebben a segítségeteket kérem.
Tisztázzunk pár sakk alapfogalmat:
ÉLŐ PONT: A sakkjátékos ember vagy gép erősségét az Élő Árpád Magyar származású, Amerikában elhunyt polihisztor (1903-1992, Arpad Elo) által kifejlesztett, és róla elnevezett képlet alkalmazásával mérik. Emberek között a legnagyobb Élő-pontszámmal rendelkező játékos Magnus Carlsen, (szül. 1990 nov. 30, 24 éves!) 2862 ponttal. 2800 feletti ponttal kevesebb, mint 10 játékos rendelkezik a világon. A legerősebb motor a 3406 Élő ponttal rendelkező Komodo.
MOTOR, ENGINE: A sakkállást kiértékelő program, ami a lehetséges lépéseket a várható nyereség szerint sorba rendezi, és a legnagyobb nyereségűt lépi.
Keretprogram, GUI (Graphical User Interface): A motor és az adatbázis vezérlését, összekapcsolását és a játék felhasználó felé való megjelenítést végzi.
A motor és a keretprogram közötti kommunikációért felelős protokoll 3 féle lehet: XBoard: Ez a legrégibb, Linuxra. WinBoard: Az előző átirata Windowsra. UCI (Universal Chess Interface): A legújabb, de szerintem a legelterjedtebb. Ezek a nyílt szabványok lehetővé teszik, hogy egy keretprogramot alá több, azonos szabványú motort is telepíthessünk, és azokat felváltva használjuk.SAKKADATBÁZIS: Lehet megnyitási, teljes játék, v. végjáték. Ez általában egy tömörített szövegfájl, híres emberek, gépek játékainak lépéseiről. A motor is bele-belenéz, (ennek funkciója számomra nem teljesen világos…) egy helyzet kiértékelésekor, de elemezni is lehet őket, tanulva a profibb játékosok lépéséből.
1769-ben Kempelen Farkas Magyar feltaláló bemutatta a világ első sakkozó gépét (a „Törököt”), több mint 200 évvel megelőzve erősségben a világot! Hogy Török-volt-e, azt nem tudom, de hogy igen pici, és kiváló sakkozó volt a gépbe „épített” ember, az tuti XD. Na de komolyan: 1948-ban szabadalmaztatták a tranzisztort (Bell Labs, Lucent) 1958-ban a Texas Instruments cégnél elkészítik a világ első integrált áramkörét. ’71 ben ugyanitt elkészül a világ első CPU-ja, amit két hónap múlva az Intel 4004 (4-bitesek) követ. Még ez évtized elején megjelennek a 8-bitesek is. Én innen kezdem számítani a számítógépek korát. 74-ben Stockholmban megrendezik az első számítógépes sakk-VB-t, amit a Szovjet Kaissa (a sakk Istennője) nyer (egy IBM System 360 –ról koppintott gépen futtatva…). A versenyen indul a Magyar fejlesztésű „Papa” program is. Ezen a sorozaton (WCCC) bármilyen gép indulhat, ezért általában a szuperszámítógépek, ill. a speciális célhardverek nyernek. A második VB-t 77-ben rendezik meg, és onnantól kezdve 92-ig Amerikai programok nyernek. A 77-es győztes Chess 4.6 program a Northwestern University –n készült CDC Cyber 176 –gépen futott, és 74 ben csak a 3. helyezést ért el a 4.0-s verziója. Meg kell még említeni az ebben a sorozatban többször is rajthoz álló Magyar programokat: Pandix, Brainstorm (Horváth Gyula) Merlin (Jákó Balázs), Hector for Chess (Jergler Csaba), Kempelen (Kovács Attila). 92-ben különleges győzelem születik: a Holland Gideon Chessmachine 3.1 nyer, ez a „Chessmachine” egy IBM PC ISA slotjába rakható, ARM2 processzorral és RAM -al felszerelt „sakk-kártya”, lényege, hogy a RISC processzor könnyebbséget jelentett a sakkprogramozásban. Ez a kártya akkoriban kereskedelmi forgalomban is beszerezhető TASC ChessMashine változata, legyőzi a szuperszámítógépeket. Ebben az évben tűnik fel először a másik kiváló Hollandus, Frans Morsch Fritz (2.0) programja, és egyből az 5. lesz. Ed Schröder, a kiváló Hollandus 1980-ban írja első sakk programját. TRS-80 számítógépre, a programnak a Rebel nevet adja. 1989-ben Ő írja a „Mephisto Polgár Module” sakkgép szoftverét. 92-ben a Rebel Gideon néven VB-t nyer. 93-ban megírja első DOS programját, a Mephisto Gideont.
