Például egy program megnyitásánál, mivel core i5-ös géphez volt viszonyítási alap. De mondhatnám a lapváltásokat is, amik megintcsak nyögve nyelősen mentek.
Atomos gép: kifogy a ramból, throttingol, lassú a beépített tároló, gyenge anyagminőség,
Pentiumos gép: elfogy a processzor teljesítménye, korához képest is nagyon gyenge, gyenge anyagminőség.
Persze akkor én is azt mondtam hogy hát persze megvettem, akárki akármit mondhat ez egy jó gép. 3 hónap múlva eladtam mert nem volt azt, csak tudod mikor sok pénzt kiad az ember nehezen emészti meg hogy hát bizony nem is volt ez olyan jó vétel. De ott és akkor megideologizáltam. Hozzá kell tenni, hogy vehettem volna egy Dell Latutude gépet, nem emlékszem a pontos típusára: volt benne i3-3217u, 8gb ram, 500gb hdd, normális anyaghasználat, komolyabb support, jobb billentyűzet miegymás. Mindezt 60.000-ért tudva ezeket mégis a 110-es műanyag gagyit vettem. Nyilván ez az én szegénységi bizonyítványom hogy hülye voltam, de akkor is az a helyzet most már úgy gondolom, hogy hiba csak azért belemenni mert új. Tudod mint az új autó, ha megvetted és új akkor te finghatsz bele először, na most ha használtan veszed az meg nem olyan. 
régen minden jobb volt, régen még a "régen minden jobb volt" is jobb volt.
)
)