1976-ban Peter Jennings kiadja az első kereskedelmi sakkprogramot (MicroChess, 1,1kB (!!)) KIM-1 típusú mikrogépre. Az 1981-es original IBM PC megjelenésekor elkezdődött, és kb. 1995-ig tartó DOS korszakban volt a sakkprogramok első fénykora, 35-45 program jelent meg ez idő alatt.
Ezek jó része ma már Freeware, és DOSBox alatt jól futnak (DOSBox help: [Z:\>mount i d:\], [Z:\>I:], [I:\>cd cm21], [I:\CM21>2100], Ahol I: egy valóságban nem létező meghajtó, a játék indítófájljának elérési útja pedig: D:\cm21\2100.exe). Akinek ez bonyolult, annak ajánlom a D-Fend-Reloaded programot ( http://dfendreloaded.sourceforge.net/ ), ami egy grafikus keretprogram a DOSBox-hoz. Ebben aztán a VirtualHD mappába kell másolni a DOS játékokat, és onnan betárazni a D-Fendbe. Akinek nincs otthon DOS játéka, arra kiváló Hollandosunk, Ed gondolt, amikor elérhetővé tett két fájlt (http://rebel13.nl/misc/more%20dos%20oldies.html és http://rebel13.nl/rebel13/rebel%2013/download.html ): Az elsőben 33db free vagy demó sakkprogram van D-Fendbe tárazva, a másodikban az Ő általa fejlesztett (1993-2004-ig) Rebel programokat (18db) tette szabadon elérhetővé, szintén D-Fendbe tárazva. Ezeket elég csak letölteni, kicsomagolni, és a mappában lévő DFend.exe –vel elindítani. Ed ingyenes sakkmotort is fejleszt, Pro Deo néven (WinBoard és UCI kompatibilis).Napjainkban a sakkprogramok második fénykorukat élik, talán az internet térhódítása miatt.
Most próba képen egy Arena GUI-t (http://www.playwitharena.com/ ) házasítunk össze egy Stockfish (https://stockfishchess.org/ ) motorral, és a MillionBase (http://www.top-5000.nl/pgn.htm ) adatbázissal. (mind Free program!)
Arena 3.5: UCI és WinBoard motorokat is támogat, valamint a .pgn és .epd kiterjesztésű adatbázisokat. A program tömörítve csak 18MB, 19 nyelvre van lefordítva, sajnos a legújabb verzió Magyarra még nincs. A tömörített verziót töltöttem le, mert abban alapból van pár motor is. Ezt telepíteni nem kell, a kitömörített mappában lévő Arena.exe –vel indítható. A Stockfish 6 motor jelenleg a Komodo 9.2 utáni legerősebb a világon, 3386 Élő-ponttal. (A „Stockfish” is tőkehalféle, mint a menyhal!) Az Arena Engines menüjét megnyitva kiválasztjuk az Install new Engine… pontot, kijelöljük a megfelelő .exe fájlt, és OK. A MillionBase 2.2 adatbázis 2,2 millió játékot tartalmaz. Ez egy tömörítve 400MB-os, kibontva 1,5GB-os .pgn kiterjesztésű fájl. Az Arena PGN menüjének Open pontjára kattintva kell kijelölni, megvárni, míg betöltődik, és OK. Az így létrehozott „sakkrendszer” sok funkcióját még nem értem, de jól eljátszogatok vele. A Stockfish az én 3GHz-es, kétmagos gépemen „nem egy villám”, érdemes a gondolkodási időt az alapbeállításnál (6perc) kisebbre venni.
Megemlíteném még a SCID és a SCID vs PC (free) programokat. Ezek amolyan adatbáziskezelő-elemző programok lehetnek? .pgn fájlokat kezelnek, de van saját formátumuk is, ami 3 féle fájlból (sn4 si4 és sg4) áll.Egy kis szórakozást ajánlok: Egy képzeletbeli verseny lebonyolítására gondoltam, ahol az első mérkőzést természetesen a bajnok, Németország büszkesége, a szupernehézsúlyú FRI-FRI-FRI-FRI-FRITZ vívja önpusztító kihívójával!
A kihívó kiválasztásával már nagyobb bajban voltam, mindenképpen IBM PC-s, színvonalas alkotásra vágytam, valami különlegesebbre. Első gondolatom a Chessmaster XI Grandmaster Edition volt, a 2007-ben megszűnt kiváló sorozat utolsó darabja, de ez túl szimpla lett volna. ChessMaster 2000, 2100, 3000, 4000 Turbo, Fritz 1.0, 2.0, 2.5, és 5.32 maradtak bent az első válogatáson. (Az 5.32-es segédprogram nélkül telepíthető, futtatható Windows 7-en) A programok futtatása nem okozott problémát, (egy ideig) a DOSBox 0.74 ismét bizonyította kiválóságát. A jelöltem a 4000 Turbo lett, de ennek beizzításakor a Box Windowst reklamált. Ebből a programból van Win 95-ös verzió is, és állítólag ez a Win 3.x-re tervezett verzió is kiválóan fut Win 95-ön. Ekkor még ezt a verziót nem tudtam futtatni, (D-Fend –nek van Windows pontja, de még nem próbáltam) és a CM2000 –is kiesett, mert relatíve puritán, kezdetleges program, talán hogy az átirata a Commodore 64 RAM-jába is beférjen. A CM2100 sokkal profibb, a CM3000 pedig ennél alig jobb (talán csak az oktató módja). Tehát a Deep Fritz 14 kihívója a ChessMaster 2100-lett.
Chessmaster 2100 (1989) vs. Deep Fritz 14 (2013): FIGHT!!:
1. menet: hardverigény.
CM2100: Processzor: i8088, RAM: 0,5-1MB, Merevlemez: 1MB, Operációs rendszer: DOS 2.0
DF 14: Processzor: PIII 1GHz-i5 négymagos, RAM: 2GB-4GB, HDD:*, OS: Win XP-Win 8.1, VGA: 256-512MB, DX9-10 (min.-ajánlott)
*Helyigényét nehéz megítélni, mert adatbázisokkal bővíthető, de nem kötelezően. Egy-két GB-os értékről van szó.
Érdemes még megemlíteni, hogy a CM2100 16 bites program, míg a DF 14 32 és 64 bites módban is képes üzemelni. A CM3000 hardverigénye alig magasabb a 2100-asnál, de a 4000 Turbo, mivel már Windows-os, és 32 bites, jelentősen „súlyosabb” versenyző:
CM4000 Turbo: Processzor: 386SX-486, RAM: 4-8MB, HDD: 12MB, OS: Win 3.1, VGA: 256-512 kB,
A 12 MB-os merevlemezigény nem tűnhet magasnak, de tudni kell, hogy maga a program majd’ 400MB-on terpeszkedik a CD-n, korának igazi „fatware”-je. Az első menetet a barátságos hardverigény miatt a CM2100 nyerte.
2. menet: megjelenítés, grafika.
Nem taglalnám, ebben a témában milyen forradalmi változások mentek végbe az elmúlt kb. 20 évben. Mégis, a sakkjátékokról elmondható, hogy a kevesebb itt több, tekintve, hogy a legegyszerűbb, kétdimenziós megjelenítés a legátláthatóbb. Mindkét versenyzőnek van 3D-s módja, de ezt ritkán használják. Igazán profik el is rejthetik a bábukat, és vakon játszhatnak. Két végletet említenék még, a DOS-os Chess 88-nak csak egyféle, 2D-s módja van, az is csak 2-színt jelenít meg (talán ezért a program mérete 9kB), a LoveChess pedig látványos animációkat jelenít meg ütésekkor. (Miből lesz a cserebogár? XD)
3. menet: sakkmotor, játékerősség.
A CM2000 hivatalosan 2000Élő erősségű, de valójában gyengébb (engem azért még simán lever…). A CM2100 maximális erejét a gyártó 2353Élő pontban adja meg. A Deep Fritz 14 (engine coder: Herr Gyula Horvath, XD), és az egyéb, korunkra jellemző modern motorok játékereje 3000Élő fölötti. Itt is nehéz pontos adatot adni, mert ezek az értékek igen nagyban függnek pl. az alkalmazott hardver erősségétől. Egy gyengébb, i8086, i80286-os processzorra írt program DOSBox alatt, pl. az én C2D E8400-as, 3GHz-es procimon jóval erősebb lehet, míg ugyanezen a kétmagos gépen a DF 14 nem éri el az optimális teljesítményét, feltéve persze, hogy nem akarok egy órát várni minden lépésre. További probléma, hogy a Fritz-nek a motorja is cserélhető, tehát aki ezzel játszik, az nem biztos, hogy Fritz motor ellen sakkozik. Elterjedt, kompatibilis motorok még a Houdini, Komodo, Rybka, Junior és a nyílt forráskódú Stockfish 6, Gull 3, Fire 4. Mindkét program motorja(i) konfigurálhatóak (itt a CM2100 nek sincs semmi szégyenkeznivalója), ki-ki neki tetsző erősségű ellenfél ellen játszhat.
4. menet: adatbázisok.
CM2100: 110db teljes parti, teljes, szöveges elemzéssel, a megnyitási adatbázis több mint 151 ezer állást tartalmaz. A DF 14-hez tartozó ChessBase programhoz több millió teljes játékos adatbázisok is vásárolhatók, pl. a Mega Database 2015 kb. 6 millió játékot tartalmaz. Itt érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a mennyiségnek kb. hány százalékát használja ki egy átlagos hobbi-sakkozó, én pl. a kisebb, de jól válogatott, és mély elemzéssel ellátott adatbázisokat kedvelem. Nekem a 110db is sok. Természetesen a CB adatbázisáról ettől függetlenül csak szuperlatívuszokban beszélhetünk, de ekkora mennyiségre szerintem csak kutatóknak és mestereknek van szükségük.
5. menet: oktató mód.
Mielőtt ebbe belekezdenék, meg kell mondanom, hogy nem tudok angolul. Márpedig a sakkprogramok finoman szólva se állnak jól magyarítás terén, én egy magyarítást se találtam. (Magyarítók ezt nyugodtan vehetik célzásnak.) Tehát ezt a menetet a magam szubjektív módján tudom csak megítélni. A hozzám hasonló fogyatékkal élőknek ajánlanék két kiskaput: kezdőknek, vagy vizuálisabb alkatúaknak James Eade: Sakk - A sikeres játékos kiskátéja c. könyvét, profibbaknak Asztalos Lajos, Bán Jenő: A sakkjáték elemei c. könyvét.
A CM2100 -ban, bár van oktató mód, ez nem túl fejlett. Egyrészt van egy tutorial, ami leírja a bábukat, lépéseket, alapfogalmakat. Ez mellett az alábbi kisegítő lehetőségek vannak: ütésben lévő bábúk jelzése, lehetséges lépések jelzése, legjobb lépés jelzése, lépés visszavonása, megnyitási adatbázis segítségül hívása, és a játék végén lehetséges az analizálás. Akinek fontos az oktató mód, annak min. a CM3000-et ajánlanám, ami főleg ebben a témában nyújt többet, különösen a „mentor” –menüt ajánlom. A DF 14 sem az a tanitgató fajta, de elemezni kiválóan tud, és ez is jó tanulásra. A vásárlásával 6-hónapos (SE verzió: 1 hónap) prémium előfizetést is kapunk a Playchess.com szolgáltatásaira, ahol oktatóanyagok vásárlására buzdító reklámok is várnak, persze ezek nem olyan alapszintű leírások. Ez is a DF profi mivoltára utal, de opcióként beújíthatunk egy Fritz for Fun 13-ra, ami fele annyiba kerül, mint a nagy tesó, és oktató anyagokkal telített, a leírása szerint. (Gyerekeknek pedig Chesstert ajánlom, ha a Fritz családból választanánk…)
6. menet: összegzés.
Ki legyen hát a győztes? Szerintem minden az igényeinktől függ. Maximalistáknak, mestereknek és kluboknak a DF 14 ajánlható jó szívvel, ha telik rá, akkor valami jóféle adatbázissal kombinálva (nagyobb, Magyar, olcsóbb a CB-nél, de eléggé avíttas felületű a SuperPro). A többségnek, a nagyon kezdőtől a profi játékosokig a ChessMaster 2100-XI –ig terjedő sorozat ajánlható. Mérkőzésünk egyik célja volt bebizonyítani, hogy ha a grafika másodlagos, akkor egy 26 éves program is lehet kiváló. Aki nem akar DOSBox-al, sőt, Win 3.x-el (Turbo) bajlódni, esetleg az 1995 előtti programok felbontása se tetszik neki, az a ChessMaster 4000 (Turbo nélkül) –től kezdve a XI Grandmaster Editionig próbáljon beszerezni programot. Ezek minimum Windows 95-ös felületen futnak, jó eséllyel a Windows 7-8-10-en is elbóklásznak majd. Első helyen tehát a ChessMaster 1995 utáni verziói osztoznak (4000, 5000, [5500, 6000, = állítólag XP-n nem mennek, talán 7-8-10-en se?] 7000, 8000, 9000, 10th., XI.,), de még náluk is magasabban áll a Németes precizitással, maximális igények kielégítésére fejlesztett Fritz!A Fritz a profik játékszere, felsőbb kategóriába léphet, ezért az első meccs eredményeire támaszkodva a második meccset a populáris(abb) kategória két ásza, a
ChessMaster 10 (2004) vívja a fiatalabb, de sokak szerint gyengébb XI Grand Master (2007) ellen! FIGHT!!:
1. menet: hardverigény.
CM10: CPU: PIII 0,5-1GHz, RAM: 128-512MB, HDD: 540-1650MB, VGA: 4MB< , DX9, OS: Win 98-XP
CMXI: CPU: P 1-2GHz*, RAM:256-512MB, HDD: 1-2,3GB, VGA 32-128MB, DX9c, OS: Win XP-Vista (min.-ajánlott, gyári adatok)
*Többmagos processzorokra nem optimalizált, 32-bites.
A hardverigényt érdemes összehasonlítani a kortárs (2006-os), Deep Fritz 10-el, aminek a processzorigénye (0,3-1,4GHz) első látásra nem tűnik magasnak, de jobban utánanézve kiderül, hogy legjobban a többmagosokon fut a program. A 2003-as DF 7.0 max. 8 magot támogat, miközben az első, egybetokozott kétmagos processzor (Intel Pentium 840 Extreme Edition) csak 2005-ben jelent meg. Ez az ellentmondás csak látszólagos, egyrészt a kommersz piacokon ott volt a Hyper Threading, másrészt a professzionális kategóriában voltak a fizikailag (külön tokozásban) is többmagos gépek. Ebből is látható, hogy a DF –eket nem kizárólag asztali piacra tervezték.
2. menet: megjelenítés, grafika.
Sokadlagos szempont, melyben a 11-éves CM10 is 5*-ösre vizsgázik, de a XI sokak szerint ebből a szempontból enyhe visszalépés. Nekem mindkettő nagyon tetszik, az biztos, hogy jelentős különbség nincs közöttük. Mindkét esetben több 2 és 3 dimenziós tábla és bábkészlet között választhatunk, melyek jó része első látásra használhatatlannak tűnik, de legalábbis szokni kell őket az áttekinthetőség érdekében. (Akinek ez a legfontosabb szempont, az választja a Battle vs. Chess programot.) A főmenü viszont mindkét programnál nehezen áttekinthető, a CM XI esetében ráadásul csúnya is…
3. menet: motor, játékerősség.
A Grandmaster Edition játékereje kb. 2750Élő pont, a 10th. Edition-é ennél gondolom kicsivel kevesebb, pontos adatot nem találtam. Ezek a motorok már megjelenésükkor sem voltak benne az első háromban, de nem is ez volt a céljuk. Amiben viszont brillíroznak, az a játékerősség konfigurálhatósága, igen finoman testre szabhatjuk, milyen ellenfél ellen szeretnénk játszani.
4. menet: adatbázisok.
A CMX 530 ezer, a CMXI 800.000 teljes játékos adatbázissal rendelkezik. A kielemezett játékok száma a XI-ben 900.
5. menet: oktató mód.
Ebben a pontban mindkét program szuper, ezért is fáj, hogy csak Angol verzió van, és megszűntek. Oktatásban Arenától Shredderig mindenkit kenterbe vernek… (aki tud jó Magyar nyelvű oktatóprogramot, írjon)
6. menet: összegzés.
A két program alapvetően nagyon hasonlít egymásra. A menük felépítése, beállítások, lehetőségek szinte ugyan azok. A Grandmaster E. nagyobb adatbázissal, feltehetően jobb motorral bír, míg a 10th. testreszabhatósága és oktató módja jobb egy leheletnyivel. Vannak eltérések a grafikában is, de ez ízlés dolga. A hat menet alatt egyikük se tudott jelentősen felülkerekedni a másikon, ezért a meccset döntetlenre pontozták a bírók. Nagy kár, hogy a sorozat valószínűleg megszűnt, mert otthoni felhasználásra szerintem mindkettő jobb a DF 14-nél. A Fritz for Fun 13-at és Fritz 14 Special Editiont sajnos nem sikerült beszereznem (aki tud, az segíthetne ebben), és sajnos a neten is elég kevés információt találtam róluk, de nem tartom kizártnak, hogy azok a DF 14-nél „kommerszebb” programok, talán pont a 8-éve eltűnt CM sorozat piacára pozícionálva. Érdekességként megemlítem, hogy a CM-t és másik kedvenc sorozatomat, a Silent Huntert is az Ubisoft Romania hegesztette, és sajnos mindkettő megszűnt. Mostanság Ghost Recont és Assassin’s Creed-et kódolnak Bukarestben.Persze ezeket a programokat már csak használtan lehet beszerezni. Aki frisset vásárolna, annak marad a Fritz, Shredder, Hiarcs illetve a nyílt kódú, ingyenes Arena. Ezek mind UCI szabványú keretprogramok, a szabványt támogató motorokat rakhatunk beléjük. Az Arena 3.5, egy világklasszis Stockfish motorral pl. nem csak hogy ingyenes, de nyílt forrású is, a programozók csemegézhetnek.
Belém bujt a kisördög, szétnéztem más platformok sakkjátékai között is. Rázós téma az emulátorozás, de néha megkerülhetetlen: hol szerezhetnék be 30-éves gépeket, és sakkprogramokat, emberi áron, és mennyiségben? No, csak címszavakban, hogy az IBMPC (Amerikai, 1981) mellett is volt élet! Az után kutakodtam, hogy melyik platformokra mennyi játék jelent meg, sakk témában melyik volt apáink kedvenc gépe. Meglepő eredményeket kaptam, bár előre leszögezném, hogy ezek az értékek messze nem pontosak, de kiindulási alapnak megteszik: Sinclair ZX Spectrum (Angol, 1982) 43db, Atari ST (Amerikai, 1985) 32db, Amstrad CPC (Angol, 1984) 27db, Acorn BBC Micro (Angol, 1981) 23db, Commodore 64 (Amerikai, 1982) 17db. A meglepő, hogy a legnagyobb darabszámban eladott C64-re van a legkevesebb program, minden gazdasági szabálynak ellentmond. Egyetlen magyarázatot tudok elképzelni: a sakkprogramozók a legnagyobb teljesítményű processzorral felszerelt gépre igyekeztek programot írni. Márpedig a C64 azért kelt el nagy számban, mert lassú, ezáltal olcsó is volt. Ez sem teljesen jó magyarázat, mert a leggyorsabb meg az IBM és az Apple (Lisa, Macintosh 1) volt (Kizárólag a beépített processzorok frekvenciáját figyelembe véve, mert nehéz megítélni az eltérő utasításkészletű chipek valós teljesítményét…). Az original Nintendo DS-re kb. 6 program van, Androidra pedig óriási mennyiségű, gyakran részben vagy egészben ingyenes, internetes játékot is lehetővé tévő cím van.
Végül még annyit, hogy bár eme kis szösszenet megírásakor igyekeztem a legnagyobb gondossággal eljárni, de végül mégiscsak egy érdeklődő amatőr vagyok, és itt is arra kérnélek Titeket, ennek fényében ítéljétek meg írásomat. Tömören: ha hibát, téves információt találtok, jelezzétek a fórumon!
Szeretném (legalább pár hétig, kölcsönben) megszerezni a Magyar Sakkvilág kb. 2012-13-tól máig tartó részeit, aki tud ebben segíteni, az kérem jelezze. Infót keresek még Bartel, Kraas, Schrüfer: Számítógép és sakk (1987, 330 oldal Novotrade - Data Becker) c. könyvéről. Erről semmit se tudok, remélem nem programozó könyv. Az érdekelne, milyen aspektusból közelíti meg a témát.
Köszönöm. hogy elolvastad, üdv. aqua
https://www.youtube.com/watch?v=L5y-4704Vfw
-
-
#807
#27441408
törölt tag
beleszólok
#805
#27441408
törölt tag
válasz
beleszólok
#805
üzenetére
sakksuli
Vagy ha áldoznál is rá,chess.com.
Ennek remek androidos kliense is van
ill a lucaschess ingyenes sakk letölthető gugli segít VAN BENNE OKTATÓ!
-
#806
RefeeZ
tag
beleszólok
#805
RefeeZ
tag
válasz
beleszólok
#805
üzenetére
Chessmaster Grandmaster Edition-ban pl. rengeteg tutorial videó van, némelyik interaktív, mások "csak" lejátszott partik elemzései. Teljesen kezdő szintről viszonylag értelmes idő alatt egész jól lehet vele fejlődni. Egy dolog fontos, mikor sakkot tanul az ember.. ellen kell állni a lustaságnak, és ahogy azt egy csomószor tanácsolják, MINDIG át kell gondolni, hogy MIÉRT léped azt, amit, mert sokszor a legapróbb részleteken múlik egy állás "mértéke" vagy jósága.
Megszakértettem!
Ezenkívül a chess.com, chesslecture.com videók is nagyon jók, de mindkettőn fizetős a legtöbb tartalom. Youtube-on lehet találni jól sakkozó emberek játék analíziseit, stb., esetleg ott érdemes még körbeszaglászni.
Az említett megoldások mindegyike feltételez egy minimális angol tudást.
-
#805
beleszólok
senior tag
beleszólok
senior tag
Ha olyan hülye ötletem támad, hogy (újra) megtanulok alapszinten sakkozni, tudnátok ajánlani olyan oldalt, ahonnan érdemes és lehet is tanulni?
Androidos sakkprogramom első két szinten pillanatok alatt lenyomom, a harmadikon meg már a döntetlen is óriási sikerélmény
(nem tudom fejből a nevét) -
RefeeZ
tag
Minden körben egy bábut mozgathatsz legfeljebb (kivéve, ha sáncolsz). A sakktól annyiban függ a sáncolási lehetőség, hogy sakkon "keresztül" meg sakkból elsáncolni nem lehet. Viszont, ha sakkot kaptál, és megszüntél sakkban lenni (blokkoltad, vagy leütötted a sakkot adó bábut), a bástyáddal és a királyoddal nem léptél korábban, és nem állja útját a sáncolásnak másik bábu, akkor minden további nélkül megteheted.
Egész biztosan van ennél egyszerűbb és világosabb magyarázat is a kérdésedre, de hátha tudtam segíteni.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Formula-1
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Okos Otthon / Smart Home
- Nagyon erős ajánlat lett CMF Phone 2 Pro
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Milyen monitort vegyek?
- Mozilla Firefox
- sziku69: Szólánc.
- Milyen NAS-t vegyek?
- További aktív témák...
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB DDR5 RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! Dell Latitude 5290 - i5-8GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" HD I Cam I W11 I Garancia!
- Creative Sound BlasterX G5 (70SB170000000) (Sound Blaster) (DAC)
- IKEA Format lámpák eladóak (Egyben kedvezménnyel vihető!)
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest